Szatmár-Németi, 1901 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-10 / 50. szám
V. év. Szatmár, 1901. deczember 10. 50. s f s&--ík-*r ■ Z*A. * SiVrlIAK-VEHKTI. TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjeleni^ minden kedden. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre 1 kor. i SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EÖtvös-utcza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyomda). Egyes szám ára 20 fillér. [ Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltéinek. Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon^szám 80. ngVárosi közgyűlés. Szatmár, 1901. deczember 9. Városunk törvényhatósága tegnap közgyűlést tartott, melyet egy másik rendkívüli közgyűlés előzött meg. A főispán elnökölt mindkét közgyűlésen, melyről tudósításunk a következő: A rendkívüli közgyűlés az ecsedi-láp lecsapoló társ. által kisajátított földterületek egységes kiadására vonatkozólag kötött szerződés elfogadása volt, melyet névszerinti szavazás után egyhangúlag fogadott el a közgyűlés. Ezután a rendes havi közgyűlést nyitotta meg a főispán; a polgármester havi jelentéséből szomorúan hallottuk, hogy a vörheny és kanyaró nem szűnt meg. Az iskolák államosításánál a szerződésbe lényeges hiba csúszott be, melyet legközelebb a közoktatási miniszter jóvá tesz. A villamos telepnek jelentésben foglalt eladására vonatkozólag Dr. Kelemen szólalt fel, mire a polgármester kijelentette, mikép az eladás iránt más czégekkel is folynak a tárgyalások. A tagositási költségekre adott 10.000 K. előleg folyósítását, valamint az Árpádhoz elzá- rási peréből felmerült 15000 korona költséghez közgyűlés hozzájárult. Dr. Korbay Károlynak párbaj miatti bírói elitéltetését közgyűlés tudomásul vette. Kimondta közgyűlés, hogy a helybeli nőegyesület részére évenként 100 korona segélyt fog kiutalványozni. Ezután következett a piczi helypénz és vásárvámra vonatkozó szabályrendelet tárgyalása. A melynek azon pontjánál, hogy az iparos, ha nem a saját gyártmányát adja el, úgy helypénzt, vásárvámot fizessen, Uray Géza nem találja jogosultnak és czélszerünek ameny- nyiben ez igen sok bajnak lenne okozója; a kofákra hasonlókép szól, mivel a fogyasztó közönség érezné azt meg, mivel drágábban kapná az élelmi szereket: azért indítványozza azoknak törlését. Dr. Kelemen Samu meggyőző érvekkel azt fejti ki, hogy az iparos osztály nagyon ki lenne téve a rendőri zaklatásoknak. A kofákra nézve javasoltakra megnyugszik és nem találja sem azok, sem a közönség érdekeit sértve. Dr, Vajay Károly tiszti ügyész védelmébe veszi a javaslatot és a sérelmesnek talált pontokat igyekszik ügy magyarázni, hogy azok semmi sérelemmel nem járnak a közönségre. Csomay Imre bizottsági tag azt fejti ki, miszerint a szabályrendelet minden pontját nem ismeri, de nem is ismerheti, mivel ez se kinyomatva, sem pedig körözve nem volt, azt indítványozza, hogy ez vétessék le a napirendről és kellő ismertetés után egy újabb közgyűlés elé terjesztessék. Pap Géza főjegyző kijelenti, hogy neki a végett semmi aggálya nincsen, mikép a javaslat a napirendről levétessék és azt egy újabb közgyűlés tárgyalja, mikor is a szabályrendelet a maga teljességében ismertetve legyen a közgyűlés tagjaival. Közgyűlés kimondja, hogy a szabályrendeletet kinyomatja, a bizottsági tagoknak megküldi és azt újabb közgyűlésen tárgyalja. A városi átírási dij tárgyában alkotott szabályrendelet tárgyalásánál í r. Farkas Antal szigorú kritikával sújtja a javaslatot és alapos, átgondolt beszéd után kén azt a napirendről levétetni. Cholnoky Imre védelmébe veszi a javaslatot, nem találja a közönségre ezen újabb megadóztatást valami súlyosnak. Hason szellemben szólal még fel Veréczy Antal és Dr. Keresztszeghy Lajos is. Csomay Imre a maga részéről nem járulhat a javaslat elfogadásához, pártolja a Dr. Farkas Antal indítványát. Hérman Mihály polgármester kifejti, hogy a közgyűlés már elvileg az újabb indirekt adóztatásokat kimondotta; a kivetni szándékolt l°/0 átirási-dij adóköröket és a vásárló közönséget terheli; a javaslatot ajánlja az elfogadásra, minden más határozat kizárásával. Mátray Lajos kifogásolja az összes indirekt adónemeket, a melyeket a polgármester elnöklete alatt működő bizottság javasolt mert az mind igaztalanul sújtva legtöbb esetben a polgárság szegényebb osztályát Hiú látszat az csupán, hogy ezen adónemek következtében magas pótadónk le fog esni. Megmarad a mostani gazdálkodás mellett ez is és elterheljük a közönséget egyéb adókkal. A javaslat elvetését kéri. A hosszadalmas és méltán viharos vita azzal végződött, hogy a főispán szavazásra bocsátván a tanács javaslatát ez *29 szóval 19 ellenében elfogadtatott. A városi pénztárnál rendszeresíteni kért Il-od pénztár tiszti állás szervezésével, a tanács javaslata ellen felszólalt Veréczy Antal aki épp a lefolyt vitára hivatkozva, elitéli minden oly nemű kevésbbé fontos kiadást mely amúgy is nehéz sorsú közpénztárunkat nyomja. Uray Géza hasonló szellemben szólalt fel a javaslat ellen. A polgármester a tárgynál az iránt szólal fel, hogy eme állás rendszeresítése a közpénztár biztonságának teljesítésére szolgál. Cholnoky Imre nem találja elfogadhatónak a polgármester felszólalását; ő teljesen megnyugszik a jelenlegi rendszerben. Hozzászólottak még Vaday Károy, Keresztszeghy Lajos, Kovács Ábrahám; a vita vége az lett, hogy a tanács a javaslatot nagy szótöbbséggel elfogadta. A Szatmárvármegyei Gazdasági Egyesület azon kérvényét, hogy a város adjon a lóverseny czéljaira 800 koronát, a gazdasági szakosztály véleményével találkozott. Ellene Dr. Kelemen Samu szólalt fel, kifejtvén hogy a város nincsen abba a helyzetben, hogy a 800 koronát olyan könnyen adja ki. Dr. Fejes István az indítvány mellett emel szót, azt elfogadja, mint olyant, mely szükséges a város életében. Papp Géza főjegyző nem tartja szükségesnek, a tapasztaltak után, a város érdekében a lóversenyek további megtartását, a melynek ma már semmmi népszerűsége nincs, hisz ekékből kifogott rossz, vagy idegen lovakkal futtatunk és a lóverseny csak egy-két családnak a kedvéért történik. Cholnoky Imre, Dr. Keresztszeghy Lajos, Pethő György a javaslat mellett, Veréczy Antal - ellene szólal fel. Mátray Lajos arra hívja fel a közgyűlés figyelmét, hogy az a megye és város közötti annyit hangoztatott jó egyetértés üres frázisnak bizonyult mindig. Mi, ha a megyétől kértünk, süket fülekre találtunk, ha a megye mitőlünk kér, mi mindég gavalléroskodunk, a minek aztán az az eredménye, hogy: adónemeket kell behozni es jövedelmet erőszakolni. Ha a megye akar itt lóversenyt tartani, szívesen látjuk, de rá — most pénzünk nincs. A vita vége az lett, hogy a javaslatot nagy szótöbbséggel a közgyűlés nem fogadta el. A sertésvészről beterjesztett szabályrendelethez közgyűlés egyhangúlag hozzá járult. A villamvilágitási bizottság előterjesztésénél a közgyűlés tudomásul veszi azt, mikép a jelenlegi igazgatóval a véglegesités nem történt meg és a jelenlegi igazgató állásától saját lemondása folytán folyó hó végén megválik. Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye közönsége azon ál iratát, hogy a hadseregben a 3-ik évet töltő hadkötelesek mezei munka idején szabadságoltassanak, közgyűlés tudomásul vette. Ezzel a közgyűlés, mely elég viharos 4^- hosszú volt, jóval hat óra után szétoszlott. A kis iparosok bajai. Azt tartjuk és szeretjük hinni, hogy a dolog természetében fekszik, miszerint: a helyi sajtónak a helyi közviszonyokkal kell leginkább foglalkoznia. Ha végig nézünk lapunk ez idei év folyamán, annak minden egyes száma igazolni fogja azt, hogy helyi közügyi és gyakori pedig iparügyi kérdésekkel foglalkoztunk, mint olyanokkal mélyétől társas életünk szellemi és anyagi fejlődését reméltük és reméljük. Ez úttal is egy fontos iparügyi jelenségre hivjuk fel t. olvasóink figyelmét. U. i. Thurner Albert, lapunk munkatársa, közéletünk egyik hasznos munkása. „A kis iparosok bajai“ czimmel, egy füzetet adott ki, melynek főbb részeit épen az által indíttatva adjuk itt a t. olvasó közönségnek, mert megvagyunk győződve, hogy a felolvasó, midőn a kis ipar hanyatlásának okait keresi, oly utakon jár, melyek helyesek és a javításokra oly módozatokat ajánl, a melyek komoly figyelmet érdemelnek. „Mikor a 70-es években eltörölték a czéheket, nem gondoskodtak eléggé az átmenetről a szabad iparba! A czéhrendszer megvédelmezte a czéhek tagjait a kontároktól, a svindlerektől. A szabadipar ezt nem teheti. A czéhrendszer idejében nem volt elég az iparos tanulónak 3—4 évet inaskodni; de ha mesterré akart lenni, be kelle bizonyítania, hogy a mesterségét érti is. Remeket csinált, a mit ugyancsak megbíráltak 1 Hogy mi van ma? Erről talán jobb hallgatnom! Eltölt az inas 3—4 évet s ha tudja a mesterségét, ha nem: gazdája kénytelen felszabadítani. S ha megváltja az iparengedélyt, versenytársa is lehet volt gazdájának. Ez még nem volna baj; A baj azonban ott rejlik, hogy kellő tudás, kellő tőke híján — mert kenyeret kell szerezni mindenáron, s lopni csak nem mehetl — derüre-borura vállal munkát még oly áron is, hogy csak pénzt láthassonl Az árut hitelbe veszi s nem ritkán megkárosítja a hitelezőt; a megrendelőit pedig úgy szolgálja ki, hogy annak ugyan örökre elmegy kedve Bili idényre legjobbnak bizonyait fekete * szalon szöveteket minden létez;.«* kivitelben a legnagyobb választékban \ LG . : í : posztó és gyapjúszövet üzletében (Szatmár, Deák-tér 21. sz.) szerezhetjük meg. Valamint a legújabb báli oielíények. !
