Szatmár-Németi, 1901 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-10 / 50. szám

V. év. Szatmár, 1901. deczember 10. 50. s f s&--ík-*r ■ Z*A. * SiVrlIAK-VEHKTI. TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjeleni^ minden kedden. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre 1 kor. i SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EÖtvös-utcza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyomda). Egyes szám ára 20 fillér. [ Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltéinek. Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon^szám 80. ng­Városi közgyűlés. Szatmár, 1901. deczember 9. Városunk törvényhatósága tegnap közgyű­lést tartott, melyet egy másik rendkívüli köz­gyűlés előzött meg. A főispán elnökölt mindkét közgyűlésen, melyről tudósításunk a következő: A rendkívüli közgyűlés az ecsedi-láp le­csapoló társ. által kisajátított földterületek egy­séges kiadására vonatkozólag kötött szerződés elfogadása volt, melyet névszerinti szavazás után egyhangúlag fogadott el a közgyűlés. Ezután a rendes havi közgyűlést nyitotta meg a főispán; a polgármester havi jelentésé­ből szomorúan hallottuk, hogy a vörheny és kanyaró nem szűnt meg. Az iskolák államosításánál a szerződésbe lényeges hiba csúszott be, melyet legközelebb a közoktatási miniszter jóvá tesz. A villamos telepnek jelentésben foglalt el­adására vonatkozólag Dr. Kelemen szólalt fel, mire a polgármester kijelentette, mikép az el­adás iránt más czégekkel is folynak a tárgya­lások. A tagositási költségekre adott 10.000 K. előleg folyósítását, valamint az Árpádhoz elzá- rási peréből felmerült 15000 korona költséghez közgyűlés hozzájárult. Dr. Korbay Károlynak párbaj miatti bírói elitéltetését közgyűlés tudomásul vette. Ki­mondta közgyűlés, hogy a helybeli nőegyesület részére évenként 100 korona segélyt fog kiutal­ványozni. Ezután következett a piczi helypénz és vá­sárvámra vonatkozó szabályrendelet tárgyalása. A melynek azon pontjánál, hogy az iparos, ha nem a saját gyártmányát adja el, úgy hely­pénzt, vásárvámot fizessen, Uray Géza nem találja jogosultnak és czélszerünek ameny- nyiben ez igen sok bajnak lenne okozója; a kofákra hasonlókép szól, mivel a fogyasztó kö­zönség érezné azt meg, mivel drágábban kapná az élelmi szereket: azért indítványozza azok­nak törlését. Dr. Kelemen Samu meggyőző ér­vekkel azt fejti ki, hogy az iparos osztály na­gyon ki lenne téve a rendőri zaklatásoknak. A kofákra nézve javasoltakra megnyugszik és nem találja sem azok, sem a közönség érde­keit sértve. Dr, Vajay Károly tiszti ügyész védelmébe veszi a javaslatot és a sérelmesnek talált pon­tokat igyekszik ügy magyarázni, hogy azok semmi sérelemmel nem járnak a közönségre. Csomay Imre bizottsági tag azt fejti ki, mi­szerint a szabályrendelet minden pontját nem ismeri, de nem is ismerheti, mivel ez se ki­nyomatva, sem pedig körözve nem volt, azt indítványozza, hogy ez vétessék le a napirend­ről és kellő ismertetés után egy újabb közgyű­lés elé terjesztessék. Pap Géza főjegyző kijelenti, hogy neki a végett semmi aggálya nincsen, mikép a javas­lat a napirendről levétessék és azt egy újabb közgyűlés tárgyalja, mikor is a szabályrendelet a maga teljességében ismertetve legyen a köz­gyűlés tagjaival. Közgyűlés kimondja, hogy a szabályrende­letet kinyomatja, a bizottsági tagoknak meg­küldi és azt újabb közgyűlésen tárgyalja. A városi átírási dij tárgyában alkotott sza­bályrendelet tárgyalásánál í r. Farkas Antal szi­gorú kritikával sújtja a javaslatot és alapos, átgondolt beszéd után kén azt a napirendről levétetni. Cholnoky Imre védelmébe veszi a javas­latot, nem találja a közönségre ezen újabb megadóztatást valami súlyosnak. Hason szel­lemben szólal még fel Veréczy Antal és Dr. Keresztszeghy Lajos is. Csomay Imre a maga részéről nem járul­hat a javaslat elfogadásához, pártolja a Dr. Farkas Antal indítványát. Hérman Mihály polgármester kifejti, hogy a közgyűlés már elvileg az újabb indirekt adóz­tatásokat kimondotta; a kivetni szándékolt l°/0 átirási-dij adóköröket és a vásárló közönséget ter­heli; a javaslatot ajánlja az elfogadásra, minden más határozat kizárásával. Mátray Lajos kifogásolja az összes indirekt adónemeket, a melyeket a polgármester elnök­lete alatt működő bizottság javasolt mert az mind igaztalanul sújtva legtöbb esetben a pol­gárság szegényebb osztályát Hiú látszat az csu­pán, hogy ezen adónemek következtében magas pótadónk le fog esni. Megmarad a mostani gaz­dálkodás mellett ez is és elterheljük a közönsé­get egyéb adókkal. A javaslat elvetését kéri. A hosszadalmas és méltán viharos vita azzal végződött, hogy a főispán szavazásra bocsátván a tanács javaslatát ez *29 szóval 19 ellenében elfogadtatott. A városi pénztárnál rendszeresíteni kért Il-od pénztár tiszti állás szervezésével, a tanács javas­lata ellen felszólalt Veréczy Antal aki épp a le­folyt vitára hivatkozva, elitéli minden oly nemű kevésbbé fontos kiadást mely amúgy is nehéz sorsú közpénztárunkat nyomja. Uray Géza hasonló szellemben szólalt fel a javaslat ellen. A polgármester a tárgynál az iránt szólal fel, hogy eme állás rendszeresítése a közpénz­tár biztonságának teljesítésére szolgál. Cholnoky Imre nem találja elfogadhatónak a polgármester felszólalását; ő teljesen meg­nyugszik a jelenlegi rendszerben. Hozzászólottak még Vaday Károy, Ke­resztszeghy Lajos, Kovács Ábrahám; a vita vége az lett, hogy a tanács a javaslatot nagy szótöbbséggel elfogadta. A Szatmárvármegyei Gazdasági Egyesület azon kérvényét, hogy a város adjon a lóver­seny czéljaira 800 koronát, a gazdasági szak­osztály véleményével találkozott. Ellene Dr. Kelemen Samu szólalt fel, kifejtvén hogy a vá­ros nincsen abba a helyzetben, hogy a 800 koronát olyan könnyen adja ki. Dr. Fejes István az indítvány mellett emel szót, azt elfogadja, mint olyant, mely szükséges a város életében. Papp Géza főjegyző nem tartja szükségesnek, a tapasztaltak után, a város érdekében a ló­versenyek további megtartását, a melynek ma már semmmi népszerűsége nincs, hisz ekékből kifogott rossz, vagy idegen lovakkal futtatunk és a lóverseny csak egy-két családnak a kedvéért történik. Cholnoky Imre, Dr. Keresztszeghy Lajos, Pethő György a javaslat mellett, Veréczy Antal - ellene szólal fel. Mátray Lajos arra hívja fel a közgyűlés figyelmét, hogy az a megye és város közötti annyit hangoztatott jó egyetértés üres frázisnak bizonyult mindig. Mi, ha a megyétől kértünk, süket fülekre találtunk, ha a megye mitőlünk kér, mi mindég gavalléroskodunk, a minek az­tán az az eredménye, hogy: adónemeket kell behozni es jövedelmet erőszakolni. Ha a megye akar itt lóversenyt tartani, szívesen látjuk, de rá — most pénzünk nincs. A vita vége az lett, hogy a javaslatot nagy szótöbbséggel a közgyűlés nem fogadta el. A sertésvészről beterjesztett szabályrende­lethez közgyűlés egyhangúlag hozzá járult. A villamvilágitási bizottság előterjesztésé­nél a közgyűlés tudomásul veszi azt, mikép a jelenlegi igazgatóval a véglegesités nem történt meg és a jelenlegi igazgató állásától saját le­mondása folytán folyó hó végén megválik. Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye közön­sége azon ál iratát, hogy a hadseregben a 3-ik évet töltő hadkötelesek mezei munka idején szabadságoltassanak, közgyűlés tudomásul vette. Ezzel a közgyűlés, mely elég viharos 4^- hosszú volt, jóval hat óra után szétoszlott. A kis iparosok bajai. Azt tartjuk és szeretjük hinni, hogy a dolog ter­mészetében fekszik, miszerint: a helyi sajtónak a helyi közviszonyokkal kell leginkább foglalkoznia. Ha végig nézünk lapunk ez idei év folyamán, an­nak minden egyes száma igazolni fogja azt, hogy helyi közügyi és gyakori pedig iparügyi kérdésekkel foglal­koztunk, mint olyanokkal mélyétől társas életünk szel­lemi és anyagi fejlődését reméltük és reméljük. Ez úttal is egy fontos iparügyi jelenségre hivjuk fel t. olvasóink figyelmét. U. i. Thurner Albert, lapunk munkatársa, közéletünk egyik hasznos munkása. „A kis iparosok bajai“ czimmel, egy füzetet adott ki, melynek főbb részeit épen az által indíttatva adjuk itt a t. ol­vasó közönségnek, mert megvagyunk győződve, hogy a felolvasó, midőn a kis ipar hanyatlásának okait ke­resi, oly utakon jár, melyek helyesek és a javításokra oly módozatokat ajánl, a melyek komoly figyelmet érdemelnek. „Mikor a 70-es években eltörölték a czéheket, nem gondoskodtak eléggé az átmenetről a szabad iparba! A czéhrendszer megvédelmezte a czéhek tagjait a kon­tároktól, a svindlerektől. A szabadipar ezt nem teheti. A czéhrendszer idejében nem volt elég az iparos ta­nulónak 3—4 évet inaskodni; de ha mesterré akart lenni, be kelle bizonyítania, hogy a mesterségét érti is. Remeket csinált, a mit ugyancsak megbíráltak 1 Hogy mi van ma? Erről talán jobb hallgatnom! Eltölt az inas 3—4 évet s ha tudja a mesterségét, ha nem: gazdája kénytelen felszabadítani. S ha megváltja az iparengedélyt, versenytársa is lehet volt gazdájának. Ez még nem volna baj; A baj azonban ott rejlik, hogy kellő tudás, kellő tőke híján — mert kenyeret kell szerezni mindenáron, s lopni csak nem mehetl — derüre-borura vállal munkát még oly áron is, hogy csak pénzt láthassonl Az árut hitelbe veszi s nem rit­kán megkárosítja a hitelezőt; a megrendelőit pedig úgy szolgálja ki, hogy annak ugyan örökre elmegy kedve Bili idényre legjobbnak bizonyait fekete * szalon szöveteket minden létez;.«* kivitelben a legnagyobb választékban \ LG . : í : posztó és gyapjúszövet üzletében (Szatmár, Deák-tér 21. sz.) szerezhetjük meg. Valamint a legújabb báli oielíények. !

Next

/
Thumbnails
Contents