Szatmár-Németi, 1901 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-10 / 50. szám
Szatmár, 1901. SZATMAR-NÉMETI. Deczennber 10« a honi iparpártolástól! Nem szólok a pontatlanságról, mely szintén hozzá járul ahhoz, hogy a megrendelő bizalmát csökkentse! Vegyük csak sorra, hogy kik és mily mértékben hibásak ? Az első hibát mindenesetre a törvényhozás követte el, midőn nem számolva iparosaink alacsonyabb fokú képzettségével, a czéhrendszer biztos kikötőjéből a szabad ipar veszélyekkel teljes tengerére dobta ki iparosainkat! Hibás a mester, ki megelégszik akár milyen hiányos képzettségű ifjúval s — tisztelet a kivételeknek — a tanulót nem is csupán azon erkölcsi okból fogadja fel, hogy nála az ipar tudományát elsajátitván, üzletének hasznos munkása legyen; de szüksége van a háztartásában gyermekgondozóra, kerti munkásra, cselédre s néha még arra is, hogy ha valakire megharagszik, hogy legyen kin bosszúját kitöltenie. Hibás az egész társadalom, mely buta gőggel nézi le az iparos osztályt s nehézfejü gyermekeit zsenge korában már azzal fenyegeti: „ha nem tanulsz, Inasnak adlak 1“ Ily körülmények között ki megyen hát az iparos pályára? Igazán sajnálni való az a mester, kinek ilyen tökfilkóból kell valamit faragni! S valóban, ha ez még sokáig igy tart, úgy a kis iparnak, ha más okból nem is, emiatt vesztett ügye van! Tehát elsősorban a társadalomnak kell félszeg gondolkodásmódját megváltoztatnia s elismerni a nemzet nagyjának, gróf Széchenyinek ama mondását, hogy »a munka teszen nemessé!« S ha ezt a társadalom belátja, úgy nem lesz annyi lézengő, félbemaradt proletár; nem fog mindenki hivatal után futkosni, hanem ha a szülő a gyermekben bármilyen kézügyességet vesz észre, örömmel fogja azt valamely kézműves pályára adni! Egyik-másik iparágat teljesen kiszorította a gyáripar. Hát ez, a már azon a pályán nevelkedett iparosokra nagy baj! De városunkból tudok eseteket, hogy voltak olyanok, kik elég hamar s elég ügyesen számolva a változott helyzettel, más pályát választottak! Tagadhatatlan, hogy a gyáripar napiól-napra több és több munkásnak veszi el kenyerét. De ez nem tarthat a végletekig. Minden kézműipart még nem tehetnek tönkre a hatalmas gépkolosszusok. Azt hiszem, hogy a fodrász, czukrász, hentes, építő ipar s még igen sok más, ha eszközeiben fog is a technikai haladással lépést tartani, gépek beszerzése által: nem fog a tömegipar sorsára jutni soha! Számtalan példát tudok arra, hogy mikor egy kezdő iparosnak kissé jól ment dolga, pár év után az üzletből elvont tőkével házat vagy földet, vagy szőlőt vett s igy adta az irigylésreméltó urat. Vájjon mi jövedelmez jobban ? Az iparosüzlet, ha utána néznek, vagy a szőlő, mit állandóan a jó Istenre kell bízni! S mert a lelkiismeret mégis csak vonja vagy egyikhez, vagy másikhoz: elhanyagolja vagy egyiket, vagy másikat, vagy mindakettőtf Arra is tudok példát, hogy egy «iparos alig, hogy felszabadult: meglehetős szerény ' tőkével megkezdte iparát. Ment-mendegélt az üzlet, de a tőke nem volt elegendő. Kölcsön vett egy bizonyos tőkét, de nemcsak akkorát, a mennyit az üzlet megkívánt, hanem nagyobbat, hogy egy kis mulatozásra is teljék. Nehéz ám a törlesztés! S hogy azt ne higyje a hitelező intézet, hogy neki nincs miből fizetni: elmegy a másik intézetbe s ott vesz fel annyit, hogy a törlesztés és kamaton kivtll maradjon egy kis borravaló isi Vájjon mit méltóztatnak gondolni: tarthat-e sokáig az ilyen manipulatió ? Szóljak-e olyan iparosról is, ki vállvonogatva kénytelen-kelletlen vállal munkál?! Azt meg épen hallgatással mellőzöm, aki apróbb munkákra, javításokra ügyet sem vet! De nem hallgathatom el azt a rossz és általános szokást, mely a megrendelőt leginkább sérti: hogy a szállítási időt be nem tartják, hanem mindig kibújókkal, mentegetőzésekkel biztatgatják a megrendelő*, kinek előbb-utóbb a türelme elfogy s vagy készen veszi a szükségeseket, vagy máshol rendeli meg, vagy nélkülözi! Méltóztassanak elhinni, hogy ez a legsúlyosabb rákfenéje az iparosoknak s legalább annyi kárt okoz, niut az önálló vámterület hiánya! Egy rövid czikk keretében nem terjeszkedhr em ki bővebben több más hasonló baj hü feltárására De azt hiszem, ha iparosaink magukba szállva keresi!: szavaim igazságát, senkisem mondhatja, hogy a főbb •;ór- tüneteket nem találtam el ! Ugy-e kérem n g( • - ■ n kedvező ez a tükörkép ? I D' a m lehet borogat. >sal gyógv agy éles késsel v gr kell, h. <t ni I A. • «.rétik ezek* i a magokat, pte.t .«öl kapkodtam z őket harmom , az életből kottáztau le. Van eg^ másik baj, a mit az iparosok hang . an panaszolnak — a közös vámterülettől, melynek revén az osztrák rongy portéka elözönli országunkat. A gyáripar tultengéséről szólottám — e másik baj a megrendelők pontatlan fizetése egyfelől ; másfelől, hogy legtöbb esetben nem a jót, de az olcsót keresik 1 Ez utóbbit nem szükséges gyógykezelni. Az ilyen megrendelő megérdemli sorsát: megtanul a maga kárán gazdálkodni 1 Nagyobb baj a fizetések be nem tartása 1 Ez ellen csak egy radikális kúrát ismerek : rossz fizetőnek nem kell dolgozni 1 Egy-két megrendelésnél már tisztában van az iparos a megrendelő személyével. Jobban jár, ha az anyagja feldolgozatlan marad, mintha a verejtékes munkára még esetleg perköltséget is kell fizetni 1 Szerintem ezen bajok volnának nagyjából azok, a melyek a kis iparos helyzetére súlyosodnak. Elmon- dám azt is, hogy kiben és mi hiba rejlik. A törvényhozás nem fogja visszaállítani a ezéh- rendszert, mert ez már nem a mai korba való intézmény. De igen sok üdvös dolgot végez napjainkban a hazai ipar s egyúttal a kis iparosok érdekében. Mindent nem várhatunk a kormánytól. Sőt ha szeretjük a függetlenséget : a min magunk segíthetünk, segítsünk magunk 1 Legyen az iparos előzékeny a megrendelővel szemben s ne kicsinyelje a legkisebb munkát sem I Igyekezzék felhasználni mindazon segédeszközeit az előrehaladt tudománynak, melyek őt szakmájában előbbre vihetik s versenyképessé teszik a külföld ha- sonnemü iparával 1 Ne kérjen többet munkájáért, mint a mennyi £ tisztességes haszon által őt a boldogulásra képessé teszi 1 Ne vállaljon több munkát, mint a mennyit meghatározott időre becsülettel befejezni képes ? S ha nagyon fontos ok miatt mulasztaná el a határidőt: ne várja érette a megrendelő szemrehányását, de előzetesen mentse ki magát I Ezt követeli a legelemibb társadalmi udvariasság 1 A rosszul sikerült munkára soha se igyekezzék ráfogni, hogy jó ; ismerje ne a hibát, mert ez legalább | is becsületérzésre vall s nem csökkenteti, de fokozni fogja a bizalmat iránta 1 Van igen sok szeszélyes megrendelő, kinek semmi sem jó, ki mindenben gáncsoskodik. Ha megfizet tisztességesen : tűrni kell a veszélyt; ha nem : szép szerével kell tudtára adni, hogy próbálja meg jövőre mással dolgoztatni, a ki bizonyára jobb munkát fog csinálni. A különböző szakmáju iparosok alakuljanak testületekké : az egyes ember ereje nagy újításokra gyenge; a jól szervezkedett testületek bátran felvehetik a har- ezot minden téren. Nyers anyag beszerzésére, gépek berendezésére, közös műhely szervezésére, a kész iparczikkek értékesítésére szintén szövetkezni kell 1 Az ellenséget csak olyan fegyverrel lehet leküzdeni, mint a milyennel az harczol. A tanonezéveit bevégzett iparos ifjú ne higyje ám, hogy ő a szakmájabeli tudást kanállal ette 1 Ne higyje, hogy ő annyit tud, miszerint a tovább tanulás ránézve haszontalan idővesztegetés 1 Haladni kell a korral 1 Egy száz évvel ezelőtt még a gőzmozdony ismeretlen volt a világon. Ma elektromos kocsik száguldanak sin-nélküli utakon 1 Olvasni, tanulni kell nem csak szórakoztató, de gyakorlati munkákból is. A kellően szervezkedett ipartestületek — ha elegendő tőkével nem rendelkeznek : a jelenlegi ipari minisztérium támogatását kérhetik s ha a miniszter Budapesten, Kolozsváron, Pozsonyban, Miskolczon, Aradon, Temesvárit stb. stb. helyeken nem csak szóval, Útmutatással, de nagy tőkék kamat nélkül való kölcsönzésével, adó és sok minden egyéb engedménynyel lehetővé tette a kisiparos helyzetének javulását, miért ne tenné meg ugyanazt Szatmáron is ? E tekintetben fődolognak tartom a szaktanfolyamok felállítását. Külön iparj rajzszaktanfolyamok az építő iparosok részére s szabászati tanfolyamok a juházat előállításával foglalkozó iparosok részére. Ebben az utolsóban körünk tett is már bizonyos lépést ; de az még csak egyszerű kísérletezés volt. Pedig a jövőben ez kell, hogy legyen a czélja, egyik fő czélja a szat-- márnémeti-i iparos ifjak körének 1 Színészet. Paulay Edéné vendégszereplése. Szerdán, csütörtökön és pénteken Paulay Edéné, Adorján Bertának, a Nemzeti Színház tagjának volt vendégszereplése, felemelt helyárak mellett. Mielőtt a vendégszereplésről szólanánk, helyén valónak tartjuk itt felhozni, hogy a mai viszonyok közepeit bármilynemü helyár-felemelésnek ellene vagyunk. H irietszünetes az előadás, ilyes kivételes alkalmakkor megjárja, de a helyárakat még emellett fel is emelni, ezt nem lett volna szabad a szinügyi bizottságnak em gedni, annál is inkább, mert a mi közönségünk ezt a szebelési kísérletet egyáltalán nem tűri, továhbá: nálunk egy és ugyanazon közönség jár a színházba és igy kívánni sem lehet, hogy ez magát annyira megadóztassa. Jó lesz ezt adandó alkalommal figyelembe venni, annyival is inkább, mert ez az Igazgatónak, illetőleg a színtársulatnak fontos, zsebbevágó kérdése. Helyárakról szólván, a mai nyomott társadalmi viszonyok közepeit, nagyon figyelemre méltónak tartjuk épen a színtársulat érdekében, hogy: az ülőhelyek és a karzat-árakat le kell számtani. Támlás-szék 1 kor., körszék 70 fill., zártszék 50 fill., karzali ülőhely 40 fill., karzati állóhely 20 fill., diákjegy 40 fill. Páholy-árak maradhatnak, mert arra nálunk inkább van közönség. Áttérve a vendégszereplési darabokra, szerencsétlen gondolatnak kell mondanunk, hogy egymásután három dráma kerül előadásra. Ez nagyon fárasztó, erre nincs ma közönség, mutatta az eredmény. Az egyes darabok összelőadásával, illetve hatásával sem lehettünk megelégedve; vontatottak, sőt pl. a 47-ik czikk előadása éppen rósz volt. Maga a vendégszereplő sem tudott úgy kimagaslani, a mint kívánatos lett volna . . A darabok sem keltettek semmi ingert, mert mi azokat nagyon sokat láttuk már. Tehát a körülmények nem jöttek szerencsésen össze ari-a nézve, hogy mindjárt az első vendégszereplés jól sikerülhessen. A „Bagdadi herczegnő“-ben a vendégmüvésznő finom, distingvált előadásával és elegáns játékával hatott, melyben azonban több temperamentumot szerettünk volna kifejezésre juttatni. Mellette Margittay volt még az, a kit felemlíthetünk. A „47-ik törvényezikk“ czimü izgató, rémdrámában Paulayné igazolta, mennyire tud az érzelmek változatos skáláján játszani, kár, hogy az összhatás szereplését jobban ki nem domborította. A „Szigetvári vértanukéban volt Paulayné a legrokonszenvesebb. Szívesen kisérte a közönség a nagy, nehéz darabon keresztül s lelkes tapsokkal jutalmazta az igazi érzelmekből fakadó, sikerült játékát, melyhez több-kevesebb eredménynyel hozzájárultak a többi szereplők is, kiváltképen Győré A. és Margittay. — Közönség mindhárom előadáson mintegy félháznyi volt; a vendégmüvésznőt szívesen fogadta, sokszor kitapsolta és több szép virágbokrétával tette neki emlékezetessé szatmái'i vendégszereplését. HÍREK. — Személyi hírek. Mándi Mándi Lajos miniszteri tanácsos édes atyjának, Mándi Mándi Antalnak temetésére f. hó 6-án családjával együtt városunkba érkezett s néhány napot körünkben tölt. — Móricz Vincze pénzügyminiszteri osztálytanácsos, a Munkácson felállítandó uj kataszteri felügyelőség felállítása ügyében múlt kedden városunkban időzött. — Jubileum. Báró Vécsey József és neje, gróf Teleky Blanka úrnő, f. hó 4-én ülték meg házasságuk 40 éves évfordulóját. A sárközujlaki kastély nagy terme ez alkalomból kápolnává volt átalakítva, melyben a hálaadó szent mise-áldozatot Pillieh Ottó sárközi plébános mutatta be. Az uradalmi tisztikar nevében Tréger Albert csegöldi uradalmi tiszttartó megható szavakban üdvözölte a főúri párt. Este fényes ünnepély volt a kastélyban. A derék főúri párnak ezúton a legőszintébb gratulácziónkat tolmácsoljuk. Éljenek! — Esküvő. Técsői Móricz Kálmán cs. és. kir. főhadnagy, Móricz Lajos nyugalmazott kir. tszéki elnök fia, a múlt héten esküdött örök hűséget Pulai Gaál Irénke kisasszonynak Máramaros-Szigeten. — Alapítványok és adományok. Hieronymi Károly ur, városunk országgy. képviselője az »Iparos Otthon« és az „Iparos Olvasókör“ házépítési czéljaira 800—800 koronás alapítványt tett, azonkívül a szatmári g. kath. egyház által kibocsátott sorsjegyekből 300 darabot vásárolt, a németi g. kath. egyház templom és papilak építési czéljaira 300 koronát adományozott. — A Társaskör választmánya decz. 5-én Antal Dániel alelnök vezetése alatt ülést tartott, melyen a következő intézkedéseket tette: I. Megállapította a jövő évre járatandó lapok és folyóiratok jegyzékét. II. Megbízta Hatvani Péter pénztárnokot és Ferency János jegyzőt, hogy a könyvtár-bizottságot hivják össze, a mely gondoskodjék a hasznavehetetlen könyvek kiselejtezéséről és a beszerzendő uj munkák kiválasztásáról. 111. Megbízta Bartha Kálmán felügyelőt, hogy a tagok óhajához képest a kör pénztára javára rendezzen Szilveszter estélyén mulatságot, melynek belépődíját szemé- lyenkint 2- és családonkint 5 koronában állapította meg. IV. Végül panasz folytán utasította a bérlőt, hogy az olvasótermet állandóan 16 R. fokra ffittesse. — Gyászhir. Megint egy nagyon kiváló ember, a közjónak rendíthetetlen munkása, a ki hosszú életét becsülettel párosult munkában futotta meg, költözött el közülünk: Mándy Antal, a vidám, kedves, jó öreg ur, a kit nagy család, széles körű rokonság s a család tisztelőinek egész serege mélyen fájlal és igazán gyászol. A csapás által mélyen sulytott család a
