Szatmár-Németi, 1901 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1901-11-05 / 45. szám
V. év. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS Me&jelenil^ minden kedden. Szatmár, 1901. November 5. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyomda). Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltetnek. Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon-szám 80. Egy szülő panasza iskolaügyben. A minden napi élet sok féle elfoglaltatása közepett, midőn egy-egy kis időm akad, melyet családom körében nyugodtan eltölthetek, nem kis fájdalommal szemlélem azt a test és lélek ölő szellemi munkát a melyet szegény gyermekeinknek, napról napra iskolai ügyekben teljesi- teniök kell. Ne tessenek félre érteni: nem azt teszem panaszba, hogy a gyermekeknek tanulniok kell, tanultunk — módjával — mi is, tanullak apáink is, hanem azt vagyok kénytelen, itt, a nyilvánosság előtt elpanaszolni, hogy : gyermekeink korukkal és trejökkel meg nem egyező oly nehéz és sokféle szellemi munkál végeznek az iskolákban, melynek tomboló hálását, akár testileg, akár szellemileg lehetetlen észre nem venni annak, a ki gyermekét éber figyelemmel kiséri. Bizony az a sok csenevész gyermek az iskolában, a legtöbb esetben sajnálatos eredménye annak a nagyon helytelen rendszernek és túl terhelésnek, a mely manapság iskoláinkban, kivétel nélkül, dívik. Bizony később az iíjuság lanyha kitartása, türelem nélkülisége, gyarló felfogása, egyenes eredménye annak a rossz, bevezető iskoláztatásnak, melyet a mi közoktatási törvényünk elrendel és betartat. Bizony a morálnak nagyban való alászál- lása, az a sok féle társadalmi rothadt állapot, melyekkel telvék ma az újságok, nem különbeni folyományai egy olyan idegrendszerü generátioknak, melynek helyes ítélő képességét már alapjában, zsenge fiatal korában megtámadta vagy megbénította a korai szellemi tultengés vagy megerőltetés, / Es bizony az a szomorú statisztika, mely arról szól, hogy fiatalon, életünk tavaszán, mondjuk: mikor az érettségi vizsgálatot elvégzik, hányán dűlnek az élet további fejleményei helyett a rideg halál karjaiba, megint csak azt igazolja, hogy: elfogy az élet erő, megrendül az idegrendszer és mielőtt még az ember élt volna, elvész, elhervad mint a virág, melyet erősen meghajtatoit a kertész kapzsisága. Az a legszomorub!) statisztika pedig, mely azzal számol be, hogy: időközönként hány bomlott agyú ember kerül az örültek házába, megint csak azt igazolja, hogy gyermekeink sem testileg, sem szellemileg nem erősödhetnek meg kellőképen. Gyermekeink úgyszólván az iskola fertőzött levegőjében töltik a nap nagy részét, figyelmek lekötve, erejűk folyton igénybevéve vagy túlterhelve. Az ilyen rendszert lehet sok mindennek nevezni, de hogy ez arra nem való, hogy az ilyen rendszerrel vezetett gyermekekből érett, egészséges ifjú és férfiú válljék, azt lépten nyomon igazolják a fentebbi statisztikák. Milyen égbe kiáltó ellentéte pl. Tt kis gyermek helyes, czélszerü tanításának az, hogy szegény kis fejébe elkezdenek csakhamar 4—6—8 tárgyat tanítani! Szegényke még nem tud, még nem tudhat Írni, olvasni, már is: elkezdődik a számtan és nyelvtan tanítása! Ezt követi nyomban földrajz, természetrajz, természettan, történelem és egyéb zagyválások! Szent Isten ! miféle nagy tévedés az! melynek máig annyi az áldozata és a mely ellen már annyi panasz hangzott, de a melyen segítve még sem lett! így történik aztán, hogy: gyermekeink jól Írni és olvasni nem tanulhatnak meg, mert a szegény tanítónak el kell végezni a tannnyagot, de hallottak egy csomó összevisszaságot, eltöl- tötték a sok szép időt, melynek felét legalább is a szabadban való jutkározásra kellett volna nekik felhasználnak és ki vannak jó részben fáradva, mikor a tulajdonképeni munkához kellene látniok! A középiskolai tanitás-terén még inkább rosszabb a helyzet. Itt találkozunk tulajdonképen a nehéz és szükségtelen megterheltetéssel. A mai rossz elemi iskolai szervezet mellett arra kellene törekednie a középiskolai első két- három évnek', hogy: a tanítók a mi alapvető tanulmányt eddig tanultak, azt tudják is, azaz: értsék is. De nem ezt teszi! Széles elméleti alapon megkezdődik mindjárt az uj ismeretek tanítása, sőt a gimnáziumban pl. ott van a nehéz latin nyelvtan, melylyel meg kell ismerkedniük azoknak a szegény kis fiuknak, a kiknek még rincs, de nem is lehet helyes nyelvtani érzékük, még a saját anyanyel- vöket illetőleg sem! Ezzel helytelenül lesz bevezetve a gimn. T Á R C Z A. Egy ifjú története. Elindult az ifjú szent, nemes szándékkal, Hogy keres magának az életre társat . . . Meglátogatott sok ékes, úri házat. Fogadták sok helyen szives barátsággal. Volt ügyes, beszédes, fiatal leányzó. Volt hallgatag, csendes, érett, barna, szőke. De nem volt közöttük, kiről álmát szőtte, A kedves, az eszmény, szivét felviharzó. Az ifjú lelke bus gondolatba mélyedt . . . — Hogy kell itt majd neki egyedül bolyongni? — A ki őt megértse, nincsen sehol, senki ? — Kétség viharával csapkodta az élet . . . Beteg lett az ifjú ... de nem panaszkodott; Tűrte a balsorsnak látogatásait. Tudta, hogy a nyomor jobbá tesz, megtanít, Ha hisz a lélek egy bölcs és jó Alkotót . . . A halálra már elkészítette magát . . . Könnyű volt, mert rosznak látta a világot. Az eszmény szerető szive mellé állott, Biztatta: ne félj, a koporsó nyugtot ád. Kolb Mór hat. eng. ház- és birtok eladási, törfesztéses jelzálogkölcsön közvetítési irodája Szatmár, Kossuth Lajos-utcza 2-ik szám. És nyugtot is adott . . . Egy őszi reggelen Kivitték az ifjút a holtak honába ... Egy leány, ki őt mindig szerette, imádta, Ki jár a sírjához, zokog keservesen. Pótor Elemér. Korhelyek szerelme. A gátak aljárul, a lébenyi részről hangzott fel a nóta: Nézhetsz már Bató Pál, Szücsék ablakára; Abban, hejh! — nem terem Se neked, se nekem Gyönge majoránna . . . Borízű, érdes hang gyötörte a nótát; a hódasfejü szárcsák hussolva buktak le tőle a viz alá. Dávid Jóska meg csak fújta tovább: Abban hejh, nem terem Gyönge majoránna ! Szép mályva rózsája egészen csúffá lett a kalapján; — a piros jegybéli kendő össze volt gyűrve, hogy csak a csücske kandikált ki a ptuszlikzsebből. Akárha dulakodásból került volna ki, olyan volt az ábrázatja. Olyan volt, olyan, — mert hát a bormászi pusztán szomorú szél fújt iá. Egy pár tűzben égő kökényszem vonta oda a fiút: a Szűcs Magdus két szeme. Mikor a bődögei határban részben aratott a szép leány, akkor csiholt ki annak a szemnek sugárzó fényétől a Dávid Jóska szive. Becsületes, jó szív volt az, de ingatag, mint a nád, könnyen gyuló, mint a szalma. Hanem hát a Szűcs Magdusé se lobbant nehezebben I Pénteken indult útnak a Dávid gyerek. Mondta pedig neki Boda Gerzson, hogy nem lesz szerencse a járásában. — Oda se annak 1 — vágta vissza hetykén. Most itt van; kilutrizták a bormásziak, hogy lányt nem kapott, de a talpa alá — laput. Hiába volt az a sok szép beszéd; mézes madzaggal se lehet mindig madarat fogni! Szemére vágta a kalapját; a karima alul nagy- busán pislogatott a falu felé s nem a templomot kereste, hanem a — korcsmát. Elkerült a füzjs alá. Majd bizony, hogy az utczán a szemébe nevessenek: ni-ni, kikopott az emberségből a Dávid Jóska! Varsák voltak huzva a Rápcza mentén; fehéred- tek, száradtak a napon. Nagyot ütött rájuk a botjával, pedig azok ugyancsak nem fordíthattak a sorsán! Bu- bánat gyötörte mindaddig, mig csak a korcsmaajtó kili icsére nem tette a kezét. Akkor aztán földerült. A lelkét is menten kicserélte a karezos, mit a zsidó lerakott elébe. Kiitta az üveget egy szuszra; hiába, nagy utat tett, rászolgált egy kis italra I Úgy ivott, iddogált Dávid Jóska, mig csak a korcsma szögletéből át nem neszezett hozzá egyszer valaki: — No, pajtás, hány zsákkal tellett? Aki házat, birtokot és erdőt venni vagy eladni kényelmesen (mérsékelt közvetítési dij mellett) óhajt, ugyszinte birtok vagy házra olcsó törlesztéses jelzálogkölcsönt akar, vagy bárminő helybeli vagy vidéki részvényre van szüksége, vagy azokat eladni akarja, velem lépjen érintkezésbe és meg fog róla győződni, hogy kiterjedt előnyös ismeretségem folytán hivatásomnak megfelelek. Vidéki megkeresésekre azonnal válaszolok. Kolb Klór.
