Szatmár-Németi, 1900 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1900-09-25 / 39. szám
IV. év. Szatmár, 1900. szeptember 25. 39. szám. /. oTÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjeleni^ minden kedden. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 2 frt. Félévre I frt. Negyedévre 50 kr. Egyes szám ára 10 kr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyomda). Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: KÉSZPÉNZ FIZETÉS MELLETT JUTÁNYOS ÁRAK MELLETT KÖZÖLTETNEK. Kéziratok nbm adatnak vissza. Betiltott népgyülés. Szatmár-Németi szab. kir. város törvényhatósági bizottsági közgyűlésének f. hó 10.-én tartott ama határozatát, mely a régóta vajúdó városi Vigadó és Szálloda felépítésének kérdését szótöbbséggel elfogadta, az adózó polgárság nagy elégület- lenséggel fogadta. Uton-utfélen csak azt lehetett hallani, — no lesz hát Vigadó ! Fizethetünk újra! Igen ám, ha lesz miből! stb. Egy nagyszabású tiltakozó népgvülés- nek egybehivása, melyen a közvélemény megnyilatkozzék, az adózó polgárság vérében volt annyira, hogy már f. hó 16-án minden meghívás nélkül, nagy tömegekben hullámzott a nép a timártársulat Vigadó helyisége előtt, hogy véleményének kifejezést adjon, az említett városi építkezés erőszakos keresztülhajtása tárgyában, mely megnyilatkozás a benyújtandó felebbezés- hez lett volna mellékelendő. Midőn látta a nép, hogy az ügynek nincs törvényes, hivatalos formája, megkereste azon polgártársait, kiknek önzetlen gondolkozásáról meg van győződve és kérte őket, hogy f. hó 23-án délelőttre egy szabályszerűen bejelentett népgyülés tartását tegyék lehetővé. Ez meg is történt; csütörtökön, f. hó 20-án Csomay Imre, Mátray Lajos, Dr. Törseök Károly, Gábriel András és Kató Antal aláírásával, a népgyülés egybehi- vasa f. hó 23-ára, a polgármesteri hivatalnak, annak rendje és módja szerint, tudtul adatott. Ámbátor áz ilyen fontos és sürgős ügyek elintézéséhez napok nem szoktak kelleni, mégis a mi beadványunkra választ egész szombat estig nem kaptunk. Ez az oká, hogy a rendező-bizottsága melynek minden egyes tagja fedhetetlen előéletű becsületes adó-fizető polgára e városnak, számra 40, az utolsó órákban, arra nem is gondolva, hogy szabad hazában, békés időben, fontos közügyben, kifogástalan polgárok által kérelmezett ügy visszautasítható is lehessen — falragaszokon hivtuk föl az összes polgárság figyelmét a 23-án d. e. tartandó népgyülésre, melynek megtarlhatását, szombaton, f. hó 22-én az esti órákban, városi főjegyző, Pap Géza, mint helyettes polgár- mester, megtagadta. Mint a villám terjedt el á vasárnapi népgyülés betiltásának hire és megdöbbentve mindenkit,lehetetlennek tartották azt. Lehetetlennek tartották azt a vakmerőséget, hogy parlamentáiis országban a nép akarata, egy őtet a legközvetlenebbül érintő városi közügyben meg ne hallgattassák, sőt ellenkezőleg, az tüntetőén félrevettessék. Ide iktatjuk szóról-szóra a betiltó határozatot, olvassa el mindenki és győződjék meg róla, hogy mig egyrészt menynyire nem illő az a lörv. hat. méltóságához és mennyire sérti a szabad polgár jogot. 1438/1900. Ein. sz. Dr. Törseök Károly és társai szatmári lakosok bejelentése arról, hogy a tervezett városi szálloda és vigadó építése tárgyában, népgyülést kívánnak tartani. Határozat: Dr. Törseök Károly és társai, név- szerint Kató Antal, Mátray Lajos, Csomay Imre és Gáóriel András szatmári lakosoknak azon bejelentését, hogy a város által tervezett szálloda és vigadó építése tárgyábán, a folyó hó 23-ik napján délelőtt 11 órakor, a timár ipartársulat tulajdonát képező Vigadó épület nagytermében, a rendért felelősséget vállalva, népgyülést kivánnak tartani, az e részben meghallgatott kapitányi hivatal, mint rendőrhatóság véleményének figyelembe vételével, tudomásai nem veszem, mivel a városi szálloda építésének ügyében, az arra hivatott s a város kö- zönssgét képviselő törvényhatósági bizottság a törvény által biztosított ön- kormányzati jogkörében a folyó hó 11-én tartott közgyűlésében már határozott, a mely határozat ellen a közönség minden egyes tagja jogosult felebbezés alakjában jogorvoslattal élni s a törvény szerint arra egyedül illetékes kormányhatóság jogsegélyét igénybe venni, ha azt a közérdek szempontjából sérelmesnek tartja. Minthogy a közgyűlési határozat meghozatala után, népgyülés tartásának létjogosultsága valójában nincs is, mivel a népgyülési határozat vagy megállapodással azon czél, tudnillik a közgyűlési határozat megváltoztatása, a mely esetleg szándékoltatik, a törvény szerint úgy sem érhető el 5 a szálloda építése ügyének ujabbi felszínre hozatala csak arra alkalmas, hogy a közönség nyugalmát zavarja fel s az elégületlenség magvait szórja el, a minek elősegítése és istápolása a hatóság feladatát egyáltalán nem képezheti. Miről kapitányi hivatal és a bejelentők nevében a 766/898. ein. sz. belügy- ministeri rendeletre való figyelmeztetéssel dr. Törseök Károly ügyvédet ezen határozat kiadásával értesítem. Szatmártt, 1900. évi szept. 21. Pap Géza, h. polgármester. Látható ebből, hogy Pap Géza h. polgármester, a népgyülésen a város összes adófizető polgárságának megnyilatkozását, összezsugoritja az egyszerű felebbezés kérdésére ! Természetes, mert fél a hatóság a nép megnyilatkozásától, a mely már régen rossz szemmel nézi azt a módnélküli költekezést, amit a városi tanács az ö keserves keresményéből cselekszik ! A fentebbi határozatnak pedig azon pontja, mely azt mondja, hogy „a közgyűlési határozathozatal után, a népgyülés tartásának létjogosultsága nincs is, már t. i. hogy a közgyűlési határozatát megváltoztassa“, igazán gyermekes észjárás! Hiszen nagyon jól tudja azt Pap Géza h. polgármester, hogy a polgárság nem a közgyűlés határozatát akarta megváltoztatni, a mit nem is tehetett volna meg, hanem egy szivvel-lélekkel meg akart nyilatkozni abban, hogy: a közgyűlés határozatával egyet nem ért és ebben, mint a város közhangulata, tiltakozó népgyülés alakjában és nem egyszerű felebbezésképen, kíván kifejezést adni. Különben a népgyülés szervező-bizottsága a ránézve ép oly sérelmes és igazságtalan határozatot a Belügyminisztériumhoz azonnal megföllebbezte és hisszük, hogy a határt nem ismerő elbizakodottsággal szemben, a melyet a polgármesteri hivatal a néppel ez úttal is éreztet, ennek akarata érvényre fog emeltetni, mert ez az akarat sem nem törvény ellenes, sem nem kegy a hatóságtól, jog ez, melynek megtagadására ok fen nem forgott. A »Vigadó és Szálloda“ építtetésének kérdését pedig, különben is megteleb- bezte az ellenzék. A felebbezés már be is adatott számtalan aláírással, melyekre, hisszük, hogy ezúttal a legrosszabb akarat sem foghatja azt mondhatni, hogy ezek csak olyan türelmetlen elemek. A beadott felebbezés, melyhez az idő rövidsége miatt (vasárnap délelőtt) mégis 400—500 nagyon ügyeimet keltő aláirás érkezett, szószerint a következő: Tekintetes Polgármester Ur! Szatmár-Németi szab. kir. város törvény- hatósági közgyűlése által folyó évi szeptember 10-ik napján a »Vigadó és Szálloda« kérdésében hozott határozat ellen feleb- bezünk. Kérjük ezen felebbezésünket a nagy- méltóságú Belügyminiszter úrhoz felterjeszteni, a hol is esedezünk, hogy a közköltségen felépítendő' »Vigadó és Szálloda« építésére vonatkozó törvényhatósági közgyűlés határozatától a jóváhagyást megtagadni s a törvényhatóságot odautasitani méltóztassék, hogy a város tulajdonát képezendő' »Vigadó és Szálloda« építkezése kérdését a napirendről vegye le. Ezeknek indokolásául felhozzuk: A »Vigadó és Szálloda* kérdése már egy Ízben, az év folyamán a közgyűlés által el lett döntve, ebben a határozatban a »Vigadó és Szálloda« építését a törvén3rhatósági közgyűlés mellőzte, s a kérdést a napirendről levétetni rendelte. Daczára ennek, ez a kérdés napirendre tűzetett, habár egyáltaljában annak semmi szüksége azóta nem merült fel, mert a viszonyok semmit sem változtak azóta. Ugyanis a szállodák, vigadók most is üressen konganak, azoknak bérbevételétől másutt is irtóznak, nálunk még jobban, hiszen a város tulajdonát képező Kossuth-kertben levő kioszk bérlője ezen bérlete által csaknem tönkre jutott és csak rövid idő kérdése, hogy üressen fog-e állani, ezen alig egy pár hónapja, ugyancsak a közönség kívánsága ellen felépített mulatóhely. Ezen példából okulva Márkusz Márton, az építendő »Vigadó és T
