Szatmár-Németi, 1900 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-25 / 39. szám

IV. év. Szatmár, 1900. szeptember 25. 39. szám. /. o­TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjeleni^ minden kedden. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 2 frt. Félévre I frt. Negyedévre 50 kr. Egyes szám ára 10 kr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyomda). Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: KÉSZPÉNZ FIZETÉS MELLETT JUTÁNYOS ÁRAK MELLETT KÖZÖLTETNEK. Kéziratok nbm adatnak vissza. Betiltott népgyülés. Szatmár-Németi szab. kir. város tör­vényhatósági bizottsági közgyűlésének f. hó 10.-én tartott ama határozatát, mely a régóta vajúdó városi Vigadó és Szálloda felépítésének kérdését szótöbbséggel elfo­gadta, az adózó polgárság nagy elégület- lenséggel fogadta. Uton-utfélen csak azt lehetett hallani, — no lesz hát Vigadó ! Fizethetünk újra! Igen ám, ha lesz miből! stb. Egy nagyszabású tiltakozó népgvülés- nek egybehivása, melyen a közvélemény megnyilatkozzék, az adózó polgárság véré­ben volt annyira, hogy már f. hó 16-án min­den meghívás nélkül, nagy tömegek­ben hullámzott a nép a timártársulat Vigadó helyisége előtt, hogy véleményének kifeje­zést adjon, az említett városi építkezés erő­szakos keresztülhajtása tárgyában, mely megnyilatkozás a benyújtandó felebbezés- hez lett volna mellékelendő. Midőn látta a nép, hogy az ügynek nincs törvényes, hivatalos formája, megke­reste azon polgártársait, kiknek önzetlen gondolkozásáról meg van győződve és kérte őket, hogy f. hó 23-án délelőttre egy sza­bályszerűen bejelentett népgyülés tartását tegyék lehetővé. Ez meg is történt; csütörtökön, f. hó 20-án Csomay Imre, Mátray Lajos, Dr. Törseök Károly, Gábriel András és Kató Antal aláírásával, a népgyülés egybehi- vasa f. hó 23-ára, a polgármesteri hivatal­nak, annak rendje és módja szerint, tudtul adatott. Ámbátor áz ilyen fontos és sürgős ügyek elintézéséhez napok nem szoktak kelleni, mégis a mi beadványunkra választ egész szombat estig nem kaptunk. Ez az oká, hogy a rendező-bizott­sága melynek minden egyes tagja fedhe­tetlen előéletű becsületes adó-fizető pol­gára e városnak, számra 40, az utolsó órákban, arra nem is gondolva, hogy sza­bad hazában, békés időben, fontos köz­ügyben, kifogástalan polgárok által kérel­mezett ügy visszautasítható is lehessen — falragaszokon hivtuk föl az összes pol­gárság figyelmét a 23-án d. e. tartandó népgyülésre, melynek megtarlhatását, szom­baton, f. hó 22-én az esti órákban, városi főjegyző, Pap Géza, mint helyettes polgár- mester, megtagadta. Mint a villám terjedt el á vasárnapi népgyülés betiltásának hire és megdöb­bentve mindenkit,lehetetlennek tartották azt. Lehetetlennek tartották azt a vakme­rőséget, hogy parlamentáiis országban a nép akarata, egy őtet a legközvetlenebbül érintő városi közügyben meg ne hallgat­tassák, sőt ellenkezőleg, az tüntetőén félre­vettessék. Ide iktatjuk szóról-szóra a betiltó ha­tározatot, olvassa el mindenki és győződ­jék meg róla, hogy mig egyrészt meny­nyire nem illő az a lörv. hat. méltóságához és mennyire sérti a szabad polgár jogot. 1438/1900. Ein. sz. Dr. Törseök Károly és társai szat­mári lakosok bejelentése arról, hogy a tervezett városi szálloda és vigadó építése tárgyában, népgyülést kívánnak tartani. Határozat: Dr. Törseök Károly és társai, név- szerint Kató Antal, Mátray Lajos, Cso­may Imre és Gáóriel András szatmári lakosoknak azon bejelentését, hogy a város által tervezett szálloda és vigadó építése tárgyábán, a folyó hó 23-ik nap­ján délelőtt 11 órakor, a timár ipar­társulat tulajdonát képező Vigadó épület nagytermében, a rendért felelősséget vállalva, népgyülést kivánnak tartani, az e részben meghallgatott kapitányi hivatal, mint rendőrhatóság véleményének figyelembe vételével, tudomásai nem ve­szem, mivel a városi szálloda építésének ügyében, az arra hivatott s a város kö- zönssgét képviselő törvényhatósági bi­zottság a törvény által biztosított ön- kormányzati jogkörében a folyó hó 11-én tartott közgyűlésében már határozott, a mely határozat ellen a közönség minden egyes tagja jogosult felebbezés alakjában jogorvoslattal élni s a törvény szerint arra egyedül illetékes kormányhatóság jogsegélyét igénybe venni, ha azt a köz­érdek szempontjából sérelmesnek tartja. Minthogy a közgyűlési határozat meghozatala után, népgyülés tartásának létjogosultsága valójában nincs is, mivel a népgyülési határozat vagy megállapo­dással azon czél, tudnillik a közgyűlési határozat megváltoztatása, a mely esetleg szándékoltatik, a törvény szerint úgy sem érhető el 5 a szálloda építése ügyé­nek ujabbi felszínre hozatala csak arra alkalmas, hogy a közönség nyugalmát zavarja fel s az elégületlenség magvait szórja el, a minek elősegítése és istápolása a hatóság feladatát egyáltalán nem ké­pezheti. Miről kapitányi hivatal és a beje­lentők nevében a 766/898. ein. sz. belügy- ministeri rendeletre való figyelmeztetés­sel dr. Törseök Károly ügyvédet ezen határozat kiadásával értesítem. Szatmártt, 1900. évi szept. 21. Pap Géza, h. polgármester. Látható ebből, hogy Pap Géza h. polgármester, a népgyülésen a város összes adófizető polgárságának megnyilatkozását, összezsugoritja az egyszerű felebbezés kér­désére ! Természetes, mert fél a hatóság a nép megnyilatkozásától, a mely már régen rossz szemmel nézi azt a módnélküli költekezést, amit a városi tanács az ö keserves keres­ményéből cselekszik ! A fentebbi határozatnak pedig azon pontja, mely azt mondja, hogy „a közgyű­lési határozathozatal után, a népgyülés tar­tásának létjogosultsága nincs is, már t. i. hogy a közgyűlési határozatát megváltoztassa“, igazán gyermekes észjárás! Hiszen nagyon jól tudja azt Pap Géza h. polgármester, hogy a polgárság nem a közgyűlés határozatát akarta megváltoz­tatni, a mit nem is tehetett volna meg, hanem egy szivvel-lélekkel meg akart nyi­latkozni abban, hogy: a közgyűlés határo­zatával egyet nem ért és ebben, mint a város közhangulata, tiltakozó népgyülés alakjában és nem egyszerű felebbezésképen, kíván kife­jezést adni. Különben a népgyülés szervező-bizott­sága a ránézve ép oly sérelmes és igaz­ságtalan határozatot a Belügyminisztérium­hoz azonnal megföllebbezte és hisszük, hogy a határt nem ismerő elbizakodottság­gal szemben, a melyet a polgármesteri hivatal a néppel ez úttal is éreztet, ennek akarata érvényre fog emeltetni, mert ez az akarat sem nem törvény ellenes, sem nem kegy a hatóságtól, jog ez, melynek meg­tagadására ok fen nem forgott. A »Vigadó és Szálloda“ építtetésének kérdését pedig, különben is megteleb- bezte az ellenzék. A felebbezés már be is adatott szám­talan aláírással, melyekre, hisszük, hogy ezúttal a legrosszabb akarat sem fog­hatja azt mondhatni, hogy ezek csak olyan türelmetlen elemek. A beadott felebbezés, melyhez az idő rövidsége miatt (vasárnap délelőtt) mégis 400—500 nagyon ügyeimet keltő aláirás érkezett, szószerint a következő: Tekintetes Polgármester Ur! Szatmár-Németi szab. kir. város törvény- hatósági közgyűlése által folyó évi szeptem­ber 10-ik napján a »Vigadó és Szálloda« kérdésében hozott határozat ellen feleb- bezünk. Kérjük ezen felebbezésünket a nagy- méltóságú Belügyminiszter úrhoz felterjesz­teni, a hol is esedezünk, hogy a közköltségen felépítendő' »Vigadó és Szálloda« építésére vonatkozó törvényhatósági közgyűlés hatá­rozatától a jóváhagyást megtagadni s a tör­vényhatóságot odautasitani méltóztassék, hogy a város tulajdonát képezendő' »Vigadó és Szálloda« építkezése kérdését a napirendről vegye le. Ezeknek indokolásául felhozzuk: A »Vigadó és Szálloda* kérdése már egy Ízben, az év folyamán a közgyűlés által el lett döntve, ebben a határozatban a »Vigadó és Szálloda« építését a törvén3rhatósági köz­gyűlés mellőzte, s a kérdést a napirendről levétetni rendelte. Daczára ennek, ez a kérdés napirendre tűzetett, habár egyáltaljában annak semmi szüksége azóta nem merült fel, mert a vi­szonyok semmit sem változtak azóta. Ugyanis a szállodák, vigadók most is üressen kon­ganak, azoknak bérbevételétől másutt is irtóznak, nálunk még jobban, hiszen a város tulajdonát képező Kossuth-kertben levő kioszk bérlője ezen bérlete által csaknem tönkre jutott és csak rövid idő kérdése, hogy üres­sen fog-e állani, ezen alig egy pár hónapja, ugyancsak a közönség kívánsága ellen fel­épített mulatóhely. Ezen példából okulva Márkusz Márton, az építendő »Vigadó és T

Next

/
Thumbnails
Contents