Szatmár-Németi, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-02-21 / 8. szám

Szatmár, 1899. SZATMAR-N ErM ÉTI. Február 21. nők azon javaslatot terjeszti az értekezlet elé, hogy a paphallgató bizottság, illetve ennek elnöke Tar Károly, a gyűlésből kifolyólag, kerestessék meg az iránt, hogy a meghallgatások eredményéről a hívők összességének, mihez tartás végett, számol­janak be. Javaslat egyhangúan elfogadtatván, el­nök a gyűlést bezárta. — Az ex-lex hatása nem igen látszik meg. a városi adófizetés terén. A múlt év január 1-től február 16-ig befizettetett a városi pénztárba 28322 kr. 52 fillér a jelen év hason idszakában pedig 23632 kor. 77 fillér egyenes adó. Tehát az ex-lex okozta különbség 4690 kor. a mi ab­ban leli magyarázatát, hogy sok adófizetőnek múlt évi hátralékát is lekellett fogni a jelen évi befizetésnél. — A kaszinó uj helyiségek építését, illetve a jelenlegi épületnek czélszerübb átalakítását tervezi. A terv szerint lenne egy tágas, az épü­letnek központját képe; ő üveg tetőzetei' csarnok, a melyből lehetne jutni a külömböző helyisé­gekbe. Az épület utczai részén lenne az olvasó és játékterem. A mostani ebédlő és könyvtár helyén a kártyaszoba, az ebédlő pedig az üveg­teremtől délre az udvaron lesz- elh fiyezve. Az építési költség 12,000 frt, e kiadást a társaskör a tagdijak emelése nélkül fedezni képes. — A németi papválasztás ügyében csütör­tökön tartott népes értekezlet nem tudott egy­hangú megállapodásra jutni. A Demjén-párt a többi pártok elvonulása után együtt maradt s el­határozta hogy Márton Lászlót, Sáfrán Lajost, Vas Andrást kiküldik Veszprémbe, a Demjén Márton veszprémi lelkész meghallgatására. — A szatmári első téglagyár részvénytársa­ság f. hó 16-án tartotta évi rendes közgyűlését. 1898. évi tiszta nyeremény 6994 frt 36 kr, mely­ből osztalék alá kerül az alapszabályszetü le­vonások után 5916 frt 83 kr. Egy részvényre esik 5 frt osztalék, mely márcz. 2-tól fizettetik ki. — Jutalomjátek Aczél Szidinek társulatunk naivájának szombaton e hó 25-én lesz a juta­lomjátéka. Színre kerül „Apósok“ Gabányi kitűnő vigjáteka. Ez érdekes juta.omjátékra ez utón is felhívjuk a közönség érdeklődését. — Felhívás. A mezőgazdaság^ és mezőren­dőrségről szóló 1894. XII. t. ez. 95. §-a k.) pont­jában foglalt rendelkezés folytán felhívom a bir­tokosokat, hogy a földjeiken levő fákról a her­nyófészket f. évi márczius hó 20-ik napjáig sze­dessék le és semmisítsék meg. A ki e felhívás­nak eleget nem tesz, 100 koronáig terjedhető birsággal fog büntetettetni. Szatmárnémeti 1899. február 16-án. Dr. Kor bay főkapitány. — Az ev. ref, felsőbb leányiskola tanárkara márczius hó 2-án a színházban műkedvelői elő­adással egybekötött hangversenyt rendez, melynek műsora a kövtkezö; 1. Synfonia előadja a kar. 2. Dalok zongora kiséret mellett enekli Ludman Ilonka k. a. 3. »Valami hibája van« vígjáték 1 fel­vonásban A darabban szereplők ; Haraszthy Vilma k. a., Nagy Ella k. a., Dr. Göbl Alajos és Haller Ferencz urak. 4. „Mazurka“ szerzetté és zenekar kísérettel játsza Kovács Leó. 5. »Barátságból« víg­játék 1 felvonásban. Szereplők ; Nagy Ilonka k. a., Augusztini Kornél k. a., Tóth Sándor és Hosz- man István, ó. Szavalat. Előadja: Wodianer Elza k. a. 7. Zenedarab. Előadja a honvéd zenekar. Helyárak: alsó-, felső- és középpáholy5 frt, tám­lásszék és körszék 1 frt, zártszék 60 kr., állóhely 30 kr. Bérleti és kedvezményes jegyek nem ér­vényesek. Jegyek előre válthatók Lőwy Miksa könyvkereskedésében; este pedig a pénztárnál. Színház után vacsora és táncz a kaszinóban. A páholy, támlásszék és körszék jegy a kaszinóba belépésre is jogosít. — A tanítók figyelmébe. 107. tf. sz. Azon czélból, hogy a szőlőművelés terén szükséges szakismeretek bárki által olvasás utján is elsa­játíthatók legyenek, továbbá, hogy azoknak, kik szőlőfelujitási kölcsönben részesültek, vezérfonal legyen kezükben a kölcsön feltételei szerint őket kötelező művelési terv végrehajtására, a nm. földmivelésügyi miniszter ur ezekre vonatkozó „utasítást“ dolgoztatott ki, mely hasznos könyvet azon feltétellel, hogy a néptanítók az abban fog­laltakat okkal-móddal a néppel s külünösen az ismétlő tanköteleseikkel közölni fogják, s szak­szerű tanácsaikkal a népet mindenkor támogat­ják a szőlő mivelési teendőkben, a nmtsgu föld­mivelésügyi minisztérium ezen igen értékes müvet mindazon tanítóknak ingyen küldi meg, kik ez iránti igényüket levelező lapon a földmivelés­ügyi minisztérium szőlészeti osztályánál bejelen­tik. Miről a vármegye tanítóit értesítem. Szatmár, 1899. február 15. Kováts Béla királyi tanfelü­gyelő. — Kovács Zsigmond vasúti hivatalnok 5-ik gymnáziumba járó fia, mint értesülünk, csütör­tökön nyomtalanul eltűnt a szülei háztól. Az ag­gódó szülék mindenfelé kerestetetik gyermekö- ket, de még eddig nem sikerült holétét kipuha­tolni. A tett oka mégcsak nem is sejthető. — A hegyivasut menetrendje, A közforgalom­nak idestova egészben átadandó vasút indít a göz- fürésztől reggel 4 ó. 10 perczkor, Deák-téri kité­rőre bejön 4 ó. 35 p. innen a hegyipiaczra ér­kezik 5 ó. 50 p. Erdődre 6 óra 34 p. Erdődről viszza indul 7 ó. 1. p. a hegyi piaczon lesz 7 ó. 20 p. a Deák-téren 9 ó. s inén ki a m. á. vasutak­hoz. A második vonat indul a Deák-téri kitérőtől reggel 9. ó. 31 p. gözfürészhez érkezik 9 ó. 39 p. itt vár déli 12 óráig s 1 óra 39 perczkor érkezik a hegyi piaczra s innen nem is megy tovább, ha­nem visszaindul 2 ó. 8 p. és a Deák-térre érkezik 3 ó. 20 perczkor. A harmadik vonat indul a De­áktéri kiérőtől d. u. 4 ó. 30 perczkor s a hegy piaczra érkezik 5 ó. 45 p. Erdődön van 6 ó. 31 p. ott áll 7 óra 43 perczig s a hegyi piaczra jön este 8 ó. 15 p a Deák-téren van este 9 ó, 40 p. Az igy megá'7apitott s a minisztériumhoz jóváhagyás végett felterjesztett menetrendet a gyakorlat bizo­nyára módosítani fogja annyiban, hogy a déli vonat legkésőhb 1 órakor érjen be a hegyre és az esti vonat a Deák-térről 5 óránál elébb ne induljon, hogy a hivataloskodók hivatalos óráik megcson­kítása nélkül járhassanak a hegyre. — A szatmári vadász-társaság f. hó 15-én tartotta évi rendes közgyűlését. A gyűlésen Do- mahidy Sándor elnökölt. Elfogadtatott Dr. Le- hoczky János pénztárnok múlt évi számadása. Tár­gyaltatott a város határozata, mely szerint, mint­hogy az erdőirtások következtéDen a vadász-terü­let csökkent a társaság kérelmére a bérösszegből 200 frtot elenged, Pethő György gazd. tanácsos a társulat tiszteletbeli tagjául megválasztatott. nyében tesszük ezt és kívánjuk, hogy fokról-fokra haladva érje el hazánk első müintézeténél azt a helyet, a mely őt nagytehetségeinél fogva méltán megilleti. HÍREK. — Uj gazdasági tudósitó. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Kanizsay Zsigmond helyett, szatmár­németi sz. kir. város területére nézve a gazdasági tudósilói tiszttel Pethő Györgyöt bízta meg. — Márczius 15. Az iparosolvasókör választ­mánya elhatározta, hogy a márczius 15-ikét mint a magyarnemzet ébredésének évfordulóját ez év­ben is megtartja, a részletéről később fog intéz­kedni. — Szomorúan végződött tréfa. Sajnálatos bal­eset érte, mint részvéttel értesülünk, Gyapay Ist­ván városi kiadót. Egyik barátjával tréfából tör­tént birkózás közben oly szerencsétlenül esett el, társa pedig reá, hogy egyik lábszárcsontja térden felül két helyen eltört. — Kötőke. A nőegylet első kötőkéjét f. hó 24-én, pénteken esti 8 órakor rendezi a polgári társaskör üvegtermében. A kötőkék, melyek a múlt évben a közönség figyelmét és érdeklődé­sét állandóan lekötötték s a szükebb körű, egé­szen kedélyes és házias jellegű szórakozások tekintetében újabb igen sikerült térről előnyösen mutatkoztak be, annyira, hogy immár hézag­pótlókká lettek társaséletünkben, és remélhető­leg ez idén is vonzani fogják az irgalmas szivü, a szegények telsegéléséhez pár fillérrel szívesen járuló publikomot. A nőegylet választmánya kéri is első sorban a tagokat, aztán az egyleten kívül álló közönséget, hogy a kötőkéket szives meg- jelenésökkel pártolni kegyeskedjenek. 3 kötőke van tervezve a folyó böjti hetekre, melyek 2 heti időközben fognak megtartatni. A legköze­lebbin Borbola Laura urhölgy, zongora művésznő zongorán, játszik Bossin Giziké k. a énekel és Dr. Fechtel János titkár felolvas. — Értekezlet Németiben. Vasárnap, a németi ev. ref. egyház tanácstermében, a küszöbön levő papválasztás tárgyában, népes értekezlet volt, mely egyhangúlag elnökévé Uray Károlyt, jegyzővé pedig Hadady Lajost választotta meg. Űray Ká­roly alnök rokonszenves szavakban emlékszik meg e németi ev. ref egyház nagy hivatottságáról s a városrésznek fontos mivoltáról a közügyek egyöntetű és sikeres vezetését illetőleg s kifejti hogy legjobb hite és meggyőződése, hogy a né­meti polgárság, tudatában fontos hivatásának, a megüresedett papi állást oly egyénnel óhajtja betöltetni, a ki akár mint pap, akár mint társadalmi alak, meg fog felelni a belé helyezett várakozás­nak A pályázok egyenkinti felolvasásánál a te­remben többségben levő Pótor párt nagy zaj kö­zött adván életjelt magáról, elnök kijelenti, hogy miután egyhangú megállapodásra jutni nem lehet s miután meki magának is az az őszinte meg győződése, hogy a szóban levő összes pályázók közül az általa kifejtett kivánalmaknak leginkább Dr Márk Ferencz felel meg, kéri elvtársait, hogy oda hatni szíveskedjenek, hogy a választás al­kalmával a közbizalom Dr, Márk Ferencz felé tereitessék, mint aki olyan kiváló képzettségű pap, a milyen a pályázók között egy sincs. Végül el­Erdély fejedelme 1608—1613! Önkényes, szenve­délyes önző és kíméletlen zsarnok volt, ki legjobb barátjait, leghívebb alattvalóit eltaszitá magától. Ezek közöt való volt Bethlen Gábor is, kivel szemben elbukott, N.-Váradon meggyilkolták 1613-ban. íme tündöklő alakok kétségtelenül, a hazai történet fényes előterében, kikre a világ figyel s kiknek rokonságára barátságára a hatalmasok legelsői súlyt helyeznek és büszkék, dehát örök­érvényű mondás az, hogy nincs fény árnyék nél­kül A ragyogó királyi napban is találnak a tudós csillagászok foltokat s a szörnyű tömegű égitest­nek meg van a maga óriási árnyéka, sőt hogy mi nél nagyobb a világitó vagy megvilágított fi­zikai test, annál hosszabra nyúlik ki árnyéka, mindenki előtt világos és ismeretes természeti törvény. De a nemzetiség minden tagjában jelent­kező gyarlóságok, gonosz szenvedélyek, irtózatos bűnök mintha egyesültek volna, mintha szörnyűén emelkedő hatványokban törtek volna elő abban az asszonyban, kit a hagyomány mondák sőt a történet is mint vérengző tigrist, félelmetes hiénát bélyegez meg s a sötét múlt egyik vérben fürdő őrült vadállataként emleget. A 96-ki országos kiállítás alkalmából Csók István jeles festőnek egy nagy képben festette meg e nő vérlázitó dühöngését. Vágujhelyről kis félórára, kopár, sziklás, ma már romokban hever Csejthevára, a sár­vári kastély pedig elenyészettegészen,; mikor ott jártam s lábom alatt elgurult egy-egy kődarab s meghajlott egy-egy cserje lomb, ejmmegtem, a távolban tekintettem, mintha kerestem volna az eltemetkezett, elröppent szellemeket kik a bűnök e tanyáját rémes kísértetekként látogatják meg a késői éjféli órákban. Nyögve tisztogatják a vérnyomokat s csörgetik a rozsdás billincse- ket. De néma itt ma minden s csak az emléke­zett virraszt nemzedékről-nemzedékre e szürke romhalmak felett. ügy mondják, hogy e várban lakott és gyilkolt Báthory Erzsébet. Atyja ecsedi Báthory György, anyja Somlyói Báthory Anna volt Heves, lobbanékony, ingerlékeny, erőszakosságra hajló vér keringett romlott ereiben, Fiú testvére boszuvágyó. indulatos ember volt. Hét leány testvérrel is bírt. Egyik nagybátyja a lengyel király, egy másik nagybátyját a tomboló s ki­elégítést követelő szenvedélyek öltek meg. Nagy nénje: Klára férjét gyilkolta meg s börtönében tönkre aljasodott Erzsébet férj he', ment az óriás termetű 20 éves Nádasdy Ferenczhez, s 29 évig élt vele. 1604 ben lett özvegy. Nádasdy rendkí­vüli erejében két törököt egyszerte dobott fel a levegőbe. Különben durva, vad harezos s ke­gyetlen ur volt, ki alattvalóival mint barmokkal bánt el s mégis mikor meghalt a sárvár' luthe­ránus pap úgy magasztalta koporsójánál hogy O nagysága jó harezot tartott az ördög, a világ a test és a bűnök ellen. Az Istenigéjét szerette. Bő- hező, mértékletes, a szegények atyja volt. így a prédikátor Nádasdyról, ki feleségének őrült gaz­dálkodásában jó tanácsokkal szolgált, B. Erzsébet özvegy maradt, szépségére, — mert szépnek mondják, sokat tartott s azt sze­rette volna mindvégig megőrizni. Órákat töltött el tüköré előtt, kérdezgetve a drága pipere tár­gyat, igazán szép-e, bájos elragadó, hóditó-e? mert az akart lenni, az ország első pártijára ve­tette ki hálóját, Thurzó György nádort kerit- gette. Hogy mit mondott a tükör, nem tudom, de annyi bizonyos, hogy a vénülő asszonyt her­vadozó arezrózsáit a kendőző szerek felfrissíteni nem igen lehettek képesek. A természet pusztító keze irgalom nélkül tarolja le a pompázó virá­gokat. A monda szerint egy alkalommal boszusá- gában ügyetlenkedő szobaleányát ki a fésűvel pár szál haját tépte ki, arczul ütötte, a leány kiömlő piros vére arczára cseppent s a mikor a vércseppet letörölte, azt látta, hogy helyén sok­kal üdébb, fehérebb a bőre. Elhatározta rögtön hogy fiatal leányok véréből készített fürdőket fog venni mint Borgia Lukréczia, mások szerint, volt neki egy kalandor kegyencze, a ki elsőül tánácsolta a vérfürdőket. A vérnek ártatlan leány vérének kellett lennie s ő ajánlkozott a leány és vér megszerzésére. Úgy történt, hogy nem ismert saját leánya vérét vette egy pohárban a fürdővízhez. Leányát ideig-óráig, mert később felismerte, — életben tartotta, de nemsokára mégis meghalt A fürdőkhöz egy bizonyos meny- nyisegü vér kellett, melyet a szolgálatában álló leányok szivéből merített a szörnyű asszony. A leányokat jobbágy községeiből nyerte sőt a ne­mesi vérből való leányokat is kapva, mert az akkori időkben a leányok és ifjak társadalmi műveltségre tanító, csiszoló, jó modort elsajá­tító iskolái a fejedelmek és nagy urak udvarai voltak. Munkatársai 5—6 öreg asszny, élükön Helena és Dorottya boszorkányokkal és egy Újvári vagy Ficzkó János nevű inasa, ki műhe­lyében 15 éven át hideg vérrel mészárolta le az áldozatokat. (Vége köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents