Szatmár És Vidéke, 1918 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1918-03-18 / 11. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. 3 Apróságok. Mostanában a papinőtlenségről több­ször esvén szó, «szembe jut a dr. H, L. kolle­gám jóiztl mondása, aki tudvalevőleg meg­vette a káptalannak a törvényszék melletti házát, s mikor valaki kérdezte tőle, hogy miért vau aunak a háznak kettős fedele, hunyorgatva imigyen adta meg a választ : — Mert hát tetszik tudni, papok háza lévén, a kánonjog pedig úgy intézkedik vnls, ! hogy papi embernek tilalmas dolog assaony j ■zemélylyel egy fedél alatt lakni. * Egyik napilap, amelynek mottója, hogy a főkapitányról vagy jót, vagy semmit, de jót okvetlenül minden nap kell mondani, a közgyűlési vacsorák rendezése ulkal mából Szemere Miklóshoz hasonlítja, aki szintén a j fehér asztalhoz invitálta a különböző párt- j állású embereket és őzt az eszmét a fővárosi jj sajtó is nagyon helyesnek találta. Mint min- j denben, a hasonlat itten is sántít, mert elő- jj szőr is, Szemere Miklós maga adta a vucso- 5 rat, ő tehát magyar szokás szerint arra ven- 5 dégeket hívott, másodszor pedig, mint a la- I pok megírták, a záróra elkövetkezvén, a va- ; csórénak vége volt és a vendégek szépen \ haza mentek. S * A „Szabadsajtó“ részvényei erősen for- j galomba jöttek és kezdenek gazdát cserélni. j Dr. Weiez Sándor, aki szerint a Szamost undorodva olvassák, szintén részvényes lett, sőt dr. Falussy Árpád is részvényeket vásá­rolt, s mint beavatott helyről hallani lehet, a ,Szabadsajté“ könyvnyomda és lapkiadó r. t. legközelebbi közgyűlésén nagy csatára van kilátás. Az emberek találgatják, mi le­het ennek a kitűzött célja, de nem tudnak rájönni, sokan azonban úgy kalkulálnak, hogy ez is a demokratikus iránynak térfog- j lalása akar lenni, s a kitűzött cél : a váro­sunkban mu még gyenge lábon álló Demok- rácziát erősíteni. * A napokban beállít egy fél az Ügy­védjéhez, hogy válópere állásáról tudjon meg valamit. A per nem a legjobban halad, mert a bizonyitákot nem tudjak megszerezni. — Nagy szerencsénk van, — mondja az ügyvéd — épen most nyilt meg a magén detektív iroda, s amilyen ügyes ember ez a Szerafin Elemér, két hét alatt meglesz a bi­zonyítók ő nagysága hűtlenségéről. — Tyű! akkor rohanok egyenesen hozzá, nehogy az asszony megelőzzön, mert abból még nagy baj lehetne! * Egy társaságban nagy dicsérettel be­szél valaki egy fiatal hittudósról és elragad­tatással magasztalja annak kiváló tudo­mányát. — Szép, szép a tudomány, — szólal meg egy öreg ur — de szerintem csak az a tudomány bir értékkel, amelyik aa embe­riségnek hasznára vau, már pedig a hittu­domány azok közé nem tartozik. Olyan az, mint a Mátyás király tudósáé volt, aki hiba nélkül tudta a boreószemeket a kulcslyukon keresztül dobálni, s akinek megjutalmazásá- ról, mikor a mutatványát befejezte, a király így gondoskodott: Tárnok ur egy véka borsót Adjon e tudósnak át. Igaz, hogy ma ez nagy jutalom volna. Demeter. ' HÍREIK. aas — Március 15-íkét lelkes ünnepsé­gekkel ülte meg városunk közönsége. Az is­kolák szép ünnepélyén kívül az Iparos Olvasó­kör is nagyszabású ünnepélyt rendezett az Iparos Otthon termében. Bélteky Lajos hatá­sos megnyitó beszédet mondott, a 5-ik gy. ezred zenekara gyönyörű zeneszánaokat adott elő, Hoffmann karmester külön hegedüjáték- kal ragadta el a hallgatóságot. Mogyorós Sándor és Tájbert József nagyhatású szavala­tokkal, Miskolczy Margit szép énekszámmal működtek közre. Csoroay Győző lendületesen olvasta fel dr. Nagy Vince magvas alkalmi gondolatait az uj márciusról, amelyek mély hatást keltettek. A dalárda preciz éneke Ve­res karnagy vezetésével egészítette a magas színvonalú műsort, melynek végeztével a kö­zönség lelkesen énekelte el a Hymnuszt, Este az Iparos Olvasókörben 250 terí­tékű vacsora volt, amelyen hölgyek és rászt- vettok. Pompás étkeket szolgáltatott föl Kiss Elek vendéglős s a legszebb leányok segéd­keztek a kiszolgálásnál. Szép toasztok hang­zottak el. Beszéltek : Bélteky Lajos, dr. Vajay Károly, Irányi Kamill, Csomay Győző, Bo­ros Jenő, Világossy Gáspár, dr. Msrkovits Aladár, dr. Kiss Endre, ifj. Szabó Lajos, Hérmán István Glózer János, Fazekas Ist­ván és mások. Bélteky Lajos szép beszédet mondott néliai Lévay József emlékére, aki­nek arcképét a kör megfestette éa nagyter­mében kifüggesztette. A közönség kegyelet­tel és megilletődéssei ünnepelte a derék, hazafias polgár emlékét. — Eljegyzés. Tímár Berta, dr. Tí­már Zsigmond ügyvéd leánya jegyet váltott Peltzer Károly visóoroszi gyárossal. — A református leányiskola szom­baton délután háziezredeink özvegy és árva­alapja javára gyönyörű növendékelőadást rendezett., amelynek minden részletét meg­bámulta és sokat tapsolta a közönség. A rendezés munkáját Pilhoffer Ida tanárnő végezte meglepő hozzáértéssel és sikerrel. — A népiroda kedden délután 5 órakor tartja évi rendes közgyűlé­sét, a városháza kistanácstermében. — Az első temetkező társulat vasárnap d. e, 11 órakor tartja közgyűlését a szatmári ref. egyháznak a főgimnázium emeletén levő tanácsi érmében. Az évi száma­dás letárgyalása után megbeszélés tárgyát fogja képezni a temetkező társulatok pénz­ügyi helyzetének szanálása tárgyában a városi tanácshoz érkezett belügyminiszteri leirat. — Elitéit árdrágító. A rendőri büntető bíróság 15 napi elzárásra és 400 K pénzbüntetésre Ítélte Szegedi István Kaziczy-utcai mészárost azért, «sert egy vevőjének 16 K-érfc adott el szalonnát. A biró indokolásában súlyo­sító körülményként említi fel, hogy terhelt hasonló kihágásért több Ízben volt már megbüntetve. — Rövid hírek a múlt hétről. Elhaláloztak: Rosenfeld Ernő, a Bosenfeld Miksa poaztónagykereekedő fia, mint nép­felkelő, katonakórházban. 39 éves korában; Demkő Jenő nyírbátori kávéháztulajdouos, a Kossuth-kerti kioszk egykori hériőjo, 37 éves korában; özvegy Prépostffy La­josnó született Sütő Erzsébet, állampénztári tisztviselő özvegye, 46 éves korában. — Dr. Jordán Lajos hadnagy, dr. Jordán Sándor főrabbi fia, a budapesti ügyvédvizs­gáló bizottság előtt az ügyvédi vizsgát le­tette. — Kiss Sándor honvéd főhadnagyot, mátészalkai ügyvédet kitüntették a III. oszt. katonai érdemkereszttel. — dr. Joanovich Sándor Temesmegye főispánja, Szatmárné­meti sz. kir. város közélelmezési kormány- biztosa csütörtökre virradó éjszaka Budapes­ten hirtelen meghalt. — Bugaméry Sándor 52 éves nyug. városi adóbecsüs megőrült és mint közveszélyes beteget elszállították a nagykállói elmegyógyintézetbe. RendSrhatiságilag engedélyezett M16ÍHUMS IlUl Szatmárnémeti, Petöfi-utca 4. szám. Elvállal helyben és vidéken kényes megbí­zásokat, nyomozásokat, megfigyeléseket, magán és családi ügyekben. Üzleti, irodai, gyári alkalmazot­tak megfigyelése. Házassági ügyekben a legalapo­sabban megállapítja az egyén előéletét, családi, társadalmi helyzetét, jellemét, jelen életmódját. Utazási megbízások. Kereskedelmi információk. El­tűnt egyének tartózkodási helyének kinyomozása. Hagyatéki ügyekben történendő nyomozások. Név­telen levelek Íróinak kinyomozása. Nemességi ügyek, ős- és családfák összeállítása, stb. Legszigo­rúbb diskréciő. Hűséges, megbízható alkalmazottak. Tulajdonos: 1— Szerafin Elemér Szatmárnémeti szab. kir. város rendőrségének volt detektív csoportvezetője. Középenrópa és a magánbiztositásiigy Magyarországon. Irta: Poór Jakab udv. tan., a Generali biztositó intézet igazgatója. — Folytatás. — Az ilyen egységes szabályok megte­remtésére irányuló törekvés nem uj keletű. Már a Berlinben 1906. szeptember 10—15 napjain tartott V. nemzetközi biztosítás- tudományi kongresszus napirendjén szere­peltek javaslatok az állami felügyelet jog­szabályainak egységessé tételéről. E tárgyban három referátum terjesztetett ott elő: egy a kopenhágai kir. felügyeleti hivatal részé­ről, egy második közösen Ph. Labes (Frank­furt a M.) és Tb. Walther (Leipzig) részé­ről és egy harmadik S. R. J. vun Schtivicha- ven (Amsterdam) részéről. Röviddel később a német, osztrák és magyar középeurópai gazdasági egyesületek 1906 november 19 — 20 napjain Wienben tartott közös értekezletükön szintén foglal­koztak ugyanezzel a kérdéssel. „A magán­biztosító társaságok és közös szabályok azok felügyeletére“ cimen előadók voltak dr. E. v. Liebig (Berlin), dr. E. Blaschke (Wien) és Poór J. (Budapest.) E sorok Írója már annak idején azt az álláspontot foglalta el, hogy igen számos érintkezési pont van, amelyet egységesíteni a biztosításügy nemzetközi fejlődése érdeké­ben való volna; minthogy azonban a közös alapul veendő pontok számával együtt a

Next

/
Thumbnails
Contents