Szatmár És Vidéke, 1918 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1918-03-18 / 11. szám
4 SZATMÁB ÉS VIDÉKE. ww—inni ■miwiiin ■■■mii 11 muhi mii nini nehézségek is szaporodnak, gondos kiválasztásra van szükség, úgy hogy első sorban csak a legfontosabb tárgyakat, kell előtérbe helyezni. Ilyen fontosabb érintkezési pontoknak tartottam a következőket: 1. egységes szabályok a díjtartalékok kiszámítása tekintetében; 2. egységes szabályok a díjtartalékok és egyéb vagyonbefektetósek elhelyezése tekintetében. 3. egységes szabályok az alapítási, szervezési és szerzési költségek törlesztése tekintetében. Egy pillanatig sem hittem azonban, hogy ezen kevés kérdésben is könnyű lesz megegyezésre jutni. A kérdések mindegyike mindegyik országban más és más talajból nőtt ki, amely talaj történelmi és kulturális múltjának külömbségénél fogva alapjukban eltérő viszonyokat hozott létre, amelyeket nem lehet egyszerre egy nemzetközi keretbe préselni. Az említett két kongresszuson különböző oldalról az a javaslat is tétetett, hogy a társaságok évi zárszámadásai, Valamint a biztosító intézetek részéről évenként közreadandó statisztikai kimutatások egységes minta szerint készíttessenek. Az erre irányuló kívánságok tárgyalásában Németország, Magyarország, Ausztriá és Svájc képviselői is behatóan részt vsttek. Ezen ügyben, a kongresszus tárgyalásai során megszerkesztett minta alapján, az 1909. évben Magyarországon is folytak tanácskozások, amelyek azoubaD eredménytelenül végződtek. Ez is mutatja, hogy mily nehéz csak egyetlenegy kérdésre nézve is egységes eljárásban megállapodni. Magyarországra nézve további nagy fontossággal bir egy új bizto-ítás-szerződósi jog megteremtése. Kereskedelmi törvényünk, amely a biztosítási ügyet 453—514 §§-aiban tárgyalja, több mint negyven éves és nem tartott lépést a biztosításügy fellendülésével. Visszamaradtunk Svájc, valamint Németország és Ausztriával szembeni és csak ha ezen államok idevágó törvényei felett szemlét tartunk, fogjuk igazában látni, hogy nálunk alapos orvoslásra van szükség. Az a körülmény azonban, hogy e téren sürgős szükség van javításra, még nem ok arra, hogy újabb hibát kövessünk el és ezért mindaddig, míg az állami felügyelet kérdése szabályozást nem nyert, nem szabad új biztosítási törvény készítőiéhez fogni. Ha jó munkát akarunk végezni, akkor be kell tartanunk a sorrendet: előbb jöjjön a felügyeleti hivatal és azután az új biztosítási jog, nem pedig, ahogy tervezik — megfordítva. (Folytatjuk.) 127—1918. végrb. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-e. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a halmi kir. járásbíróságnak 1917. évi Pk. 3224. számú végzése következtében Udiska Jánosné szül. Fehér Anna javára 100 K s jár erejéig 1917. évi dec. hó 8.-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 720 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: bútorok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a halmi kir. járásbíróság 191 _-ik évi Pk. 3224/5. számú végzés e folytán 1000 korona tőkekövetelés, ennek és eddig összesen 66 kor. 90 fillérben biróilag mér megállapított költségek erejéig, Királyházán alperes lakásán leendő megtartására 1918. 'évi március hó 23-ik napjának délelőtti II Órája határidőül kitűzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felűlfogaltatták és azokra kielégitési iogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Halmi, 1918. március 12. napján. Csorba Antal kir. jbirósági végrehajtó. Hétfőn és kedden este 5, 7 éa 9 órai kezdettel a szezon nagyszabású szenzációi HENNY PORTEN a legszebb moziművésznőnek brilliáns alakításával a Szent hallgatás dráma 4 felv. és Hapnyugati hercegnő bohózat, -3 felv. Rendes helyár. Kedv. áru jegy nincs. 14 tagú művészi zenekar. A halmii kir. járásbíróság mint telekkönyvi _____________hatóság._____________ 652/ loTs. tk*rT~ V égzés. . A Szatmári Kereskedelmi és Iparbank végrehajtatónak — Fogarassy Ziigmond végrehajtási ügyében — a iiir. telekkönyvi hatóság — az 1918. február 8 án felvett jegyzőkönyv értelmében — mielőtt a Bérezi József volt zárgondnok altul 12604—1913. tksz. a. beadott zárgondooki számadások ellen — dr. Nagy Arpádné Fogara9sy Marianna által 660—1914. tksz. a. beadott ész revételek felett határozatot hozna, a Bérezi József volt zárgondnok számadására vonatkozó iratokat — dr. Nagy Árpádné kérelmére — illetve a szatmárnémeti kir. ügyészségnek 5852—1914. k. ü. sz. megkeresésére a szatmárnémeti kir. ügyészséghez átteszi. II. í A kir. telekkönyvi hatóság az 1853— 1913. tksz. végzés folytán 1913. év májas hó 19-én bevezetett Farkas Sámuel zárgondnok előadása folytán megállapítja, hogy zárgondnok — a zár alatt levő ingatlanokon sohasem gazdálkodott s így az 1913. 1914. 1915. 1916. és 1917. évekről számadásait beadni nem tudja. Miután zárgondnok — saját beismerése szerint — zárgondnoki tisztének lelkiismeretesen nem felelt meg a figyelembe véve, hogy Farkas Sámuel zárgondnoki tisztéről le is mondott, a kir. telekkönyvi hatóság zárgondnoki tisztétől elmozdija illetve lemondását tudomásul veszi. Egyidejűleg a kir. telekkönyvi hatóság felhívja végrehajtatót, hogy 30 nap alatt más alkalmas egyént hozzon zárgondnoknak javaslatba, mert ellenesetben a zárlatot fel fogja oldani, addig is azonban, míg a javaslatban hozandó zázgonduok kinevezve és bevezetve nem lesz, Farkas Sámuel zárgondnoknak kötelességé teszi, hogy a zárgondnoki tisztét továbbra is viselje. E/.ekután a kir. telekkönyvi hatóság a meghallgatott érdekelt felek és a zárgondnok javaslata értelmében elrendeli a zár alá vett ingatlanok 1918-ik gazdasági év haszonélvezetének árverés utján való bérbeadását és ennek megtartására határnapul Í9i8. ÓV március hó 22-ik napjának délelőtt 10 óráját Csepe községházánál kitűzi s annak foganatosítására Csorba Antal bir. végrehajtót kiküldi s egyidejűleg megállapítja a következő: Árverési és hirdetményi feltételeket. 1. Nyilvános árverésen bőrbe adatnak a végrehajtást szenvedettek nevén álló éa a csomafalvai 38., csepei 123., 237., 308., jeketeardói 249. 278. 284. 539. 794. 795. szőllősgyulai 1034. sztjkvben felvett ingatlanok 1918. évi haszonélvezete. 2. Az 1. pontban jelzett ingatlanok haszonélvezete a legtöbbet ígérő részére fog bérbe adatni. A kir. tkvi hatóság azonban feníarlja magának azt a jogot, hogy a kevesebb bérösszeget Ígérő, de alkalmasabb bérlőnek mutatkozó árverelőt mondja ki bérbevevőnek. 3. Az ingatlanok a lehetőség szerint egy tömegben fognak bérbeudutui, amennyiben azonban az egész tömegre árvereiő nem jelentkezne, úgy az ingatlanok kevesebb tömegekben, esetleg parcellánként és igy községenként is bérbe lesznek adhatók. 4 Köteles a bérlő az általa megígért bérösszeg felét nyomban az árveréskor a leütés után azonnal készpénzben kifizetni, a másik felerészt pedig legkésőbben 1918. év junius 30. napjáig bírói letétbe helyezni. 5. A bérlet tárgyát képező s fent jelzett ingatlanok után uz 1918. évre járó mindennemű köztartozásokat (adó, községi pótadó stb.) és a bérlet után kiszabandó illetéket bérlő vagy bérlők kötelesek fizetni. 6. Bérlő az árverés után nyomban birtokba léphet. 7. A bérlet 1918. évi betakarításig tart, köteles uzonban tűrni addig is, hogy az ingatlanokon a jövő gazdasági évre szükséges őszi gazdasági munkálatokat akár az uj bérlő, akár a zárgondnok végezhesse. 8. Köteles a bérlő' az ingatlanokon fekvő gazdasági épületeket tűzkár ellen valamely hazai biztositó intézetnél bebiztosítani, köteles továbbá ezen épületeket oly karban majdan átadni, mint a milyen karban azokat a bérletbs léptekor átvette. 9. Haszonbérlő a birtokot a rendes gazda gondosságával köteles használni, azon területeket azonban amelyek huzamosabb idő óta kaszálónak avagy legelőnek használtatnak, feltöretni tilos. 10. Haszonbérlő köteles lesz a neki esetleg birtokéba adott őszi vetés helyett a bérlet lejártával ugyan olyan területű és minőségű vetést visszaadni. Ezen árverési feltételeket a kir. tkvi hatóság az összes tkvi érdekelteknek kózbe- sitteti, a községek elöljáróságainak pedig azt azzal küldi meg, hogy a hirdetményt függesz- szék ki, az árverés megtartását pedig a szokásos dobszó utján a községben tegyék közhírré. Foihivja végül a kir. tkvi hatóság zárgondnokot, hogy uz árverési hirdetményt ős feltételeket tétesse közzé a „Szatmár ős Vidéke“ c. Szatmáron megjelenő lapban. E lappéldányt a kiküldött kezéhez az árveréskor adja át, végül, hogy a kiküldött dijait nyugta ellenében fizesse ki. Dr. Nagy Mihály ügyvéd megjelenési diját 20 korona 50 fillérben allapitja meg saját felével Farkas Sámuel zárgondnokkal szemben. Varga Gyula ügyvéd megjelenési diját 203 korona 50 fillérben, dr. Do- boesy János megjelenési diját 200 koronában állapítja meg végrehajtást szenvedővel szemben. Halmi, 1918. február hó 15. — Kótay Károly s. k. járásbiró. A kiadmány hiteléül: Kőműves Gábor kir. telekkönyvvezető. MORVAJ xiNQq JCÜXYVNYOIXDÁJA, SZATJIÁEON.
