Szatmár És Vidéke, 1918 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1918-08-05 / 31. szám
SZATMÁR ÉS VIDÉKE. 8 Apróságfok. Reiter Jakab barátom nikotinmérge© zeet kapott és emiatt felhagyott a dohányzással. Mikor ezt újságolta nekem, nagy részvéttel hallgattam előadását, de az első gondolatom még is az volt, váljon nem szabadult-e fel néhány virzsinia, miután ő tudtommal virzsiniázni is szokott. Es a szimat helyesnek bizonyult, az eredmény 5 drb virzsinia, ami egy nagy kincs ebben a nikotinmentes háborús időben. A múltkoriban a borbélynál vagyok — meséli egy öreg dohányos — és épen azon tőröm a fejemet, hol lehetne egy kis f'ü-tö- lőhöz jutni, mikor belép oda a mi legnépszerűbb rendőrbiztosunk, aki megpillantván a szintén ott időző egyik városi tanácsost, egyenesen az üdvözlésére siet. — Szervusz, kedves tanácsosom I Megjött a trafik. Milyen szivart és mennyit parancsolsz, hogy küldjék a lakásodra ? ! Persze, persze, mormolom a bajszom alatt, azért kapunk mi olyan keveset, mert ezek ólba szőkét csinálnak és leszedik a tejfelt előlünk. * Egy hadimilliomos ismerősöm panaszkodik, hogy nem tud egy helyet találni, a hol magát alaposan kipihenhetné. Ezreket szívesen áldozna, ha legalább 3 hétig olyan helyen lehetne, ahol teljes csend van és nem zavarja senki, de hát ez nem létezik, s különösen fürdőhelyen épensóggel nem található fel. — No lássa, — mondom neki — én tudok ilyen helyet ajánlani, költözzön be az ügyvédi irodámba; míg a törvényszünet tart, ott ugyan nem fogja háborgatni senki, sőt lehet, hogy még azután sem. « Egyik helybeli vezérférfiuról folyik a beszéd egy társaságban, s amint az már rendesen történni szokott, akad olyan is, aki dicséri, de a legtöbb csak a kicsinylés hangján szól róla. Különösen felróják neki, hogy elbizakodott, ami abban is nyilvánul, hogy akinél magát többre tartja, annak köszönéskor a balkezét nyújtja. — Tyüh ! — pattan fel az, aki addig egyedül dicsérte — csakugyan van benne valami. Most jut eszembe, hogy a múltkor nekem is a balkezét adta. No még csak az hiányzik, hogy egy ilyen senki magát valakinek gondolja! •» Puskás Iguácz, akinek kertjét a múlt szombati felhőszakadáskor az árviz elöntötte, a napokban felkeresett és elpanaszolta nagy károsodását és arra kért, hogy Írjak egy kis epizódot az ő esetéről. — Mert furcsa az, — mondja nagy elkeseredéssel — hogy a városnak nincsen egy jó ezivattyuju, mert ha volna, meglehetett volna a kertemet menteni. Persze, kiszivattyúzni a polgárságot, ahhoz értenek, de mikor baj van, akkor se a tűzoltóság, se a rendőrség, se a polgármester nem tud segíteni. — Bizony úgy van ez, — vigasztalom a károst — de ne csodálkozzék rajta, hogy elromlott minden szivattyú, mikof reggeltől estig egyebet sem csinálnak az emberek, mint szivattyúznak. Demeter. EGY FIÚT ellátással tanulónak felvesz lapunk könyvnyomdája. HÍREK. BBS Kevés a jegypénztár a vasútnál. Szatmár, aug. 4. A háboru9 vasúti utazás nyomorúságai közé oda kell számítani a jegypénztárak előtti szorongást, az elviselhetetlen tülekedést és emiatt az utasok között számtalanszor előforduló gorombáskodást is. Még az I. és II. osztályú jegypénztár előtt is gyakran életveszélyes a tolakodás. Most, hogy minden irányból egyszerre jön meg és megy a vonat, az utasok egyszerre rohanják meg a pénztárakat Hihetetlen kép az, ami itt az ember elé tárul. Szíveskedjék áílomásfőnük ur egyszer személyesen meggyőződni róla. Van egy harmadik pénztárhelyiség is, de egyidőben csak kettőt tartanak nyitva. Személyzethiány nem lehet, hiszen nötisztviselöket alkalmaznak, akik közül egy sem vonult hadba. A vasúti jegyek árát rendszeresen emeli a Máv, de a közönséggel mit sem törődik. Most, hogy uj rendeletet adtak ki, amely szerint súlyos birsággal — a dij kétszeresével — büntetik, sőt kihágás miatt fel is jelentik a jegy nélkül felszállt utast, kötelessége a miniszternek gondoskodnia arról is, hogy legyen azt a jegyet hol megváltani. A intelligens emberek elleni merénylet ez a szégyenletes állapot, amelynek megszüntetése sürgős közérdek. Enélkül csak légtornászok és dij- birkozók utazhatnak. — Szerkesztőségi hir. Lapunk felelős szerkesztője dr. Markovits Aladár mai nappal szabadságra ment. Visszatértéig a lapért dr. Fejes István főszerkesztő felelős. — Pro patria. Farkas Sándor tüzérhadnagy, Farkas Sándor honvédalezredes egyetlen fia múlt hó 20.-án az albániai fronton ellenséges golyótól találva hősi halált halt. — A gőzmalom uj igazgatója. A Szatmári Gőzmalomtársulat igazgatósága a Lo8onczy József elhunytával megüresedett igazgatói állásra S z 1 á v y Dezső eddigi helyettes igazgatót választotta meg. Az uj igazgató személyóben a gőzmalom minden tekintetben értékes vezetőt kapott. — A galíciaiak Szatmáron. Nem is magunk lettünk figyelmesek, hanem több helybeli izraelita kereskedő polgártársunk tett figyelmessé bennünket arra, hogy Szatmárra hetenként több fiakker galíciai család érkezik. Ezeknek a foglalkozása árdrágítás, csempészés, a kereskedői jó hírnév rontása. Arra kiváncsiak a szatmári kereskedők, vájjon van-e tudomása a főkapitánynak ezen galíciaiaknak szatmári letelepedéséről, jelentkeznek-e a rendőrségen, érdeklödik-e a rendőrség, hogy miből élnek s tudja-e a rendőrség, hogy ezeknek nem Szatmáron, hanem Galíciában van a helyük, ahol most már egyáltalán nem fenyegeti őket veszedelem. A kereskedők a rendőrség haladéktalan intézkedését kérik, sőt követelhetnék is. — Gondnokság alá helyezés. A szatmári kir. törvényszék dr Schmahl Gottfried nagysomkuti fakereskedőt gyöngeelméjüség miatt saját kérelmére jogerősen gondnokság alá helyezte. — Egy os&lád tragédiája. A „Felsőmagyarorezág, Kassai Napló“ beszámol arról a megdöbbentő tragédiáról, ami Nemes Sándor gálezéesi főbíró családját érte. A főbíró húga, Gedeon Aladárné Nemes Mici, a miskolci főispán felesége elhunyt, röviddel azelőtt Nemes József, aki a főszolgabírónak testvére, hirtelen fellépett betegségnek esett áldozatul. Most aztán Nemes Sándornak 20 éve3 fia, szülői házában főbe lőtte magát. Édesatyja épen Gedeon Aladárné temetésén volt s alig érkezett haza: ott érte fia szerencsétlen végének a hire. A család gyásza iránt a legnagyobb részvét nyilvánult meg. Hirdetmény. A Jörös Endre és Elemér végrehajtást szenvedettek elleni végrehajtási ügyében a halmi kir. telekkönyvi hatóság elrendelte a zár alá vett ingatlanok 1919-ik gazdasági év haszonélvezetének ál-verés utján való bérbeadását és ennek megtartására határnapul 1918. év augusztus hó 8-ik napjának délután 1 óráját Turterebes községházánál tűzte ki, megállapítván a következő Árverési hirdetményt és feltételeket: 1. Nyilvános árverésen bérbeadatoak a végrehajtást szenvedettek nevén álló és a turterebesi 660, 842, 1539, 2621. sz. tjkv.- ben felvett ingatlanok 1919. évi haszon- élvezete. A kikiáltási ár 3000 koronában álla- pittatik meg. 2. Az 1. pontban jelzett ingatlanok haszonélvezete a legtöbbet ígérő részére fog bérbeadatni. — A kir. telekkönyvi hatóság azonban fentartja magának azt a jogot, hogy a kevesebb bérösszeget Ígérő, de alkalmasabb bérlőnek mutatkozó árverelőt mondja ki bérbevevőnek. 3. Az ingatlanok a lehetőség szerint egy tömegben fognak bérbeadatni, amennyiben azonban az egész tömegre árverelő nem jelentkezne, úgy az ingatlanok kevesebb tömegekben, esetleg parcellánként avagy községenként is bérbe lesznek adhatók. 4. Köteles a bérlő az általa msgigért bérösszeg felét nyomban az árveréskor a leütés után azonnal készpénzben kifizetni, a másik felerészt pedig legkésőbben 1919. óv julius 30. napjáig bírói letétbe helyezni, avagy a zárgondnok kezéhez kifizetni. 5. A bérlet tárgyát képező s fent jelzett ingatlanok után az 1919. évre járó mindennemű köztartozásokat (adó, községi pótadó stb.) és a bérlet után kiszubandó illetéket bérlő vagy bérlők kötelesek fizetni. 6. Bérlő az árverés után nyomban birtokba léphet. 7. A bérlet 1919. évi betakarításig tart, köteles azonban tűrni addig is, hogy az ingatlanokon a jövő gazdasági évre szükséges őszi gazdasági munkálatokat akár az uj bérlő, akár a zárgondnok végezhesse. 8. Kötele* a bérlő az ingatlanokon fekvő gazdasági épületeket tűzkár ellen valamely huzai biztosító intézetnél bebiztosítani, köteles továbbá ezen épületeket oly karban majdan átadni, mint a milyen karban azokat a bérletbe léptekor átvette. 9. Haszonbérlő a birtokot a rendes gazda gondosságával köteles használni, azon területeket azonban amelyek huzamosabb idő óta kaszálónak avagy legelőnek használtatnak, feltöretni tilos.
