Szatmár És Vidéke, 1917 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1917-01-16 / 3. szám

Harmincnegyedik évfolyam. — 3. szám. Szatmár-Németi, 1917. január 16. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden kedden. Egyes szám, ára 12 fillér. Laptulajdonos és kiadó: 31 ORVAI JÁNOS. Felelős szerkesztő: l)r. FEJES ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eötvös-u. 8.; Könyvnyomda. Előfizetés egész évre 6 korona, fél évre 3 kor., negyedévre J kor. 30 fillér. Hol apónz?! A villamvilágitási bi­zottság választása körül fel­merült differenciák élénk mozgásba hozták a közvéle­ményt és pár napra háttérbe szoritották még a háborút is. A mi könnyen megérthető, érdemes- tehát vele foglal­kozni. Egyet mindjárt meg­állapíthatunk, azt t. i. hogy az a mód, a hogyan a vá­lasztás történt, danára a nagy tiszteletnek, a mellyel a vá­lasztott bizottsági tagok iránt viseltetni tartozunk, elíté­lendő. Elfogadott szabály ugyanis, hogy bármiféle bi­zottság választásáról Van szó, — kivéve a politikai termé­szetiteket — ha a bizottsági tagok ellen semmiféle kifo­gás nem emelhető, ha azok ellen hozzáértés, kötelesség- teljesítés stb. miatt panasz nem merülhet fel, nem szok­tak ilyen módon eljárni, mert ez erkölcsi szempontból bi­zonyos fokig megbélyegző, a mennyiben úgy tünteti fel az illetőket, mint a kik va­lami irányban folytonossági hiányban szenvednek, külö­nösen pedig a jelen esetben, a hol egy üzleti vállalat ve­zetése a feladat, a hol tehát a kívül álló emberek százfé­lét gondolhatnak. Egy komoly erkölcsi testületnek, mint a milyennek a városi törvény- hatósági bizottságnak is keli ö n lennie, ilyen módon tehát el­járnia nem szabad, s ha mégis megteszi, ez csak azt mutatja, hogy a választási módszer már ott is leszállóit arra a nívóra, a melyen a polgárság szokott utóbbi idő­ben mozogni, mikor a bizott­sági tagokat választja. De különösen kihivja a kritikát az a körülmény, mely e felfordulásnak oka volt. Ennek a bizottságnak a tag- jai ugyanis a vállalat jöve­delméből díjjazásban része­sülnek s minthogy a pénz kívánatos valami, még olya­noknál is, a hol különben bővében van, a Kelemen Samu halálával megüresedett helyre egymás után kopogtattak a jelentkezők a polgármester ajtaján s kifejezték óhajukat, hogy szeretnének a bizott­ságba bejutni Megüresedett hely ugyan csak egy volt, de ismerve a polgármester jó szivét, ö bizonyára meg­ígérte valamennyinek, igy tör­tént aztán, hogy a mikor választásra került a dolog, a sok bába között elveszett a gyermek, a nagy tüleke­désben kiesett a régi bízott- ság 4 tagja, de szerencsésen bejutottak azok, a kiknek hő vágyuk volt, hogy ezután a villamvilágitási ügyekkel ala­posabban foglalkozzanak. És mindez a tantiemért történt, a min nem változtat az a körülmény sem, hogy mit fognak határozni a februári közgyűlésen, mert a vállal­kozás nem az önzetlenség jegyében indulván, a hirtelen beállott fordulat csak a de­kórum megmentését célozza. Nagyon érthető, ha van­nak bizottsági tagok, a kik nem helyeslik, hogy legyen egy olyan bizottság, amely­nek tagjai dijjazásban része­sülnek, mikor valamennyi többi bizottság ingyen dol­gozik, s ha ebből kifolyólag indítványt tesznek a dijjazás eltörlésére, de itt nem ez az elv vitte a szerepet, itt tisz­tán és kizárólag arról volt szó, miért kapja más azt a tantiemet, mikor az nekik is jó volna. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy azok közül az urak közül, akik illetékes TAEÖ1. /} '# a román harctérről. (Saját külön kiküldött harctéri tudósítónktól. VI. Tők. Szerkesztő Ür! Hala­dunk vígan előre; olyan nagy a harci kedv, hogy szinte viasza kell tartani az embereket. Most már nem oláhokkal van dolgunk, mert azok megsemmisültek, hanem oro­szokkal harcolunk, akiket Bruszi- lov vezet, kinek a tömegtámadés a vesszőparipája, amely kezdetben ott fent Wolhyniábau némi sikert hozott neki, de ezzel szemben rá­jöttem az uj módszerre, mely a tömegtámadást most már érték­telenné teszi. Ez az u. u. oldulozó előremanée. Az orosz jön hatalmas tömegekben a lövészárok felé, mi álljuk a rohamot, de ez alatt a fő lövészárokból 45 fok szög alatt kinyúló oldal lövészárkokból meg­kezdjük a tüzelést épen abban a pillanatban, mikor a tömegroham kezd veszedelmessé lenni, s ez rendszerint oly zavarba hozza őket, hogy mint a birkák összeszorong­nak és halomra hullanak a gyil­kos tüzeléstől. Eleintón, mikor találmányommal előállottam, Mac­kensen is, Falkenhevu is csak mosolyogtak, egyedül Eibig tábor­nok tett úgy, mintha helyeselné módszeremet, hanem aztán mikor Fundeninél az első kísérlet meg­történt, csákóval a kézben jöttek elébem mindketten és a legnagyobb komolysággal kérték a bocsánatot. — Kedves Kipp, ne hara­gudj reánk, hogy csak egy percig is tudtunk kételkedni 1 Persze, hogy részemről nem volt neheztelés, biztos voltam a dolgomban és tudtam, hogy itt is úgy lesz, mint a mikor hármas támadási módszeremmel előállot­tam, akkor is megmosolyogtak, de bezzeg, mikor a fényes siker megvolt, egyszerre megváltozott a hangulat. Oláhországi hadvise­lésünk is ezen alapszik, meg is van a kellő eredménye, most pedig, hogy a tömegtámadás ellenszerére is rájöttem, gyerekjáték az egész háború. Az elfogott orosz foglyok beszélik, hogy Bruszilov magán­kívül van a dühtől, mikor egy egy tömegroham összeomlását látja és iszonyú káromkodások között esküdözik, hogyha a kezébe kerü­lök a legelső fára fog folakasz- tatni, mert szentül meg van győ­ződve, hogy ebben az én kezem is közrejátszik. Ismerjük egymást még a japán háborúból, még ak­kor csuk ezredes volt, s Mukden tiél egy lovas roham alkalmával volt találkozásunk, a mikor olyat húztam n képén keresztül, hogy egyszerre elboritotta a vér és az emberei alig tudták az elfogatás­iéi megmenteni. Mondják is a foglyok, hogy egy hutídmas forra­dás van az arcán, a mely szinte ijesztővé teszi. Ma kezdtük meg Galac bombázását. Az első 42-gt megint én sütöttem el, mert Sturwitz tá­bornok, a tüzérségi főparancsnok határozottan igy kívánta, szinte babonásan ragaszkodott hozzá. Az a csodás találat, mely Antwerpen­nél és Verdönnél volt az eredmény, nem megy ki a fejéből. És tény­leg igaza van, mert ez a lövés ia megtette a magáét, a főerődnek, mikor a füst eloszlott, nyoma sem volt. Azt hiszem, hogy estére ké­szen is leszünk vele és azután következik a Szereth vonal átlé­pése és ha a Pruthon is túl le­szünk. egy három napos pihenőt fogunk tartani. A liaditervak ugyanis csak addig vannak elké­szítve és a három nap arra is szük­séges, hogy a továbbiakat meg­csináljuk. Hindenburg egészen ránk bízta Romániát. Mikor Mac­kensen egy Ízben hozzá fordult és a továbbiakra nézve utasítást kért, az öreg egyszerűen csak annyit üzent: „Ott van Ripp. végezd el vele a többit!“ — Akkor egyszer láttam rajta az elkedvetlenedést, olyan irigység formát érezett, mint Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett. A valMi amerikai Kin Quality cipót kizárólagos raktára. Megérkeztek a téli idényre megrendelt valódi schevraux és box bőrből készült divatos úri-, női- és gyermek-cipők.

Next

/
Thumbnails
Contents