Szatmár És Vidéke, 1917 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1917-10-16 / 42. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. Eer» ináv--Németi szab. kir. ^jgvóiéiei a bizottsági ta- > J < stéo6ltna8an fogyatékos ííiéte'H -ktak lefolyni 10 tégynak legtöbbjéhez , . gein zól hozzá, azokról a* dók Uörtetésében foglalta­^ivi te!j«s tájékozatlanság küa«od^s ez »«y ®gyik ® «jől a másikra. Egy pár “■? tag lelkiismeretes mun- r** é'g s többiek türelmet- ”■ Ízetlenségébe fül. lig a köziigyekkel ezek- )héz időkben raindtn vá- 0 nemcsak akként köteles *°azni, bogy a felmerülő kér- *?|:ek tökéletes ismeretéből Titett alapos felszólalással 1 bírálat alá, hanem a pol- jogos igényeit interpellá- mditványok utján is be kol- viuniök a közgyűlési te e. A városok polgárságának n, politika mentes szervezése a tavaszon megindult. Útját {te azonban ép«n a nagy pó­za, mert a munkapárti hor­ny az alakulást nem engedte g, az egész mozgalmat lefújta. Szatmár polgárságának el- anyagolt nagyszabású érdekei, a áros fejlődésének, a reánk váró endkivüli terhek elviselé-énak zérdérei olyan fenyegetőleg gyii- lemlenek fejünk fölött, hogy csak céltudatos vezetéssel, minden polgár­nak öntudatos munkájával lehet a helyzetet megoldani és u várost a béke időkre zökkenés és elmerü- lés veszélye néiküi átvezetni. E nagy munkának megkez­désére és végig vezetésére u köz­gyűlés van hivatva. Feltétlen szükségesnek tartjuk tehát, hogy a közgyűlésnek különö­sen választott, tehát a polgárság bizalmából bent ülő tagjai egy köz­gyűlési polgári párt alakítását sür­gősen kezdjék meg és keressenek tá­maszt a gyűlés termen kívül magá­ban a városi polgárságban, ame­lyet kerületenként kell megszervezni. Álljanak Össze abból a cél­ból, hogy a város ügyei a haladó ikőkhek megfelelő elintézést nyer­jenek, minden fontos ügyet köz­gyűlés előtt arra kijelölt és al­kalmas, ahhoz értő emberekkel tanulmányoztassanak és ma pél­dául a város ellátásának és a pol­gárság egyéb életbe vágó érde­keinek kérdését megfelelő módon, lehetőleg eredményre juttassák. Ez a szervezkedés állítatja csak útját a kis csoportok min­den mást kizáró befolyása érvé­nyesülésének. így válhat csak a közgyűlés valósággal az egész polgárság igazi képviseletévé. Végre már föl kell ébresz­teni a polgárságban a saját dol­gai iránti érdeklődés kötelességét. Ezen a módon érhetjük csak el, hogy egy öntudatos és céltudatos városi polgárság nevelődjék és így válhat majd a város az ál­lamnak erőteljes, súlyos szavú tagjává, akit meg kell majd hall­gatni, mert orköloi és gazdasági erejével akaratának érvényt fog tudni szerezni. Tehát: Sürgősen alakuljon meg a Szatmár városi polgárok pártja, — amig nem lesz késő! (Ma.) Munkások oktatása. Ismét példáját látjuk annak, hogy az egyes társadalmi osztá­lyok keretén belül, ha megfele­lően tzervezve vannak és vezetőik hivatásuk és kötelességeik tuda­tában élnek, — mily nagyszerű kulturális munkát, valósággal kul­turális hivatást lehet teljesíteni. Nem vitaiható, hogy mű­velt munkásosztály a nemzeti többtermelési lehetőségnek legelső feltétele. Hiába vannak meg* a fokozottabb munka programul anyagi feltételei, ha szakképzett és általánosságban is az értelem­nek, tanultságnak magasabb fo­kán álló munkás sereg hiányzik. A magyurországi szórnál demokrata párt részben ettől a gondolatból kiindulva a munká­sok művelt,«égének előraozditáeiira rendszeres tanfolyamokat szerve­zett, amelynek ez idei progratnm- ját most közük velünk. E szerint a tervezet szerint a tanítás elemi oktatást és külön kurzusban magasabb képzést öleli fal. Az elemi oktatás keretében hz idén a következő tárgyakat adják elő: ]. A szociáldemokrata pártok és a béke. 2. Az átmeneti gazdaság kérdései, 3. Háborús költségek. 4. Háború -és szociál­politika. 5. A női munka. 6. Vi­lágpolitikai problémák. A külön kurzus ez évi anyaga: 1. Szo­cializmus — a szocializmus tör­ténete. 2. Magyar közgazdaság- tan. 3. Magyar történelem — kul­túrtörténet. 4. Szociálpolitika — munkásjog. 5. Beszédstilisztika. 6. A szakszervezeti mozgalom el­méleti kérdései. 7. Magyar-német nyelvfanitás. Ebből a nagyszabásúi és széles medrü tani téri tervből meg­állapíthatjuk, hogy a kérdések­nek szabad iskolában való meg­vitatása a magyar polgári közép- osztálynak is kiváló kulturális érdeke és az iskola megvalósítása a társadalom tudományi társaság szatmári csoportjának volna első­rendű kötelessége. Tanítani kell a polgárságot, mert fogalma sincs ezekben a változott időkben feladatairól, cél­járól, sőt önmagáról sem. A rendőrség újraszervezése. Beszélnünk kell erről a kérdésről, még mielőtt a ta­nács elé kerülne az idevonat­kozójavaslat. Annyi már köz­tudomásra került, hogy uj főkapitányunk olyan értelmű tervezetet készít, amely a csendörséggel január elsején lejáró szerződés meghosszab­bítását ellenzi, és a közbiz­tonságot a rendőrség kezébe kívánja visszahelyeztetni. Ez a körülmény és az, hogy a rendőrséggel szemben a modern városi élet nagy­szabású követelményeket tá­maszt, — nélkülözhetetlenné teszi a rendőrség átszervezé­sét, létszámának megfelelő kiegészítését. Alkalmunk volt erről a kérdésről főkapitányunkkal beszélgetni, aki a javaslat részleteiről még nem nyilat­kozhatott ugyan, de az irány­elvekről szívesen adott föl- világositást. Fejtegetései rend­kívül érdekesek, bepillantást engednek egy ambiciózus, hi­vatása teljes tudatában álló szakember terveibe. — Mindenekelőtt meg­jegyzem — kezdte a főkapi­tány — a rendőrségnek fel­adatai között a tulajdonké- peni kihágási, vagy rendfenn­tartási tevékenység a legki­sebb. E téren is nem a bírás­kodásban látom a rendőrség hivatását, hanem abban, hogy ellenőrző, felügyelő munká­val a bűncselekmények, ki­hágások elkövetését megelőzze. Figyelmét nem szabad elke­rülje semmi és épen ezért körültekintő, a közönséggel ©Ö állandóan nemcsak együtt levő, de együtt is gondolkozó tiszti és legénységi táborra van szükségünk. A rendőrség munkálko­dásában az a legideálisabb helyzet, ha már olyan figyel­mes, hogy semmi sem törté­nik a városban, ahol be kel­lene avatkoznia. De a rendőrségre a köz- tisztaság, közegészség, erkölcs- rendészet. terén is megszánt lálhatatlan feladat várakozik, amikkel a járványok terjedé­sét, vagy kiütését óvja és a háború idején elsőrendű fon­tosságúvá vált. a kereskede­lem, különösen a piacnak megfékezése és pórászon tar­tása. Minderre tanult, iskolá­zott, a közönséggel bánni tudó legénységre, vezetésre alkal­mas tisztikarra van szükség. Uj állásokat kell kreálni, a tiszti állások között olyat is, aki csak a legénység okta­tásával legyen elfoglalva. Bizton hiszem, hogy Szat- márváros intelligens közön­sége be fogja látni, hogy az a kiadás, ami az uj szervezés­sel jár, bőven megtérül, mert például az Inglik-féle betörés egyedül 70 ezer korona kárt csinált, ha egy ember élettel több pusztul el, mert a jár­ványt nem fojtották el kellő erővel, — már is meg nem becsülhető kárt okozott a vá­rosnak és az emberiségnek. Az uj állások felállítá­sával városunk fiatalságának uj pálya nyílik meg, ahol a fokozatos előrehaladásnak megfelelő útja lesz, az igy kifizetett összeg csak vissza- térül ezen a módon is a városnak. * Főkapitányunk világos, önmagukért harcoló érvei teljesen helytállóak. A mai helyzet tűrhetet­len, se piacunk, se a köz­egészség, az erkölcsrendészet sincs kellő felügyelet alatt. Rendőri teendőkre pol­gárembereket kérünk. A csen- dörség kiváló intézmény a maga hatáskörében, de a pol­gársággal való érintkezésre nem valók. A tanács ne fukarkodjék. Vannak befektetések, amelyek akkor hozzák a legnagyobb hasznot, ha minél kevesebb dolga akad az üzemnek. Ez a jövő zenéje ugyan, de mielőbb hozzá kell kez­deni, mert életünk zavarta­lansága ettől függ. Apróság-ok. Nyomott- a hangulat a sző­lősgazdák körében, mert a bor iránt a vevőknél nem mutatkozik semmi érdeklődés, ellenben a fo­gyasztó közönség titkos örömben leledzik, hátha a régi jó idők is­mét visszatérnek. — Nem is igazság a?, — mondják az illetékes tényezők — hogy egy liter borért, egy vagyont fizessen az ember. Ha sikerül is néha az embernek egy kis hangu­lathoz jutni, elmegy a kedve rög­tön, amint fizetésre kerül a dolog. « Egy kisebb állami tisztvise­lővel beszélek a legújabb fizetéa- emelósrős, s azon nézetemnek adok kifejezést, hogy végre most már segítve van rajtuk. — Dehogy van kérem, — mondja elkeseredve — nem segit már mi rajtunk a 100 percent sem. a mikor mindennek az ára 300-zal emelkedett. C«ak a városi tisztviselőnek van jó dolga, mert az hozzá juthat mindenhez, mig mi a 100 percent mellett is to­vább koplalunk. Tessék szétnézni közöttük, nem lát ott egyetlen­egyet sem, aki a háború alatt lesoványodott voltra. * Baj van a kréta körül, as igazságügyi tárca miatt kitört a háború. Vizsonyi is, Grecsák is a magáénak akarja és fő a feje Weksrlének, hogyan lehetDe as ügyet minél simábban elintézni. — Pedig a kérdés msgol-

Next

/
Thumbnails
Contents