Szatmár És Vidéke, 1917 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1917-09-25 / 39. szám
Harmincnégyedik évfolyam. — 39. szám. Szatmár-Németi, 1917. szeptember 25. POLITIKAI ÉS TÁBSADALMI HETI TJJSÁG. ¥/:■ Afegjelen minden kedden, ügyes szám ára 12 fillér. Laptulajdonos és kiadó: MORVÁI JÁNOS. Főszerkesztő : Dr. FEJES ISTVÁN. Felelős szerkesztő: Dr. MARKOV1TS ALADÁR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eötvös-u. 8.; Könyvnyomda. Előfizetés egész évre 6 korona, fél évre 3 kor., negyedévre J kor. 50 fillér. Választójog és népiskola. Munkapárti berkekből újból s újból felhangzik az óhaj, kompromisszumot létesíteni a választójog dolgában, hogy ezáltal az uj választások elkerülhetők legyenek. A korhatárnak 24 évre leszállításába már belenyugodnának, most azt kívánnák, hogy az írni olvasni tudás helyett a négy elemi osztály elvégzését igazoló iskolai bizonyítvány legyen a választói jog alapja. Bármily tetszetősnek lássák ez indítvány, az általános választói jog fogalmával elvileg ellenkezik s elvetendő. C* # Az a cél, hogy a választói jog áldásában mindazok részesüljenek, kik az állam közter- heihez hozzájárulnak, csak úgy érhető el, ha azt legkevesebb feltételhez s formasághoz kötik. A tisztességen, becsületen s hazafiasságon kívül oly korhatár szükséges, mely az ország lakosai átlagos fejlettségét tekintve, az értelmes felfogás korszakának kezdetét jelenti, és szükséges annak igazolása, hogy a jog gyakorlására érett. Magyarország átlagos fejlődését nézve a 24 éves korhatárt megfelelőnek kell tartani. Férfiaink túlnyomó része s itt elsősorban a választók 65°/0-át tevő földmi- ves népességet kell érteni, 24 éves kora előtt ritkán éri el érettségét. A mai súlyosabb gazdasági viszonyok mellett ezen a koron alul ritkán alapit családot már a föld- mives férfi is, s bár a választói jog nem köthető a családalapításhoz, mégis kívánatos, hogy a választók túlnyomó többsége a konszolidált viszonyokat pártoló családos egyénekből kerüljön ki. Az úgynevezett értelmiségi, valamint a kereskedői és iparosifjuság jóval hamarább emelkedik az értelmiség azon fokára, mely a választói jog gyakorlására képesít. Ha ennek dacára ezeknek sem adatik meg a választójog 24 évnél hamarább, indokolva van az által, hogy kivételek statuálása mindenkor odiozus a választói jog terén. Oly nehéz a distinctió, mely foglalkozási ágazat érik meg hamarább s melyik később, de az egyes foglalkozások keretében az egyéni fejlettség és tanult- ság is oly különböző, hogy a kérdést helyesen eldönteni csak az egyenlő korhatárral lehetséges. rS Ezért volt elhibázott az 1913. évi választótörvény, mely két korhatárt (24 és 30 év) állapított meg, s ez az uj tervezetben feltétlenül elkerülendő. A Károly keresztesek rno3t is kivételt fognak ugyan alkotni, de miután ez csak átmeneti és háborús érdemekkel indokolt, kellemetlen érzést nem szülhet. Rendkívül nehéz annak megállapítása, ki érett meg valóban a választói jogra s mi legyen a minimális kívánság a választó értelmiségével szemben. Az 1913. évi törvény ezt lényegileg 6 elemi osztály elvégzésében látta, de ezen intézkedésével is a leghevesebb kritikát hívta ki maga ellen, mert 6 elemi osztályt nálunk igen kevesen végeztek s az igényjogosultak nagyon nagy része esett ki ezzel a sorból. Kevesebb maradna el, ha a választói jogot a negyedik elemi osztály elvégzését igazoló bizonyítványhoz kötnék; de ez is lényeges jogfosztással járna. A mi sajátos népoktatási viszonyaink mellett a tanköteles gyermekeknek legfeljebb 50°/0-a végzi el az elemi iskola negyedik osztályát, igen sok semmit. Mégis a legtöbben az Írás és olvasás művészetét megtanulják. Részint magánszorgalomból, részint a katonaságnál. Nagyon helytelen volna ezeket a választói jogtól megfosztani, még kevésbbé lehetne ezek- , kel szemben vagyoni cenzust kikötni. Korunk gyermekei tudásuk nagy részét nem az iskolában szerzik. Bármily fontossággal bir ugyanis az elemi népoktatás, a dolog természeténél fogva nem nyújthat mást, mint bevezetést az elemi ismeretekbe. Aki magasabb iskola nélkül, bővebb tudásra óhajt szert tenni, csak autó- didaktikus módon teheti. Régebben ez sok fáradtsággal s nehézséggel volt egybekötve. Ma ellenben az újságolvasás oly széles körökben van elterjedve, az újságok oly kimerítően tárgyalják az eseményeket, közölnek ismertető s oktató cikkeket, hogy a leggyengébb elme könnyebben és gyorsabban halad az ismeretek elsajátításában, mint azelőtt a fejlett értelmű, de iskolailag képzetlen egyén. A háború a nép ismeretét rendkívüli mértékben kifejlesztette. Ma már például mindenki tisztában van azzal, merre fekszik Olaszország, merre Oroszország, milyen annak területe, éghajlata, népe s nyelvezete. Aki maga nem harcol, annak apja, testvére, fia van ott s az a folytonos hullámzás, a különböző katonai csapatok fel és átvonulása oly képzeteket teremt a nép gondolatvilágában, melyek lényegesen tágabb körbe engednek bepillantást, mint mire eddigi működése körében alkalma s módja volt. A háború utáni nép tudása, értelmi fejlettsége a háború előttihez viszonyítva, legalább annyival emelkedett, mint a mennyivel azt a kiegyezés óta lefolyt 50 esztendő alatt az iskola fejleszthette. Ez nem lebecsmérlése az elemi oktatás igazán kiváló eredményének, de mégis való tény, mert a háborúban minden ember érdekelve van saját vérével, minden idegszálával, meglett korban kell tanulnia és igy ez a fejlődés gyorsaságát eléggé megmagyarázza. Ez értelmiségi cenzusnak ez az emelkedése egymagában elegendő indokul szolgálhat a választói jog szélesebb alapon való kiterjesztésére, s annak gyakorlásához teljesen elegendő az írni és olvasni tudás. Szorosan véve az analfabéták kizárása is sérti az általános választói jog elvét, de magasabb állami szempontból kívánatos kizárásukat, mégsem célirányos ellenezni már csak azért is, hogy ezzel az elemi ismeretek megszerzésére s igy közvetve az értelmiségi átlag emelésére serkentessenek. > h. A tili amerikai Kiai Quality cipők lizárólaps raktára. Talpba vésett szabott ár!!!
