Szatmár És Vidéke, 1917 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1917-09-18 / 38. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE.

8

fel, — hoz a nyugdíj kérdésében esetleg uj határozatot.

A balügyminiszternél ez a jogkérdés tárgytalanná vált, minthogy előbb elintézte a fegyelmi aktát és csak későbben a nyugdijazási kérelmet.

Egyébként a nyugdijazási határozatot a főkapitány már megkapta. Az uj főkapitány, akiről még a munkapárti rezsim alatt is szó volt már, dr. Ozory István debreceni másod kapitány lesz, akiben a város rendkivül erélyes, agilis, modern és szakavatott, kiváló képzettségű tisztviselőt kap. Sok reménységgel nézünk működése elé, mert épen itt a legfőbb ideje, hogy a városnak ebbe a munkakörbe tartozó ügyeit erős kézzel vegye valaki rendezés alá.

— ötperces prédikációk.

Egy érdekes újítás lépett életbe •September 16.-ától a székesegyházban. Külföldi mintára keidetét vette az úgynevezett „Ötperce» prédikációk“. Mig a miséző pap a sz. leckét és evangéliumot olvassa, fogja a szónok beszédét megtartani. A közönségnek az a csekély része, amelyik családi, hi- vatalo* vagy egyéb elfoglaltság miatt prédikációt nélkülözni kénytelen, bizonyára örömmel fogja Üdvözölni e lelke* vállalkozást s pontos megjelenéssel fogja a szónokok fáradtságát honorálni. Az el»ő beszédet a székesegybái plébánosa, Benkő József apátkanonok mondtA.

— A jótékony nőegylet

a közelgő télen eléje tornyosuló rendkívüli feladatainak anyagi eszközeit műkedvelő előadások utján kívánja előteremteni. Az előadások sorozatát szeptember 22-én este 7 órakor a városi színházban a „Szerencse Fia“ cimü társadalmi komédiával kezdi meg, amely Drégely Gábor kiváló írónak egyik legsikerültebb alkotása. Pompásan gördülő cselekményben vonulnak fel előttünk a társadalom stréberjei, akiket a véletlen alakulások, a szerencse emel föl a legmagasabb hatalomra. Az előadásban a legkiválóbb műkedvelők vesznek részt. A közönség amellett, hogy nagyon élvezetes estét seerez magának, erkölcsi kötelességének is eleget test, ha a színházat teljesen megtölti. A még meglevő néhány jegyet Huszár Aladár árusítja el, nz előadás estéjén, ha még lesz jegy, u esinbázi pénztárnál lehet megváltani. A szereposztás a következő: Varga szabómester Mezei Ferenc, Irén, leánya Szabó Mariska, Szon- tágh Márton, tanár Jelenik Géza, Kormos Antal Borsy István, Epreskerti Reiner Marcell Deák Kálmán, Stefánia, felesége Tímár Berta, Emma leányuk Bunyay Mariska, Gálkuty Dénes, a helyiérdekű vasút igasgatója Schrcpler JózseJ, Szűcs Adolf könyvkiadó Suta József, A “tniniszter dr. Wee- ber Frnő, Dávid tőzsdeügynök Lukácsovits János, Lili leánya Virágh Sári, Álinodai Mezei Béla, Xlmodainé Oláh Amálka, Sebes György, a .Lassan hajts, tovább érsz“ autóklub elnöke Bunyay

Sándoir, Zárai Zimkó Dani Koós Lajos, Turnó újságíró dr. Marko- vits Aladár, Have! ka, Krausz, szabólegények Lukácsovits János, Gecsey Sándor, Jóssi inas Antal Dani, Egy inas Zákány József.

— Hétfőn délben uj napilap jelent meg Budapesten. Az uj lapnak a címe Déli Hírlap. Délben 12 órakor hírszolgálatában, kritikájában és publicisztikájában teljes újságot ad a fővárosnak és a vidéknek egyaránt. A Déli Hírlapot Lázár Miklós szerkeszti, akit a Pesti Naplóban és Az Estben irt cikkeiből ismert meg a magyar közönség és aki a háború alatt hadiludósitásaival legművészibb emlékét állította a magyar hősiességnek. O az egyetlen haditudósítónk, aki ezüst vi- tézségi érmet, tehát legénységi kitüntetést kapott az ellenséggel szemben tanúsított bátor magatartásáért. Lázár Miklós újságírói egyénisége, fanatikus magyar érzése, az igazság, a nemzeti demokratikus politika, a közélet tisztasága iránt való rajongása, modern újságírói képességei biztosítják a Déli Hírlap komolyságát, függetlenségét, megbízhatóságát és becsületes irányát. Modern, friss, tisztességes és kérlelhetetlenül igasságosujságlesz a Déli Hírlap. Formájában, tartalmában és stílusában az első magyar napilap, amely a frontnak is szól, a harcoló Magyarország millióinak, akinek hangját, érzéseit, vágyait, terveit, öntudatát találja meg az olvasó a Déli Hírlapban. A Déli Hírlap egyes szám ára 8 fillér. Előfizetési ára: egész évre 24 korona, félévre 12 korona, negyedévre 6 korona, egy hónapra 2 korona. A Déli Hírlap szerkesztősége és kiadóhivatala : Budapest, VIII. kér., Rökk S*ilárd-utca 9. sz. alatt van.

— A hollandiai szivarok.

Előttünk fekszik egy hollandiai árjegyzők, az N. V. Amsterdamsche Export-Import Maatschappig nevű amsterdumi cég ajánlata. Szegény hollandus részvénytársaság nem tudja, hogy nálunk dohánymono- polium van, és behozatali tilalom, nálunk oda kell állni szép sorba a trafik elé és várni reggeltől estig a Király-cigarettára, nálunk dohányjegy készül, hogy ne legyen semmi dohány, csak azért, mert valutánk rossz és nem szabad pénzt adni a külföldnek olyan fölösleges dologért, mint a cigaretta és szivar. A magyar baka, aki káromkodva áll a trafik előtt, nem tudja, hogy mi az a valuta, amiért lehetne, de még sincs dohány és nyilván a holland kereskedő sem gondol rá, mert különben nem küldözgetne árajánlatokat ide és nem fájditaná meg a boldogtalan dohányzók szivét azzal az üzenettel, hogy Amsterdamból 1000 da- rabb legfinomabb Sumaria szivart 29 és fél hollandi forintért vagyis 120 koronáért lehetne hozatni, ha Grátz Gusztáv megengedné. Áztál se ezomoritaná az elkeseredett magyarokat, hogy az isteni Borneo szivart 14 fillérért küldené ide a holland«*, arról nein i# **ólv»# hogy „Sigarellos Senoritas“ nevű kis

szivarkáórt csak 6 és fél fillért kelleue fizetni. Az ilyen nyomtatványoktól meg kellene vonni a postai szállítás jogát oeztályelleni lázitás és izgatás címén. Persze lehetne arról is beszélni, hogy az uj pénzügyi kormány szakit a Teleszky-féle krájzleros politikával és megengedi, hogy azért a néhány millióért, amely valutánk sorsán úgy sem változtat semmit, mégis hozunk be Hollandiából szivart és cigarettát.

— Ruprecht örökösök

Eötvös-utca 6. számú háza és 25 hl. bor eladó. ‘Értekezhetni ngyauott.

A Hadi repülőgépek kiállítása és más kiválóbb látványosságok Budapesten 1917-ben.

Irta: Fodor György.

A nagy természet mélységes titkaiuuk kifürkészéss, az elemek leigázása, a légi birodalom meghódítása és az emberiség használatába való beállítása méltán tekinthető egy negyedik vilégterem- tésnek.

Ugyde, mig Isten a világot csak hat nap alatt teremtette meg: addig évezredeknek kellett lemor- zsolódniok, mig Kolumbus, Newton, Humboldt, Edison és ezek körül bolygókként szereplő lángelmék ezrei meg szrei ezeket a nagy titkokat lassanként megfejthették és a technika segélyével az emberiség használatába beállíthatták s igy mintegy második világot teremthettek, a csodás legendákat, a pium desideriumot megtestesíthették.

A titkos erők felfedezésében a levegő, — a büszke sasok birodalmának meghódítása ment a legnehezebben, amit Daedalus és Ikarus már Kr. e. jóval megkísértettek életük feláldozásával. De felkeltették az utódok érdeklődését, hogy talán ez sem lesz lehetetlen erős kitartás mellett.

Erre különösen csábította és ellenállhatlanul ösztökélte azokat a lángelméket, amelyek megérezték, hogy a levegő teljesen megtelt egy végzetesen kitörő világháború veszedelmével, s igy ennek ellensúlyozására meg kell hódítani a levegőt... ha törik... ha szakad is.

A nagy eszmék csodák művelésére képesítik a lángelméket.

A levegő meghódításának szentelte egész életét és minden vagyonát Zeppelin gróf német tábornok, nem törődve a nagy nehézségekkel, a kudarcokkal e az irigyek gunykacajával, amelyek emiatt érték léghajójával. De bebizonyította, hogy ez sem lehetetlen. önfeláldozó példájával pedig

százakat, meg ezreket buzdított, lelkesített arra, hogy igyekezzenek a levegőt másnemű repülőgépekkel meghódítani. Ennek meg is lett az a fényes eredménye, hogy teljesen a levegő uraivá lettek.

Ezeket a levegő urait mutatta be ez év folyamán a íladi- segélyző hivatal és a Magyar Aero- szövetség Budapesten a Városligetben lévő Iparcsarnokban, részint azért, hogy ezzel a jótékonycélt szolgálja, részint azért, hogy a nagy közönség fogalmat szerezhessen róluk magának és gyönyörködhessen bennük, részint azért, hogy e gépeknek és mellékes kellékeinek egymás mellé állításával a szakértőknek alkalmat adjon uz okulásra, az előnyök és hátrányok elbírálására.

E nagy célok nem is tévesztették el hatásukat. A nagy közönségben olyan nagy érdeklődést keltettek fel, hogy az egy hónapra tervezett kiállítást a második hónapra is meg kellett hosszabbítani.

Nagyon csalódnék az olvasó közönség, ha azt várná tőlem, hqgy mindezeket itt egyenkint bemutatom. Hiszen ezt csak egy terjedelmes műben lehetne megtenni. Elégedjék meg azzal, ha azt jelzem, hogy a magyar ipar e téren olyan mérföldes haladást tanúsított, ami örök dicsőségére szolgál b önként bámulatra, csodálatra kell hogy ragadjon minden igaz magyar embert, aki erről nemcsak látomás, hanem hallomás utján is tudomást szerezhetett magának.

Meg kell említenem még azt, hogy a magyar gyártmányok mellett tekintélyes számban voltak képviselve az ellenségtől elhódított repülőgépek is, melyek csak repülő hőseink dicsőségét hirdették és fogják hirdetni minden időben. Da többet ezekről sem irhatok.

Még csak két rendkivül kiválóan érdekes dolgot tárok az olvasó elé, t. i. a hadi kutyák szereplését és a tengeri háborút.

14 darab, többnyire farkas kinézésű német juhász kutyát, bernáthegyi, leobergi, dogg és más erős kutyákat produkáltattak bámulatba ejtő eredménnyel. Kommandóra épen olyan nagyszerűen dolgoztak, mint a jól kiképzett katonák. Fütyszóra, kézjelro remekül reagáltak. A tüzelést rét- tenthetlen bátorsággal állották ki, sőt megtámadták és lefegyverezték a tüzelőket. A terepet átkutatták, a sebesülteket felkutatták s a sebesültek nyakszijáról lelógó bőrdarabot szájukba véve a szani- tészeket hozzájuk vezették. A járőröket biztosították. Foglyokat őriztek és kisértek. A szökevényeket üldözték, elfogták. Több kilométer távolságra árkokon és minden akadályon áttörve a jelentéseket közvetítették. A gyilkosnak nyomára vezettek. Az álbarátokat (ellenség) leleplezték, s igy ártalmatlanokká tették. A nagyobb fajta, erősebb kutyák hadi kellékeket szállítottak olyan utakon, amelyeken a lófogatok nem közlekedhetnek eatb.

* De gyerünk tovább: a tengeri háborúba.

A színpadi technikának ez a bámulatra méltó alkotása a harc tűiében égő Adria képét mutatta be nemcsak képben, hanem valóságban az e célra 1200 néző részére épített színházban 1000 köbméteres vízmedencében, hűségesen