Szatmár És Vidéke, 1916 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1916-06-20 / 25. szám

Harmincharmadik évfolyam. — 25-ik szám. Szatmár-Németi, 1916. junius 20. Megjelenik minden kedden. Egyes szám ára 12 fillér. Laptulajdonos és kiadó: MORVÁI JÁNOS. Felelős szerkesztő: Dri FEJES ISTVÁN. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eötvös-u. 8.; Könyvnyomda. Előfizetés egész évre 6 korona, fél évre: 3 kor., negyedévre 1 kor. 5 O fillér. A drágaság. Lapunk hasábjain az el­múlt évben sokat foglalkoz­tunk e kérdéssel. Azóta elmúlt, egy esztendő és mit tapaszta­lunk e téren? — Az árak óriási felszökkenését, az áruk visszatartását, az uzsorának féktelen dühöngését. Bizony most áldanánk sorsunkat, ha a tavalyi felpanaszlott állapo­tok állanának fenn és ha visszaidézhetnők azokat. El­borzad az ember a mai árak hallatára és a még mindig növekvő törekvéstől. Min­denki iparkodik a nagy drá­gaság ellensúlyozására kere­setét arra a fokra felsrófolni, hogy a megélhetési mérlege félre ne billenjen. Nézzünk csak végig a különböző foglalkozások ár­lejtésein, illetve árverésein. 'Legelőször a megfogyatkozott munkaerő révén a munka­dijak emelkedtek. Ezt eltün­tették azzal, hogy felemelték az illető iparcikkek árát, de nem annyival, amennyivel a munkabér lett nagyobb, ha­nem annak két vagy három­szorosát vették. A sörgyáro­sok felemelték a sör árát 1 koronával, a kávésok, sör­mérők ellenben 3—4 koroná­val. A petroleumforrások, a mikor ellenséges kézbe kerül­tek, akkor a petroleum ára nagyon természetes, hogy fel- emelkedett, de a kereskedők már annyira mentek a drágí­tásban. hogy a kormánynak kellett kézbelépni és maxi­málta az árakat. A szántó- vető és állattenyésztő, amikor észrevette az egyes ipari és kereskedelmi áruk drágulását, ő is lépést akarván tartani az előbbiekkel, emelte a piaci áruk árát, de persze ismét úgy, hogy még több jövedelme legyen, mint a milyen mér­tékben drágult egyéb áru. Mikor aztitan már az egész vonalon megtörtént az az áremelkedés, akkor ismét elöl­ről kezdték. Az iparos és ke­reskedő látva a hús, zsir, tojás, tej, krumpli vagyis az állati termékek, nemkülönben piaci áruknak, velük való verse­nyét, még feljebb hágtak a drágaság lépcsőfokain, ame­lyet ismét folytatott a ter­melő. Ugyanígy haladtak fel­felé az árakkal azok is, kik­nek kezükkel kell megkeresni kenyerüket, béremelést kért a munkás, cseléd, napszámos Végre a hivatalnoki osztály is. Az utóbbi időben aztán már az árak elérték a Mont- Everest-et. Mindenki kész a tőle követelt áldozatot meghozni- és ha kell, drágán is menteni és védeni a legdrágább hazán­kat. De a háború, ha okozott bs természetszerű drágítást., azért mindegyikünk tudja és meg van győződve, hogy a természetszerű drágaságot mesterségesen is elősegítették oly egyének' és érdekcsopor­tok, akiknek lelkiismeretük könnyen eltűri embertársai­nak nyomorgatását.Néhányan inegbunhődtek ugyan már ily hazaellenes cselekedetükért, de még nagyon sokan vannak, akikre az igazságszolgáltatás nem tette rá a kezét és sza­badon garázdálkodnak mások rovásara. Azt hisszük, hogy a megnyomorgatott emberek­nek is van szemük és meg­látják, hol történik törvény­ellenesség és csak az alka­lomra várnak, amikor konk­rét eset birtokában átadják megtorlás véget a törvénynek. # Laptársunk a Szamos is foglalkozván ezzel a kérdéssel, érdekes cikket irt vasárnapi számában az élelmiszer piac­ról. Figyelmünket a cikknek a cukorra vonatkozó része ragadta meg, mivel nekünk is van tudomásunk róla, hogy vannak kereskedők városunk­ban, (köztük az egyik városi bizottsági tag!) akik a cukrot kávé vásárláshoz kö­(K tiroli hegyeken. Havas esőt csapkod a szél A nagy éjszakába. Tábor szélén magyar vadász Virraszt egymagába. Poszton áll egy korhadt fánál, Úgy didereg, fázik, Pedig halvány, sápadt arcán A láz égő tiizrózsákat játszik. Havas esőt csapkod a szél A nagy éjszakába. Poszton álló magyar vadász Rádöl a vén fára. S mig a halvány sápadt arcát Havas eső mossa, Azt álmodja mosolyogva, Odahaza fürdik a Szamosba .. . Péterka János. Mit ©vett Paris 1870-ben? Egy francia szakács naplójából. Igen érdekes és nagyon ak­tuális könyvecske jelent meg nem­régiben Newyorkban. A köny­vecske írója egy francia szakács, aki 1870-ben, Pária ostroma ide­jén egyik előkelő párisi étterem­ben volt alkalmazásban. Könyvé­ben valószínűleg a mostani háború aktualitása alkalmából néhány igen érdekes adatot közöl az ostromlott Páris életmódjáról és étkezéséről. Az ostrom első napján csak két étel volt az étlapon. Az egyik maeskaragout volt, ára 5 frank, a másik párolt lóhus makkalóni- val, ára 6 frank. Az étlapon különben tarka egymásután kö­vetkeznek a következő ételek: lóroaetbeef makarónival, ára 8.50 frank, szamárkotlett spárgával, ára 3.50 frank, egy körte 1.25 frank. Egy macska ára 6 frank volt, egy bárány, amelyet az állat­kertből kellett szerezni 150 frank. Az étterem, amelyben e szakács dolgozott naponta vett halat — 50 frankért kilónként — és lóhust, kilóját 8 frankért. Egy páva, a melyet a párisi állatkertből vet­tek, 15—20 frankba került. A békeidőből a vendéglő tulajdonosa megmentett 2500 tojást és azokat 2 .hónappal később darabonként másfél frankért adta el. 1870. december 20.-án került forgalomba legelőször a patkány és pedig 75 centimesért darabon­ként. A svájci sajt kilója 32 frank volt, Fromuge de Brie kilója 30 frank volt. Ebben az időben igen sok macska és lóhust ettek az embe­rek és e két husfajtában megle­hetős bőség uralkodott, A macs­kák tulajdonosai a macskakölykö- ket, nem ölték meg, hanem gulyás­nak megfőzve megették. A kutya- hus épp oly kedvelt volt, úgy hogy Sarcey, a hires színházi kri­tikus felháborodottan tiltakozott ez ellen. Azt irta, hogy jobban megérti, ha Orestes Pyladest, a barátját felfalja, vagy a sziámi ikrek elfogyasztják egymást, mint­ha valaki leghűbb társát nyeli le különböző formákban. December­ben hatósági macska és kutyabus- székeket nyitottak meg. Az ügye­sen elkészített és küiönösen sen- ceokban főzött kutyabus igen ked­velt étel volt. A hatósági kutya és macskahus ára kilónként 2 frank volt, a kutyacomb azonban 4 frank. Egyik lapban a következő tréfa volt olvasható: Egy kedves párisi polgárnak és feleségének volt egy kedves kis kutyája, a melyet nagyon szerettek. De el­Szatmár és vidéke Isguagyott cipőraktára. W Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett. *!i$0maß A valódi amerikai Kim Quality Git tizárólaps rátára. Megérkeztek a nyári idényre megrendelt valódi schevraux és box bőrből készült divatos úri-, női- és gyermek-cipők I

Next

/
Thumbnails
Contents