Szatmár És Vidéke, 1916 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1916-11-07 / 45. szám

VEGYES TABT ALME HETILAP. Harmincharmadik évfolyam. — lő-ik szám. Szatmár-Németi, 1916. november 7. Megjelenik minden kedden. ügyes szám ára 12 fillér. Laptulajdonos és kiadó: MORVÁI JÁNOS. Felelős szerkesztő: Hr. FEJES ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eötvös-u. 8.; Könyvnyomda. Előfizetés egész évre 6 korona, fél évre 3 kor., negyedévre J kor. 5 O fillér. A M özvegyek. Szomorú a szegény öz­vegyasszony sorsa. Férjének halála mély gyászba borítja: jogtalanság, önkény könnyen kifog rajta; rázza a szellő is, huzza még az ág is. Szomorúbb a férfi sorsa asszony nélkül, özvegy sor­ban. Itten is fáj, ottan is fáj; nincs ki gondját megfelezze; még a helyét sem találja. Legszomorubb azoknak az asszonyoknak sorsa, kik­nek férje évek óta bus fog­ságban sinylik Nem özve­gyek, még sincs férjük ; nem gyászolnak, még sincs ked­vük ; nem szegény bár, szerencsétlen minden ilyen asszony. Mégis, mégis ... Mintha látnánk köztük néha olyat is, ki könnyen megvigasz­talódik. VARGA. Szatmári strófák. i. A kenyér- és lisztjegy sokszor Egy fabatkát sem ér nálunk... A kenyérrel és a liszttel Egyre-másra pórúl járunk... Ha van, ha nincs: nem kapunk... Se ki, se be nem vagyunk! A kenyér- és lisztjegyet im’ Elmerengve, búsan nézem... Szegény jegyek!... mellettetek Meghalhat az ember éhen!... Megvagytok,... de nem lehet Fölhasználni titeket!... Mondjátok meg, tisztelt jegyek! Mért is adtak ide nékünk ?... Azért-e, hogy benneteket Simogassunk, avagy nézzünk ?... Vagy, hogy talán megegyünk, Ha már mitse vehetünk ? ! ...Ha levágok belőletek Olykoron egy pár kilóra: Ez az aktus — Isten úgyse’ — Nem vezérel semmi jóra! — Égi áldás a vigasznak balzsamcseppje, drága kincse; hős lélekkel, hu erénnyel, tiszta lelkiismerettel szentség lesz a fájdalomból, üdv a töviskoszoruból. / # Am ha nincs a vigasz némi árnyék nélkül: némi csorba nélkül: szégyen lesz belőle, csúfság lesz belőle. Nem illik ma hival­kodni, künn pompázni utca­hosszat s feltűnően öltöz­ködve kihivni kihivni az emberszólást; alázatnak kön­tösében kell a csapást el­viselni. Nem illik ma gavallér­ral sétálgatni délben, este annak, akit messze-messze fájó szívvel emlegetnek; tü­relemnek gyógyszerével kell a csapást elviselni. Nem illik ma vígnak lenni szalmaözvegy asszo­nyoknak, s minden utón, minden áron keresni a szó­Visszahozlak, oh jegyek ! ...Mert nincs, amit megvegyek!... ...Ah! a lisztért és kenyérért Beh’ sok, de sok búcsút járunk !.. Kenyeret és lisztet venni Valóságos lutri nálunk... Aki kap, — az nagy dolog! — Az egy hétig mosolyog... így legtöbben úgy éhezünk, Mint a házból kivert állat... Csak annak jut ebböl-abból, Aki útat tör magának... Az kap lisztet, kenyeret, Aki üt, lök, fenyeget... No mert itten divatozik Egy rút szokás, pardon, átok : Ököljogi módszereket Alkalmazni sűrjen látok... S kinek nagyobb ökle van: Bevásárol biztosan !... Ha félénkek, gyávák vagyunk : A pudlihoz ritkán férünk... Minden egyes kisérletnél Majd kinyomják szegény bélünk’... S ha már ritkul a tömeg: Semmisem jut — senkinek!... ...Tannenbergnél az oroszok Nem szorúltak ily csomóba. rakozást: a világtól elvonulva kell a esapást elviselni. Nagy időket élünk, bus napokat látunk; siratni va­lója van minden családnak. Vége-hossza nincs a megpró­báltatásnak, kínos gyötrelem­nek, néma szenvedésnek. És ha ez a sorsunk biz­tos otthonunknak szerető kö­rében ; mit érez a nehéz har­cok áldozata idegen országban? Panaszos kenyerét köny- nyeivel sózza, terhét napról- napra nehezebben huzza. Bol­dog viszontlátás bánatos lel­kének egyetlen vigasza, egyet­len reménye. Türelmes asszonyok, hű­séges asszonyok: várakozás­toknak nagy jutalma lészen. Mulató asszonyok köny- 'nyelrnü asszonyok : keserves lesz néktek a viszontlátás ... eletetek lesz a vádló, férjetek lesz a biró; tietek a felelősség, övék lesz az ítélkezés. Amikoron besétáltak A mazúri tisztelt tóba, Mint itten az emberek... ...Itt még léket sem lelek !... Sőt még lyukat sem találok, Hol bebújnék lisztet venni, — Avagy, ha egy kis kenyeret Megakarnék venni, enni.. c.s ha várok, vége az: Sorsom szépen leszavaz... Leszavaz, mért nagy hibám, hogy Udvarias vagyok szörnyen... Ki elömbe l'urakodik : Engedem én nagyon könnyen... S végül mindig úgy vagyok: Mint más : hoppon maradok 1 .. A szerény és illedelmes Meghalhat így bátran éhen... S ha ilyesmi előfordúl: Vájjon kit ér majd a szégyen?!... ...Oh! nem ám a bölcs jegyet!... Hanem... (szólni nem lehet...). Jaj! te kenyér! — jaj ! te jó liszt 1 Csináljatok csudát vélünk ! Mert bizony így nélkületek Halottasdit játszik énünk! S apródonkint meghalunk,... Mert, mivelhogy koplalunk !... Csendes órátokban nem féltek-e tőle; a találkozástól, a nagy számadástól ? Nem helyeseljük, de bi­zony-bizony alig csodálkozunk rajta. Birtok adás-vétel a háborúban. A háborúban igen érdeket jelenség, hogy a körülöttünk dúló ádáz harcok közepette is igen élénk a birtokforgalom. Ha kivált a szaklapok hir­detéseit nézzük, faltünik a sok birtok adás-vételről szóló hirde­tés b ez nemcsak nálunk, hanem Németországban is így van. Erről a jelanségről irt dr. Backhaus berlini tanár a „Deutsche L'indw. Presse“ folyó évi 72-ik számában és óva inti a gazdakö­zönséget a fold árának felhajtá­sától, a mi a túlzott birtokvásár­lással együtt jár. Fejtegetését » következőkben közölhetjük: *A nagy háborús birtokfor* galomuak többféle oka van : Csináljatok egy nagy csudát, Hogy hiába sohse járjunk !... Hogy hozzátok férhessünk — és Ne koppanjon fel az állunk !... S ha majd csudát tettetek: Pertut iszom veletek ! !... Ti meg, jegyek, tűnjetek el!... Lassan, szépen,... mint az áruk!... Amelyeknek újraszültét Mindhiába lessük, várjuk !... így legalább, oh, jegyek! Égbe jegy nélkül megyek 11 II. A románok egyre-másra Táncolják a harci táncot... Nem csuda, hisz’ 48-tól Módjukban ez alig állott... Magyarok és székelyek A tanitó-mesterek... Bolgár, török, s a német is Készült ám a tánc szezonra ! A sok tánctól ime máris Émelyeg a román gyomra!... Ha ez a tánc így halad: Még egy román se marad I... Elhullanak, mint a legyek... És eltűnnek, mint a pára... Mr és vidéke lsgnagyoto cipőraktára. Közvetlen a „Pannónia" szálloda mellett. A vÉJi amerikai Kiai Qaality cipők teárilaps raktára. Megérkeztek az őszi idényre megrendelt valódi echevraux és box bőrből készült divatos úri-, női- és gyermek-cipők. . ♦

Next

/
Thumbnails
Contents