Szatmár És Vidéke, 1916 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1916-11-07 / 45. szám
2 fSZATMÁR ÉS VIDÉKE. 1. Gazdák és mások is tőkéjük megfelelő elhelyezésére törekednek. A háborús célokra kiadott milliárdok ugyanis sok embert gazdaggá tettek, akiknek a legbiztosabb tőkeelhelyezésnek az tűnik fel, ha pénzüket birtokba fektetik ; az a remény is nagymértékben fokozza a 'oirtokvásár- lási kedvet, hogy a háború után a gazdálkodásra nézve kedvező viszonyok lesznek; 2. mások pedig a gazdasági termékok és leltári tárgyak jelenlegi magas árát birtokeladásra rendkívül kedvező alkalomnak Ítélik meg s ez is egyik oka annak, hogy aránylag elég sok az eladó földbirtok is; 3. a hivatásos ügynökök is igyekeznek, hogy a jelenlegi emelkedett birtokforgalombun lehetőleg minél jobban kereshessenek. Az a veszély, amely a megnövekedett birtokforgalomból, különösen pedig a föld értékének emeléséből származik,meglehető* nagy. A mezőgazdasági termékek háborús árénak arra kellene a gazdákat ösztönöznie, hogy többet termeljenek s a termelési költségek drágulásáért ily módon igyekezzenek kárpótlást szerezni. Ha azonban a földbirtok értékét felverik, ezzel csak fokozzák a termelési költséget mert nagyobb lesz a telektőke elmaradt kamatja, így a gazda terhei a jövőben is állandóan még nagyobbak lesznek. A védővámokra a jövőben is szükség lesz, sőt a háború megmutatta, hogy a mezőgazdaság az állam részéről megérdemli a legnagyobb védelmet is. A jövőt azonban előre nem tudhatjuk s így a jövő árakra való tekintettel kár előre a földbirtok értékének emelésével egyrészt a mi terhűnket fokozni, másrészt a termelést túlságosan megdrágítani. A mezőgazdasági termékek árának nagy drágasága magával hozza ez ipari termelés drágulását is, ami nemcsak a hazai ipar versenyképességére nézve káros, hanem a gazdasági termelés költségeit is fokozza. A román is átsétál majd A nagyságos Másvilágra... ...Bővebb is ott a világ... Mars oda hát, mákvirág!... Tűnj el, mint a fizetésem — Ebben a nagy drágaságban !..: Tűnj el, mint a dohány, cukor, Petroleum — a raktárban!... Tűnj el, mint a liszt, kenyér !... Erőlködni mitsem ér !... Nem ! -- de mégse! — ne úgy tűnj el, Mint ahogy az imént mondtam!... Hanem pnsztúlj mindörökre ! —' Nem lassacskán,... hanem nyomban!! ...Aki gaz és áruló : Annak gyors Halál való !!... Vesszetek el, mint Pompéji — És a társa : Herkulánum !.,. Csontotokat szórja széjjel A sirokkó, bóra, számum! S míg e tempó megleszen : Hazátok is rom legyen !!... Csak előre! magyar, székely, Bolgár, török, osztrák, német! Vessetek a románoknak Kúrtán-fúrcsán szörnyű véget!! Hadd hulljon a gaz román — A pokolba szaporán !!... ...Hej! ha majd a román népnek Pusztulását végigélem : A jó bortól a gégémet — Isten úgyse’! — nem kímélem !... Folyni fog a hegy leve!... Itt a kezem eleve ! !... Szatmár. sasi Nagy Lajos. Ajánlatos tehát, hogy akik földet vásárolnak, a jövő magasabb árainak és a mezőgazdaság nagyobb védelmének reményében ne verjék fel a föld értékét, mert ebből sem nekik, sem az ország mezőgazdaságának haszon nem származik. Abban az esetben indokolt lehet a földbirtok eladása, ha a tulajdonos elesett a harctéren s nincs, aki a gazdaságot vezesse. Egyébként azonban nem indokolt a magas ár miatt a földbirtoktól megválni, sőt az esetben, ha a tulajdonos harctéren van s hozzátartozói is eredményesen eikczel- hetnék helyette a gazdaságot, egyenesen kíméletlenség eladni azt a földet, amelynek védelméért a tulajdonos életét kockáztatja. Nem hisszük, hogy e háború után is, — mint a nagyobb háborúk utáu a múltban szokott lenni, — gazdasági krizia következzék, sőt ellenkezőleg, azt reméljük, hogy a háború nagy megpróbáltatásáért gazdasági életünk fellendülése lesz a legfőbb kárpótlás, ennek azonban a felesleges háborús földspekuláció határozottan hátrányára van, aminek a magyar mezőgazdaság csak kárát látja. A színházi hét. A meglehetősen egyhangú előadások közül üdeségével emelkedik ki a Bájos ismeretlen rep- rize. A Strauss muzsika még banális részeiben is ötletes és bár a zenekar gyöngén és hamisan interpretált, és egyesek ismét csak találgatták a szerepüket, —-'■ az előadás a maga egészében mégis a jobban sikerültekközó tartozik. — És ezt egyedül K i s s ■ házy Sárinak köszönhetjük, — akit lassanként kezdünk megismerni, értékelni s ez estén a közönség ennek tüntető tapsokkal, virággal kifejezést is adott. Az első nagyobb szerepében komoly törekvésű, helyes felfogású énekesnőnek mutatkozott be, aki nem csak énekli, de meg is játsza a darabot. — Hangja széles skálájú, tömören csengő, csupa meleg tónussal színezett. — Kezdő művésznő, de a legszebb reményekre jogosító jövő előtt áll, mert éneke már ma is biztos minden régióban és előadása karak- terikus. — Még J uhász Margit ügyes táncait, a hangját tékozló Dózsa Jenő karrikatura ezredesét kell megemlíteni, — és annak a várakozásunknak adunk kifejezést, hogy a második, harmadik előadás kifogástalan lesz. Szombat és vasárnap este Géczy István falusi komédiáját hozták. Andorffy Péter a magyar paraszt bíró kitűnő megját- szásával öregbitette sikereit. — Szántó Jenő az esküdtet, — Szalma Sándor a maródi huszárt, — Szenes Ernő a cigányt adták pompásan. — A nők: K i a s Cecil mindig jókedvű elevenségével emelte a hangulatot, amiben hűségesen segítette H. Rózsahegyi Irán. Az előadások a jók közül valók voltak ó*, sajnos, oda-' jutottunk, hogy külön meg kell említeni, ha a darab teljes szerep tudással, gördülékenyen megy. Ismét előkészületen van egy Shakespeare darab. — Szivesen látjuk, de mégis felhivjuk az igazgató figyelmét arra, hogy más klasszikusok is éltek és pedig magyarok is, akiket elsősorban kivánunk a színpadunkon hallani. A mai időkben fölfér egy pár patetikua hangulatú óra, — »az itthon küzdőknek a lelkét is föl kell egyszer másszor melegiteni a hazának, a hazafiasságnak gondolatával. Azután nemcsak tragédiák, hanem vígjátékok, színművek is tartoznak a klaszzikus ciklusba, — talán egy kis változatosságra is lehetne törekedni! Csakhogy ahhoz egy kis figyelmességre volna szükség. J)r. M. A. Apróságok. Vasárnap este az egyik Atilla-utcai helyiségben erősen szólt a muzsika és ugyancsak lelkesen dalolták a „Hold világos, csillagos az éjszaka“ kezdetű nótát, amire egy arra haladó társaságból valaki azt a megjegyzést — Aligha nem a villamos igazgató mulat, mert mostanság neki van legtöbb oka lelkesedni azon a nótán, miután a közvilágítást nyugodtan szüneteltetheti, u míg holdvilágos, csillagos az éjszaka. ■* Panaszkodik egy családapa a barátjának, hogy igazán kétségbe van esve, ha a télre gondol, ami pedig már itt is van. A sok gyereknek honnan vesz lábbelit, mikor a bőr ára oly .borzasztó, hogy szinte képtelenség a beszerzése. — Ne csodálkozz rajta, — szól rá az illető — hogy a bőr olyan drága, mert még azt meglehet érteni. Nagyon sok ma az ember, a kinek nincs bőr a pofáján, tehát még arra is kell, * A kéményseprő inas bizonyos időközökben ki szokta a takaréktűzhelyet tisztítani, a miért emberemlékezet óta 40 fillér volt a fizetség. Tegnap aztán jelenti, mikor a 40 fillért fizették, hogy a* kevés, mert a főnök kiadta a randeletet, hogy ezután annak az ára 60 fillér lesz. Szobalány, eza- kácsné. majd a háziasszony is szidják a fiút, de közbeszól a gazda: — Na bántsátok! Örüljünk rajta, hogy hamarább nem jutott eszébe, holott a kéményseprő mindig a magasban kaparász !-a Az élelmezési biztosítási hivatalról folyik az eszmecsere, s valaki abbeli meggyőződésének ad kifejezést, hogy ez üdvös intézkedés, mert ily módon nem kell félni attól, hogy az élelmezés fennakad. — No csak türelem! — szólal meg egy pessimist» — Várjuk meg a működését, mert még eddig az a Bök intézmény, a mit a háborús idő megteremtett;, mind csak arra volt jó, hogy egy csomó embernek kenyeret adott, a ki különben a maga emberségéből nem tudott volna megélni. A közönség azonban kevés hasznát vette. * A rendőrkapitányt végre elérte a végzete, a főispán elrendelte ellene a fegyelmi eljárást és felfüggesztette az állásától. Ö is úgy tett, mint Jókay egyik regényében a hercegnő, aki megcserélte a nappalt és a* éjszakát, a különbség csak az, hogy a hercegnő ezt megtehette, mert ő nem volt tisztviselő, a kinek hivatalba kellett volna járnia, bár hiszen 8 éven át ő is megtehette, a mi azt mutatja, hogy nem utolsó dolog városi tiszviselőnek lenni — Szatmár-Németiben. * Demeter. HIRES. Uj bélyegilletékek. A minden vonalon beállott drágulás természetszerűen szükséggé tette az állami jövedelmek fokozását is. A dohány már régebben megdrágult, most sor került a bélyegilletókekre is. December elsején lép életbe az uj bélyegilletókekről alkotott törvény, de mert a bélyeg áremelkedése mindenkit közelről érdekel, szükségesnek tartjuk már most annak közlését. Az uj bélyegilletékek a következők : Első fokozat: Váltók: Illetékalap: Kor. 0 K-tól 100 K-ig —.10 100 n 150 „-.20 150 n 300 „ —.40 300 n 600 „ —.80 600 » 900 „ 1.20 900 V 1200 „ 1.60 1200 n 1500 „ 2.— 1500 n 1800 „ 2.40 2400 V) 3000 „ 4— 3000 Yi 4500 „ 6— 4500 n 6000 „ 8— Hatezer koronán túl minden 3000 koronáért 4 korona többlet rovandó le úgy, hogy a 3000 koronánál kisebb összeg teljesnek veendő. Második fokozat: Okiratok. Illetékalap: Kor. 0 K-tól 40 K-ig —.20 40 » 80 „ —.40 80 V 120 „ —.60 120 r> 200 „ 1— 200 11 400 „ 2— 200 D 600 , 3— 600 n 800 „ 4— 800 n 1600 „ 8— 1600 ii 2400 „ 12— 2400 ii 3200 „ 18— 3200 V 4000 „ 20— 4000 r> 4800 „ 24— Négyezernyolcszáz koronán túl minden 1600 korona után nyolc korona többlet rovandó le úgy, hogy az 1600 koronánál kisebb összeg teljesnek veendő. Harmadik fokozat: Szerződések. Illetékalap : Kor. 0 K-tól 20 K-ig-.20 20 n 40 „ —.40 40 n 60 „ —.60 60 n 100 „ 1— 100 ♦» 200 „ 2— 200 Y) 300 „ 3— 300 Y1 400 „ 4— 400 11 800 , 8— 800 11 1200 „ 12— 1200 Y) 1600 „ 16— 1600 n 2000 „ 20— 2000 19 2400 „ 24— Kétezernégyszáz koronán túl minden 800 korona után nyolc korona többlet rovandó le úgy, hogy a 800 koronánál kisebb ősz- szeg teljesnek veendő.
