Szatmár és Vidéke, 1915 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1915-11-23 / 47. szám

TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Kérelem. A nemzet gigászi küzdelme még o o o mindig tart és bátor hőseink immár több mint egy esztendeje harcolnak lankadatlan hősiességgel a kegyetlen ellenség fegyvere és a természet min­den zord veszélye ellen. Most, hogy ismét itt a tél, az itt- honmaradottak szerető gondja megsok- szorosodik és a harctéren küzdő véreink meleg ruhával való ellátása elsőrendű hazafias kötelességgé válik. Az első téli hadjárat bőséges ta­pasztalattal szolgált számos irányban s különösen értékes útmutatásokat nyújt a katonaság téli fölszerelése kérdése. Megtanultuk, hogy a hideg ellen okosan és céltudatosan védekezni, az egészséget az elemek vad erejével szemben óvni lehetséges. A kincstári fölszerelés egyesiti is a célszerű téli ruházat minden kivánalmait. Az itthonmaradt társadalom azon­ban ennyivel be nem érheti. Nekünk a katonáinkra szakadt mostoha viszo­nyokkal szemben azt is meg kísérel­nünk, hogy szerető gondoskodással bizonyos fizikai jólétet teremtsünk a lövészárkokban, hogy a katona csikorgó, abnorrais hidegben se fázzék, a hazul­ról érkező szeretetadományok pedig mindnyájunk együttérzésének áldásait vigyék nem csüggedő lel keikbe. A hábo­rút -nemcsak fegyverrel, de erkölcsi eszközökkel is vívjuk s a hadyezető- ségnek gondoskodását a társadalom­nak kell megfelelően kiegészítenie. KéröszóVal fordulunk ezért a ma­gyar társadalom s különösen a magyar nők meleg szivéhez, melynek a távalyi téli gyűjtés alkalmával tapasztalt fé­nyes megnyilatkozása él emlékezetünk­ben. Kérjük hazánk neme.en érző, áldo­zatkész asszonyait és lányait, segítse­nek munkájukkal — tudásukhoz, ide­jükhöz és anyagi erejükhöz mérten, — hogy elhárítsunk hőseinkről minden szenvedést, amelyet elhárítani mó­dunkban áll. Lelkesítse valamennyi­ket az a gondolat, hogy kezük minden parányi mozdulata végezetül mint áldott meleg jut el egy-egy szeretett hőshöz, ki a messze távolban miértünk szenved és akinek nélkülözésein enyhí­teni legszentebb kötelességünk. A M. Kir. Honvédelmi Ministerium Hadsegélyző Hivatala. Mivel akar az angol győzni ? Pénz, búza, gép, ez az angol szenthá­romság. Kezdetben vala pénz. Hogy azé lesz a győzelem, akinek kezében az utolsó mil­liárd marad. S hogy az a kéz természetesen Anglia keze lesz. Aztán jött a búza.. A győ­zelem azé lesz, akié az utolsó zsák búza. S az természetesen megint csak Angliáé. Né­metországba egy szem ennivaló be nem jut­hat a nagy angol blokád miatt, de ők impor­tálhatnak a szigetükre mindent, mi szem, szájnak ingere. Most aztán jön a gép. A nagy Lloyd George állapítja meg, hogy gép kell a győzelemhez, minél több gép. Hát ezek az axiómák bennünket fölötte megnyugtatnak, mert nagyszerűen modernek. A pénz, a búza, a gép nyer nekik háborút, a mi oldalunkon ellenben egészen régi módi elv szerint a katonák, a hadvezérek és a tökéletes fegyverek nyertek csatákat. A pénz, a búza, a gép valóban igen fontos dolgok. Élünk velük bőven, de a mellett eszünk ágá­ban sincs, úgy mint látszat szerint az angol­nak, hogy hagynék magunkat megverni, mondván : mindegy, hiszen az utolsó milliárd, az utolsó zsák búza és a gép majd csak megszerzi a végső győzelmet. El kell azonban ismerni, hogy az angol miniszter kitünően jellemezte az angolt, uki- nek a háború, csakugyan olyan jizem, melyet kalkuláció alapján helyez működésbe és spekuláció szerint akar kihasználni. így illik az üzlet nációhoz és igy illik praktikus nép­hez, mely arra támaszkodik, ami van: pénzre, búzára, gépre, s nem arra, ami nincs: nem­zeti lelkesedésre, hősi önfeláldozásra, szár­nyaló hazaszeretetre és övéi védelmében gerjedő szent férfíhuragra. Mi nagyon szegények vagyunk s kény­telenek ezzel beérni. Nekünk sem pénzünk, sem búzánk, sem gépünk, amelyre helyet­tünk biznók a háborút. Mi magunk mentünk a háborúba s a győzelmet a magunk férfias­ságától és eltökéltségétől várjuk. Amellett azonban úgy rémlik, Anglia odaadná azt a bizonyos utolsó zsák búzáját olyan gépért, a milyen a negyvenkettes, vagy harminc és feles mozsarunk. Sőt mintha a német tenger­alattiért is érdemes volna egy milliárdocs- kát fizetni, ha nem is az utolsót, mely a győzelemhez kell, de az utolsóelőttit minden­esetre, azt, amellyel Oroszországot szándé­koznak kiuzsorázni. Hát gépeink is volnának, sőt Német­országnak iszonyúan sok gépe van, s gyárai, műhelyei még meg is szaporodtak, mert Belgium is nekik dolgozik. Mégis nekünk a győzelmet nem az utolsó pénz, az utolsó búza, az utolsó gép fogja megszerezni, ha­nem az első lelkesedés, mely után más, vagy pláne utolsó nem fog következni, mert még most is lankadatlanul megvan és megmarad az utolsó lövészárokig, melyből az ellenséget ki kell ugrasztani, milliárdostól, búzástul és gépestől. csecsemők gyermekek és lábadozók legjobb tápláléka gyomor- és bélbetegségek utáni Mindenhol kapható, ] Próbadobozt és tanulságos orvosi könyvecs­két a gyermeknevelésről teljesen dijtalnul küld a 'Nestlé-féle gyermekiiszt társaság Wien I., Biberstrasse 5le. Apróságok. A napokban négy angol miniszter volt Páris- ban, bogy a teendőket a franciákkal megbeszéljék. Nagyon heves volt a tanácskozás. Mikor vége volt, s az angolok elmentek, Poincaré elnök igy szólt Briandhoz, a miniszterelnökhöz : — No mi ugyan jól nézünk ki 1 Ezek a gazember angolok alaposan becsaptak bennünket és muszáj jó képet vágni a dologhoz, mert végül egész Eurépa kacagni fog rajtunk! # A Szamosban nem rég egy levél jelent meg, a mely arról szólt, hogy Petár szerb királynak az apja Bokszegen postamester volt. Erről beszélget­nek egy társaságban és vitatkoznak rajta, hogy igaz-e. — Ki van zárva, hogy igaz legyen — szólal meg Bögre ur '— mert hiszen történelmi bizonyos­ság, hogy sem az öreg Karagyorgyevits, sem az öreg Obrenovics az ir.ís-olvasás tudományát nem ismerte. * — Fene kemény öklük van ezeknek a bol­gároknak! — mondja egy francia tiszt az angol kollegának, mikor megsebesülve visszaérkezett Szaionikiba. — Úgy kell neked, minek mentél a. köze­lébe ! — szól rá az angol — Lásd, mi is eljöttünk, hogy aiszerbekuek segítsünk, de van annyi vágott dohányunk, hogy ügyeljünk magunkra. * Ügyvédi felszélitás megy a falusi' adóshoz, hogy fizesse a kamatot, mert ha nem, a tőkét is felmondják. Az adós a harctéren iévén, a felesége jön be és kijelenti, hogy nem fizethet. — Talán most nincs pénze ? — kérdi az ügyvéd. — Dehogy nincsen, hiszen épen tegnap ad­tam el két borjút 1500 koronáért, hanem a férjem azt irta a harctérről, hogy ne fizessek senkinek, mert ha vége lesz a háborúnak, amugyis minden adósság meg fog semmisülni. * Disznóölés van programmon, előtte való este férj és feleség tanácskoznak, hogy a teendőket megállapítsák. Az első. kérdés, hogy perzseljék-e avagy forrázzák az áldozatot, a második pedig, hogy legyen-é disznótor. — Én ugyan perzselni szeretném, — mondja az asszony, — de miután ez feltűnéssel szokott járni, maradjunk csak a forrázásnál, azt alig lehet észrevenni. A mi pedig a disznótort illeti, erről az idén lemondunk. Úgy is annyi mindenről kell mostanában lemondani, hogy ebbe sem fogunk be­lepusztulni. Demeter. HÍREINK. Hadiárvák otthona Szatmár- Németiben. A háború következtében árván maradt gyermekek ügyének felkarolása az u. n. hadi árvák elhelyezése, gondozása, felszere­lése oly feladat, a mely igen sok és nehéz kötelességet fog még róni az államra, a társadalomra, de első sorban a községekre. Alig lesz község, de város egy sem lesz Szent-István birodalmában, amelynek több kevesebb oly árvája ne volna, akiknek atyja hősi halált halt valamelyik harctéren. Apa helyett apát, szülő helyett szülőt adni, a-csa- ládi otthont nélkülözők számára meleg fész­ket teremteni, pótolni az anya gondoskodását, szeretettel, melegséggel, | szülők után siró szemeit felszántani, a günyögő kis ajkak nanszos szavát megérteni oly szép, oly nemes, olyan szent kötelesség, amelynek teljesítése elől nincs kitérés. Szatmár-Németi város ebben a kérdésben úttörő munkára vállalkozott most-, mikor e hó 8 án tartott kögyülésón elhatározta a háború következtében árván maradt gyermekek ré­szére a város területén egy nagyszabású otthon alapítását. Az otthont egy földműve­lésre alkalmas lankás, gyümölcsös nagy terü­leten helyezik el, ahol 12 e célra tervezett s építendő egyszerű házban laknak a hadi árvák. Minden ház egy csuládfő gondozása alatt áll. A családfők rokkant katonák lesz­nek s igy nehány rokkant elhelyezése is megoldást nyer. Az egyik családfő szabó lesz, egy másik cipész, a többi földmives és kertész. A két műhely látja el ruhával és lábbelivel a telek szükségletét, az élelmisze­reket pedig a 30—40 hold veteményes kert szolgáltatja, amelyet közösen müveinek. Az otthon egyébként 120 gyermek számára terveztetik, egyik állami iskola közvetlen közelében, egy igazgató vezstéie alatt, aki családjával együtt a telepen lakik. Ugyan­csak a telepen fog lakni az Otthon orvosa is, aki az ott levő gyermekkórház vezetése 1 mellett ellátja a külterület orvosi teendőit. | A kis communis államnak lesz közös istál­lója, a honnan kikerül a tej, lesz közös tyukudvar, sertéshizlaló stb. szóval minden a telep lakosainak közös munkájára lesz alapítva. Az Otthon alapítására Szatinár város egyelőre 200.000 koronát szavazott meg. A többi részletkérdések megtervezése s kidolgozása most van folyamatban. * — Az Izr. Jótékony Nőegylet 21-iki theadélutánja a legnagyobb érdeklődés mellett teljes anyagi s erkölcsi sikerrel vég­ződött. A Pannónia elegáns éttermét zsúfo­lásig megtöltötték az érdeklődők. Dénes Sándor szellemes revüje mindvégig élénk derültséget keltett. Aktuális s a helyi viszo­nyokból merített tréfáit, ötletes mókáit kedv­vel hallgatták s mindannyian még egyszer élvezték a „Szatmáriul va“ cirnü első és utolsó számban megjelenő lap ügyes megje­lentetésével. A komoly művészet nevében Halász Bözsi mesés zorgorajátékával szó­rakoztatott, mig Netter Endre hegedű- játéka Lipschitz Samuné művészi zon­gora kíséretével valósággal elragadta a kö­zönséget. A piaci jelenetben az előadók a valóban szomorú drágasági viszonyokat hu­morizálták. Ügyes dolog volt D’ Annunzió paródiája, melyet Tanódy Endre szelle­mes szövegére S z e m e r e Géza adott elő. Tetszett Markos Gyula műsoron kivüli kupléja. A koronatanács Szerbiában cimü humoros jelenet a balkáni vezető személyi­ségek nagyszerűen maszkírozott alakjaival szerzett általános derültséget. Különös dicsé­retet érdemel Balogh Dezső fodrász, ki a sikerült maszkirozást igazán művészileg látta el. 1 — Uj királyi tanácsos. A király Farkas Jenőnek, Felőbánya rend. tan. vá­ros polgármesterének, buzgó és sikeres hiva­tali működése elismeréséül, a királyi taná­csosi címet adományozta díjmentesen. — Kitüntetés. Csolte Miklós fel- sőujfalusi gör. katb. tanítót a bronz vitéz- ségi éremmel tüntette ki a had vezetőség. — Uj főszolgabíró Csengerben. Folyó kó 18-án csütörtökön tartotta meg Nagykárolyban Szalmái* megye törvényható­sági bizottsága rendes őszi közgyűlését, mely­nek egyik tárgya volt a megüresedett csen-, geri főszolgabírói állás betöltése. A kijelölő bizottság a 4 pályázó közül első belyen Szuhányi Lászlót, második helyen M a da­dára sey Lászlót kandidálta. — A kijelö­lés eredményének kihirdetése után Mudarassy nagyválasztóku cipőraktárát ajánljuk a t vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. == KEGÉBKEZlEKü! Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! A valódi amerikai Khmj Quality cipők kizárólagos raktára. as őszi és téli idényre megrendelt valódi box és ohevraux bőrből készült férfi, női és gyermek lábbelik.

Next

/
Thumbnails
Contents