Szatmár és Vidéke, 1915 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1915-10-19 / 42. szám
SZATMÁR ÉS VIDÉKE. elégitése a legnagyobb gondot okozza a í’á- rudhatatlan elnöknőknek. Papp Margit, Tímár Berta, Vallon Irén, Kunjai Mariska urleányok, Bodnár István, Szlávik, Gerber, Kunjai, Borsy és Mezey urak voltak szívesek a szerep ík«t elvállalni s neveik előre garantálják az előadás sikerét. Kendes színházi helyárak . mellett a jegyek már válthatók a Lővy könyvkereskedésében. — Vadhús a beteg katonáknak. A földmivelésügyi minissterinm vadállományából időnként juttat á katonai kórházak részére is. Felsőbb megbízás folytán Orosz Antal liptóujvári m. kir. főerdőtaoácsos egy szép nagy szarvastehenet küldött a múlt héten Szatmárrn, a helybeli katonai kórházaknak. Az első szállítmányból a polgári iskolában és a püspöki konriktusban elhelyezett tnrtalékkórházak betegei részesültek. Az Ízletes vadhúsból mintegy 400 beteg lakmározott vasárnap a két kórházban, amelyhez édes bort és cigarettát jólelkü hölgyek adtak. — Nyilvános köszönet. A püspöki conviktuaban elhelyezett katonai tartalékkórház betegei hálás köszönetét mondanak Gödör Gyuláné úrnőnek és Schiller- vein Annuska urleánynak, akik minden hónapban egyszer pompás uzsonnával látják el a kórház összes betegeit. — A felvidéki adósok váltótör- lesztése. A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, mely szerint a váltó adósok tartozásaikat Szatmárvármegyében az avasi járás területének kivételével három részletben és pedig 40°/0-ot 1916. november, 20°/0-ot 1917. május és 40°/o'ot 1917. november havában tartoznak törleszteni. — Kinevezés. Dr. G y e n e Pál vármegyei aljegyzőt őfelsége huszárhadnaggyál nevezte ki. — Női SOgédjegyzö. Szunyogh Barna tenkei főszolgabíró, a kisházai körjegyzői állás betöltésére pályázatot hirdetett. A körjegyzői állásra Szabó Margitot nevezte ki, aki kereskedelmi iskolát végzett. Szabó Margit nemcsak a vármegyének, hanem az egész országnak első nőjegyzője. Biharvármegye alispánja helybenhagyta a Szabó Margit alkalmaztatását s intézkedett illetményei kiutalása iránt. — Tankóozi ügye a táblán. A debreceni kir. ítélő Tábla pénteken tárgyalta Tunkóczi Gyula volt szatmári rendőrfőkapitány egyik bűnügyét, amely hivatuli sikkasztás büntette miatt indult meg ellene azért, mert a vád szerint a galíciai menekültek által letett óvadékokat nem fizette be a városi pénztárba, hanem saját céljaira fordította és a felfüggesztésével egyidejűleg tartott házkutatás alkalmával két részletben fizette vissza. A szatmári kir. törvényszék két napig tartó tárgyalás-után felmentette Tankóczit a vád alól. A királyi ügyészség megfellebezte az ítéletet. A pénteki fellebbezési tárgyaláson a debreceni Tábla helybenhagyta u törvényszék felmentő ítéletét. A főügyész a Tábla Ítélete ellen semmiségi panaszt jelentett be. — Feljegyzések Baosinszkyről. A legszebb dolog a harmadik eset. Falunk sokszor ▼olt úgy, hogy alsó felében a mi, felső felében a muszka katonaség volt. A mi magyar katonáink hamarosan meggyőződtek arról, hogy e nagy ruthén falu papja megbízható magyar ember. így aztán többször megesett, hogy közvetlen vagy közvetve fordultak hozzá hadi információért, ami azonban többször igen kényes helyzetbe hozta ót. A többek között egyszer épp akkor kértek tóle Írásban igen fontos felvilágosítást, amikor háza környéke tele volt ellenséggel. Kint kapta meg a levelet, melyet egy derék (mind ilyen volt) ruthén kézbesített. Körülvéve az ellenségtől, nehezen határozott. írjon ? ne iijon? — Hisz levele könnyen kerülhetett volna az ellenség kezébe. Arra is gondolt, hátha az ellenség akarja ót tőrbe csalni ? 1 Ez esemény után kérésemre igy adta eló a dolgot: „így. félve, gondolkozva mentem az irodába. Szégyenlem, de haboztam. írnék, , . úgy érzem, Írni kellene, ... de félek. íróasztalomhoz ülve, magam előtt láttam az édesapám arcképét. Amint ránéztem, többé nem féltem és nem haboztam. Mintha jó apám parancsolta volna,, megírtam a később fontosnak hallott jelentést és elküldtem. Az arcképre pedig, nézze, felírtam: „Édes jő Apám, a Te drága emléked erejével 1 1914. XI/19.“ Amikor én ezt először láttam, könnyeztem örömömben. E pár sor sokat beszél. E pár sor megmondja, hogy jó magyar apának jó magyar fia hősként viselte magát 1914. november 19-én. Azontúl is sokszor, mindig, ha a körülmények kívánták. Ily derék magyar pap megérdemelte a magyar kitüntetést. Ezt mi, ittlakók, tudjuk, ezt én, mint született magyar ember, érzem, aki 9: évvel ezelőtt idekerülve azt hittem, csak én vagyok itt magyar. Büszkén ismerem el, hogy tévedtem, mert az én papom és gondnoksági elnököm erősebb bizonyságát adta jobb magyarságának, mint én, aki gyáván megfutottam innen. — Sorozzák a harangokat. A harangokat is megvizsgálják, megmérik: nél külözhelők-e Isten szolgálatába^, vagy sem. Amelyik nem kapja meg a felmentvényt, az elhagyja a tornyot, a felhők és villámok szomszédságát és elvándorol — de egészen másképp, mint Goethe vándorló harangja — ágyúnak ellenséget üldözni, halált röpíteni ellenségeinkre. A kultuszminiszter megkeresésére a püspöki kar pontot kimutatást kért a nélkülözhető harangokról. Ebben a kimutatásban u plébánosoknak meg kellett jelölniük, hány harangjuk van, mindegyiknek mennyi a hozzávetőleges súlya és milyen a fémkeveréke. Ha egy templomban több harung van, megjelölendő,, hogy melyiknek a megtartása fontos, esetleg melyiknek van műértéke. Mert u. művészetet is kímélni akarja a hadvezető“ ség. Az átengedett harangokért — »ulyegy- ségük alapján — kártérítést fognak megállapítani, amelyek a háború utánra uj harangok beszerzéséhez fölhosználtatnak. — Zenetörténeti előadások a városi zeneiskolában. A városi zeneiskola ezidei tantervébe rendszeresített zene- történeti tanszék előadója dr. Dorn by Zoltán kir. ügyész zilahi kirendeltségéről városunkba véglegesen visszaérkezett. Zenetörténeti előadásait november 1-ével kezdődőleg heti 1 órában a hétnek mindenkori szombati napján délutáni 5—6 ig a zeneiskola nagytermében tartja meg. Az előadások hallgatása az iskola felső, azaz kimüvelési osztályai növendékeire nézve díjtalan és kötelező. Az iskőla igazgatósága ezeb előadásokat a művelt nagy közönség részére is a fővárosi és a nagyobb vidéki zeneiskolák mintájára hozzáférhetővé akarván tenni, e végből csakis e tanfolyamra is elfogad jelentkezőket rendkívüli hallgatóként s ilynemű hallgatók csupán 12 korooa beiratási dijat tartoznak megfizetni. Jelentkezéseket naponkint elfogad az iskola igazgatója. — Csak egy hajszálon függ a caeoaemő élete, ha emésztése nincsen rendben. Éppen ezért ne mulasszon el gyerméké- nek idejekorán Nestlé-lisztet adui, ami által a jövőre nézve magát csak súlyos fájdalmaktól és szemrehányásoktól óvja meg. Próbadobozokat és tanulságos röpiraJot a gyermek- nevelésről teljesen díjtalanul küld a Henri Nestlé cég, Wien, I., Biberstrasse öle. \ — Egy házat egy tehénért. Erdekősségiben minden eddigi esetet túlszárnyal azaz eset, ami a napokban Medgyesbodzáson történt. Egy paraszt ugyanis eladta a tehenét és a kapott pénzen — házat vett. K. M. fúldmivelőnek ugyanis Medgyesbodzáson alig volt betevő falatja, abból élt, a mit keze- munkájával keresett. Szorgalmas ember létére a nehéz gazdasági viszonyok mellett alig tudott előre haladni, de erős munka mellet mégis szert tett egy tehénre. A tehén valósággal szemefénye volt és — mint a mesében szokás a tehén meg. is hozta n^ki a szerencsét. — A paraszt 1800 koronáért adott túl a tehénen és ezen az összegen Medgyesbodzáson azonnal egy kis házat vásárolt. — A „Háborús Album“ című ajándék-albumra, melyet a Festi Napló előfizetői ingyen kapnak, külön tesszük figyelmessé olvasóinkat. A háborús irodalom legkimagaslóbb, legszebb munkája ez a nagy eseményeket egybefoglaló pompás' diszmü, mely sok száz mély-nyomású remek képben a vi- lágháborn minden mozzanatát maradandó emlékként megörökiti. Az a titáni harc, mely a csatatereken folyik s mely- országok sorsát van hivatva eldönteni, oly rendkívüli eseménye a most élő nemzedéknek, hogy egy könyv, mely ezt a hatalmas küzdelmet a képek gazdagságával szinte szemléltetően elénk tárja, történelmi becsű mű és egyetlen magyar család könyvespolcáréi sem hiányozhat. A Pesti Napló minden uj előfizetője a kiadóhivatalnál megtudható feltételek mellett teljesen ingyen kapja ezt a rendkivüii, diszkötéses könyvet. A Pesti Napló előfizetési ára: negyedévre 8 kor., egy hónapra 2.80 kor. A kiadóhivatal, (Budapest, VI., Vilmos osászár-ut 65) kívánságra bárkinek küld mutatványszámot. Közélelmezés országszerte — Mennyit nyernek a sertéseken? Hogy milyen lelketlenül uzsorázzák ki a termelők a közönséget s mennyire bűnösök abban, hogy a sertéshús és a zsír ára ilyen hihetetlen mértékben szökött föl, azt élénken illusztrálja az a kis számítás, amit K. A. iparos bocsájtot rendelkezésünkre. K. A. hizlalás céljából még ez év április vágén két malacot vásárolt 120 koronáért. A hizlaláshoz szükséges különböző sertés eleségekre; nevezetesen korpára, krumplira, tengerire, árpára, tökre kiadott 191 korona 22 fillért, tehát a két sertés ma teljesen kihizlalt állapotban 310 korona 22 fillérben van K. A.-nak. Ezért a két sertésért már 1200 koronát Ígérnek neki, tehát ctak ilyen számítás szerint a termelőnek már 890 korona haszna volna két sertésen. De mennyivel drágábban adják el a termelők és micsoda horribilis hasznot vágnak zsebre az üzérkedő és lelketlen emberek, arra élénken mutat rá mostan K. A.- nak pont,os és igazságos számítása. — Még egy próba. Debrecen város próbaképen felüggesztette az «prójószág és a tojás árának maximálását. Ez uz intézkedés azt eredményezte hogy u liba ára egyszere 30 koronára, a kacsáé 12 koronára szökött föl, a tojásnak pedig 20 fillér lett darabja. — Maximálták a burgonya árát. A kormány októbi-r hó 3 ikán kelt rendeletével a burgonya árát' a következőképen állapította meg: az étkezó i burgonyákért (a rózsa-, hópehely-, ínagnum-bóuum-, kifli-, továbbá a sárga héjú és husu burgonyáért) az 1915. évi október 31-ig 9 korona, november hó folyumán 9 K 50 fillér, december hó folyamán 10 korona, az 1916. évi január és február bó folyamán 10 K 50 fillér, azután 11 1 koron» ár igényelhető. Minden más f. jta buronyáórt ez évi december hó végéig 8 korona, azontúl 9 korona ár igényellhető. Aki ezen árakat túllépi, két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendó. CSARNOK. Egy kárpáti falunak. (1916.) A béke arany éve sxéllt felettünk, Kora tavaszban csillogott a lomb. A torony zengett, mi is énekeltünk, Majális volt, az álmok hava volt. Azóta a torony- a földre roskadt S nem zengi át dalával az eget, Szép álmainknak tornya is porban S uj nótát faj ma szent ifjú sereg. Piros torony, kicsorbult és elromlott, Te még fölépulsz s büszkén, mint a homlok, Mely eszmét hirdet, törsz magasba majd. De minket a nagy, fájó, tompa gondok Ránk roskadó világa eltemet S csak sírjainkon lesz szebb kikelet. Juhász Gyula. Októberi este. Irta: Vas Sándor. A kis falura lassan leereszkedett a csöndesléget hozó, bánatos, holdvilágos e9te. A petroleum lámpa vöröses fénnyel világítja meg a fehérre meszelt tiszta kis falusi szobát. Csendes minden. Az anya gyermekeivel szentelt, szomorú csendességben ül a kemence mellett és lelke merengve egy férfin csüng, ki harmadik hónapja már, hogy könyes szemmel bontakozott ki ölelő két karjából; . . . harmadik hónapja már, hogy hallotta az édes, szomorú suttogást: Isten veled, isten veletek. Es most már lombhullás, virághervadás van. Minden, ami még akkor ifjú, ami még akkor zöld volt, kezd átváltozni őszre, bánatos, szomorú elmúlásra. Dd a hang, az akkori hang, a suttogás még mindig a fülében cseng ; az ajkán még ég az elváláskori b-iborcsók és minden olyon szokatlan, mint akkor nap volt; a ház, a bútorok/ a gyerekek ártatlan, mosolygó arca, kik minden este elrebegik : Adjon az Istenke jó éjszakát a mi édesapánknak ; minden, minden olyan nem szívesen látott, olyan idegen. S önmaga is. A szive, mely lázasan lüktet, a gondolata, mely hős csaták leghősebb vitéze körül forog, s a hangja, mely a gyöngéd szeretet hangjából a félelem, a féltés, a rettegés hangjává változott át. Pedig ma jött tőle levél. Tőle a hőstől. Már tizedes, pedig csak mint közlegény men el hazulról. De írja, hogy már tizedesnek léptették elő. Bizonyára mert vitézebb/ mert különb volt mint a többi . . . És nézi, olvasgatja: „Csak nagyon vigyázz a gyerekekre“ ... 0 ne vigyázna! ... a gyerekekre, kiket egyedül mondhat a magáénak ... A Pistára, ki már a betűket tanulja; hiszen a neve is az, ami az apjáé... s az arca is ... piros, egészséges. Es mindennap megkérdi : Mikor jön haza édes apánk ?... És u kis totyogó Marira, ki selypítve gatyogja: vásáron van az édesapám?... Ezekre ne vigyázna ő? . . . Hiszen csak ezek igazán az övéi. Ezeket nem környékezi minden percen a halál, mint azt a másikat, aki lelkének másik fele. S csak ezek maradnának neki, ha . . . nem, nemi ilyenre gondolni sem szabad,Jvisszu kell neki jönnie, hiszen mondta, hogy vissza fog jönni 1 S Írja is, hogy egészséges. Bizonyára mint hős fog visszatérni, s akkor . . . akkor majd a kis házba visszatér majd a nyugalom, a kedv . . , Es még egyszer — ki tudja, hányud- jára már előveszi a levelet; nézegeti; boldogan olvassa, hogy egészséges, és könnyezve, bogy csókold meg helyettem a gyermekeket... Hát őt ki csókolja meg helyette?... S a levél másik oldalán is van valami idegen kézírás, ami ismeretlen előtte, amit nem ért: „Diese Kutte habe ich auf dem Schlachtfelde gefunden“ . . . Vajon mi lehet ez ? . . . Talán valami uj cim, vagy talán valami más ... S hosszan, sokáig tűnődve nézi, végigcsókolja tízszer, százszor,' mig' lelke hanggá szűrődik át. Hivő, áhitatos zsoltárhnnggá: „Te benned biztunk eleitől fogva., Valahol pedig temetnek ... Hősöket temetnek ... hazáért küzdőket. Es a temetők leikéből is hang fakud, reményteli énekhaDg: Isten áld meg a magyart . . . mind a két ének belevéez a mindent hideg, éjszakai sötétségbe . . . P eltakaró. Vidéken lakó urak és hölgyek, kik a helybeli egyénekről jól vannak tájékozva, fáradtság nélkül juthatnak diszkrét és. tisztességes mellékjövedelemhez. Groszwald E. — Budapest, Futó-utca 38. — A przemysli hadifoglyok név Bora. A hadügyminisztérium kiadásában meg jelent u Przemysl elestável orosz hadifogságb jutott katonáink második névsora. A veszte ségi jegyzék nevekkel sűrűn telenyomtatot 36 oldalból ál). Benzin Gépoiaj Hengerolaj Nyersolaj Tavotta (Gépzsir) Vulkánolaj Géppakolások Gazdasági felszerelések Fütő és Kovács szén Calcium Carbid Állandóan raktáron; a legjobb minőségben, teljes felelősség mellett szállítanak szatmári vaskereskedő cég. Telefon 121. Jauril Jl\ok pompásan beváltak a harctéri autókon. TADRIL taiit BUDAPEST mm VI. Mozsár-utca 9. m Sürgönyeim: Pnentanril- — Telefon 99-02 1—2 llOBVAI JÁK03 KÖNYVNYOMDÁJA, szatmábon. Felelősi szerkesztő: Dr. Fejes István. Főmunkatárs: Ruprecht Sándor. Laotnlaidnnofl é« kiadó: Murvai lános.
