Szatmár és Vidéke, 1915 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1915-09-28 / 39. szám
TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. Az előfizetés ára: • Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre 1 kor. 60 fill. Fél » . . . 3 > I Egyes szám ára 16 » SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL « hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések küldendők : Morvái János., könyvnyomdája, Eötvöfi-utoa 8. sz. HIRDETÉSEK -v— e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében vétetnek föl. A hirdetések díjjal előre fizetendők. Nyilttér garmond sora 20 fillér. Szatmárfalva. Érdekes jelensége a mi az orosz betörés által sújtott kárpátfalvi lakosok érdekében megindított felsegitési akció nyomán mutatkozik. Az adományok gyűlnek szépen, a mi nagyon dicséretre méltó, de a kik adnak, azok olyan kívánalmakkal állanak elő, a mi eddig teljesen ismeretlen fogalom volt. Az adakozók emléket akarnak állítani önmaguknak, segítik ugyan a felvidéki népet, de azt akarják, hogy ezen tettüket minden jövendő nemzedék ismerje, más szóval nem elégednek meg az „adjon az Isten ezer annyit“ féle köszönéssel, hanem előre megszabják, hogy mi lesz az ellenértéke a segítésnek. Megfestetik az arcképüket és önmaguk akarják kifüggeszteni és nem várják be, hogy ezt azok cselekedjék meg, a kiken segíteni akarnak. Pedig mennyivel szebb volna, a mint hogy ez világ kezdete óta mindig is igy volt, ha megvárnák, hogy a hála megnyilatkozásának a formáját azok válasszák meg, a kik arra egyedül illetékesek. Ez lévén a felfogásunk, természetes, hogy Szatmárfalváért sem lelkesedünk s az olyan adakozást, ipely előre megszabja, hogy mit vár érte cserébe, nem tartjuk méltónak sem Szatmárvármegyéhez, sem pedig Szat- már-Németi városához. Maga a kívánság különben, eltekintve minden egyébtől, a lehető leggyöngédtelenebb, mert olyas valamit akar elvenni, a mihez mindenki ragaszkodik. A nevét senki sem adja oda szívesen és itt nem is kérdik tőlük, hogy adják-é, hanem minden előzetes beleegyezés nélkül elveszik és másat adnak helyette. Vegyük csak az '£ setet megfordítva. Ha mi volnánk az elpusztított város, hasonló esetben mit szólnánk az elkeresztelés- hez? Volna-é annyi kincs, a mennyiért beleegyeznénk abba, hogy letegyük a régi nevünket? Egész egy sereg uj név van forgalomban és a mi különös, hogy a mikor az egész ország viszhangzik az adakozók lármájától, a Kárpátok felől egyetlen hangot sem lehet hallani, a mely arról szólana, hogy a felépítendő falvak lakosai el volnának ragadtatva a tervbe vett névváltoztatástól. A mi érthető is. Hiszen a legtöbb község neve történelmi jelentőséggel bir s mi öröme lehetne Zbordnak abban, ha \ 7 ezután Uj-Debreczen vagy Debreczen- falva volna a neve, mikor az a Zboró név az ő 100 hársfájával egy darab történetet jelent. Köszönjük szépen az ilyen segítséget, de nem kérünk belőle. Ez egyáltalán nem magyar tempó, a mostani világháborúnak egyik zűrzavaros tünete. A ki ad, az adjon azért, hogy a rászorultakon segítsen és ne kívánjon és ne akarjon a segitésért mindjárt megfelelő jutalmat venni, hanem bízza a hálát azokra, a kiken segitett. Ha aztán ők ilyenformán gondolják majd a hálájukat kifejezni, a dolog rendben van, semmi szemrehányás nem érheti az adakozókat, de előre kürtölni, hogy milyen hálát kívánnak, felette szokatlan és nagyon leszállítja az adakozás erkölcsi értékét. Mintha nem is a szív, hanem a hiúság vinné a szerepet. Igenis adakozzunk, de nem Szatmárfalváért, hanem azért, hogy a háboru- dulta vidék lakosain segítsünk és jutalmul ne kívánjunk mást, mint azt a boldogító tudatot, hogy segítettünk. n. Apróságok. Nem tudom, történt-e már intézkedés a tekintetben, hogyha a kárpáti községek részére az adományok be lesznek szállítva, váljon a város és megye által beszolgáltatandó adomány fejében bele- egyezik-é valamelyik község, bogy ezután a neve Szatmáriakra legyen. Ezt a kérdést ugyanis jé lesz megelőzőleg tisztába hozni, mert a Szatmár név a Iószállitások révén ez időszerint nagyon roszhang- zásu és igy könnyen megeshetik bogy a totocskák azt találják mondani: „Nem kérünk belőle I“ Az olaszokról szól az ének, hogy a mikor ingyen megkaphatták volna, a miért most véres harcok folynak, miért kellett nekik háborút kezdeni. — Bizonyosan ők is azt tartják, — jegyezte meg erre valaki — a mit báró Eötvös József mondott : „Csak azon éldelet, melyet önmagunk szer- zénk, miénk egészen.“ — Lehet azonban, hogy azóta már nekiek is megváltozott a nézetük. —50 évesek sorozásán történt, hogy az egyik pasasra, a ki hét gyermekére hivatkozással próbált hatni a bizottságra, tetetett komolysággal rárivalt a sorozó orvos: — De hát hogy mert Ön sorozás elótt megházasodni ? 1 — Könyörgöm alásan, — védekezett az .illető — bár tudtam volna akkor, hogy sorozás elótt vagyok, ilyen bolondot nem csináltam volna. Gratulálnak az egyik úriembernek, aki a hadiadót fizetők névsorába szintén fel volt véve s a ki maga is nagyon elbámult, mikor nevét a listában olvasta. — Köszönöm, köszönöm, uraim, magam is oda vagyok a gyönyörűségtől, mióta megtudtam, hogy nekem is évi 20 ezer korona jövedelmem van, csak attól félek, korai az örömem és ki fog sülni, hogy ezt csak álmodta, a ki az előirányzatot készítette. — Nos kérem, mit szól ön Romániához 7 — Ugyan kérem, hagyjon nekem békét Romániával ! Egy esztendő óta egyebet sem hall az ember, mint örökösön ezt a Romániát, valósággal ideges lettem miatta. Összevesztem a családommal és egy csomó jó emberemmel és épen most is a járásbíróságtól jövök, a hol elitéltek becsületsértésért, mert egy ilyen kiváncsi embert, mint ön is, leszamaraztam. Ajánlom magamat 11 Demeter. HÍREINK. — A Cholnoky-osalád gyásza. Csolnokosi C h o 1 n o k y Nelly urleány, csol- nokosi Choluoky Imre királyi közjegyző leánya, 23 éves korában Davosbun elhunyt. Az elhunyt; urleány régen betegeskedik, betegségét bét-nyolc évvel ezelőtt lovaglás közben kupta és azóta haldia napjáig folytonosan a leghíresebb külföldi szanatóriumokban gyógykezelték. Holttestét Szatmárra szállították és itt helyezték örök nyugalomra tegnap délelőtt 11 órakor a rom. kath. temetőben. A temetési szertartást dr. Jordán Károly apát-kanonok végezte, aki a sírnál egy megható gyászbeszédet is mondott. Az elhunytat gyászolják: csolüokosi Cholnoky Imre és neje Rémi Mária szülei, ifj. csolnokosi Cholnoky Imre és neje athiai és ikáchi PéteríFy Alice, csolnokosi Cholnoki Ilona és | férje mándí Mándy Jenő és ezek gyermekei: Gyurka és Jenő, csolnokosi Cholnoky László és csolnokosi Cholnoky Tibor testvérei és sógornője. — A Szatmári Jót. NSegyesület műkedvelői szept. 26.-án zsuffolt ház előtt ismételték meg Csiky: Nagymamájának gyönyörű előadását. A minden várakozást felülmúló sikerért a Jót. Nőegyesület ez úton fejezi ki hálától ihlett köszönetét az előadás technikájáért Domby Zoltán, Vajay Imre dr., Szemere Géze és Markos Gyula uraknak ; a művészi játékért pedig Barna Jánosáé úrasszonynak, Szeles Valér, Runyay Mariska, Markos Ilonka, Asztalos Ilonka, Tímár Berta urleányoknak, Bodnár István, Szlávik Ferenc, Csomay Győző, Thurner Béla, Runyay Sándor, Mezey Ferenc uraknak, úgyszintén a bájos növendékeknek: Szlafkovszky Nóra, Markos Jola, Thurner Lili, Hajdú Bözsi, Runyay Bözsi, Wallon Irén, Füzessy Etelka és Gizi urleányoknak. — Bendinerék Nagykárolyban. Gregerné Hardy Helén oparaénekesnő, a magyar királyi Opera v. tagja, Budapestről, Gáspár Anna zongoraművésznő, Nagykárolyból, Bárdóly Ilona urleány, Ben- diner Nándor városi zeneiskolui igazgató, Dr. Havas Miklós ügyvéd és Katz István Szutmdrról október 2.-án Nagykárolyban a vármegyeház dísztermében a kárpáti falvak javára és egy művészi ösztöndij céljaira jótékonycélu hangversenyt rendeznek. A hangverseny iránt — mint Nagykárolyból Írják — nagy az érdeklődés. — Orgonahangverseny. Művészi színvonalú orgonabangverseny lesz a jövő vasárnap délután fél 3 órai kezdettel, a szatmári református templomban, melynek fele jövedelme a helybeli Vörös Kereszt Egylet céljaira adatik, másik fele pedig a templom teli fűtése költségeire fordittatik. Sikerült közreműködésre megnyarni Zsizsman n Rezső kiváló orgonaművészt, a marosvásárhelyi városi zeneiskola tanárát, ki két önálló orgonaművet fog előadni. Énekelni fog egy nugy vegyeskar is, mely tanitónőképző növendékeiből és a dalegylet tagjaiból állíttatott össze. Dr. Ambrózy Sindórné úrasszony köt öd- álló énekszám keretében lép föl. Elsőnek Stradella A. (1645 —1681.) hires áriáját: Ir- galmazz Istenem ! énekli, második számnuk .\ (Wagner Tannhäuser című operája III. felvonásból, Erzsébet imáját adja elő; mindkét számot B e n d i n e r Nándor zeneiskolai igaz- gató kiséri orgonán. Közreműködik dr. Damokoi Andor is, ki Goldmark Air-ját j&tsza hegedűn. — A belépő dijak, a művészeti progrumm dacára mérsékelt áron lettek megszabva, hogy a hangversenyt minél többen meghallgathassák, tllőbely ára: az első tiz padsorban és középen 2 korona, a többi padsorokban 1 K, az orgonával szemben levő karban pedig 50 fillér. Jegyek már mostantól fogva válthatók a Rákóczi-utca 4 és 8. sz.~ alatti lelkészi hivataloknál a a Lővy- és Huszár-féle könyvkereskedésekben; azonkívül hölgyek is árusítják. — Kinevezés. A főispán Biró Miklós földbirtokost a szamoslippói állami elemi iskola gondnokság elnökávé nevezte ki. — Jótékonyság. Pemp Antal prelá- tus-kanonok, aki röviddel ezelőtt érte el pappá szenteltetésének 50 ik évfordulóját, ebből az alkalomból a szatmári Irsik-árva- háznak 1000, a ki®ráti egyháznak 10.000, a csapi egyháznak 10 000, a saürtei fiókegyháznak 10.000, a szerednyei irgalmas nővérek házának 1000 és az ungvári Gizella-ház- nak 1000 K-t adományozott. — Halálozás. G y e n a Béla volt városi tisztviselő, utóbb az Ecsedy-láp lecsapoló társulat tisztviselője munkás életének 60-ik évében f. hó 16.-án hosszas szenvedés után elhunyt. — Kaufman Dávid nagykereskedő szept. 23.-án hosszas betegség után 58 éves korában meghalt. A megboldogult egyik legszorgalmasabb, tekintélyes kereskedője volt városunknak, aki minden idejét a munkának szentelte. Halálát felesége és fia, Kaufman Jenő nagykereskedő, tart. hadnagy gyászolja. Temetése pénteken nagy részvét mellett ment végbe. — Lipeczky Katinka szolyvai állami tanítónő a napokban Szoly- ván kolerubetegségben elhunyt. A fiatalon elhunyt tanítónő Lipeczky Elek gör. kath. kántornak volt leánya és vele ez évben a Lipeczky-családnak harmadik tagja szállott sirba. — Janitzky Albert, a nagykárolyi függetlenségi párt alelnöke, vármegyénk választott törvényhatósági bizottsági tagja stb. f. bó 18.-án rövid szenvedés után meghűlt. Váratlanul bekövetkezett halála ismerősei körében mély részvétet keltet. Temetése vasárnap délután rendkívüli nagy részvét mellett folyt le, Nagykárolyban. — V i n c z e Sándor kőszegremetei ref. lelkész 9 hónapi lelkészkedée után, 28 éves korában, hazafiui kötelességének 3 hónapi hű teljesítése közben kapott betegsége folytán e hó 19.-én Kassáü, a járvány- kórházbun elhunyt. — Rózsa Sándor máv. mozdony felvigyázó í. hó 24.-én -este 7 órakor élete 42-ik, házassága 10-ik évében 10 hónapi súlyos szenvedés után Szat- máron Hieronyini-utcai lakásán meghalt. A megboldogultat a helybeli vasúti állomásou beszentelték, aztán Debrecenbe szállították örök nyugalomra. — Népfoglalkoztató tanfolyam. Szatmáron a kormány népfoglalkoztató tanfolyamot szándékozik nyitni a rokkant katonák, asszonyok és leányok oktatása céljából, a hol a szalma, raffiufonás és más gazdasági eszközök készítését fogják tanítani. A tanfolyam vezetője a debreceni keresk. és ipar- , kamara. Látogatói az anyagot ingyen kapják. A szerszám beszerzése az állam költségén történik. Az ingyenes anyagból készült cikkek a készítők tulajdonát képezik. A tanerőket az állam fizeti. A várostól csupán helyiséget kérnek és annak világításáról éa tisztántartásáról kérik, hogy gondolkodjon. A városi tanács pénteki ülésében foglalkozott ezen üggyel éa az ajánlatot elfogadva kijelentette, hogy u kívánt hozzájárulásokat megadja. A tanács a szalma és raffinfonág 1 ajánljak a t vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. = — Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! „ ... _ ......... ___A valódi amerikai King duality cipők kizárólagos raktára. rr Az előrehaladott idény miatt leszállított árban kerülnek eladásra valódi schevraux és boxbőrből készült legújabb divatu úri-, női* és gyermek lábbeliek. Kfr/ri