Szatmár és Vidéke, 1915 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1915-02-09 / 6. szám

TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Királyi szózat a magyar nemzethez! Kedves gróf Tisza I v Az ellenfeleink ellenséges szándékai által reánk kényszeritett a immár féléve tartó harcon végig tekintve, hálás szívvel emlékszem meg hü népeimnek ebben a nehéz időben tanúsított áldozatkész magatartásáról; méltóságteljes, komoly önbizalomtól áthatva méltóknak bizonyultak e korszak nagy kívá­nalmaihoz. Abban a nemes lelkesedésben, amely­ben fiaikat zászlóim alá küldötték, a háborús idők igényeihez való készséges alkalmaz­kodásban s a harc áldozatairól való odaadó gondoskodásban ősi hazafháguknak és állam- polgári erényeiknek újabb fényes megnyilat­kozását láttam. Ez a jóleső tapasztalat fokozza a most is annyi fényes haditett dicsőségétől övezett hadseregembe vetett bizalmamat. Kormányomnak az a törekvése, hogy minden erőt mindnyájunk közös céljának | összbaDgzó szolgálatába bocsásson, osztrák kormányom hasonló eljárásával találkozik. Vezetése alatt a nemzet ezután is kész- séggel áldozza vérét és vagyonát a haza oltárára, szives öröme,t hordozva mindvégig a háború súlyos terheit. Bízvást .remélem, hogy az Isten segé­lyével kivívott 'békében felveheti* h liive'n végigküzdött harc erőfeszítéseinek, szenve­déseinek és veszélyeinek méltó jutalmát. Megbízom önt, hogy ezt legmelegebb elismerésem és köszönetem tolmácsolása mel­lett, hozza a nemzet tudomására. Kelt Bécsben, 1915. február hó 4 én. Ferenc» József s. k. Gróf Tisza István s. k. Az örök béke. 1789 ben tört ki a világ egyik leg­vérengzőbb háborúja: a ,francia forra­dalom és 1889-ben bocsájtotta ki a min­den oroszok cárja a hihetetlenül hangzó kiáltványt: meg kell teremteni a világ békéjét, de ugyanakkor olvadt az arzená­lokban az acél, készült az ágyú és a világ rengető hajó óriások. A francia forradalom szörnyűségei­től iszonyattal fordulunk el, de hitelt kell adnunk még ma is a történelem háborús Írójának, hogy az ilyen nagy megrázkódá- sokra szükség van időnként. Az uj világ­nézetek, szociálizmus, anarkizmus, kommu­nizmus és a többi jelszavak alatt folyó elvi, eszmei és pozició harcok hangosan követelik maguk számára a figyelmet. Minden embernek úgy a háború mint a béke barátjának ma a szemei elé tárul a kép azokról a gyönyörűen nagyszerű tet­tekről, melyekben a lélek ereje és a szív bátorsága megnyilvánul, pedig tulajdon­képpen nem az emberek, nem is az ellen­felek vagy ellenség legyőzésében, hanem a béke megteremtésében kell a dicsőséget látni. Fájdalom nálunk mindig a vérmező­kön termett a legszebb virág, a legdicsöbb győzelem. Miféle rettenetes indulat vezet akkor, a mikor fegyverrel boritunk min­den embert, a kiben van annyi erő, hogy kezét felemelheti a felebarátja ellen. Az ellen, a kit ő nem ismer, aki neki sohase vétett és aki csakis a kényszerűség hatal­mas parancsából pusztít. Hazánkban a béke mozgalom nem [ régi keletű. 1888-ban tartotta nálunk Hodgson Pratl az első értekezletet. 1894- ben alakult meg a magyar béke egye­sület Berzeviczy Albert elnöklete alattt. 1896-ban az interparlamentáris conferenciát Budapesten tartották, Jókai lelkes támo­gatásával. A béke eszméje első sorban az iskola falai között kell hogy igaz otthont talál­jon, mert csak akkor számíthatunk igaz diadalra, ha a jövő nemzedék lelkét az eszme egészen betölti, és a művelődéssel kiszorítjuk az emberi lélekből minden állatias vadság maradványát. Az iskola falain keresztül a társada­lomba kell a béke gondolatát beleoltani és azt intensiven kérni és óhajtani. A világ békének már minden ország­ban vannak lelkes hívei. Amerikában Gim Edwin egyedül áldoz évente egy negyed millió koronát, és szervezte „a világ béke alapítványát“, melyhez Carnegie 50 millió koronával járult, és melynek érdekében közelebbről Mead Edvinnel a keleti orszá­gokat beutaztatta és hatalmas agitációt fejtett ki a szent eszme érdekében. Csak képzeljük el, mit nyerne a tu domány, a kereskedelem, az ipar és köz­gazdaság, ha a hadi költségekre követelt milliók is ezekr.e a célokra fordittatnának. Szervezkedjenek az összes iskolák, az összes társadalmi intézményeit az eszme szolgálatába és meglátják, hogy a mint á hadügyre fordított állami költség csak egy.részét is a közoktatásra fordítják, a háború réme megszűnik, s a béke nyo­mán a jólét nem álmodott magas fokra emelkedik. _ ,, .... Dr. Jeger. Kálmánná. Apróságok. Virginiámat szíva nyugodtan hallgattam eddig a körülöttem folyó beszédet, hogy maholnap nem lesz liszt, nem lesz zsír, mindennek rohamosan emelkedik az ára, mi lesz velünk, ha ez tovább is így megyen stb. stb. De egyszerre felhangzik a vészkiáltás, hogy a trafikban nincsen virzsinia és a városban sem lehet sehol kapni, vége a nyugal­mamnak, most már magam is meg vagyok ijedve, most már én is azt kérdem, mi lesz velünk, ha ez tovább is igy megyen ? ! * Utazásra készül a családfő, az asszony és a gyerekek élénken tudakozódnak, hogy mikor fog hazajönni. — Halljátok, ez nehéz kérdés, talán nehe­zebb még annál is, hogy mikor lesz vége a hábo­rúnak. Az ember felül a postavonatra és elmond­hatja a költővel: lm elbocsátlak éltem hajója, Hol állsz meg egykor, nem tudom... * Haza jött a család kedvence a harctérről, a hol a kezdete óta állandóan tűzben volt. Iszonyúan megviselte a hadi élet, de beteg is lett, azért kel­lett eljönnie. Nagy az öröm és egymást éri a sok kérdés, hogy mi a kívánsága. — Először is egy meleg fürdőt, azután tiszta fehér ruhát, egy jó vacsora után tiszta ágyat, a hol legalább 24 óráig ne háborgasson senki, hogy egy kicsit kialhassam magamat. * Férj és feleség vitatkozik egymással, a vita tárgya pedig az, hogy az asszony minden hónap­ban egyszer uzsonnát ad az egyik kórházban a sebesülteknek, a miről a férj azt állítja, hogy felesleges, miután a sebesültek kapnak reggelit, ebédet és vacsorát, hát az uzsonnát maguk sem kívánják. — Dehogy nem kivánják, — replikázik az asszony — sót nagyon is, mert olyan rósz az élel­mezésük, hogy csak akkor az egyszer esznek jó- izüt, mikor az uzsonnát kapják. fis Hát az igaz. hogy egy jó csomó ember nagy pénzekhez jut a háború, alkalmából és az is igaz, hogy egyiknek sem olvassuk a nevét az ada­kozók között, pedig ha valaki adakozni köteles, ők volnának az elsők, a kiknek adakozni kellene. — Nem úgy kell azt felfogni, mint a hogy te látod. Nem minden ember szereti, ha a nevét az újságban kiteszik s bizonyára adnak ők is, Csakhogy titokban csinálják, még pedig olyan nagy titokban, hogy rajtuk kívül nem tud róla senki sem. Demeter. HÍREINK. Tánc nélkül. Vájjon kinek jut eszébe, hogy farsang van, hogy annak a végét járjuk. Más évek­ben ilyenkor már túl voltunk egy sereg bálon. Az idén csuk a kalendárium tud a farsangról, a rideg, az érzéketlen kalendá­rium, amely percre kitűzi a tavasz kezdetét, nem törődve uzzal, hogy hó fcoritjn-e éppen akkor a mezőket, s megállapítja a farsang idejét, habár a mezőkön vér piroslik ugyanekkor. Hogy a termek tulajdonosai és bérlői panaszkodnak a reájuk nézve nagy kárt je­lentő üres farsang miatt, az természetes. De vájjon panaszkodnak-e a leányok, különösen azok, akik az idén lettek „tauglichok“ a bálozásra P Bizonyára nem. Azok, akik a második négyesükkel a távol mezők valame­lyik harcosának larloznak, nem vágynak a táncba — mással, de szívesen keresztül- bőjtölik a farsangot a többiek is: hiszen külön élvezet van az áldozatokban. S ha a leányok belenyugodnak abba, hogy az álom­virágok egygyel kevesebbet nyilottak, ki merne békétlenkedni más az elmaradt farsang miatt ? Elmúlik a farsang s nem fog senki panaszkodni, hogy bál nélkül telt el, ebben az aggódó reménykedésben, várakozó csönd­ben, mikor odalönt és lent rettentő tusako­dástól reng a föld. — Városi közgyűlés. Szatmárváros törvényhatósága tegnap tartotta ez évben első közgyűlését. A közgyűlést a főispán igen érdekes beszéddel nyitotta meg. Beszé­dének befejeztével dr. Pirkler Ernő aljegyző ösmertette a polgármesteri jelentést. A je­lentés közli, hogy a város központi iktató­jába a múlt évben 30728 ügydarab érkezett, mig a mellékhivatalok ügydarabjai összesen 100 ezerre rúgnak. A Szatmáron elhelyezett sebesült, beteg és fogoly katonák hoztak ugyan magukkal veszedelmes ragályos be­tegségeket, de ezek olyan szigorúan el van­nak zárva a polgári lakosságtól, hogy a la­kosság körében egyetlen járvány s betegség sem fordult elő és a járványok esetleges be- hurcolása kizártnak mondható. — Rámuta­tott ezután a polgármester arra, hogy a vá­rosunkba menekült galíciaiak tömeges jelen­létükkel nemcsak a közélelmezést veszélyez­tetik, hanem azzal a veszéllyel is fenyeget­nek, hogy egyrészük minden munkaalkalom és megélhetési forrás nélkül városunkban ma­rad. De reménye van rá, hogy a város ható­ságai a közönség bejelentési kötelezettségének segélyével megfogja tudni ezt akadályozni. Végül a város erdőperében hozott; curiai íté­letről emlékezett meg a polgármester. Duszik Lajos a folyton emelkedő piaci árak ellen szó­lalt fel, egyben a katonai élelmezések körüli mizériákat tette szóvá. Csaba Adorján főispán kijelentette, hogy ahol az élelmezés körül a leges skélyebb hiányt észleli, ott kérlelhetetlen szigorral jár el. Emiatt több élelmezőt el is mozdított. Duszik Lajosnak az élelmiszer drá­gulásának megakadályozására vonatkozó inter­pellációjára dr. Tanódy Endre és Henrich Viktor hozzászólása után azt határozta a köz­gyűlés, hogy helyhatósági intézkedésekkel fogja megszüntetni az üzérek manipulációit, ami egyik legfőbb oka a drágulásnak. A szat­mári kerületi tiszti orvosi állásra az egyetlen pályázót: dr Halász Lajost egyhangúlag megválasztották. A Neuschlos testvérek bér­leti szerződését a bérhátralék iránti jogainak fentartásával felbontotta a közgyűlés. A hadbavonult tisztviselők részére lakbért és csa­ládi pótlékot állapítottak meg. Kis Árpád színigazgató szerződését a szinügyi bizottság javasluta értelmében 8 évre meghosszab­bították. — Hő fi halál. Dr. Török Árpád ügyvéd, a „Mátészalka“ szerkesztője, tart. hadnagy, január 18 án a galiciai harctéren a Dunajec mellett vívott ütközetben három golyótól találva hősi halált halt. — Gyásshir. J é k e y Zsigmond föld- birtokos, volt országgyűlési képviselő, vár­megyei bizottsági tag stb., életének 64-ik, házasságának 34-ik évében rövid szenvedés után e hó 8-án elhunyt. Az elhunytat f. hó 10.-én d. e. 11 órakor a róm. kath. egyház szertartásai szerint Géberjénben helyezik örök nyugalomra. Gyászolják: Jékey Zsig- mondné született Cseh Anna felesége, Jékey István és neje Ilniczky Gizella, Jékey Bella és férje Komjáthy Pál, Jékey László és neje Bartóky Magda, gyermekei, és az el­hunytnak nővére Jékey Ilona. Haller Jenő szatmáregyházmegyei áldozó pap, temesvári főgimnáziumi tanár, életének 37-ik, tanári működésének 10-ik évében tüdőgyuladás következtében vasárnap éjjel elhalálozott. Haller éveken át volt tagja a kir. kath. főgimnázium tanári kará­nak s innen helyezték át Temesvárra. Nagy kiterjedésű család gyászolja. Dr. K e r é n y i Béla volt szatmári közjegyzőhelyettes Bácstopolyán, ahol gaz­dálkodott, hirtelen elhunyt. Kerényi Béla hosszú éveken át kedvelt és népszerű tagja volt Szatmár társaséletének. — Katonai kitüntetések. Bajnóczy József vezérkari tisztnek vitézsége és kiváló körültekintéssel végzett szolgálatai elismeré­séül a német császár a vaskeresztet adomá­nyozta. — O felsége a király Szeőts Béla erdőgondnokot, tartalékos zászlóst az I. oszt. vitézségi éremmel tüntette ki. Ugyancsak vitézségi érmet kapott Csüdör Gyula honvéd­huszár zászlós, aki számtalan esetben ered­ményesen végzett földerítő szolgálatot. — Eötvös Dániel nyugállományú százados, had­tápvonal parancsnoknak Őfelsége az ellen­séggel szemben tanúsított vitéz magatartá­sáért, a katonai érdemkereszt 2-ik osztályát a hadiékitményekkel ajándékozta. — A 12. honv. gy. ezred kitün­tetett hősei. A hadsereg főparancsnoksága az ellenség előtt tanúsított kiválóan vitéz magatartásuk elismeréséül Somogyi Ferenc, Kúriák László, Tereh Géza, Tereh István, Mihalka László, Miczky József, Paulini Géza, Dengyel László dr.. Gáspár István és Sikolya Bálint 12. honvédgyalogezredbeli zászlósok­nak és Szabó István hadapródnak, továbbá Veress Sándor 12. honvédgyalogezredbeli törzsőrmesternek az I. osztályú vitézségi ér­met, — Mandrik Mihály, Puskás Károly és Biró Lipót 12. honv. gy. e. tizedeseknek, Kádár János és Faltinszki József őrvezetők­MEGÉBKEZIDK!!! az őszi és téli idényre megrendelt == Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! = MT A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára. valódi box és chevraux bőrből készült férfi, női és gyermek lábbelik

Next

/
Thumbnails
Contents