Szatmár és Vidéke, 1914 (31. évfolyam, 1-50. szám)

1914-08-25 / 34. szám

TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP.

Az elrettentés és közmegvetés fegyverei.

Egy kérelem a magyar hatóságokhoz.

A belügyminiszter távirati értesítést küldött a hatóságoknak, hogy nyugtassák meg a közönséget, ha zúgolódik az éleliniuzsorá- sok ellen s főleg a hatóságok tehetetlensége ellen. Nyugtassák meg azzal a kijelentéssel, hogy a minisztérium szigorú megtorló intézkedések behozatalát tervezi . . . Ez olyan vigasztalás lenne, mint Mária Antóniáé volt, aki azt mondta az éhező tömegnek, mikor panaszkodott, hogy nincs kenyere:

— Ha nincs kenyér, egyenek kalácsot.

Á belügyminiszter is azt mondja, hogy várjanak az éhezők, lakjanak jól — egy Ígérettel. Miféle Ígérettel P A miniszter azt | ígéri az éh 'ZŐ gyomroknak, hogy szigorú megtorló intézkedéseket terveznek a magas

O O

kormány szakelőadói. De hál mikor lesz ebből valóság P Hányszor fog addig lemenni a nap? Addig talán befejezik a muszka háborút'is. És vájjon komolyan kéll-e venni a megígért rendeletet? Vagy talán ezt is csak a látszat kedvéért, afféle mumusnak készítik u befolyásos városatyák elijesztése végett. Ha az 1912. évi LXIII. t.-c. betartásától is elriasztotta a miniszter a hatóságokat, kimondván, hogy csak végső esetben kell alkalmazni a büntető eljárást, akkor ugyan lehet e remélni, hogy rendeletének célja, csakugyan az lesz, miszerint most már nem aktagyártással, de tűzzel-vassal akarja elpusztítani a vérszopókat a nemzet testéről.

Ugyanis a belügyminister azt Ígéri, hogy valamelyes statisztikával akarja orvosolni a piócák által okozott sebeket, mert a hatóságokhoz küldött leiratban felhívja a városok polgármestereit, hogy az állandósuló visszaélések elkövetőit tartsák nyilván.

Ezzel ugyan nem fogja a minister megakadályozni a piócákat attól, bogy tönkre ne tegyék u társadalom nagy részét, amelyet nem képes megvédeni az óriási szervezettel rendelkező hatalmas közigazgatás.

Pedig megvédhetné, ha az elrettentés és közmegvetés fegyvereivel lépne fel a vámpírok ellen. Megmondjuk, hogy mily módon ? Hiszen ez úgyis időszerű kérdés ma, a nemzetközi elvek korszakában. A szabadságharc után ez a fegyver bevált, akkor a hazafiadon polgárokat közmegvetésnek tette, bojkottálta a magyar társadalom, az alkotmányosság visszaállításakor. Azok a lelkes hazafiak, akik ma áldozatkészséggel részt- vesznek a nemzet küzdelmeiben, épp úgy megérdemlik az utókor háláját, mint a csatatér hősei, akik vérüket ontják a hazáért. Ámde azok a lelketlen élelmiszeruzsorások, akik polgártársaik szorult helyzetét felhasználva vérszópó piócák módjára lepik el a nemzet testét: azok megérdemlik, hogy őket és összes hozzátartozóikat bojkottálja, örökre kizárja kebléből a magyar társadalom, az egész magyar nemzet, szóval közmegvetésnek kitegye. E célból minden ilyen kihágást, amely az élelmiszerek uzsorájával és hamisításával áll kapcsolatban — a helyi lapokban közölni kellene legalább bárom ízben az elmarasztaltak költségén és a háború lezajlása után megkellene örökiteni a piócák neveit

és gaztetteit, hogy~a késő utódok előtt is közmegvetésnek legyenek kitéve az efféle gazemberek.

Hogy az élelmiszerek uzsorásainak még inkább el vegyék a hatóságok a kedvét, az uzsoráskodáslól, igen ajánlatos dolog, ha az elzáráshoz mellékbüntetésül közmunkára is kötelezik az efféle gazembereket. Ettől jobban irtóznak, mint a legmagasabb pénzbüntetéstől. Mert a meggazdagodott élelmiszeruzsorásokat nem lehet kegyetlenebb büntetéssel sújtani, mint azzal, hogy ha a hatóságok kimondják, miszerint az elzárás büntetését megszigorítják közmunkával. E szerint az elzárás idejének tartalma ulatt ezek a felhizolt piócák köteleztessenek a város fő utcáit végig sepreni a többi elzárásra ítélt egyének társaságában, szóval a csirkefogók kapcabetyárok és efféle alávaló gazemberekkel egy csoportban Csodálatos dolog, hogy a rendőrhatóságok csak alig használják a sajtót az elítéltek nevének közhírré tételére, a megszégyenítésnek ezt a másik, még rettentőbb fegyverét pedig nem is ismerik. Pedig az nagy segítségére szolgálna a hatóságoknak a tiszteséges magyar kereskedelem rákfenéje, a csalók uzsorások ellen, Probatum est 1

Városok Lapja.

Apróságok.

A kiadó a már jelzett okokból a lapot ezutáu kisebb terjedelemben fogja megjelentetni! Tőlem is megkérdezte, mielőtt elhatározta volna magát, hogy mit szólok e szándékához :

— Nagyon helyeslem. Mostanában, a mikor valamennyi lap emeli az előfizetési dijakat, a közönség kétszeresen fog örülni, hu e helyett a lapot a felére szállítod.

*

Nagyszerűen indul a háború, mindahá- rom harctérről csak győzelmet jelentenek. Interpellál valaki, hogy mikor lesz már az én népfelkelési hadosztályom felállítva.

— Barátom, ha igy haladunk — mondom az illetőnek — aligha fog rá sor kerülni, mert az én feladatom épen az volna, hogy az oroszok betörését megakadályozzam, de hát ki beszél most arról, mikor a muszkák épen éllonkező irányban haladnak,

•

Egy katonavonat, mely huszárokat szállított, érkezett be az állomásra. A jókedvű magyar fiuk élénk beszélgetésbe ereszkedtek a közönséggel, miközben az egyik türelmetlenül szólt oda a káplárjának, hogy hát még sem indulnak.

— Ugyan miért sietesz olyan nagyon ?

— Szeretnék minél hamarább Szentpéterváron lenni, mert felfogadtam, hogy a lovamat a cár kapujához fogom kötni, aztán attól félek, hogy ezek a fránya németek megelőznek.

*

— Pedig a cár békeszerető ember I — szólal meg valuki egy társaságban, a hol épen arról beszéltek, hogy ezt a világháborút egyedül á cár csinálta.

— Persze, hogy békeszerető, — szól rá egy másik — hiszen neki lehet majd

köszönni, hogy egy pár százezer ember fog nyugodni békében.

*

— Mi külömbség van a francia és a szerb között?

— Semmi. Mindakettőt a muszka cár vezeti orránál fogva és még abban is megegyeznek, hogy mindakettőt alaposan elverik. Sőt a bánásmódot tekintve, melyet az idegenekkel szemben tanúsítanak, a müveit francia és a durva szerb ebben is égyforma.

Demeter.

HÍREINK.

A Jótékony Nőegyesüiet

aug. 19.-én rendkívül népes gyűlést tartott, mely alkalommal nzok a hölgyek, akik a szegények felügyeletét oly jósággal vállalták magokra, beszámoltak az utcánkint összeírt adatokkal (alig 3—4 hölgy híján. E nehéz időkben ugyanis a NE. készséggel hódol meg annak a magasztos tervnek, mely városunkban a szegényügyet összpontosítja a hatóság gondos atyai kezében, sőt szeretné, ha minden fillért, minden fölösleges darab kenyeret, ruhát odatehatDénk most a városi hatóság lábaihoz: Oszd ki a nélkülözőknek! Légy tápláló atyja, földi gondviselése a város minden szegényének! Mivel azonban a város fejének e nagyszerű munkához segítő szervekre van szüksége, ilyen szervül ajánlkozott a mozgalmas idők első percétől kezdve a NE; ezért vállalta az utcák felügyeletét, a szegények nyilvántartását, a lappangó, szemérmes vagy jelentkezni is képtelen nyomorultak felkutatását. Adatait s utánjárását mindenkor készséggel bocsátja a hatóság szolgálatára.

Az elnök beszámolt arról, hogy a Vöröskereszt-Egyesület céljaira a NE. 12 tagja gyűjtőivekkel ezer koronánál jóval többet szedett össze (pl. Berenczei Kovács Jenőné 299 K t, Jéger Kálmánná 10810 K-t, Jekei Károlyné 88 K-t s 8 uj tagot stb.) A tartalékos katonák és érkező sebesültek hiányos fehérneműjére pedig néhány nap alatt 276 kész alsóruhanemüt s több vég vásznat adakoztak áldott lelkű úrasszonyok, kiknek neveit helyszűke miatt most nem közölhetjük.

A NE. elhatározta, hogy csöndben, állandó tevékenységgel gyűjt élelmiszereket, ruhaneműt, tüzelőanyagot, pénzt az előrelátható inségesebb napokra; elvállalta újabb népkonyha felállítását, abban ételek főzését, kiosztását, amint b amikor azt a hatóság bölcsessége szükségesnek ítéli. A testi nyomor- enyhítése mellett nem feledi a lelki ínséget sem: ellátogat gyakran a szegényekhez, meghallgatja jó szívvel azok panaszait, együttérző részvéttel vigasztalja az aggódókat, a csüggedő özvegyeket, a reménytelen árvákat, liogy felébressze bizalmukat a jó emberek iránt, mindenekfölöt pedig a hitet a gondviselő Isten kifogyhutatlan jóságában.

Az uj honvédmenetezred aug. 23.-Í zászlószentelésén a NE. testületileg vett részt s az elnök által bevert zászlószöget 25 K-val váltotta meg.

— X. Pina pápa halála. Mindenfelé ágyuk dörögnek, ember tömegek rohamra indulnak, az öldöklő szerszámok ezer torkú hangszere bömböli a halál dulát s e rettenetes izgalmas sorok közepette hagyta el az élők sorát, a szelidlelkü egyház fejedelem X. Pius pápa. Halálának hire a csütörtöki délelőtti órákban jutott el hozzánk. Az egyház azonban C3ak vasárnap vett róla tudomást, mert addig hivatalos értesítés nem érkezett. A pápa temetése szombaton este mint végbe az örök város lakosságának impozáns részvétele mellett.- A 16. menetezred esázlója.

I Vasárnap délelőtt volt a 16. meuetezred uj

I zászlójának a felszentelési ünnepélye. Az

ünnepély a székesegyház előtt folyt le, a katonaság s óriási közönség jelenlétében. A .székesegyház előtt oltárt emeltek, melynél dr. Boromisza Tibor püspök misét mondott. .Mise végeztével u püspök gyönyörű beszédet intézett a katonasághoz. A beszéd elhangzása után Tahy Ilonka és Láday Matild megkoszorúzták a zászlót, majd kezdetét vette a zászlószegek beverése. A szegbsve- rés végeztével Nagy Lajos alezredes, a menetezred parancsnoka intézett lelkes beszédet a zászlótartóhoz és a katonasághoz. Ünnepség után igen szép látványt nyújtott a katonaság elvonulása.

— Levél a határról. Közönségünket érdekelni fogja az alábbi kedves levél, melyet az orosz határról irt egy fiatul tanitó, most honvédönkéntes, T. J. tanárnak : „Ma reggel láttuk az első muszka harcost. Három kocsi orosz foglyot hoztak. Amúgy magyarosan jól tartottuk őket mindennel. Szinte odavoltak a vendégszeretetünktől. Minket is az egész útvonalon Galícián át nagyon szívesen s barátságosan fogadtak, ami még inkább fokozza lelkesedésünket. Legközelebb már a harctérről fogok magamról életjelt adni. Kedves tanár ur, soha nem hittem volna, hogy én valaha ilyen elszántan induljak embert gyilkolni... M. Zs.“

— Elhunyt orvos. A szatmári orvosi kar egy fiatal szimpatikus tagja hunyta le örökálomra szemeit. Dr. Lacheta Brúnó halt el Budapesten hosszas szenvedés után. Szatmári működése allatt kellemes, előzékeny modorával s sokoldalú képzettségével sok jó barátot, ismerőst szerzett. Evekkel előbb sorvasztó, gyilkos kór támadta meg szervezetét s ez ellen nem volt védekezés. Budapesten bekövetkezett halála csak megváltás volt úgy magára, mint egész környezetére. A kiadott gyászlevél igy hangzik:

özv. Dr. Lacheta Brúnóne szül. .Boros Jolán megtört szívvel tudatja, hogy forrón szeretett férje Dr. Lacheta Brúnó - szatmár- vármegyei járási tiszti orvos és tb. főorvos, folyó hó 23.-án délelőtt hosszas szenvedés után életének 37-ik évében és boldog házasságának 6-ik évében elhunyt. A boldogult hült tetemei augusztus hó 25.-én délelőtt fognak Budapesten a Szvetonay utcai halottas házból a róm. kuth. egyház szertartásai szerint örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat Budapesten fog augusztus hó 23.-án az Egek Urának bemu- tattatni. Aranyosmedgyes 1914. évi augusztus hó 23. Legyen áldott emlékezetei Lacheta János édesatyja. Boros Zoltán apósa, Boros

%»ps forralok, Revolverek, Háti zsákok.

Telefon 329. Lőpor egyedüli áruda. Telefon 329.

Mád ArASSy-nál, Deák-tér 17.

Thermos palack,

Gilette borotválkozó készülékek és pengék.

Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!!

SW* A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára.

MEGÉRKEZTEK a nyári idényre megrendelt valódi schevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna szinü úri-, női- és gyermek-cipők l