Szatmár és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1912-12-24 / 52. szám
TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. — - - .......... Jl MEGJELEN MINDEN KEDDEN. Az előfizetés ára: Egész évre ... 6 kor. 1 Negyedévre 1 kor. 60 fill. Fél » . . . 3 » 1 Egyes szám ára 16 » SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések küldendők : Morvái János könyvnyomdája, Eitvös-ntts 6. sí, * # Telefon-szám : 73. HIRDETÉSEK -s— — e líjp kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében 1 vétetnek föl. A hirdetések díjjal elére fizetendők. Nyilttér garmond sora 20 fillér. Karácsonyi gondolatok, Sokat bolygatott kérdés, útvesztője annyi sok, jobb sorsra érdemesebb léleknek és melegágya sok és nagy tévedéseknek, hogy vájjon a civilizáció volt e valamikor hasznára az emberiségnek, s Vájjon megfelel-e mindazon kivánalmaknak, miket joggal várhat tőle a társadalom minden rétege. Az utolsó évtizedek alatt nagyot haladtunk. Amit apáink még elgondolni sem mertek és csak itt-ott lobbant fel e káprázatos fénynek parányi sugárkája egy-két kiválóbb lélek lángelméjében — azt ma teljesülve látjuk. Tagadhatatlan, az ő fényes eredetének nemesi oklevelét homlokán viselő emberi lélek dicsőséges pályafutása ez, az a nemes ambíció, mely e földi lét szűk korlátái között rabnak, szegénynek érzi magát, magasabbra tör, az egek titkaiba akar látni, keres valakit lázas izgatottsággal, minden vágya, tehetsége oda vonzza öt . . . de téve- dett újakon jár, a magasság megsze- ditette, a mámor fejébe szállott, eltévedt és vele együtt tévelyeg az a sok milliónyi tömeg is, mely nem filozó-. fái, mely a megélhetés nagyobb problémáival van elfoglalva, nem törtet előre, csak bízik, engedelmeskedik és várva-várja a felkelő napot, mely fényt derítsen és meleget árasszon maga körül ! De éppen ez az, amit hiába várunk, mert a civilizáció csak úgy felelhet meg egyedüli és legszebb hivatásának, ha valóban fényt és meleget is tud árasztani, a hol eddig dermesztő volt a hideg, a hivekre, a lelkekbe, hogy azokat megelégedés, béke, boldogság hevitse, hogy szárítsa fel a könnyeket, varázsolja csengő nótává a siránkozó panaszt. Hát ugyan miben is nyilvánul a mi civilizációnk ? Olyan nagyot haladt korunk, villámfényben fürdünk, telefonon beszélünk, fonográfon és kagylókon hallunk, motorok százféle változatán utazunk, járunk a viz alatt, repülünk a levegőben, megtaláltuk a bölcsek kövét, hamisitunk gyémántot és mindenféle drága követ, mulató helyeken, kávéházakban szórakozunk és ez a kaleidószkopszerü változatú látványosság mintha mind arra lenne hivatva, hogy az embert boldoggá tegye 1 Soha 1 Nagyon kevés embernek^üt ezekből-is — és azt mondom, hogy ezek sem boldogok. Ebben az egyben bűn az egyoldalú meggondolatlan Ítélet. Szegény ember jár tétova az utcán. Nincs munkája, éhes, nem tud otthon lenni, úgy facsarja a szivét a fájdulom, hogy családját nyomorban látja és igy ebben a felkorbácsolt lelki viharában fényes úri automobil dübö- fögve, prüszkölve áll meg előtte, mely sok, nagyon sok pénzt ér, és ö — ö éhezni kénytelen. Hát bizony drága is az a fényes járógép, de talán az a benne ülő elegáns ur minden vagyonát odaadná annak, aki meg tudná gyógyítani leányát, aki éppen most vívódik a halállal. És éppen ennek kell meghalnia, a család szeme fényének, mig a másik, a fiú, esztelenül szórja s halomra költ egy egész vagyont. Ilyen szélsőségek között hullámzik le az élet nagy tengere, melynek tükrére ma nem mosolyog le a derűs kék égbolt, sötétlő felhők takarják el a napot, és a zajló hullámok közül *- mint az elátkozottak mélységéből — föl felsivit a nyomor kétségbeejtő hangja, szitok, sirás, nyöszörgés, és ez a szivet, lelket fagylaló zsivaj elöli, elnémítja azokat a kedves hangokat, melyeket jól esne hallanunk, csengő kacajt, buzgó imádságot, dicsőítő hozsánnákat. A Tuciferi uralom bélyegét viseli magán a mi társadalmunk egetverő tudományával együtt; könyörtelenség, egymás iránt fagyott-fásult szivek mindmegannyi kialudt vulkán, határtalan önzés, szertelen hiúság, nagy vullástalunság, elbizakodottság, hazugság az élethez, a tudományban, a politikában, ezek a sátáni uralom ismertető jegyei. Szalad, fut mindenki, mintha nem telnék az idejéből, de arra senki sem ér rá, hogy zsebre nyúljon egy pár fillérért s odaadja a sok-sok éhező embernek, kik kezüket kinyújtva várják az alamizsnát és hogy a siető tömeg figyelmét magukra vonják, egymás ellen versengve kiáltoznak, tul- kiabálják a hullámzó embertömeg zsibongását. Meneküljünk e képtől, meneküljünk a bethlehemi jászolhoz, ahol a Jézus született, hogy békét, boldogságot, szuretetet, igazságot hozzon le a I földre. És abból a jászolból fény áradt szét, az igazi tudomány, az örök igazság fénye, és e jászolból melegség ömlik a szivekbe, a béke és a szeretet. Ezek kellenek nekünk: Szeretet, béke és igazságszeretet egymás tetteinek megítélésében, egymás napjainak megédesitésében, szeretet és odaadás a társadalom nagy szükségleteinek létesítésében, szeretet élethivatásunk buzgó teljesítésében. .. . És az életf a forró, lüktető élet, a szeretet, a béke és az igazság derűs élete — mely élet a legnemesebb értelemben, mely alkot nagyokat, de igazat, mely alkot szeretettel, odaadással, mely alkotás eredménye a béke, a szivek és lelkek békéje. Ezt az életet adja nekünk a jó TARCA. Apák és fiuk a XX. században. Irta él a Sz. E. I. K. f. hó 16-én tartott estélyén felolvasta DUNAI SÁNDOR felsőkereskedelmi iskolai igazgató. (Folytatás.) ■ Mi a család feladata a fiú, a leendő állampolgár nevelésében? Mit véssen az apa a fiú szivébe? Egy öreg angol sokáig törte a fejét, hogy milyen prédikációt tartson nevelőbe induló fiának. Végre a sok fejtörésből ennyi intelem került ki: „Fiami jövő környezetedben sok csúnya dolgot fogsz látni és hallani, de te maradj mindig derék ember. Mindig csak igazat mondj és uerííallguss meg soha semmit, amit anyád és nőtestvéreid meg ne hallgatnának. így nem lesz okunk a szégyenkezésre, sem neked, mikor hazatérsz, sem nekeni, mikor viszontlátlak.“ — Nem sok. de éppen elég. Melyek azok az erkölcsi tulajdonságok, a melyeket a nevelés, » szoktatás kötelessége a szülők elé szab és amelyeknek a szívbe oltása a mai tártadalmi és szociális viszonyok közepett legéletbevágóbbak? — Neveljük fiainkat erős, bátor és önálló egyénekké, jellemben szilárd, erkölcsösségben és becsületességben sziklaerős, egyéni és vallási meggyőződésben állhatatos férfiakká. Szoktassuk őket jó korán rendre, fegyelmezettségre, felelőség és 'okötelessógórzetre, erólyre és kitartásra és ami mindeme nemes tulajdonságok megindítója, a munkaszeretetre Ó9 az akarni tudásra. Korunk szociális értékbecslése, az ember szellemi és erkölcsi valutája : a munka. A mai szociális óletküzdelemben minden ember annyit ér, a mekkora a munkaereje. Azért a kor szelleme a nevelés elé is azt a feladatot tűzi, hogy munkára neveljen, tetterős, akarni tudó és akaró ifjúságot képezzen. A kiművelt értelem uralma alatt álló s az erkölcsi érzelem által megnemesitett akaraterő kiképzése a jelszó, amelyet nevelési működésünk elé kell kitűzni. Magasztos jelszó, melyet minden szülőnek, nevelőnek, iskolának méltó megszívlelni. Hiszen az akaraterő kifejlődésén és állandóságán épül fel az ember legmagasabb érzéke, az erkölcsi jellem is, az erkölcsiség pedig tettekben nyilvánul. Úgy kell nevelni az ifjúságot, hogy a munkát önmagáért szeresse, elvezetni arra a be- látásru, hogy a munka öröm, a munka szabadságra és boldogságra vezérel, hogy magasabb műveltségre is egyedül a munka utján ------------------12—12 g Karácsonyra legalkalmasabb juthatunk. Tetterő és jellem legyen nevelésünk iránytűje és akkor fogunk a szó legnemesebb értelmében az életre nevelni. Az életre nevelés eszközei között legkiválóbb helyet foglalja el, fiainak erős, edzett, rugékony izmu, ideges hajlamoktól ment testi fejlődésének helyes irányítása. A szülőknek ne csak arra legyen gondjuk, hogy gyermekük lelkét nemes erényekkel ékesítsék és értelmét kiműveljék, ne csak abban telljék örömük, hogy fiaik szorgalmasak, értenek a zenéhez, többféle nyelven beszélnek,- illedelmesen viselkednek, ügyesen társalognak. Bizonyára mindez dicséretes eredménye a nevelésnek, de csonka maradna és hézagos a nevelő munka, ba nem igyekeznének arra, hogy fiaik kiművelt értelmét és finom lelkét erős, jól kifejlett test zárja magába. Az időnap előtt kimerült, ellágyult, elidegese'dett ifjú holt tőke gyanánt gyűjtögette ismereteit, hasztalan fejlesztette ki veleszületett szép tehetségeit, tett szert társadalmi műveltségre. Az angol ifjú, kit úgy szeretünk példaképen emlegetni, nem lép ki az életbe tudományos ismeretekkel oly szépen felkészülve, mint a magyar ifjú. De nem csömörük ám bele a Tunulásba ; fogékonyságát és szeretetét a tudományok iránt megőrzi továbbra is hosszabb ideig marad gyermek vágyaiban és szórakozásaiban, tud akarni, fürge és ru- gulmus marad, mint a lapda, megérzik rajta, hogy ember lesz a talpán, aki nem szorul protekcióra és családi meg rokoni befolyásra, hogy magának állást teremtsen, vagy magához való foglalkozást szerezzen. Tanulmányainak befejezése után az angol ifjúval szemben milyenné lesz a magyar ifjú. Árról nem is jó beszélni! Különösen a családapáknak kell a legnagyobb szorgossággal ügyelniök arra, hogy gyermekeik testben erősek, jól fejlettek legyenek. Evégből nem szabad őket nagy erő- megfeszitést kivánó szellemi munkára fogni, amely a testszervezet fejlődésére megakasztó hatással lenne. Inkább legyenek ismerétekben, nyelvek tudásában, zenében fogyatékosak, csak testileg fejlődjenek ki jól. Erre vonatkozólag, bár az evolúciónak merészen, rendkívüli következményt tulajdonítva, ekkép nyilutkozik a „Nevelésről“ irt könyvőben Herbert Ferencz: „A jövő nemzedéket illetőleg a gyarló testi erő rovására szerzett szellemi műveltség kevés becsű, mert az ekkép neveltek utódui egy-két emberöltő múlva ki szoktuk halni; megfordítva: az erővel teljes testű ember, legyenek bár szellemi tehetségei bármily gyengén kiképzettek, ezer- szerte többet ér, mivel a jövő nemzedék életfolyamata alatt s szellemi alaptehetségek a végtelenig fejlődhetnek.“ A családi nevelésnek igen fontos mozzanata a fiuk élethivatásának kipuhatolása és az élethivatásnak megfelelő pályaválasztása. (Folyt, köv.) könyv-, zenemű- és papirkereskebésében Debrecenben, Piac-utca 8. szám. Árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve. Ferenc RÖTH Sí nagyválasztéku cipőraktárát ajánljak a t vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. == = Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! 1 ifi* A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára. MEGÉRKEZTEK!!! az őszi és téli idényre megrendelt valódi box és chevraux bőrből készült férfi, női és gyermek lábbelik
