Szatmár és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1912-10-08 / 41. szám
Városi kiállítások. Németország Düsseldorf városában junius hó 29-én nyílt meg nagy ünnepségek között és Németország városainak részvétele mellett a német városkiállitás. A kiállítás területe 50,000 négyszögméter területet foglal el, több mint 4000 városi intézmény váza és kiállított tárgy tesz tanúságot a német városok fejlettségéről és kultúrájáról s a városok és magánosok közül hatszázan vesznek részt a kiállításon. A városi kiállítások egészen uj és a legújabb haladó kor modern intézményei s a maguk újszerűségében és különösségében méltán kelthetik fel minden nemzet városainak érdeklődését- és figyelmét. A közgazdasági és kulturális élet fellendülésében kétségtelenül hatalmas faktor gyanánt szerepelnek a különböző kiállítások, amelyek a tudomány, egyes termelési ágak, intézmények vagy egy-egy ország, s város a tudo- mlny~fejlödésének mértföldjelzöi, az országok haladásáról tesznek tanúságot. A komoly kiállítások gazdasági erejé- nek mutatói, éppen ezért a legfejlettebb államok és a legjózanabb városok vetekednek kiállítások rendezésében, sőt ezek lehető állandósításában. TARCA. öreg katonák és regruták. Az állás s a járás: alapja a katonai tudományoknak. A fordulatok és a fegyver- fogás: kiegészítő része. A parádémars pedig a koronája. Ha ezeket nem tudja a katona: semmit sem tud. És nem is lehet belőle soha semmi sem, még egy csillagos frájter se, ha egyébként akkora katonai talentum lakozik benne, mint nagy Napóleonban.-őrmester ur Sólyom kedvére pedig sohasem tanulják meg se egyiket, se másikat. Hiába huzza ki a regruta karóegye- nesre magát, a vén őrmester vércse szeme csak talál valami hibát benne. Hiába emeli, nyújtja, csapja földre a lábát, hogy szinte recsegnek bele a csontjai, őrmester ur Sólyom azért csak elégedetlen. — Jobban, legények I Ne kíméljétek azokat a rongyos lábakat. Vágjátok le keményen, hogy nyögjön fájdalmábun a föld. A jó regruták összeszedik mindeu erejüket: majd megszakadnak az erőlködésben. Úgy vagdossák, csapdossák lábukat a földhöz, mintha nem is az övéké, hanem a legádázabb ellenségé volna. De hiába rugdossák, hiába csapdossák. A kiállítások között újszerű voltánál és fontosságánál fogva a düsseldorfi városi kiállítás kiváló helyet foglal el. Akkor, amidőn az irányadó körök állást foglaltak a nagyon is elszaporodott és lépten-nyofnon rendezett kiállítások s főleg az ezek révén űzött visszaélések ellen, kétszeres fontossága van annak, hogy egy olyan kiállítás nyílt meg, mely a városok fejlődése és a várostudomány fejlesztése szempontjából korszakos jelentőséggel bir. Németország megelőzte ugyan a magyar városokat a városi kiállítás rendezésével, azonban konstatálnunk kell, hogy a magyar városok oszágos kongresszusa állandó bizottságában már régebben felvetették a városi kiállítások rendezésének eszméjét. A városi kiállításokat a hatalmasan fejlődő, változó városi élet szükségszerűen teremtette meg. A város nem zárt alakulat többé, melyben nemzedékeken át ugyanazon neveket találjuk. A városok rohamosan fejlődő közületek. Következésképp szaporodnak a városépítés s fejlesztés terén a teendők s nagyobbodnak a feladatok, melyekkel a városi hatóságoknak meg kell küzdeniük. Mind nagyobbodnak a szaporodó lakosság igényei a város kialkotása iránt, úgy, hogy azok kielégítése messze tekintő, céltudatos és tervszerű intézkedéseket követel. A városok fejlesztésében szerepet játszó tényezők közül sokáig jóformán a forgalmi igények kielégítésével törődtek, az összes egyéb követelmények — s különösen a művésziek — háttérbe szorultak. A 80-as évek végén terelődött a közfigyelem a városépítésben elhanyagolt művészi irányzatra. S tanulmányozva a régi városok művészi elrendezését, analizálva az azokban feltalálható városképek szépségeit, kifejlődött a modern városépítés művészete. A városok modern építése, a városi intézmények egyik-másikának fejlettsége önkéntelenül is készteti a városokat arra, ' hogy egymásnak és a nagy közönségének bemutassák mindazt, mely a városok lakosságának kényelmére és a városban való tartózkodás kellemessé tételére szolgál. Azonban a városkiállitások nemcsak ezeket az intézményeket mutatják be. Ezenkívül felölelik a városok iparának, kereskedelmének, közlekedésének, egészségügyének, élelmezésének, anyagi és szellemi kultúrájának minden részét és hű tükrét akarják adni a modern városfejlődésnek. A düsseldorfi városkiállitás, mely mint ilyen a legelső, a városok lakás- viszonyainak és köztisztaságának bemutatására fekteti a fösulyt. Ez nem is csoda, mert a lakásviszonyok javítása a legnagyobb és legégetőbb problémája jelenleg nemcsak a hazai, hanem a külföldi városoknak is. A kiállításnak öt fő csoportja van: 1. A városépítés. 2. Közegészségügyi intézmények. -3. Köztisztaság. 4. Művészet. 5. Ipar és kereskedelem. Ezen öt csoporton belül feltalálható a német városok minden intézménye, gazdasági életére vonatkozó minden berendezése és kultúrája fejlettségéről számot adó mindenvárosi alkotása. Németország városai nagy reményeket tűznek a kiállítás sikeréhez, nem is marad el s talán nem mondunk nagyot, mikor azt reméljük, hogy néhány év múlva, esetleg korábban is egy magyar városi kiállítás rendezése lesz időszerű. Városok Lapja. Október hatodikén. Most 63 éra . . . Tizenhárommal szaporította a bakó a nemzet vértanúinak gazdag sorát. Hiába keletkezik uj szellemi áramlat, hiába közömbösíti a tűnő idő a messze múltat: az aradi Golgotha emléke előragyog s a tűnő idők fátyolén még dicsőbb a vérta- nuság. És igy is marad időtlen-időkig. Annak a tizenháromnak emléke a nemzeti szabadság fájának élő rügye s sohase kislelA föld élettelen, lelketlen test, az meg nem szánja őket. De nem szánja meg őket őrmester ur Sólyom se. Neki pedig van szive is, lelke is. Csukhogy ez a szív, ez a lélek keményebb, érzéketlenebb a föld kérgénél is. Ez a legnagyobb büszkesége a vén őrmesternek. Ezért tartja magát Komorovcsák kapitány után az ezred legjobb katonájának. Mert a katonának nem szabad, hegy szive legyen. Jó szívvel, nyájas beszéddel csuk leányokat lehet nevelni, de katonákat nem. Ugyan mi lenne a tekintélyéből, hogyan követnék parancsait vakon a legények, ha egyszer észrevennék, hogy a szive jó, a lelke pedig nemes ? És ugyan mit szólna hoszá Komorovcsák kapitány? De nem sajnálják meg őket az altisztek és az öreg katonák se. Amint elfogyott a hazulról hozott elemózsia s amint észreveszik, hogy a regruták kezdik magukat otthonosan érezni, ők maguk tesznek róla, hogy elvegyék a jó kedvüket. A harsogó reggeli ébresztő után a napos altiszt a legénységi szobákba rohan. Nagy zajjal kinyitja az ajtót, megáll a küszöbön, s tele torokkal bekiált: — Auf, legények 1 Kiáltását nem hallják az öreg katonák. Ha hallják, akkor se mozdulnak meg. Nekik ugyan hiába kiabál. Ha pedig mégis kiabál, pokrócot vetnek rá, s úgy elpáholják az okvetetlenkedő embert, hogy családapa korában is sírva emlegeti. Nem is nekik szól a napos altiszt kiáltása, hanem a regrutáknak. Ezt jól tudják és egy pillanat alatt talpon van valamennyi. Ha pedig valamelyik mély álmában nem hallja meg a napos kiáltását^ tesz az róla, hogy felébredjen. Leakasztja az ágy fölé vert vasfogasról a szijjal összecsavart köpenyeget s háromszor, négyszer végighuz vele az alvón. Ez a legbiztosabb ébresztőszer, mely rendszerint beválik. A legények egy perc alatt megmosakodnak, a másik perc alatt felöltözködnek, a harmadik percben megvetik ágyaikat, a negyedik percben pedig már lenn vannak a század konyhájában a reggeli feketekávéért. Két csajka van mindeniknél: az egyik csajkába a saját kávéjukat öntetik, a másikba pedig uz öreg katonákét. Nem valami finom ez a kávé. Ezt senki se higyje. Plyan közönséges langyos lőre cukor nélkül, de annál több olajjal. Az öreg katona lassan szürcsölgeti a fekete lőrét, mialatt a fiatal megtölti pipáját. Gyufát is ad neki, mert ez szintén kötelessége. Gyufával a regruták látják el mindig az öregebbeket. Mikor reggelizett is, pipázott is csak akkor kel ki ágyából az öreg katona. Ruhája, bakancsa tiszta már: kikefélték a fiatalok. Csak öltözködnie kell, de ez is nagy dolog neki. Szidja is a fiatalokat, hogy ezt is miért nem végezik el helyette. így történik ez minden reggel. Az öreg katona legkésőbb kell fel. Minden este pedig úgy történik, hogy legkorábban fekszik le. Nem alszik, csak lustálkodik s azon töri a pihent eszét, hogy bosszantsa a fiatalokat. Gondos vizsgálódás után felfedezi, hogy a regruta hosszusz&ru pipából füstöl. Erre nyomban kieszeli, hogy ehhez nincs jussa a regrutának. Elveszi tőle a hosszú pipaszárat, levág belőle egy fél ujjnyit s ezt a kis darabot visszaadja neki. — Csuk ilyen futja neked öcsém 1 Majd ha öreg katona leszel, akkor pipázhatsz hoszuszáru pipából, addig azonban nem. A regruta szótfogad. Nem mer ellentmondani „jó apjának", mert igy tiszteli az öreg katonát. Lefekvéskor pedig azt veszi észre, hogy a regruta előbb az ágya szélére ül, s úgy bújik kényelmesen az ágyba, akár csak a vicispán. Ehhez nincs jussa neki. Minden, regrutának kommandóra, egyszerre kell az ágyba ugrania. A szakaszvezető ur puruncsára mindenki megáll a maga ágya mellett s lesi a kommandót. A szakaszvezető ur harsányan kiált: — Agyba l Erre valamennyi regruta egy ugrással benn terem az ágyban. Ha azonban egyik mi , vegyi alkatrészeinél fogva a 5 legjelesebb, gyógyhatása felülmúlja a hason összetételű külföldi ásványvizeket. Kapható mindenhol. m Árjegyzéket kívánatra küld a BIkszddi Gyógyfürdő Igazgatósága. r nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t. vevő közönségnek, mint a lsgsMb bevásárlási forrást- :-----FI CtYEIiMEZTETÉIS! Közvetlen a „Pannónia“ szálloda melletti! A valódi amerikai King duality cipők kizárólagos raktára. Az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaptatták l
