Szatmár és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1912-09-17 / 38. szám
Müszonkilencedik évfolyam 38-ik szám. Szatmár-Németi, 1912 szeptember 17. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. Az előfizetés ára Egész évre Fél » Negyedévre 1 kor. 60 fill. Egyes szám ára 16 » SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hova a lap szellemi részire vonatkozó közleményeit, további előfizetések és hirdetések küldendők : Morvái János könyvnyomdája, Eötvös-ntoa 6. ». * * Telefon-szám : 78.-**>- HIRDETÉSEK -V— — e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében vétetnek föl. A hirdetések Aljjal elöro fizetendők. Nyilttér garmond sora 20 fillér. A pénzválság és a városok. Nem először történik, hogy a pénz zsarnoksága, megbénítja az ország közgazdaságát, megakadályozza a termelő erők egészséges kibontakozását, megakasztja az ipartermelés, kereskedelem és forgalom természetes fejlődését. A pénzválságok már jó ideje kikerülhetetlen kísérői a koncentrált ipari monopóliumok, a bank monopóliumok és a nagyszabású magánnyerészkedés ha,- talmába került társadalmaknak. Minél fejlettebb egy-egy ország ipara, kereskedelme, szállítása, mezőgazdasága, pénzszervezete s minél teljesebb a termelésnek, a munkának, a vagyonnak pénzalakban való kifejezése és minél könnyebben hozzáférhető a tökekon- centráció számára, unnál sűrűbben, gyakrabban, várutlanabbul, tartósab- ban rendezhet pénzkriziseket a magán- nyerészkedés szolgálatúban álló nagytőke, ■' Mindenki tudja és még a nagytőke szolgálatában álló közgazdasági tudósok, irók is kénytelenek beismerni, hogy a gazdasági élet központja, a termelő erők forrása: a penzhitelszer- vezet teljesen a magánnyerészkedés kezében van és hatalma alatt All. A nép nagy széles rétegei sehol a világon, hol kapitalisztikus, vagy kapita- lisztikus fejlődési tendencia felé töI rekvö társadalomgazdasági berendezés van, nem részesülnek a gazdasági fejlődés hasznaiból. Ahol pedig az individualista szabad verseny helyét már elfoglalták a monopóliumok s a gazdasági élet szabályozói a nagy pénzintézetek lettek, ott fokozatosan mindig többet és többet vonnak el a nemzeti termelésből és vagyonból s idővel egész ipartermelés, kereskedelem és forgalom a nagybankok, börzék és a haute finance hatalfna alá kerül. Nemzeti termelést fejlesztő, a nemzet tőkeerejét a termelés minden ágába harmonikusan elosztó s a széles néprétegek szükségleteivel is számottevő pénzhitébzervezet csak a privát nyerészkedésnek egyáltalában nem, vagy csak kis mértékben szolgálatában álló pénzhitelszervezet lehetne. A nagy főkének minél gyorsabban nagy haszon elérésére irányuló tendenciája sokszor irreális vállalatokba viszi a pénzt s elvonja a termelés azon ágaitól, melyek a spekulativ nyerészkedésnek ugyan kevesebb hasznot Ígérnek, de melyek a népesség tömegszükségletei kielégítésére szolgálnak. A nagytőke minél nagyobb haszon elérése céljából a külföldi piacokat, a gyarmatokat keresi fel, majd midőn érdeke úgy kívánja, tőkéjét kivonja és nagyobb nyereséggel kecsegtető helyekre koncentrálja TennéTÁRCA. sziittís, mindez nem történhetik meg rázkódtatások nélkül s így állanak elő a pénzkrizisek. Tőkeszegény ország, mint a milyen Magyarország, rá van utalva a külföldi profitéhes tökére s hitelszervezete akadálytalanul csak addig funkciónál, mig a küllöldi nagytőke a magyar piacot nagyobb haszon elérésére alkalmasnak látja. Mihelyt a külföldi nagytőkének már az exotikus országokban is nagyobb nyereség lehetősége kínálkozik, oda koncentrálja erejét. A magyar pénzválságnak azonban speciális helyi, nem nemzetközi okai is vannak. — A magyarországi tőke bizalmatlan a hazai záloglevelek és községi kötelezők iránt. A magyar kisbirtokos, tőkepénzes a magyar zálogleveleket alig ismeri. Nagy emissziós intézeteink nevei, illetve cégei ezer és ezer svájci, francia és németalföldi tőkés előtt ismertebb és népszerűbbek, mint itthon. Viszont az osztrák piac, elsősorban Bécs és Cseh-ország alacsony kamatláb idején nagy mennyiségben vásárolja a magyar zálogleveleket, de ezek a piacok a ' milyen Tészségéí mutatnak jó viszonyok között, olyannyira megbizhatlanok, ha a kamatláb emelkedik, ilyenkor nagy mennyiségben küldik vissza ezeket a címleteket. A folyó évben még egy tényező lépett fel, mely az osztrák tartományokban való cimletkihelyezéseket a legerősebben befolyásolta: az ipari konjunktúrának hatalmas fellendülése Ausztriában, mely minden rendelkezésre álló tökét, mohón szív magába. Cseh és Morvaországban óriási arányokat ölt most az ipar fellendülése, mely piacok normális időben legerősebb vásárlói a magyar címleteknek. Ausztrián kívül a fix kamatozású magyar címletek jelentékeny elhelyezési piacai főleg Svájc, Franciaország és a Németalföld. Ezek a nyugoteurópai piacok a magyar címletekkel szemben úgy az elmúlt évben, mint a jelenben is nagyon tartózkodók. Ennek oka az állami járadékok árfolyamainak nagyfokú esése. A külföldi zálogleveleket és dinieteket vásárló közönség vásárló kedve elsősorban a belföldi papirosokra terjed ki. Már most, ha bel- és kül-, földi emissziók között a marge csekélyre olvad le, akkor az utóbbiak elhelyezése áthidalhatatlan nehézségekbe ütközik. A nemzetközi pénzpiac más tényezői is közreműködnek a tekintetben, hogy a magyar címleteket nein vásároljak. Nevezetesen az amerikai jelzálogos követeléseken alapuló 5 százalékos címletek. A külföld tőkései szívesebben vásárolják ezeket a legutóbbi időben piacra került elsőrendű papírokat, igy a magyar címletek visszavándorolnak az országba. A maAz ideál. Illa és Böske mennek haza az iskolából. Lassan, kényelmesen lépegetnek, minden üzlet kirukutára vetnek egy-egy pillantást, az őket jobban érdeklők előtt meg is állnak s ha kellőleg megszemlélték, tovább mennek, andalogva, mint akiket nem vár otthon fontos dolog. Közben ilyenforma eszmecsere folyik köztük : Ila: Te tulajdonképen roppant tapasztalatlan vagy, hogy ne mondjam : buta. Böske : Mert nem tudom hogy mi az az ideál ? Illa: Persze, azért. Hallatlan is, egy tizenkétéves leánynak ennyit már csak tudni kell. Böske: Kérlek, csak ne adjad. Nekem nincsenek nagylány-nővéreim, mint neked. Te is azoktól tudod. Illa: Az mindegy, a fő, hogy tudom. S ha hallgatsz egy igaz, jó barátnőd tanácsára, úgy te is megtanulod. Böske: Hát mond megl Illa: Azt nem lehet csak úgy elmondani, azt tudni kell, megérteni. Bizonyos, hogy nem értenéd meg. Böske: Már hogyne érteném 1 Illa: Hát az az ideál, akinek a nevét írjuk. Ez egy. Böske: Egy. De hova Írjuk ? Illa: Ugye, már értelmetlenkedsz! Hát a karunkra- tűvel, a körmünkre tintával, a táblára krétával, a könyveinkre, a padra ceruzával. Szóval mindenüvé, ahova csak írni lehet. , Böske: Értem. De n körmünkre hogy i Illa: Hát nézd. Pl. Phta. A p-t a hüvelykedre, az i-t a mutatóujjodra, az s-t a középsőre, a t-t a gyürösre, az a-t a kisU^0drBÖBke: Értem. És ha hat betűből áll a neve ? , Illa: Ne okoskodj 1 Akkor arra való a szerelem. Böske; A szerelem!? Illa: Igenis, a szerelem. Böske: Mire való hát? IllűT Hogy ilyenkor kitaláljon valamit. Böske; Szerelem is szükséges azideálhoz? Illa: Persze. A kettő. Böske: Az kettő. És mi a szerelem? Illa: Ha az ember sóhajtozik, nézi a holdat, meg a csillagokat aztán verseket ir, meg regényeket ölvas, a hajába rózsaszín masnit tesz, bevesz az övéből: az a szerelem. Különben ez is olyan, mint az ideál, nem lehet jól elmondani. Yngy érted, vagy pedig nem érted. Böske: Értem (Megállnak egy üzlet kirakata előtt s műórtőleg nézegetik.) Illa: Nézd, az ilyen kucsma-kalapok nagyon szépek s azok is, amelyeknek a kaii- májuk olyan nagy s bal felől nagyobb, mint jobb felől. A menyasszony nővéremnek ép’ ilyen van. Elől van rajta egy nagy, tarka madár kiterjesztett szárnyakkal, két oldult két kissebb s hátul apró madarak, kolibrik, vagy hogy hívják őket. Szóval elragadó. Az ilyen kalapokhoz a frizura is olyan: bal felől sokkal nagyob a sopp. Böske: Kár, hogy mi nem viselhetünk ilyeneket. Nagyon szépek. A mamának van egy kalapja, olyan, mint egy habverő-üst, ainethiszt-szinü. Gyönyörű s nekem nagyon jól áll. Illa: Hadd el, a mienk is szebb, mint tavaly. A nagy musni hátul sokkal jobban emeli az arcot, mint elől. (Megindulnak, előbb még egy pillantást vetve a kirakat tükörüvogébe. Böske: Te, Illa, nekem van egy eszmém. Illa: Hulljuk! Okos dolog? Böske: Persze. Válasszunk ideált. Illa : Hm. Tényleg nem rossz gondolat. Nekem is eszembe jutott már. Böske: No, látod. Illa: Hát válasszunk. Böske: De kit ? Illa : Mondd te előbb. Böske; Olyat, hogy a neve öt betűből álljon. Endre Illa: A Márton Endre? Böske: (halkan) Az. Illa: Csacsi vagy. Hisz’ az nem elérhetetlen, Böske: Elérhetetlen? Nem mondtad, hotzy nz ideálnak elérhetetlennek kell lenni. Illa: Akkor elfeledtem. Elérhetetlen: az három. Böske (kétségbeesetten): Elérhetetlen: az három. Illa: Neked ez nem tetszik, mert neked a Márton Endre tetszik. Pedig az ideálnak elérhetetlennek kell lenni. Hu elérhető, akkor már nem ideál. Böske: Akkor nem ideál? Akkor mi? Illa: Akkor vőlegény. Az én nővérem is, aki most menyasszony, az is olyan ideált választott, aki elérhető volt — igaz: neki a mama parancsolta — s most már a jegyese. No, nem irigylem. Böske: Miért te? Nincs jó dolga/ Illa: Ahogy vesszük. Kap sok mindent : csokoládét, bonbon-t egész dobozzal, virágot rengeteget most is, mikor minden hűvös. Aztán gyönyörű kelengyéje készül s majd szép nászajándékot fog kapni a néniktől, meg a barátnőitől. Az igaz, hogy azóta nem dorgálják, sőt a mama mindég dicséri, hogy milyen ügyes. Bözsi: Hisz’ akkor nagyon jó dolga van. Illa: I<ren, igen, ha ezeket vesszük. De mikor ott van a vőlegénye. Böske: Akkor? Mi van akkor? . _ - • T .. "1 az összes debreceni UflF ÓS v: TJj és használt iskolai könyven Csáthy Ferenc ROTH és vidéki iskolák részére kaphatók: könyv-, zenemű- és papirkereakebésében Debreoenben, Piac-utca 8. szám. __ 7 ---- . ———» ............._ Jt aj ánljuk a t. vevő közönségnek, múlt a legelesébb bevásárlási forrást. Szatt és fiié li FIGYELMEZTKTÉS! aj — -VC----------Kö zvetlen a „Pannónia“ szálloda melletti! A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára. Az előrehaladott nyári Idény miatt a még raktáré» levő nyári áruk az addigi árnál jóval olcsóbban kaphatók 1
