Szatmár és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1912-09-17 / 38. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKR. gyár záloglevelek és községi kötvé- . nyék természetes piaca Magyarország volna, köztudomású azonban, hogy a magyar közönség ezeket az értékpapí­rokat nem vásárolja. így a külföldi tökétől függő magyar pénzintézetek nagymérvű hitelrnegszoritásokra van­nak kényszerítve. Ezt a bitelmegszoritást leginkább és főként a városok érzik meg. Még soha elviselhetetlenebbnek nem jelent­kezett az állapot, melyben a magyar városok hitelszervezetüket illetőleg vannak. A városok egészségügyi vi­szonyainak javítása, a kultúra terjesz­tése, a városok feljödése, a városok lakosságának egyetemes jóléte, mind a | városok hitelszervezetének rendezésétől van feltételezve. S valóban itt van a tizenkettedik órája annak, hogy min­den illetékes tényező a városok hitel- szervezetének rendezésével foglalkoz­zék. A hitelközvetités s a pénzszerve­zet helyes irányítása közérdekű funkció. A pénzalakban fölhalmozott termelő­erőnek hatósági ellenőrzése és méltányos hitelközvetitése a XX. század gazdasági és társadalmi közszükséglete. Ez pedig csak pénz és hitelszervezetünk teljes reformálása utján lehetséges. A városok gazdasági és kulturális érdekei szem­pontjából tisztán a nemzeti termelés érdekeit szolgáló pénzintézetek alaku­lása volna szükséges, mely a rendel­kezésére álló tőkeerőt nem a részvé­nyesek minél nagyobb nyeressége ér­dekében, hanem a köz érdekében használná fel. Ilyenek volnának a városi takarékpénztárak, a városok bankja, melynek törvény által létre­hozását sürgősen követeljük. Kasxás Béla. Apróságok. Vége a nyári szünetnek, a képviselők ma megkezdik a munkát. Síppal, dobbal és nádihegedüvel vagy anélkül, az majd csak ezután fog ki'udódni. Annyi bizonyos, hogy a mi képviselőnk kilépett a zenekarból és egyelőre néma szemlélője lesz az esemé­nyeknek. — Jól tette, hogy ott hagyta őket, — mondja egy lelkes liive — nem is való volt abba a kompániába I * Illa : Kérlek, mindig csókolja szegényt. Engem beküldőnek a szalonba, hogy ott ta­nuljam a leckét. Ezt úgy hivják, hogy Ele­fánt. Cseppet sem kellemes. Ülök egy sarok­ban s bár nem is nézek rájuk, mégis tudom, hogy osókolóznak. A nővérem nem szívesen, ő csak tűri. Ó tőle hallottam, hogy uz ideál­nak elérhetetlennek kell lenni. Böske: Szegény. Illa: Ez még semmi! Hát még ha vő­legénye elutazik 1 Böske; Akkor hogy csókolja? Illa: ükkor nem csókolja, de akkor még rosszabb szegénynek. Akkor leveleznek. Böske: Oh I Ilin: Képzelheted 1 Egy férfinak Írni levelet 1 Néha egész délután rágja a ceruzá­ját, aztán feláll, sétál, az ablakhoz megy s szegény fejét az üveghez támasztja s úgy töri. Pedig ő mennyi regényt olvasott 1 .Az­tán, mikor már megfogalmazta, előveszi a gimnázistu fivérem szótárát s abból nézi meg, hogy minden szó helyesen van e leírva. Böske: Borzasztói Mi lenne belőlünk ? 1 Illa: Na, látod, az elérhető ideál. Ne­kem az sem jutott volna eszembe, hogy a szótárból nézzem a helyesírást. Böske: Nekem sem. Illu: Ugy-e, igazam volt? Jobb az el­érhetetlen ideál. Bö*ke: Jobb, jobb. Sokkal jobb, Illa: Válasz hát mást. Böske : Te kit választasz ? Illa: A nővérem vőlegényét. Böske: Nagyszerül Be’ okos vagy, Illa. Vilaszsz nekem is valakit. — Hol lehetne egy kis olc«ó pénzt kapni? — érdeklődik a falusi atyafi egyik banki ügyvédnél. — Barátom, ma sehol 1 — kapja n ri­deg választ. — Hiszen instálnm alásun, nem volna épen bnj, ha egy kicsit drága lenne is, csak biztos volna, mert a nagyvásáron lovat sze­retnék venni. * Általános a pana-z a folytonos eső miatt, ami nem is csoda, mert óriási a kár, umit már eddig is okozott. — No ez igazán borzasztó I — mondja Bögre ur — maholnap 40 napja lesz, amióta esik, úgy látszik, megint vízözön akar lenni. • Korholja az apa a fiát, aki egyáltalán nein szeret dolgozni s nup n«p után egyre szól a prédikáció, de épenséggel nincs semmi eredménye. — De hát mit csináljak?! — mente­geti magát — Szeretnék én dolgozni, do nem tudok hozzá kezdeni, b mikor már majdnem elszántam magamat, azon veszem észre, hogy” a napnuk is vége van. * Páriából jön a hir, hogy György szerb hercegről az orvosok konstatálták, miszerint elmebajos. — Ezért ugyan kár volt olyan messzire menni, — mondja az újságol vasó — mert a mióta a neve szerepel, tisztába volt vele mindenki, hogy nem épeszű, Demeter. HÍREINK. — A pénzválság és a városok. A »Városok Lapja“ legutóbbi száma közli ezen figyelmeztető sorokat: A súlyos pénzválság, amely valóságos csapásként nehezedik városainkra is s amelynek megszűnése vagy legalább enyhülése a közel jövőben nem vár­ható, — arra kell, hogy indítsa váro­sainkat, hogy az újabb befektetések tervéröl egyelőre mondjanak le. A belügyministeriumból nyert értesülé­sünk alapján figyelmeztetjük a váro­sok vezetőségét, hogy csakis az elke- rülhetetlenül szükséges közmüvek eme­lésére vonatkozó határozatok számít­hatnak jóváhagyásra. — Vasúti főműhely Szatmá- ron. Szerdán a debreceni üzletvezető- ség egy kilences tagú bizottsága ér­Illu : Jó, d>-, ha okoskodsz s nem tet­szik, ükkor nem állok többé szóba veled. Böske: tetszeni fog, Ígérem. Illa : Hát válaszd a ... Böske (közbevág): üt betűből áljon a a neve! Illa: Jó, jó. Válaszd a Jancsit. Böske: A te bujuszos unokabátyádat? Illa: Miért zseniroz u bajusza, hisz’ el­érhetetlen ? Böske: Igaz. Reá in sem néz s mindig úgy mondja: Pá, kicsike. Illa: Na látod. Böske: Hát nem bánom J, a, n, cs, i: még ma felírom a körmömre. Illa : (elismerően): Tényleg megértetted, hogy mi az ideál. Böske (Magában): Csak meg ne lássa az Endre. (Rövid szünet.) Illa (Izgatottan): Mindjárt a sarokra érünk. Böske: Igen. Illa: És a Laci ma nem jöt eléd. Böske: Tudod, neki most néha olysok a dolga. Az ötödikben sokat kell már tanulni, Illa (halkan): Igen. (Utcasarokra érnek, elválnak. Böske megy egyenesen tovább, Illa balra tér.) Illa: Szervusz! Aztán reggel fél S-kor indulj el hazulról 1 Böske: Igen, pontosan fél 8-kor. Szervusz I Böske (visszakiált): Üdvözlöm a bá­tyádat, Illa drágám. kezett Szatmárra azzal az utasítással, hogy az állomás közelében egy, vasúti főműhely felépítésére alkalmas helyet szemeljenek ki. A bizottság főműhely­nek alkalmas helyül a fehérgyarmati ut melleti területet szemelte ki s ott legközelebb már az építkezéseket is megkezdik. A vasúti főműhely állan­dóan 200 munkást foglalkoztat. A bizottság tervbe vette még az állo­mási fütöház kibővítését s a Szatmár- Nagykárolyi vonat mentén a kisvasút tehervonatjai számára egy sinpár fel­állítását. Az újonnan felépítendő sinpár a kibővített vasúti hídon haladva ke­resztül s igy a városon keresztül haladó tehervonatokat kivonnák a városi bel- forgalomból. — Bankok fúziója. F. hó 15-én újra két bank fuzionált. A Magyar bank r. t. s a Szatmári Bankegyeeület és Áruosztály r.-t. közgyülésileg is kimondta egyesülését s az uj intézet Magyar Bankegyesület r.-t. cég alatt oct. 1-én kezdi meg működését. Az egyesült intézet igazgatósága következőleg alakult meg: elnök Dr. Reiser György, aid- nökök: Bertha Károly s Grosz Dániel, vezér- igazgatók : Márkus Pál és Feldmann Samu Azonkívül 12 tagból álló igazgatóságot választottak. Az intézet ügyészéül: Dr. Grosz Albert és Dr. Rác Miklós ügyvédeket vá lasztották meg. A másik két intézet címe: Agrárbank részvénytársaság, amelynek el­nöke ifj. Mándv Bertalan lett. Az igazgató­ság tagjai: Asztalos József Szatmár, Oszter Károly Szatmár, Miliczer Lévi Csek1, Dr. Klein Samu Sz.-Váralja, Kiss Vilmos K. Natnény, Markos György Szatmár, Licht- raaun Vilmos Nyíregyháza, dr. Hirsch József Szatmár, Makay Miklós Szatmár, dr. Papp Ottó Szatmár, dr. Kovács Andor Budapest, Miliczer Sándor Szatmár, Kanovich László Szatmár. — Kelemen Samu kilépése. Kelemen Samu országgyűlési képviselő kilépett a Justh-pártbój s kilépésének okait nyílt levélben hozta Justh Gyula tudomására. Az obstrukcióról való föl­fogás áthidalhatatlansága a közelebbi, a választójog sorsát koalíciós részről fenyegető veszedelem a távolabbi ok, a mely elhatározására bírta. Kelemen Samu kezdettől a technikai obstrukció ellen foglalt állást. Az általános vá­lasztáson, prograrnmbeszédben hirdette már az obstrukció nemzetrontó, érték- pusztitó hatását. Természetes, hogy pártja, amely az opstrukcióban bázist lá­tott, az elvesztett, hatalom visszaszer­zésére*, már akkor idegenkedett tőle. Kelemen azonban ennek ellenére is hü maradt felfogásához, a mely végre is tarthatatlanná tette helyzetét. Nem csatlakozott ugyan ahhoz a táborhoz, Írja a „Magyar Nemzet“ a mely irtó hadjáratot folytat az obstrukció ellen állástfoglalása mégis kétségtelenül rend­kívül súlyos. Eddig való közéleti és parlamenti szereplése biztosítja szá­mára a figyelmet, a meghalgatást és a megbecsülést, ha nem is volt elvbará­tai részéröl, de igenis mindazoknál, a kik a liberális eszmét szolgálják. S ezek minden bizonnyal megértik, mi­ért kellett Kelemen Samunak kilépni s megértik Kelemen állásfoglalásán ke­resztül a kormány és a többségigazát is. Ha ez idő szerint tagadják is, két­ségtelen, hogy kilépése nagy veszteség a Justhpártra, amely nincs böviben az olyan jeles tehetségű nagyinüvelt- ségü és izig-vérig liberális politiku­soknak, a milyen Kelemen. — Kótay Lajos ünneplése. Kótay Lajos tanítót, abból az alkalomból, hogy a király aranyérdemkereszttel tüntette ki, ba­rátai e tisztelői meleg ünneplésben részesí­tették. Vasárnap este Kótay Lijos tisztele­tére az Iparos Ólvasókör helyiségében ban­kett volt, amelyen igen sokan vettek részt. Az ünnepeltet Dr. Glatz József ügyvéd, az Iparos Olvasókör titkára üdvözölte, aki magas szárnyalásu beszédben méltatta az ünnepelt érdemeit. Glatz beszéde után Thm- ner Albert bankigazgató az Iparos Otthon nevében mondott nagyhatású beszédet, maid átnyújtotta az Iparos Otthon üdvözlő okmií- mányát és a babérral díszített pálmaágat. Beszédet moudotlak még Glózer János cipész, Szabó Lajos, Szabó Bálint és Neubauer Elemér. Az üdvözlő beszédek elhungzáea után Kótay Lajos szép beszédben köszönte meg az iránta tanúsított tisztelétet. A ban­ketten, amely a kora reggeli órákban ért véget, szintén több felköszöntő hangzott el, — Székely Mihály repülése. Székely Mihály repülése iránt város és inegyeszerte lázas érdeklődés n.utat- kozik. F. hó 29-én d. u. 1 órakor a lóverseny napján fog fölszállani a bá­tor pilóta a lóverseny terén. A, szat- mári repülőnapnak Székely Mihály személye a levegő zseniális harcosa adja az érdekességet, ki nem anyagi haszonért dolgozik s csupáu kiadásai­nak fedezését kéri. A tiszta jövedel­met a kulturális egyesületek részére ajánlotta föl. Jövő bét elején Székely Mihály Szatmárra érkezik a repülő gépet pár napig kiállítani az Iparos Otthon nagytermében s azután próba felszállásokat rendez a lóverseny téren. — Bendiner Heddy — a Nép­operában. Bendiner Heddy, Bendiner Nán­dor zeneiskolai igazgató húga a budapesti Népoperához szerződött. Márkus Dezső igaz- guló oly fényes szerződéssel kínálta meg, hogy külföldi szerződését felbontotta s már e hó 20-án fellép a Tengerész katonák, a Nép opera újdonságának egyik vezető szerepében. — Hazatérés a hadgyakorlatok­ról. A szatmári 12. honvéd gyalogezred tieztikaru és legénysége csütörtökön este ér­kezett vissza Gömörmegyében, Rimaszombat környékén' tartott hadgyakorlatokról. ­— Kinevezések. A vallás és közokt. ügyi miniszter Papp János szatmári polgári iskolai segédtanítót, állomáshelyén X. fiz. osztályba sorozás mellett tanítónak nevezte ki, a pénzügyminiszter Tereh Gyula szat­mári kir. udóhiv. dijnokot gyakornokká ne­vezte ki a nagysoinkuti adóhivatalhoz. — Esküvő. Heiuinger Károly helybeli építőmester szerdán lépett házasságra szendrői Geőce Ellával Nagybányán. — A főszámvevő tragédiája. Jeney Géza volt szutmártnegysi, legutóbb Debrecen városi főszámvevőt f. bó 10 én Rúkospulotáa egy villamoskocsi elgázolta s azonnal meg­halt. Jeney idegbajos volt s már egy év óta szabadságon Rákospalotán, Családja körében időzött. Ugyanott temették el. — Szövetkezeti közgyűlés. Az Északkeleti Vármegyei Szövetkeze­tek Szövetsége, mint az Országos köz­ponti hitelszövetkezet tagja, György Endre elnöklete alatt szept. 24-én d. e. 10 órakor tartja évi rendes köz­gyűlését a városháza nagytermében. A gyűlésen főtiszt. Gönczy Antal es­peres-lelkész felolvasást tart. Óhajtások a Központtal szemben, címen Imre Ká­roly nagybányai szövetkezeti könyvelő értekezik. Károly Ferenc, ombodi hitel­szövetkezeti könyvelő szabad elő­adást tart. — Jegyzők gyűlése. A Szatmár- vármegyei Jegyzők Egyesületének választ­mánya szombaton délelőtt ülést tartott a városháza kis tanácstermében, melyen Bodoky Béla halálával megüresedett elnöki állásra egyhangúlag Komorócy Jenő győrteleki jegy­zőt jelölte. Minthogy pedig nz egyesület tisztikarának mandátuma 1912. év végén le­jár, ugyan e gyűlésen megtörtént' a jelölés az összes állásokra, ennek eredményeképen az alelnöki állásra Hadady József tyukodi, főjegyzőnek Nagy István érendrédi, jegyző­nek Csilléry Ferenc avasujvárosi s pénztár­noknak Becsky György csomaközi jegyzőt jelölték. A választást á legközelebb ugyan­csak Szatmáron tartandó közgyűlésen fogják megejteni. Ego. Bútorszövet gyárosod 3€aas ífütöp és &ia 2)eßrecen Siac-utca 59. Szőnyeg és Mindenféle kivitelű hutorszövet, finomabb és olcsóbb minőségű szoba szőnyeg, futó szőnyeg és 146 centi széles hulina, ágy és asztal- T terítő, boncsér átvető, szövet és csipkefüggöny, aplikált tülle függöny és ugyanolyan etoor és ágyteritő, paplan, gyapjutakaré, 16­pokróc, úti tukaró, kecske és angora bőrök, bel- és külföldi tapéta, valódi keleti perzsa és Smyrna szőnyeg, nemkülönben soproni gyárunk w ___________ kézzel csomózolt s őnvegeiből rendkívüli választék, — — — Kérjen bútorszövet mintákat és képet árjegyzéket! Vi dékiek találkozó helye! %i['úüö. magyar és ' J francia konyhán Tisztán kezelt italok! — Valódi pilseni sör! — Előre megrendelt társas ebéd, vacsora mérsékelt áron. 1—10 Modernül berendezett étterem ée sörcsarnok a Debr. Első Takarék­pénztár palotájában ! Debrecen, Piac-utca és Kossuth-utca sarkán. — Telefon 958. — Figyelmes,, pontos és előzékeny kiszolgálás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents