Szatmár és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1912-08-20 / 34. szám
TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Az uj adótörvények. I. Elavult adótörvényeink helyébe 1913, január 1-től uj modern törvény lép. Eddigi adórendszerünk uj alapra fektetéseivel ugyanis célul tűzte ki a pénzügyikormány, hogy az adóterhek a teherviselési képesség arányában igazságosabban osztassanak meg. Az adótörvények mindenkit érintenek azok megismertetése a legnagyobb, legközvetlenebb közérdek, azért szükségesnek tartom, hogy azokat alapjukban és főbb vonásaikban ismertessem. Az uj adótörvényre szükség volt, régi törvényeink már tarthatatlanokká váltak, hiszen azok még a Bach korszakból származtak, alig toldották meg azokat néhány uj törvénnyel, a reformra nagyon rá szorultak. A We- kerle-féle törvény is többféle módosításon ment keresztül s módosíttatott is a második törvény alkotással, az adónovellával, mely az elmúlt héten szentesítést nyert. A kiadott végrehajtási rendeletek már korrigálják azokat a hibákat, melyek a gyors törvényalkotás következtében azokba belecsúsztak. A jövő év fogja megmutatni, hogy a törvény" ‘ szellemét mennyiben sikerült átvinni az életbe. Az uj adórendszer egészen másféle alapokon nyugszik, mint az eddigi. Januártól megszűnik a négy osztályú kereseti adó s nem lesz csak általános keresetiadó s jövedelmi adó. Eddig ugyanis négyféle kereseti adó áll fenn. Az I. és II. osztályú (cseléd és családtagok adója) a III. osztályú (a tulajdonképeni kereseti vagy üzlet adó) és a IV. osztályú (fix fizetés után.) Ez utóbbi beleolvad az uj jövedelmi adóba. A három első teljesen megszűnik s jövőben csak egy lesz az általános kereseti adó. Az adókivetés ezután nem 3—3 évre t.örténik; hanem kifogják vetni minden évben. A törvény szerint mindenki, akinek keresete van, köteles keresetét bevallani, máskülönben adójának 5 százalékos, ha felszólításra sem bevallást, további 10—15 százalékos bírságot kell fizetnie. A 800 K-ig terjedő kereset adómentes. A kereseti adókulcs 801—1000 K-ig terjedő összjövedelemnél l°/0, 1001-2000 K-ig terjedő összjövedelemnél 2°/0, ha pedig az összjövedelem a 2000 koronát meghaladja, 3°/0. Az állampolgár köteles bevallani a múlt évi bruttó bevételét, illetőleg bruttó keresetét, üzleti kiadásait, illetőleg költségeit, beleértve az adókiadáat is (mely eddig mint üzleti költség nem szerepelhetett), befektetett tőkéjét és üzem tőkéjét, segédszemélyzetét és ennek fizetését, lakás és üzleti bérét, tartozások után fizetendő kamatokat, mészárosok és hentesek az elmúlt évben - leölt állatokat, fuvarosok a lovak számát. Iparosok és kereskedők, kik rendes könyveket vezetnek, mellékelhetik mérlcgöket is, de ez nem kötelező. Az említett kötelező bevallás azonban nagy nehézségekkel fog járni. Hogy mennyit fizet az illető lak vagy üzleti bért, azt mindenki megmondhatja, de már ha az elmúlt évben elért nyers nyereségről kérdik, nem fog tudni biztos és őszinte választ adni. Kiskereskedőink és kisiparosaink legnagyobb része maga sem tudja, mennyit keres tisztán, csak azt tudja mennyivel tartoznak neki. Arra, hogy az elért nyereségre biztos választ adhasson, pontos könyvelésre volna szükség, fel kellene jegyezni azt is, hogy szükségleteire mennyit fordított, azt azonban ritkán teszik, mert megbízható kettős könyvelést kevés magáncég vezet. Látni, való ebből, hogy a bevallás nem lesz könnyű dolog. Nagy körültekintést igényel annyival inkább, mert ha nincs bevallás, vagy ha az kellő tájékoztatást nem nyújt, az adókivető bizottság kénytelen lesz legjobb tudomása szerint eljárni. A törvénynek van egy figyelemre méltó pontja: A kereseti adókulcsnak az eddigi 10°yo helyett 1, 2, 3, százalékra való leszállítása. A törvény azonban arról is gondoskodik, hogy az állam adóbevétele a jövőben ne legyen kisebb az eddiginél. Kimondja ugyanis, ha az adókivetés nem eredményezne 29 millió kereseti adót, akkor a miniszternek joga van pótadót kivetni, még pedig 33°/0-ig kö/igazgatási utón, 33°/0-on túl pedig törvényhozási rendelkezés utján.. A háztartásban együtt élő személyek jövedelme együtt adózandó, p. o. ha a férj keres 600. és a feleség, vagy gyermek szinten 600. koronát, akkor nem mindkettő adómentes, hanem együttesen 1200. k. után lesznek megadóztatva. Községi adót pedig az is tartozik fizetni, akinek keresete 800, koronán alul van. Ezt a rendelkezést azért vették fel a törvénybe, hogy a községek háztartásánál zavart ne idéz- zen elő. Az adókivetö bizottság jövőben nem 5, hanem, 7 tagból fog áljani, a mennyiben a kereskedelmi kamara is küld ki 2 tagot. Ezután mindenki a bizottságok elé kerül, a kinek jövedelme van. A tárgyalás titkos, azon csak a fél és a bizottság lehet jelen. Ha az adóköteles TÁRCA. Szent István király ünnepére. Ha képzeletünkben végigtekintünk a budavári koronázó templom boltivein és faragvdnyain, elmúlt századoknak dicsősége ragyog felénk. Látjuk az Anjouk fényes udvarát a szentély oszlopai között, majd a dicső HollÓ9 Mátyást, körülvéve a vajdáktól, bánoktól, olasz tudósoktól és művészektől, látjuk őket megjelenni a templomban, mikor harci dicsőségért fordulnak az egek Urához, vagy hálaéneket zengnek kivívott győzelmek után. Feltűnnek lelkünk előtt a királykoronázás magasztos szertartásai, s mindeme pompa, ragyogás azt a síremléket is bearanyozza fényével, melyet egyik dicső Árpádházi ősének teteme fölé emelt apostoli királyunk, Igaz, kicsi nép vagyunk, s a magas Kárpátoktól Adriág terjedő szép ország kis terület a nagy imperiumok mellett, de az is igaz, hogy a nemzetek és országok nagyságát nem az embertömegek alkotják. A nemzetek nagyságának titka másban áll. Minden népnek, nemzetnek megvan a Gondviselés által kijelölt útja, s megvannak neki adva a sajátos tulajdonságok, melyek a föladat megoldására alkalmassá teszik. Hivatkozhatnánk azokra a birodalmakra, melyek egymásután rövid egy-kétezáz évi fönnállás után, megsemmisültek; hivatkozhatunk a kis Hellászra, hogy nem a nagy területek biztosítják a nemzetek fönálláeát. De minek is hivatkoznunk mindezekre, hisz aki a történelmet a hivő ember filozófiájával szemléli és bírálja el: az más következtetésre úgy sem juthat. Ahelyett tehát, hogy példákkal igazolnánk ezt a történelem tanulságaiból merített igazságot, nézzük inkább, mi lehet a magyar nép számára kijelölt ut, mely a nagyság örök magaslataira vezet, melyek azok a tulajdonságok, a melyeket ennek a népnek sajátos talentum gyanánt adott az isteni Gondviselés, amelyeknek kamatoztatása által valóban nagy volt a múltban a naggyá lehet a jövőben nemzetünk ? Mi volt az isteni Gondviselés terve a magyarral, mikor ezt a hármas bérctől s négy folyótól határolt Pannóniát elfoglalta s hazájává tette? A történelem folyama világosan megmutatja. „Pannónia“ volt az összekötő vonal Kelet és Nyugat között. Itt oly népnek kellett megerősödnie, amely föl tudta tartóztatni Batu khán csordáit és Szolimán hadait, melyek veszélyeztették a Nyugatot s főleg annak koreszténységót. „Ez az ország már természetes fekvésénél fogva is védőbástyája Nyugatnak!“ Erre a föladatra választotta ki és nevelte a Góndviselés a múltban a magyar népet. És fölruházta azokkal u sajátos tulajdonságokkal, amelyek alkalmassá tették, hogy mintegy előőrse legyen a kereszténységnek. Szivébe oltotta ennek a földnek, melyet a magyar hazájává tett, rajongó sze- retetét. Soha költő egy egész nemzet lelkületűt találóbban nem fejezte ki, mint Vörösmarty a magyarét: A nagy világon e kívül Nincsen számodra hely, Áldjon vagy verjen a sors keze, Itt élned s halnod kell. Mióta konszolidált királyság, lett, hódítások után nem áhítozott soha, de a magas bércektől s folyóktól határolt hazájából nem engedett soha. Jöhetett az ellenség — az történt is itt; a magyar újra és újra föléledt s minden csapás után erőben hatalmasabban támadt életre. Más nép annyi támadás után, mint amennyi a magyart érte, már rég vándorbotot fogott volna, hogy uj hazát keressen magának, amint ezt a népvándorlás története is mutatja; a magyart ide ehhez a földhöz láncolta Isten gondviselése a hazaszeretet minden áldozutra kész erejével. A magyar rajongással szerette mindig hazáját. Ez által teemészetévó is vált a hűség királyához és alkotmányos szabadságának szeretete. Az ily tulajdonságokban nevelt népet átjárta az „evangélium kovásza“ egészen 1 De a Gondviselés tovább is elment, mert „szent István Jobbja'“ által a kere*zténységet összeforrasztotta a magyur alkotmánnyal. Szent István a koronát á kereszténység lejétől kérte; a koronán a kereszt ragyog; a kereszténység sarkalatos parancsai a magyar törvénykönyvbe lettek iktatva; a nemzet alkotmányát a király vallásos esküje védi. És mindezekben rejlik az—az „ős erő“, mely a magyar királyságot annyi századon át veszély, küzdelem és ellenség közölt megóvta és épségben tartotta. És mig körülötte imperiumok bomlottak szót, királyságok támadtak és szűntek meg, császári koronák kerültek régiség gyanánt múzeumokba: szent István koronája ma is a magyar nemzet szent palládiuma. * A kaszárnyában. Ismeretlen az embereknek az a furcsa szokása, hogy az idegen szavaknak szeretik a nyakát kitekerni. így lesz a créme céleste- bői gremzélesz, az eau de Cologne-ból ot- Tcolon stb. Különösen kifejlődött ez a nyakkitörési szokás bakáéknál, akik az ő fülüknek szokatlan szókat menten átgyurják másokra, amiknek a kiejtése állitólag sokkal egyszerűbb az eredetinél. Minden épkézláb ember aki valaha belekóstolt a katonaéletbe, hallotta már a KveUj és használt iskolai könyvek az összes debreceni HT és vidéki iskolák részére kaphatók: „ _ _ VI könyv-, zenemű- és papirkereskebésében vSáitliy Ferenc Debrecenben, Piac-utca 8. szám. m FI€}¥£L9IEZT£T£S! nagyválasztéku cipőraktárát \JL ajánljak a t. vevő közönségnek, mint a legelcsébb bevásárlási forrást. = --------ii nniuiVtni>o = Közvetlen a „Pannónia“ szálloda melletti! . A valódi amerikai King duality cipók kizárólagos raktára. Äz~előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatóki \
