Szatmár és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1912-08-20 / 34. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. vallomást nem ad, vagy ha vallomása elegendő alapot nem szolgáltat, az adó ismert adatok alapján (lak, üzletbél', személyzet stb.) hivatalból fog meg- állapíttatni. Pl. 500. kor. lakbér után a lakbér 21/j-szeresében, 3000. koronán felüli lakbérnél a lakbérnek legalább I 7-szeresében stb. A régi törvény in­tézkedése. Hogy minden kiskorú gyer­mekre a lakbérnek 10°/o — de fejen- kint legfeljebb 100. kor. — leszámít­ható, mely levonás azonban összesen | a lakbér 40 rne§ ne,n haladhatja, I az uj törvénybe is átvétetett. Az ál- * látni egyedáruságok és jövedékek en­gedélyeseitől, ha adójukat az év végéig ineg nem fizetik, az engedély meg­vonható. Nem kis dolog lesz tehát a kere­seti adó megállapítása s különösen lé- nyeges lesz az első esztendő, a mely ki­induló pontul szolgál a következőknek. !! A J?I ária völgyi vizek !! mégis a legjobbak és legolcsóbbak Csodás összetételüknél fogva mint gyógyvizek is a legelsők közzé tartoznak — s a leg­nagyobb mértékben érdemesek a t. közön­ség pártolására és az orvos urak figyelmére. A nőkérdésről. A korszerű kérdések sokféle szempont­jai egészen összegabajitjdk a felszínen lévő társadalmi problémákat. Ma az egyik, hol­nap a másik próbálja ki rajtuk szellemes­ségét. Hogyha egy-egy érdemleges és meg- szirelést érdemlő gondolatot hallunk, ha egyik-másik iró akár tudományos, akár mű­vészi eszközzel hozzá szól a dologhoz, szinte feléledünk. M>-rt tény, hogy a nagy, min­denkit külön-külön és egyűtréve érdeklő dologhoz hivutottságot érez bárki is hozzá­szólni, ámde viszont ezzel szemben fennáll uz a tény, miszerint nagy horderejű és szé­les ember rétegeket mozgásba hozó kérdése­ket taglalni joga igazán csak a kiválóknak, hogy úgy mondjuk a kiválasztottaknak van. Ilyen fontos kérdés a nőnemnek a tár­sadalomban és az állami, jobban mondva, jogi életben való érvényesülése, vngy mint uz mostanában divatos: — emancipálása. A hiuaiúg, női kereseti ágak, a női szabadság, mint egy kalap alá fogottak és kimondott a szentencia, amely szerint ha a nők tulajdon olyan foglalkozási körben élnek mint a férfiak, akkor teljes jogok van arra, hogy kivegyék maguknak a férfi nemet meg­illető minden szabadságot. Ha nincsen meg az a foglalkozásuk, mely őket egy sorba állíthatná a férfiakkal, akkor itt van a há­zasság, amely a régi felfogástól eltérően fel­oldja a nőt leánykori zárkózottsága alól és odakinálja a titkon óhajtott vogelfrei életet. Régebben volt és az angoloknál ma is az a felfogás van érvényben, hogy éppon a párta alá jutás képezi záró kövét a leánykori élet könnyüvérüségének. A házasság egyúttal megkomolyodást jelent a hidegvérű és felette praktikusan gondolkozó angliusoknál. Szinte felemelő érzést kelt az a tudat, hogy a há­zassági frigy olyan intézménynek tartatik, amely al ipját képezi egy nemzeti létnek és egy nemzeti jövőnek. Innen, ebből u komoly rauset, a pitike hozzámot, a meldik hozzámot, a capistrdngot és a többi ékes bakakifejezést. Ezúttal egy pár olyan érdekes szóról tevőd­jék említés, amit még aligha ismer valaki. — Minap reggel ahogy bemegyek a maródi vizitet megtartani a laktanyába, — beszéli az ezredorvos, akitől az esetet hallot­tam — elébem áll az ápoló: ... — Regimentorvos Urnák alásan jelen­tem, kifogyott a jókávé ! — Micsoda fogyott ki ? — A jókávé I Jó kávé, jó kávé, mi csuda lehet ez, töprengtem magamban. — Mond csak fiam, szóltam a kapták­ban álló hadfihoz, mi az a jókávé? Valami folyadék? Vugy por? Vagy valami más? (Mert hogy egy csésze világos dupla habbal nem lehetett, azt már eleve sejtettem ) — Valami folyadék ez jelentem alásan •— ehun oz üvegje I Megnézem: jód kiálium volt ráii‘vu a vignettám. Ez formálódott hát át az ő szá­jukban jókávévá 1 M !g rá sem értem el mosolyogni, az én emberem máris tovább szőtte beszéde fonalát. — Egy tizedes is volt bennt, jelentem alásan, kért egy kis izraelita-keveréket, de én nem tudtam adni neki, mert magam sem tud­tam, hogy mi az! Izraelita-keverék! De itt már kitört belőlem a nevelés. Hát ez meg mi a menydörgős menykő lebet ?, felfogásból kell magyaráznunk azt hogy mi­ért tudott sok apró nemzet évezredeken át jóformán ezen erkölcse folytán egyedül sok más alacsonyabb erkölcsű, bár számban túl­súlyban lévő oép között magállani és pedig derekasan. Nagyon sokan, különösen nők kardos­kodnak amellett, hogy az asszonyok épp úgy mint a férfiak élvezhessék azokat az előnyö­ket melyeket az uj kor, individualizmus kora a férfinem számára biztosított. Ezeket; az előjogokat pedig úgy értik, olyképpm ér­telmezik, hogy miként az erősebb nemnek, úgy nekik is lehessen felügyelet nélkül élői és szeretni. A házasságot ők elavult intéz­ménynek tartják, amely csak megköti' az emberi szabadságot, béklyót ver az emberi természetnek egyes kifejlődésére.' Sokkal szükebbro van szabva e keret, hogy sem itt érdemlegesen lehetno megbírálni es Ítéletet mondani arról a nagyszabású és az emberi élet leglényegesebb pontját érintő kérdésről. Itt csak arra lehet és kell szorítkoznunk, I hogy szóhoz jutttaesuk a mai kor egyik hi- I vutott emberét, akit a maga tapasztalatai és j és nagy lángesze minősítettek legjobban arra | hogy ezen óriási horderejű dologról úgy be- I széljen, mint aki egy emelkedett szempont­ból beszélhet. Ez az ember pedig, aki Írásaiban a modern emberiség számára egész uj és ed­dig járatlan ösvényeket jelölt ki, ez az em­ber, aki korunk minden fájdalmát és örö­mét, minden gondolatát és érzését magába I szívta és hatalmas egyéniségének bélyegével kifejezésre hozta, ez az ember, ki titáni erő­vel tudott mint kis nemzet szülötte és mint egy nagyon korlátolt nyelvterület munkása világhírre vergődni, ez az ember Strindberg Ágoston norvég iró. Mint színész kezdte meg a pályafutást. Ez a vonás, mely majd minden szellemi hérosz- szál közös. Később sok küzdelem után a I tudományok csöndes révében hajózott, a hol l igen nugy és sokoldalú ismeretre tett szert. Ezen ismeretiekkel felszerelve indult neki az írói pályának. írói tárgyait mind az asszonyi életből vette és hatalmas zsenije úgy tudta egymáshoz fűzni az események szállóit, hogy a női szív mögött megérethetjük korunk korunk társadalmának minden érverését. A nőről egy időben úgy nyilatkozott Strinberg munkáiban, bogy annak semmi szin alatt nem kell megadni azokut a jogokat és követeléseket, melyeket mint igényeket az újkorban támaszt. A nő a természettől fogva gyönge és mint ilyen egyszersmind hamis és és alattomos is. Ha egyenjoguvá válnék a férfival, akkor ravaszsága erejével megtenné azt, hogy felszínre kerülve, meghonosítaná az ő tulajdonosságait melyek nem egyebek, mint hiúság, kétszínűség és hízelgés, A vi lág úgy ilyen szellemi indítékok alatt fej­lődnék és természetesen: visszafejlődnék, vagy ami még rossíbb, ferdén*'fejlődnénk. Az uralom vágy a fanatizmus és sok más olyun önző és cmburietlen érzés miatt indító ok gyanánt mutálhat fel a história, mind külömb annál, ami elvárható, ha megadatik a nőknek a teljes jogegyenlőség. Azonban még sem állítható az, hogy a nők egyálta­lán kizárussanak mindabból, amit a férfiak eddig mintegy szabadalomképpen folytattak. Azzal még sem vonul be a társadalomba a női gyengeségnek egészsorozata, éslegkevésbbé veszik át a férfiak a gyengeséget azzal, ha orvosnőket, tnnárkisasszonyokat kégeztét az állam. Sőt ellenkezőleg, okszerű beosztás mellett egy nagyszabású gazdasági kérdést oldottunk meg ezzel é^- azt is hogy a nőket minél inkább eltávolítjuk a férfias termé­— Hívják csak elő azt a tizedest, de rögtön! Öt perc se telt bele és a Herr Cor; porul már előttem állott. — Mit akar maga? — Jelentem alásan, egy kis izraelita keveréket ? — Nahát ijet se hallottam még! Mondja barátom mi a fránya az ? — Olyan sárga por. — Hát akkor por azl Beszéljen magyarul! — Igen, izraelita por, vagy izraelita keverék tetszik tudni mifelénk Máramaros- szigeten úgy mondják... ‘ Sárga por, sárga por, töprengtem ma­gamban, mi lehet az ? — Olyan rossz szaga van! magyarázta a két posztó csillagos vitéz. Hirtelen felradyogtuk a szemeim. — Dondja, nem jodaform az? — De igen, igen judapor 1 — Hát miért nem mondta mindjárt? Elvörösödik a hafi rágja a szája szélit. — Regmencorvos Urnák jelentem alásan — kezd végre neki, — .resteltera kimondani azt a szót, hogy judapor, vagy magyarul le­fordítva zsidó por, mert hogy magam is Mó­zes vallásu vagyok ...........hát gondoltam, in­ká bb izraelita pornak fogom majd nevezni, vagy izraelita-keveréknek, ahogy mifelénk Mára marosban mondják... — bihari. szettől és így szabadabban, függetlenül egy­mástól fejlődhetnek ki a nembeli tulajdonos­Ságok. ' _ ' . Ám ez éppen a jelzet két női pályá­ról állithutó csak. A nőorvos, ha kiképzi magát gyermekorvosnak, vagy speciálistjává válik a- női betegségeknek, ezzzel egy nagy kusturmissiót teljesít. A gyermeki szív és a kedély úgy is nagyon rokon a női gyengéd­séggel, amiért nagy haszont láthatunk be­lőle, ha nőorvosok ápoló és gyógyító kezei pezei közzé kerül a szenvedő apróság, főleg hu ehez a gyöngédséghez még kellő szaka- vatottság is járul. Ugyuncz áll a /serdülő leány gyermekekre is. Nekik épp úgy ssük- ségük van női képzet tanerőkre, mint taná­rokra u a fiuknak, kik serdülő korba jutnak, abba a helyzetbe, hogy az elmélet foglalkozás megóvja őket a kicsapongástól. Más megítélés alá kerül a nőknek ma­gán és köztisztviselői minősége. Az ai‘vo9Í és pedagógiai pálya még mindig visel magá­ban bizonyos ideális tartalmat a reális ke­nyérkereseten kívül. De a hivntalnokoskodás,- amely csuk arra való, hogy magánosok, vagy társaság, vagy uz állam anyagi gya­rapodásának legyen előmozdítja az, ' bár­menyire is szépitgessék a dolgot, sohasem alkalmas arra, hogy a nőben valamikép ki­fejlessze nőiességét. A női lélek finomsága eldurvul, vagy legalább is közömbössé válik ideális tör éh vések iránt. Nugyon jól tudjuk, hogy csak az intelligenciának prolátárjai adják leány- gyermekeiket erre a pályára nyilván azért, hogy házastalanságuk esntén legyen meg a betevő falat: de az sem tagadható, hogy ezzel egy egész női osztály fosztódik meg legszebb kincsétől: a nőiességtől. Strindberg erre vonatkozólag azt hiszi, hogy nem szükséges keressünk női gyengéd-, ségeket. Ezek a gyengédségek nagy követe­léseket támasztanak a férfiúkkal szemben. Itt van mindjárt a házasság, melyet boldog nak csak akkor tartunk ha megvaq a há­zasfelek között a harmónia. És miből áll ez a harmónia 1 Nemde abból, hogy becézget- jük egymást és legyezgetjűk egymás hi­báit. Már pedig házassági boldogsága — Strind­berg szerint — u ból álhat, ha kölcsönösen beismerve egymás hibáit, ezeket elnézzük, vagy vagy ezeket megszüntetni törekszünk. Ez az igazi harmónia. A nő igy meg maradhat gyengéd csa­ládi objektumnak még akkor is, ha olyan foglalkozása van, mint férjánek. Ezzel meg­szűnik az alárendeltsége, valamint az ura­lomra vágása. — — A Turvékony—vámfalai — — Máriavölgy-fiird© nyitva. Elsőrendű magyar konyha, kitűnő borok, figyelmes, előzékeny kiszolgálás. — Absolut tiszta kellemes szobák. — Páratlan ásvány­víz fürdők — és végtelen előnyös árak. Apróságok. * A Szamos hidontuli részén a töltésbe két oszlop van leásva, a melyeken egy-egy tábla van a következő felírással: Szabad kikötő hajók részére. Az egyik tábla a viz felé, a másik az ellenkező oldalra néz. — Azt értem, — mondja valaki — a melyik a viz felé néz, mert azt a hajókról, olvashatják, de mit akarnak a másikkal?! — Szamár vagy 1 — mondja rá a társa. — Az a tábla azoknak a hajóknak szól, a melyek a száraz felől jönnek. « Az ujdondá.-zom kérdi, hogyan írja meg a Belbe-Talpas esetet, mert a „Szamos“ szerint Talpas János lőtte le Beibe Lászlót, mig az „Uj Szátmár“ szerint megfordítva történt. , — Nagyon egyszerű az eset, — mon­dom neki — Írjad, hogy egymást kölcsönösen lelőtték, mert ha igy irod, 50 percentig minden esetre igazad Iobz, ez pedig égy hetilaptól elegendő. A dalárda megnyugvással fogadta a városi közgyűlés határozatát, s hogy az egy évi próbaidő annál sikeresebb eredménnyel végződjék, mindkét vezető tanárnak az igaz­gatói cimet adományozta. No már ez nem jól van, — mondja egy zenebarát — mert a város egy harma­dik igazgatói állást szervezett, ebből tehál megint bonyodalom fog származni. * Sehogysem lehet belenyugodni a pápa legújabb bullájába, melylyel az ünnepeket redukálja. Elég boszu«ág volt eddig is, mi­kor egy-egy állandó ünnep vasárnapra esett, vesztesnek érezte magát mindenki, és most ezt az állapotot állandósítani, a szerzett jogoknak valóságos lábbal tiprása. És ezt nemcsak a katholikusok, de vallás különbség nélkül mindenki mondja. * Szerdára egy nagyon kedves meghívást kaptam, de bármennyire kapacitáltak is, kénytelen voltam lemondani. —7— Lehetetlenség,. — mentegettem mar gamut — de kedden István napja van és a hogy én a körülményeket ismerem, egész határozottan tudom, hogy nem leszek olyan hangulatban szerdán, u milyen szükséges volna. jDemeter. HÍREINK. A nagybányai ünnepségek sorrendje: F. 25-óií s következő napjain országos ünnepségek lesznek Nagybányán, melynek sorrendjét a következőkben állapitották meg : Aug. 24-én d. u. 5 órakor érkező ven­dégek ünnepélyes fogadtatása a vasúti állo­másnál. Este 7 órakor hz igazgató tanács ülése a m. kir. báuyaiguzgatóság tanácskozó termében. É9te 8 órakor -ismerkedési estély uz István királyban. Aug. 25-ón d. e. 9 órakor válasz!mányi gyűlés, d. e. 10 órakor közgyűlés a kaszinó' helyiségében. Déli 12 órakor a jótókony Nő- cgylet 50 éves fennállása alkalmából ünnepi közgyűlés u városháza tanácskozó termében. Egész nap a képkiállitás megtekintése. Dili 2 órakor ebéd uz István királyban. Adja: Nagybánya város. Délután 4 órakor Prodúin Guidó aviatikus felszállása, 1/3 5 órakor a bányászati és kohászati kiállítás megnyitásu. Ezután u Nőegylet, festők kiállításának, városi mu'.eum, kereszthegyi e veresvizi bánya mű­vek megtekintése. 8 órakor vucsbra, Széchenyi ligetben bányász zene mellett. Aug. 26 án d. e. 9 órától előadások tartása a kaszinóban. D. u. 2 ómkor ebéd, adja: kér. bánya egylet. % 5 órakor kirán­dulás Borpntakru, u Pokol Elek féle arany­bánya megtekintése. 8 és fél . órakor a Nő­egylet hangversenye a Lendvay színházban. Aug. 27. d. e. 9 órakor kirándulás Alsó-fernezelyre, onnan Felsőbányára. Déli 2 órakor ebéd, adja Felsőbánya városa. Aug. 28. Elutazás, esetleg további ki- rándálás Kissármásra, Kapnikbányára és Máraraarós-Szigetre. * — A pénzviszonyok rosszabbak. A már egy év óta tartó pénzfeszültség, job­ban mondva pénzválság, nemcsak bogy nem hagy alább, de éppen a legutóbbi napokbun ismét olyan intenzitással lépett fel, mely a pén ügyi köröket az őszi kampány tekinte- téb.n fokozódó aggodalommal tölti el. Más év, kben ebben az évszakban a magyar nagy bankoknak 200—250 millió francia, angol, belga és hollandi pénz állott rendelkezé­sükre. Ma ellenben a dolgok mgy állanak, hogy a francia és angol tőke lassunkint lei­sen kivonult Magyarországból, belga és hollandi pénzajánlatok pedig olyan csekély mértékben és olyan súlyos föltételek mellett érkeznek, hogy azokra bankjaink nem is reflektálhatnak. Súlyosbítja a helyzetet még az a körülméuy is, hogy nagybankjainknak a v’isszaözönlő jelzáloglevelekre is rezervá- kat kell készen tartaniok. Hozzávetőleges számítás szerint a legutóbbi félév alatt 150—200 millió korona értékű záloglevél jött vissza a külföldről. Eszerint összesén körülbelül 350—400 millió korona az az összeg, amely gazdasági életünkből elvona­tott. Hogy ez a mi tőkeszegéóy országunk­ban mit jelent, azt fölösleges bővebben fejtegetnünk. — A nyolcvankét éves király. Városunk közönsége, polgárság és., katonaság egyaránt vasárnap ünnepelte királyunk szü­letés napját, ki ekkor töltötte, be életének 82 ik évét. Az évforduló' alkalmából d. e. 9 órakor Pemp Antal praelátus kanonok mon­dott szent misét. — Szent István napja. Szent István első apostoli magyar király napját hagyo­mányos lelkesedéssel ünnepli meg városunk lukossága. Délejőtt 9 órakor a székesegy­házban ünnepélyes szent mise lesz, mise után alkalmi szent beszédet intéznek a hívőkhöz. A honvéd helyőrség díszben vonul ki az ünne­pélyre. A környék lakossal közül számosán' zarándokolnak el hozzánk, hogy a templomi ünnepen részt vegyenek, mert e uap'egyszer- smind búcsú ünnepe a szatmári székesegy­háznak. — A püspök útja. Dr. Boromissza Tibor megyés püspök hosszabb idzre elutazott székhelyéről, Előbb u császárfürdőbe megy s onnan Reichenhaub» utazik. Visszajőve! részt vesz a bécsi eucharisztikus kongresszuson s csak szeptember második felében tér vissza Szatmávra. Távolléte alatt az egyházmegye ügyeit Pemp Antal praelátus-kanonok, püs­pöki helyDÖk intézi. — Az elnök szabadságon. Dr. Róth Ferenc kir. törvényszéki elnök szom­baton kezdi meg hat hétre terjedő szabad­ságát. Távolléte alatt az elnöki teendőket Dr. Papolczy Gyula kir. Ítélőtáblái bíró látja el. Áthelyezés. A vallás és közokt. ügyi * minister Steidl József kecskeméti állami fő­reáliskolai rendes tanárt a szatmárnémetii kir. kath. főgimnáziumhoz helyezte át.

Next

/
Thumbnails
Contents