Szatmár és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1912-08-13 / 33. szám

ft SZATMÁR ÉS VIDÉKE. pótokról. Ex a határozat nem szabá­lyos ugyan, mert a május havi köz­gyűlés a zeneiskolát szeptember 1-re városi kezelésbe tényleg átvette és ezen határozat 6 hónapon belül sem nem módosítható, sem nem változtat­ható meg, de miután a szeptemberi átvétel sem a zeneiskola, sem a város érdekében nem volna, a közgyűlés a formán túltette magát és csak a lé­nyegre volt tekintettel. A megelőző hírlapi harcnak eredménye, hogy a közönség érdeklődése a zeneiskola felé terelődvén, számtalan olyan momen­tum került forgalomba, a mely a közhangulatot abba az irányba terelte, hogy a zenetanitás sikerét nem látta biztosítva az azonnali átvétellel és kereste a módját, miként lehetne se­gíteni. Dr. Pirkler Ernő az előadói javaslattal szemben újból ismételte, a miket eddig az „Uj Szatmár“ hasáb­jain közreadott és indítványozta a zeneiskola átvételét a napirendről le­venni, s bár argumentációja csak nagyon kis részben fogadható el, az az érdeme megvan, hogy a közérdek­lődést cikkeivel felköltötte és ezáltal tényleg a város javára dolgozott, mert e cikkek nélkül szeptember 1-én a város a zeneiskolát sző nélkül át­vette volna, s maradt volna minden úgy, a hogy eddig volt. Már pedig a kialakult közvélemény szerint a zene­iskolai állapotok, a legenyhébben szólva, nem normálisak, azokon tehát okvetlenül változtatni kell. A kérdés­hez Ferencz Ágoston előadón kiviil még dr. Weisz Sándor és dr. Glatz József is hozzászólott. Ugyancsak élénk volt a hangu­lat a polgári fiúiskola építésénél is. A gazdasági szakosztály és a tanács is azt javasolta, hogy az építkezés Tarján és Somogyi budapesti cégnek, mint a legolcsóbb ajánlattevőnek adas- sék ki. Ezzel szemben dr. Kelemen Samu figyelemmel arra, hogy Révi és Gál, továbbá Veszelovszky testvérek pótajánlatokat adtak be, melyben eredeti ajánlataikat Iejebb szállították, azt indítványozta, hogy ez utóajánla­tok figyelembe vételével az építkezés annak a helybeli vállalkozónak adas­sák, a melyiknek újabb ajánlata a legolcsóbb. Közgyűlés azonban tekin­tettel arra, hogy a budapesti cég a vállalat legnagyobb részét helybeli iparosoknak bocsátotta át, és igy a helyiipar kellőleg támogatva lesz, dr. Keresztszeghy Lajos, dr. Farkas Antal és dr. Tanódy Endre felszólalása után a gazdasági szakosztály javaslatát fogadta el. A többi tárgyak közül, melyek a javaslat szerint egyhangúlag men­csodálkozzék, mert az olyan, u milyen a kérdés volt. Vagy azt hiszi, hogy én oly gyerekes gondolkodású vagyok, mint a kivel irántam dacból eljegyezte magát? O tudom esküdö- zött volna, hogy utána ugrik, követve a biztos halálba, pedig . . . ■ — Pedig ? — Pedig eezeágában sem lenne utáni ugrani. A leány ajkába harapott, igéző szép volt, a mint ott állott a szakadék szélén, haragtól kigyult arccal, villogó szemekkel, izgatottságtól remegő ajakkal. A zöld turista ruha kecsesen simult szabályos idomaihoz's homlokán a két se­lyem szalaggal diszitett pofoncsapott szalma- kalapja alól kikandikáló aranyszőke fürtöket még-megmozgatta a hegycsúcsról aláözünlő hűvös légáramlat. Apró, hófehér kezei ökölbe szorúltak s csaknem siró hangon oda szólt a férfinak: — Józsi, maga oly kiállhatatlan I Hangjában annyi fájdalom, annyi kese­rűség rezgett, hogy a férfi meglepetten te­kintett u felindult arcra. — Nézze Autuska, szólt szelid, csöndes hangon — a hiba nem bennem van, hanem magában. Szülei, mint egyetlen gyermeket dédelgették, becézgették, elkényeztették, aka­ratát, óhaját vakon teljesítették s mi lett a következménye ? Akaratos, durcás leány lett, a ki feltétlen hódolatot követelt minden élő lénytől ..... De akadt egy férfi, ki miután szivét megnyerte, ki mint kedves, jó leánykát élet­társul akarta választani, illetve választotta tek keresztül, megemlítjük, hogy köz­gyűlés a fa árát 40 f-rel emelte; a kettős óvoda részére a telkeket meg­szavazta ; a királyi jubileumi alapit- vány 1911. évi 1000 K kamatját Marcsicsek Ferenc bodnár és Klánicza László cipész részére és az 1912. évi 1000 K kamatját Tacz Kálmán szob­rász növendék részére szavazta meg; a felső kereskedelmi iskolánál egy uj földrajztörténelmi állást szervezett és arra egyhangúlag dr. Barna János kir. kath. főgimnáziumi tanárt válasz­totta meg. A közgyűlés, melyen a főispán betegsége miatt a polgármester elnö­költ, fél 6 órakor ért véget. este 8 órakor zárják be s ne adja­nak alkalmat arra, hogy e jogos szo­ciális kívánság jogtalan anarchiává fejlődjék. Szatmár-Németi, 1912, aug. 8. A szatmárnémeti kereskedelmi társulat elnöksége: Páskuj Imre Roóz Gyula elnök. alelnök. Thurner Albert titkár. HÍREINK.-»H<- ■ Apróságok. — — A Turvékony—vámfalui ■ — — Máríavölgy-fürdo nyitva. Elsőrendű magyar konyha, kitiinó burok, figyelmes, előzékeny kiszolgálás. — Absolut tiszta kellemes szobák. — Páratlan ásvány­víz fürdők — és végtelen előnyös árak. Felhivás a kereskedő üzletek tulajdonosaihoz! A szatmárnémeti kereskedő ifjak köre irár több mint másfél évtizede küzd a 8 órai zárásért és a teljes vasárnapi munkaszünetért. Kolozsvárt, Pozsonyban, Miskol­con a kongresszusokon nyíltan és bátran harcolt ezekért. A szatmárnémeti kereskedelmi társulat nemcsak rokonszenvvel kisérte ezen mozgalmakat, de támogatta is s most is azonosítja magát az alkalma­zottak ezen méltányos és jogQS törekvésével. Az ipari munkás reggel 6 órától 12-ig s d. u. 1-től 6-ig dolgozik V, órai reggeli időt leszámitva 10 és V8 órát naponta. A nem kisebb intelligenciájú ke­reskedő alkalmazott 12—16 órát dol­gozik. Miért? S mig az ipari munk-a vasárnap egész nap szünetel a keres­kedők d. e. 10 óráig nyitva tartják boltjaikat, tehát vasárnap íb 3 — 4 órát dolgoznak. Ezt az egyenlőtlenséget, jogtalan­ságot — addig is, mig törvényhozási- lag rendezve lesz a kérdés — meg kell szüntetni! Nem szabad tűrnünk azt, hogy az erőszak, a féktelenség legyen úrrá a szenvedélyeken. Meg kell adnunk önként ezen jogos kívánságot; mert ez nem árthat egy üz’etnek sem s az alkalmazottaknak a munkakedvét, ön­tudatát fokozza. Felhívjuk tehát városunk összes üzlettulajdonosait, hogy üzleteiket is, figyelmeztette hibáira, le akarta szoktatni a büszkeségről és némi szerénységet akart szivébe csepegtetni. Nem azért tette az a férfi azt, mintha rém tudott volna annak a leánynak rangjá­hoz illő, fényes, gondnélküli megélhetést biz­tosítani, sőt ellenkezőleg, azt a büszke, kissé gőgös magatartást még indokolté is tudta volna tenni selymeivel, aranyaival és gyé­mántjaival, de mert ez a férfi illőbbnek tar­totta ahhoz a bájos, szende archoz a szerény­séget, mely a szépet mindenkor szebbé, a bájosát elragadóbbá teszi . . . É9 mi történt? Az a leány csupa gyermekes daczból széttépte a köteléket, mely ahhoz a férfihez fűzte s kezét nyújtotta annak, a kit nem szeretett, a kit soha ki nem állhatott, sőt a kit gyűlölt, utált hencegő, büszke modora miatt. — Nem gondolta meg, hogy azzal olyan meggondolatlan lépést tesz, mit egész áletére, sőt örökre eirathat ? A leány nem felelt; csak nézett szót­lanul, mereven maga elé a mélységbe. Őszinte vagyok Antuska — folytatta szelíden a férfi — kimondom, mi szivemen fekszik ; régen akartam már, de nem volt hozzá ilyen alkalom. — Hallgasson meg, ha nehezire esik is.............Az a férfi, a ki oly őszinte, igaz szeretettől áthatott szavakkal akarta eltéríteni attól az úttól, melyre csak az önhittek lépnek, feljogosítva érezte ma­gát erre, mert szerette azt a leányt, s tudta, hogy viszont szerettetik I Hisz annyiszor es­küdtek meg egymásnak 1 Azért nem nevezem eskűszegőnek ezt a leányt, mert mindaddig nem az, mig annak a másiknak is meg nem eszküszik. Ha egyszer megtette, akkor igen A már hetek óta szőnyegen lévő zene­iskolai ügy a tegnapi közgyűlésen ideiglenes elintézést nyert. A határozat olyanformán szól, mintha azt mondaná: Mi az iskolát akár szeptember 1-én is átvennénk, de hogy a tanárokat is átvegyük, ehhez legalább is egy évi gondolkodási időre van szükségünk nekünk is, a tanároknak is. Ez idő alatt ők is alaposan meggondolhatják, hogy a városi zeneiskolában csak' más tun módszerrel bol­dogulhatnak, de nem az eddigivel. • Pirkler Ernő eddig megjelent összes zenészeti cikkeit felolvastu, a miért sokan közbeszóltak: „Ne tessék olvasni!* — sőt Mátrai Lajos indítványozta is, hogy a köz­gyűlés úgy tekintse, mintha semmit se mon­dott volna, miután a szabályrendelet szerint a beszédet olvasni nem szabad. — De hát miért is olvastad?—Kérdi tőle valaki. — A szakosztályban szóval mondtam el és kisebbségben maradtam, azt gondoltam tehát, hogyha olvasom, nagyobb hatást fo­gok elérni: Annyi bizonyos, hogy a dalárda na­gyon meggyengült. Rógehben, ha a kezébe vett valamit, azt keresztül is vitte, s most a táját ügyében sem tudott kellő enerzsiát kifejteni. Az a pályázó, a kinek a dalárda állott a háta megett, egészen biztosra vehette, hogy megválasztják, s a szatmári plébánosi szék botöltése is unnak idején azért maradt el, mert a dalárda jelöltje győzött volna, ha választásra került volna a sor. Szinte azt kell hinnünk, hogy a dalárda C9ak azért volt olyan csendes mert nem akarta a hármóniát megzavarni. * A helybeli vállalkozók tehát elestek az iskolaépítéstől, hanem azért a helyi iparnak mégis fog jutni a vállalatból,-a mi minden esetre vigasztaló. És az nem utolsó, hogy a közgyűlés korrektül járt el és igy nem fog­nak bennünket piszkolni, mint a Fehérház­nál tették. Szép elv a helyi ipart pártolni, de a tisztaság is valami, a mi a pártolásra érdemes, ezt pedig ez alkalommal fényesen megmentettük. # A Vándortárlat tombolát rendezett, a melyen eredeti festmények voltak a nyere­ménytárgyak. Valakitől kérdi a barátja, hogy miért nem ment el a tombolára: — Hagyd el kérlek, —- szól rá az illető — a milyen peches ember vagyok, még nyerni találtam volna! Demeter. ez lesz. De ezt nem fogja megtenni, én is­merem ezt a leányt 1 — Nem fog megesküdni az a leány — vágott közbe a lány. Tudom, hogy nem fog, azt is tudom, hogy miért nem fog. Mert még mindig sze­reti a másikat. A leány szemében könnyek csillogtuk. S mert hallani lehetett a közelgő társaság zaját, visszalépett a szakadék széléről és megindult a gyaloguton fölfelé. A férfi las­san, szótlanul lépegetett utána. Nagyszerű panoráma bukkant eléjük. Fent a hóhegyek fenséges kúpjait, hó- mezőkot és jégtömböket egy pillanatra meg­világította a gomolygó fellegek közül kibon­takozó nap fénye, mely még világosabbá s szikrázóbbá tette a levegőt. A leány homloka elé tartotta kezeit, hogy eltakarja az erős fényt. Egy fordulőhoz értek, hol egy kiálló hatalmas sziklatömb elfedte őket a társaság elől. A leány hirtelen megállott s kezét a férfi vállára téve, remegő hangon kérdezte: — Józsi, szeret maga még engem? A férfit nem lepte meg a hirtelen kér­dés s nyugodtan válaszolta: — Szeretem; tudja, hogy ezeretem. — A leány gömbölyű karjai lassankint odafonódtak a férfi nyaka köré, magához vonta és megcsókolta. — Az a leány engedelmes kis leány lesz ezután — súgta a férfi fülébe,, csak szeresse Józsi, nagyon szeresse............. Gabrieli Béla. Az Országos Istvánnapi ünnepély a Margitszigeten. A gróf Zichy János vall. és közokt. miniszter kormányzata alatt álló Gyermek- szanatóriumot a nagy közönség, magyar viszonyok melleit, valóban páratlan érdeklő­déssel karolta fel s ugyanoly mértékben tá­mogatta e gyermekvédelmi mozgalmat az állam is. — Ezáltal vált lehetővé, hogy aránylug rövid idő alatt most már a máso­dik gyermekszanatorium létesítése közeledik a megvalósuláshoz. — Ezen célból adott kivételesen engedélyt a Fővárosi Közmunkák Tanácsa ahhoz, hogy Szent István napján, a Margitszigeten egésznapra terjedő ün­nepélyt rendezhessen a Gyermek szanatórium Egyesület. A tanács oly kikötéssel engedte át a Margitszigetet, hogy a margitszigeti Iet- vánnapi közönség 1 koronás belépdijért az egész napi ünnepség minden programszámá-’ ban részttehessen és külön dij seholsem - szedhető. — A szigeti közönség ennélfogva, amikor megváltja 1 koronás jegyét, máris lerótta a Gyermekszanatórium iránti jóté­konyságát is és ezért díjtalanul vehet részt a Magyar Athlétikai Club párutlanul nagy­arányú sportversenyén, amelynek első része . az ifjúsági és szenier verseny lesz, mely már délelőtt fog a MAC. spuri pályáján t lefolyni a következő számokkal: 1. 100.. yardos hendikep ifjúsági előfutamai, 2-hely­ből magasugrás, 3 .100 méteres hendikep előfutamai, 4. diszkoszvetés hendikep, 5.,. 200 méteres ifjúsági előfutamai vidékiek részére, 6 helyből távolugrás. — A szigeti sportpályán délután 3 órától s; akadatlnnul késő estig fog lefolyni az athlétikai nagy : viadal, a dulárverseuy és a tűzijáték. — Az athlétikai viadalt Zuber Ferencz főmérnök,/ a MAC, igazgatója fogja vezetni. — A sportdijakat dr. Bezerédy Viktor belügyi államtitkár fogja személyesen kiosztani a győztes athléták között. — A délutáni, sportverseny számai a következők : 100 mé-*; teres ifjúsági döntő, magasugrás ifjúsági,, 100 méteres döntő, sulydobás, 600 méteres, hendikep, magasugrás, 200 méteres ifjúságii döntő védékiek részére, sulydobás ifjúsági,, 1000 méteres junior, 400 méteres hendikep ifjúsági, távolugrás junior, 3/i ang. mértf., síkfutás junior, kalapácsvetés, 2 ang. mértf. síkfutás, 100, 200, 300, 400. méteres staféta futás, botváltással. — Azonkívül a prog­ramba beilleszkedik a Budapesti Csepeli Athlétikai Club és a Magyar Testgyakorlók Körének klubközi birkózómérkőzése, amely­ben minden súlycsoportban 2—2 birkózó vesz részt. — A sportdijakhoz nagyobb ösz- ezeggel járultak hozzá: Szinrecsányi Lajos1 érsek Eger 100 koronával. 50 koronával r gróf Almásy Imre Pusztapó, dr. Boromissza Tibor püspök Szatmár, ’ Légrády Testvérek Budapest, Magyar Agrár és Járadékbank Budapest, gróf Majláth György Zavar, Ma­gyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank, gróf Nákó Sándor Nagyszentmiklós, dr. Párvy Sándor püspök Bethlenfalva, gróf Wencheim László Békés. 20 koronát adományoztak! Baksay Sándor püspök Kunszentmiklós, Beocsini Cementgyári Unió R -T. gróf Jankovich László Szőllősgyörök, Kowald Péter és fia, Lovassy Ferenc Bátor, Metiá- ner János érsek Nagyszeben, Pesti Hazai Első Takarékpénztár, Pucher István Buda­pest, Schiffer Miksa Bpest, S/.ent-1-tván Társulat Bpest., gróf Telaky László Gyömrő, dr. Török Aurél, báró Wodiáner Albert Bpest. és Zsolnay Cement és mészgyár r.-t. Budupeet. Az egyes sportszámok között Győrffy János igazgató vezetése alatt a Budapesti. Lyra Dalkör 100 tagú dalárdájával fog: hangversenyezni. — A nappali tűzijáték is< a szigeti sportpályán fog lefolyni délután 5 órakor és alkalmul fog szolgál■ i annak a beigazolátára, hogy világos nappal is mily fényes tűzijáték hatásokat lehet elérni. — Ugyancsak szenzációs lesz az esti tűzijáték is. — Az est beálltával a fedett folyosó egyik oldalán két órás mozgófénykép előa­dást rendez az Apolló projectograph, mely újdonságainak legérdekesebb képeit hozza ki a Margitszigetre. — Azonkívül nagyszabású tombolajátékról is gondoskodott a rendezőség. — A közönség kényelméről teljes mértékben gondoskodott dr. Bárczy István polgármester azáltal, hogy külön omnibuszjáratot engedé­lyezett Szent István napjáru a Népszínháztól a Margitszigetre azzal a kikötéssel, hogy ezek a kocsik ingyen kötelesek a közönséget a szigetre szállítani. — Aki tehát az omni­buszon váltja meg egy koronás jegyét, az ingyen jogosult omnibusz használatára. — Az „Ingyen a Margitszigetre“ felirás'eal ellátott omnibuszok felszállás céljából bárhol megállíthatók és szakadatlanul közlekednek, — A hídon egész nap egy korona a belépő­díj felnőtteknek, gyermekjegyek ára pedig 60 fillér. A hajón a menettérti jegyek ára 1.40 kor. gyermek és katonajegyek ára 60

Next

/
Thumbnails
Contents