Szatmár és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1912-07-30 / 31. szám

Huszonkilencedik évfolyam. 31-ik »lém. ______ Szatmár-Németi, 1912 julius 30. TÁ RSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. Az előfizetés ára: Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre 1 kor. 50 fill. Fél » . . . 3 » I Egyes szám ára 16 > SZERKESZTŐSÉG és ^ADÓHIVATAL hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések küldendők : Morvái János könyvnyomdája, Eötvös-utoa 6. az. # # • Telefon-szám : 73. —v HIRDETÉSEK — e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében vétetnek föl. A hirdetések díjjal előre fizetendők. Nyilttér garmond sora 20 fillér. A zene körül dissonans hangok ütik meg fülünket. Egyik részről helyeslik a jelen állapotot azaz megállapodást, amely szerint a város terheivel átvette a ze­nedét — másrészről nemcsak helyte­lenítik, de nivotlannak tartják zene­dénket és tanáraikat, — olcsóbb fize­tésért azonban nincs kifogásuk elleue. Mi ebbe a vitába nem akarunk bele­avatkozni, csak tárgyilagosan és köte- lességszerüleg néhány szóval elmondjuk a tárgy körül való véleményünket. — Bennünket igazán nem vezet se ro- konszenv se ellenszenv a tanárok iránt — minket csak a zene és csak a zene ügy mint olyan érdekel. — A személyeket, azok magánéletét nem ismerjük s mig nem ismerjük nem is lehet kifogásunk ellene, — de ha lenne is nem gyakorolhatnánk fölöt­tük kritikát, ha kötelezettségeiknek eleget tesznek — ha teljesitik köte­lességüket. A zenede nem egyeseké hanem mindnyájunké, nem egyesekért — ha­nem mindnyájunkért van. — Van vagy nincs. — Mert hogy Kovács János zenetanár ur Kajászószentpéter- röl jöjjön el hozzánk ötven vagy nem tudom hány forintért tanitani — in­kább ne legyen semmi. Miről van szó? — Lényegileg TÁRCA.-»H«­Petőfi Sándor. (Halálának évfordulója, alkalmából.) ■ Halvanhárom év múlt el Petőfi halála óta s elestének körülményei máig sincsenek tisztázva. Ha az elnyomatás komor éveiben meg lehetett volna bolygatni a nagy sirt, ahol ezerharminc hős alussza a dicsőség álmait, talán föl lehetett volna találni Petőfi hamvait, de igy most már minden remény elenyészett arra, hogy az egyetlen világhírű magyar költő porait valaha feltalálhassuk. Kutatott utána gróf Haller József és a nagy honleány, Haller Lujza grófnő. Vagyont áldoztak arra, hogy Petőfi életé­nek utolsó perceire és titokzatos halálára némi fényt deríthessenek, de hiába, ahányan csak megfordultak a segesvári csatatéren s ahányat csak megkérdeztek, az mind mást és mást mondott. A segesvári csata alko­nyaikor már borzalmas mészárlássá fajulta Bem tábornok legelső ágyulövésével megölte Sknriatin erosz tábornokot. Emlék­oszlop hirdeti ott ma is elestének helyét. Emiatt Lüdera tábornok nagyon elkesere­dett. De nem csak azért volt dühös. Bem tüzérsége szörnyű rombolást okozott gyalog­ságában és ágyúi között. Soha olyan két­ségbeesett vakmerőséggel nem támadott Bein, arról hogy a város a dalegy lettöl átvette a zenedét tanáraival s a taná­roknak jelentékeny fizetést biztosított amely nyugdíjjal és más előnnyel jár — ennek ellenében ók fegyelmileg a város fenhatósága alá tartoznak. A városnak ezt a határozatát egyesek megfelebbezték vagy megakarják fel­lebbezni a ministerbez, amelyben kérik a ministert semmisítse meg a hatá­rozatot és írjon ki uj pályázatot. Ismételjük ennél a kérdésnél — bár figyelembe kell venni a város teherviselési képességét és tisztázni kell, hogy mint állítják — ráfizetnek-e a zongoratanszakra — egyébként csak művészi és kulturális szempon­tok jöhetnek figyelembe. — Ha a döntés még nem végérvényes és lehet rajta változtatni, úgy a dolgokra és személyekre vonatkozólag is meg kell hallgatni a hozzáértők és elismert pártatlan szakértők véleményét, — mert sokan vagyunk akik nem értjük csak érezzük a zene üdvös hatását és szükséges voltát és — lehet nincs igazunk — de mi nem tartjuk olyan züllöttnek a jelen állapotot. — A zenetanár hivatása nem abban áll hogy csupa jeles zenészt neveljen ha­nem hogy megkedvelte8se azt — bogy zenei életet- teremtsen. — Ez pedig .nem teljesen tőle függ. — Az minden téren és minden pályán megvan, hogy bizonyos elégedetlen réteg áll velük szemben aki nincs megelégedve a mint a julius 31-iki csatéban. Tudta, hogyha csoda történik és győzhet, az oroszok ereje nyolc-tiz napra megtörik s neki időt hagy­nak, hogy a Napoleon taktikájához nyúlhas­son : összpontosított erővel támadni meg a széjjel oszlott muszka 'sereget s egyenkint megverni azokat. Mig ha csatát veszt, helyzete kétség­beejtő, mert a déli és az északi orosz sereg egyesül és őt teljesen összemorzsolják. A hiba ott volt, hogy Bem tábornok nem várta be báró Kemény Farkast. Ha az ő hadosztályával egyesülten veszi fel a har­cot, akkor több kilátás lehetett volna a győzelemre. Az uranyszám igy is roppant különbözetet mutatott volna, de még sem kellett volna hatszoros erő ellen küzdenie. Ha az első siker után Bem óvatosan vissza­vonul, akkor sem érhette volna olyan meg­semmisítő csatavesztés. A végzet azonban úgy határozott, hogy ne csak maroknyi seregét, hanem Petőfit is elveszítse. Bem azt hireszteltette, hogy báró Kemény Farkast' várja, aki ötezer emberrel jön s minden pillanatban megérkezhetik. Hanem ez csak a harci vágy tüzelésére kieszelt fogás volt, mert a báró még két napi járóföldre volt Segesvártól s oda csak augusztus 2-án érkezett meg, ami­kor már oly sok száz honvéd hős feküdt a frissen ásott sírokban. A muszkák Hét-Ur felől a vásárhelyi útról várták a támadást és seregük javát az országúton keresztben állították fel. Bem támadását csak cseltámadásnak nézték s azért járt kezdetben sikerrel. bíróval, a boltossal, az ügyvóddel-or- vossal és nincs megelégedve a zene- tanárral se, de ez még nem bizo­nyítja, hogy az elégedetleneknek van igazuk, mert azt nem egyes esetek, hanem általános szempontok döntik el. Az administraciót ki kell venni a tanárok kezéből, mert ők természet­szerűleg nem értenek ehhez, hisz a kiváló embereknek is éppen abban rejlik kiválóságuk hogy mint embe­rek nem tudnak beleilleszkedni a mindennapi, a rendes keretbe s úgy cselekedetük mint viselkedésük nem mindig felel meg a társadalom, a fenn­álló rend követelményeinek, — aki ezt tagadja vagy nem veszi figyelembe nem lehet igaz barátja megértője a művészetnek. A zene ma már kulturszükséglet s a zeneügy minden nagyobb város­ban egyik elsőrangú tényező amely kérdést nem lebet és nem szabad a szenvedély áldozatául dobni. A zenét ha megértik és megérzik majdan — ott lesz minden házban és minden kunyhóban mert a szép zene fölemel és megnyugtat, — az érzés finomságát eredményezi s valami ne­mes zománccal vonja be kedélyvilá­gunkat, A művész ember és minden va­lamire való ember érzékeny, f— kriti­zálni lehet — de ne bántsuk őket és inkább vessünk ki a kártyára és pezs­gőre több adót, mert az csak romboló Az ágyuharc tíz óra tájban kezdődött. Bemnek jó állása volt, a szűk völgy meg­akadályozta az orosz lovasság kifejlődését, az ellenség folyton oldaltámadástól tartott, s ezért órákon át csak védelemre szorít­koztak. Bem ezt ijedtségnek vette s döntő tá­madásra készült. A balszárnyon álló egész gyalogságát rohamra rendelte az Ördög­árkon túl s az erdőben rejtőző muszkák ellen. Délután két órakor a jobb szárnyat is átrendelte, de az oroszok erős tartaléka visszanyomta a honvédeket. Délután 3 óra után Bem helyzete már aggasztó volt. A folytonos tüzeléstől három ágyúja meg­repedt, számos ágyús lova elpusztult s Bem alól is két lovat lőttek ki. Az ellenséget is roppant veszteség érte, ő azonban ezt sok­kal könnyebben pótolta. A honvéd tüzérek gránátjai két lőszerkocsijukat légbe röpítette és számos oroszt szilánkokká tépett a rob­banás ereje. A költőt eleinte Bem körül látták vászonyzubbonyban, gyalog és fegyvertele­nül. De Bem, aki máskor mindig oly gyön­géden bánt a költővel, most tudva, hogy mily nagy veszedelemben forog, haragosan rákiáltott, hogy vonuljon azonnal a tar­talékhoz. A költő engedelmeskedett s dr. Len­gyel orvos délután négy órakor a leégett Székelykereszturon látta. Petőfi a fogadó felé haludt. Majd egy sütő-kemencén pillan­totta meg. A költő elmerengve iilt rajta s nagy érdeklődéssel szemlélte a csata folyá­sát. Néha fel-felállt, elment, de ismét vissza­hatással van a/, emberre, de az érde­mes zenétől vagy zenésztől ne sajnál- ; uk a pénzt, mert az — ha nem is azonnal — bőven meghozza a ka­matját. By. — — A Turvékony—vámfalui — — Máriavölgy-fürdő nyitva. Elsőrendű magyar konyha, kitűnő borok, figyelmes, előzékeny kiszolgálás. — Absolut tiszta kellemes szobák, — Páratlan ásvány­víz fürdők — és végtelen előnyös árak. A városfejlesztő törvény. A gőzerővel keresztülhajtott törvények között nem csekély fontosságú az, amely hi­vatott lenne a magyar városok kátyúba ra­gadt fejlődését biztosítani, vagy legalább le­hetővé tenni. El lehet mondani, hogy ez a törvény a tizenkettedik órában jött, mert a magyar vidéki városok összes adóssága a félmilliárd körül jár, de meg a régi törvények (1868. XXI. és XXII.) is sok tekintetben ólorn- sullyal nehezednek a városokra. A vidéki városok nem ok nélkül pa­naszkodnak már mintegy másfél évtized óta és bizonyára nem alaptalanul, nem megfon­tolás nélkül állították be az állami költség- vetésbe pár évvel ezelőtt azt a két milliót, amely immár négy miiiára növekedett s legközelebb esedékes lesz a második négy milliója is, amelyet azonban osupán a rend­őrségek fejlesztésére fordítanak. A dolog természetéből következik, hogy ez a csekély 8 milliócska tulajdonképen csak egy csep a tengerben. Ez az összeg ugyan nem sokat segit a városok túlterheltségén és éppen azért ulárendelt jelentőségűnek kell jött s mosolyogva nézte, mint kapkodják a székely fuvarosok a lecsapódott ágyúgolyó­kat és szét nem robbant rakétákat. Majd elővette a jegyzőkönyvét s több­ször irt bele néhány szót. Később a falu elé ment s ott az árokhid fájára támasz­kodva, sokáig nézte a csatát. Egy ágyú­golyó egészen a közelében csupott le. A port a költő szemébe vágta s ő zubbonya ujjával törülgette. Hat óra felé járt az idő. Luders erős lovas hadoszlopot küldött ki kémszemlóre s tűniot megtudta, hogy Bemnek sehonnan se érkezhetik segítsége, visszarendelte a lovasságot s az a honvéd gyalogság olda­lára vetette magát. A honvédek már nyolc óra óta állot­tak a gyilkos csatatűzben. .Ki voltak me­rülve. Az a három század újonc Kossuth- huszár, a melyet az orosz lovasság meg­rohant, szétszóródott. Ugyanekkor az oro­szok balszárnyukat is megrohanták. Ez is futásnak eredt. Bem kocsijához vágtatott. Hat kozák volt nyomában. De nem bántot­ták. A huszárok kocsijába segítették. Az „apó“ menekült, de egy árokba fordult. Itt maradt, halottnak tettetve magát. Később Skala Vazul még három huszárral keresésére indult, megtalálta és megmentette. Petőfi most már szintén menekülésre gondolt. Gyalokay Lajos, később a nagy­váradi törvényszék elnöke, akkor honvéd­százados, kocsijára kapott, az országúira hajtatott. Ott látta a költőt hajadonfővel; a kukoricás felé szaladt. RÓTH SIMON nagyválasztéku cipőraktárát ajánljak a t vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. == Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! A valódi amerikai King duality cipők kizárólagos raktára. ÜEdEBKEZTEK Illatavaszi és nyári összes őri-, női és gyermek valódi ebevro és box bőrből készült cipők a legjobb és legdivatosabb kivitelben

Next

/
Thumbnails
Contents