Szatmár és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1912-07-30 / 31. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. tartanunk. Legfeljebb annyiban érdemel figyelmet, amennyiben az államnak teljesített eokágu szolgáltatás ellenértéke. Sokkal fontosabb ennél a segítségnél a legújabb (és az ez által két év alatt föltét­lenül kilátásba helyezett) törvény. Fontos ez a törvény azért, mert a városokban meg levő energiák életrekeltése által akar segí­teni a vidék középpontjain. A törvény in­doklásában fölemlített közintézmények tulaj­donképen üzemek, vállalatok, amelyek éppen úgy jövedelmezhetnek városi helyes kezelés ben, mint magánember birtokában. És tovább megyünk : igaza van e törvény indoklásának, midőn a kultúra, vagy közegészségügy elha­nyagolása esetén, ha kell, állami beavat ko zással is szűkíteni akarja a városok önkor­mányzati jogát. Valóban „az autonómia semmiféle közületei nsm terjedhetnek odáig, hogy önmagát, mint az államtest egy részét, stagnálásra, vagy éppen visszaesésre ítél­hesse . , És ha mégis ezt tenné, tűrnie kell, hogy sorsának intézésébe az állam mentő és vezető kézzel belenyúljon. Anélkül, hogy a sokak szemében ve­szendő, vagy csonkuló önkormányzatot si­ratni kedvünk volna, megállapíthatjuk, hogy az uj törvény: a) a közegészségügyi felelősséget jó­részt a belügyminisztériumra háritja, mely körülmény kezesség a javulásra; b) az államsegély mérvét, melyet e törvény jövőre is biztosit, csak a törvény­hozás változtathatja meg; c) a kormány — a városok helyzetét bírálva — jogosult lesz arra, hogy rendkí­vüli támogatást nyújtson egyes városoknak; d) az erőforrásokat, a boldogulás té­nyezőit kijelöli, sőt közművek létesítését el is rendelheti; e) gondoskodik a tisztviselők fizetésé­nek és nyugdijának rendezéséről s azokat az állami és vármegyei tisztviselők fizetésével teszi egyenlővé. Legfontosabb pedig az az intézkedése, mely utasítja a belügyminisztert, hogy a városok szervezéséről, közigazgatásáról és háztartásáról két éven belül törvényjavasla­tot nyújtson be. És az a végleges rendezés lesz hiva­tott arra, hogy — határozottan és valóban segítsen a városokon. rózni. A szomszédja beszélgetést kezd vele és megkérdi tőle, hogy merre járt. — A Balháshegyen voltam, kertségi ülésünk volt. — No akkor értem a nyugtalanko­dó sát. Utána jártam a dolognak és meggyő­ződtem róla, hogy daczára az elnök törvény­telen voltának, a képviselői fizetést az ellen­zéki képviselők is kivétel nélkül felvették. Mondom ezt egy ellenzéki honatyának, mire ő ezt felelte: — Kötelességünk volt felvenni, mert a mikor a pénzviszonyok annyira megromlot­tak, hazafias cselekedet, hogy minél több pénz jöjjön forgalomba. I! A Mária völgyi vizek !! mégis a legjobbak és legolcsóbbak Csodás összetételüknél fogva mint gyógyvizek is a legelsők közzé tartoznak — s a leg­nagyobb mértékben érdemesek a t. közön­ség pártolására és az orvos urak figyelmére. Apróságok. Panaszkodik valaki barátjának a nagy melegre, a ki imigyen nyugtatja meg. — Barátom, ezen csak egy módon le­het aegiteni, ha az ember ilyenkor a leghi­degebb télifnapokra gondol, csak aztán arra ügyelj, hogy ugyanakkor a téli fűtés ne jusson eszedbe, mert ha azon is elmélkedni ta­lálsz, hogy egy öl fának az ára 40 korona körül jár, még jobban fogsz izzadni. Vasárnap este a hegyi vasúton, mint rendesen, sokan igyekeztek hazafelé. Az egyik utas folyton izgett mozgott és olyan mozdulatokat tett, mint aki szeretne vaka­— Jer velem, — kiáltotta neki. — Itt nincs szabadulás, — mondta a költő, a száguldó orosz lovasságra mutatva, — menjünk a jobb oldalra, ott talán menekülhetünk. Ezzel lerohant az országúiról s a hegy felé menekült. Ettől fogva senki sem látta. A szörnyű zavarban mindenki csak a saját életére gondolt. Bem segédtisztje: Eurcz Antal és nyargonc-tisztje: Zeyk Domokos is a halottak közt volt. Ez utóbbi főbe lőtte magát, mikor a kozákok el ukarták fogni. Szkurka közhuszár azt állította, hogy ő nyergébe emelte a költőt s vagy két puskalövésnyire vitte. De négy kozák sar­kukban volt, mire Petőfi leugrott s e szavakkal: — Bocsáss, engem az Isten sem ment meg, — fölfelé a kukoricásba futott be. Két muszka azonban utána vágtatott és leszúrták. Bármint halt is meg Petőfi, 1849. julius 31-én örökre eltűnt. Huszon­hat és félévet élt, de többet alkotott, mint más nagy költő három emberöltőn át. Köl­teményeiben a magyar lélek tüze, ereje, álma és nemzeti vágya mind csodás kifejező erővel testesül meg s nem mi, hanem egy angol egyetemi tanár mondja, hogy csak három szeliemóriás volt e világon: Homér, Schakespeare és Petőfi. Farkas Ernőd. A bankok most szorítják adósaikat a törlesztésre, s az illetők egyre-másra kapják ily irányban a felszólításokat. A napokban egy úri ember is kapott, még pedig nem is egy, de több banktól. — Érdekes! — fakadt ki bosszúsan — úgy lépnek fel, mintha az én dolgom volna őket kisegíteni, nem pedig megfordítva 1 A múlt héten az Avasban jártam és találkozva egy régi bűnügyi ismerősömmel, kérdezősködtem tőle az ottani állapotokról. — Nagyon rosszul vagyunk, kezét csó­kolom, — szólt az öreg Vaszi) szomorúan — rósz idő járt a máiéra. — De a búza jól sikerült I — mon­dom neki biztatólag. — Mi közünk nekünk a búzához! — szólt rá még szomorúbban. Demeter. Üzlet áthelyezés. Győry Károly üveg és porcel­lán üzletét Deák-tér 9. sz. alá, a saját házába helyezte át. Telefon-szám 232. HÍREINK. Felhívás. A legméltóságosabb Oltáriszentség tisz­teletére f. évi szeptember bó 12—15-ig ter­jedő időben összesereglenek Bécsbe a világ minden részéből a katholikusok. A pápa helyettese, ö felsége a király, a főbercegi család, idegen fejedelmek, püspökök és az arisztokráciától kezdve a munkásságig a tár­sadalom minden osztálya egyaránt ott lesz, nagyszámban különösen a monarchia két államából. Ezen eucharistikusnak kongresszusnak nevezett gyülekezet az Oltáriszentség jegyé­ben fog lefolyni, annak ismertetése és tiszte­lete fogja tevékenységének jó részét igénybe venni ; voltaképen azonban, miként elődei a madridi, montreali (Kanada), kölni, londoni stb. inkább a világ katholikusainak impozáns összejövetele lesz, egyházuk iránti hűségük kifejezése és azon kitűnő szónoklatok és elő­adások meghallgatására, melyek az egyházat érdeklő politikai, társadalmi és gazdasági kérdéseket is felölelik. Magyarország méltó részvétele e kon­gresszuson nem csupán kath. szempontból kívánatos, hanem főleg magyar szempontból, hogy a világ katholikusai* előtt . mint egy külön tekintélyes állam megfelelő képviselet­tel jelenjünk meg. Magyarország méltó megjelenését ural­kodónk és az uralkodó ház is szivén viseli, ami kifejezésre jutott abban, hogy Izabella főhercegnő személyesen vette kezébe hazánk­ban a kongresszus előkészítését. Ezen utón nyert megbízás folytán for­dulunk az egyházmegye kutholikusaihoz azon felhívással, hogy a kongresszuson való rész­vételükkel annak magasztos célját és Magyar- ország imponáló szereplését előmozdítani szíveskedjenek. A résztvenni szándékozók f. évi augusz­tus 5-ig az Országos Kath. Szövetségnél (Budapest IV. Ferencziek-tere 7.) kell hogy jelentkezzenek beküldve tagsági djaikut 10 vagy 6 koronát, aszerint, amint nyomtatás­ban is megakarják kapni a kongresszuson elhangzott előadásokat, vagy pedig csupán részt kívánnak venni. A Bécsbe való uta­zásra 33% kidvezményt kapnak azok, akik e célra az Orsz. Kath. Szövetségtől tagsági jegyeik beküldésekor további 1 korona elle­niben igazolványt kérnek. Akik személyesen részt nem vehetnek, de úgyis mint katholikusok úgyis mint ma­gyarok érdeklődnek a kongresszus iránt, legalább adományaikkal legyenek jelen s ezzel mozdítsák elő a kath. ügyet és hazánk részvételét. , Legcélszerűbb a 10 kor. tagsági díj­nak u beküldése, melynek ellenében az illető megkapja az összes nyomtatványokat, olvas­hatja és megismerheti a kongresszuson tör­ténteket s az elhangzott beszédeket, de bármilyen csekály adományt is köszönettel fogad az Orsz. Kath. Szövetség. Amennyiben közelebbi felvilágosítás kívántatik azt készségesen nyújtanak alul­írottak. Vécsey Eszter bárónő Sárköz. Eemestóthi Szabó Albert, dr Nagykároly, mint az eucharistikus congresszus al- elnökei a szatmári egyházmegye részéről. * — A nyaralás lett ismét a jelszó párhét óta. Aki csak kimozdulhat rendes, megszokott életmódjából, falujából, városá­ból, lakásából: az mind szökik, menekül más vidékre. Hát az nem volna baj, ha csak azok szöknének, akiknek szükségük van a pihenésre, az erőgyűjtésre az idegek rendbe­hozataláru. Elvégre, is az egészség olyan tőke amelyet biztosítani, erősiteni kötele-«ég; még áldozatok árán is. Az sem baj, ha uzok men­nek, akiknek nincs ugyan valami nagy szük­ségük u nyaralásra, de mennek, mert —tehe­tik. Ha valakinek van fölöslege, még mindig jobb, ha igy költi el mintha elkártyázza, vagy valami más utón pocsékolja el. Annyi haszna mindenesetre lesz a pénze árán, hogy még jobb egészségnek örvendhet. A nyaralók második csoportjánál legfeljebb az a baj, ha ok nélkül mennek külföldre és nem hazai fürdőinket, nyuralótelepeinket segítik, gyara­pítják elköltött pénzűkkel, A nyaralók har­madik — valószínűen legnagyobb — csoport­jába azok tartoznak, akik csak azért mennek nyaralni, mert úgy kívánja a divat, a nagy- zolás. Ezek valóban szerencsétlenek, mert először váltóikkal járják végig a kálváriát, azután pedig a törlesztés, meg a kamat eszik velők egy tálból hosszú idő át. Pedig nagyon olyan kevés vun abban a tálban, hogy a família is alig tud belőle jóllakni. Avval a pénzzel, amit külföldi fürdőkőn, nyaraló­helyeken ok nélkül elszórunk, nagyon sok hazui fürdőt, nyaralótelepet föllehetne virá- goztntni. Es abból a pénzből, amit váltóra vesznek föl az oktalan emberek, csak azért, hogy nyaralni mehessenek, minden évben egy horribilis alaptőkéjű bankot lehetne alapí­tani, mondjuk, — nyaralóknak adandó köl­csönök céljuirn. — A helyőrség kibővítése. Régi vágya városunknak, hogy a helyőrség ki­bővítessék. A hadvezetőség annak idején komolyan foglalkozott azzal a gondolattal, hrgy a cs. és kir. 5. gy. ezredet Szatmárra telepítse, s mégis olyan körülmények jöttek közbe, melyek miatt a város e törekvése hajótörést szenvedett, A város azóta többször felirt a miniszterekhez, s ennek annyi ered­ménye volt, hogy a város kérelmét a hadügy­miniszter előjegyezte. Itt az ideje, hogy végre a véderőről szóló törvény folytán felemelt katonai létszámból mi is kapjunk valamit. A polgármester ugyanis javasolni fogja a köz­gyűlésnek, hogy egyrészről a közös hadügy­miniszter feliratilag kéressék meg a háziezred törzsének ide helyezésére s a helyőrségnek legalább egy gyalogos zászlóaljjal leendő megerősítésére s a ‘cs. és kir. 15. huszárezred pótkeretének idohelyezésére, másrészről a honvédelmi miniszter kéressék fel a felállí­tandó honvéd tüzér csupatból megfelelő al­osztálynak városunkban való elhelyezésére. — A képkiállitáa megnyitási ünnepélyének programmja. A nagy­bányai országosJsépkiállitás megnyitási ünne­pélyének programmját a rendező bizottság következőkben állupitotta meg : Julius 31-én délután s augusztus 1-én délelőtt a vendé­gek fogadása és elszállásolása. Délelőtt 10 órakor a festőmütermek parkjában katonai hangverseny. Délelőtt 11 órakor gróf Zichy János vallás és közoktatásügyi miniszter a kiállítást megnyitja. Délben 1 órakor köz­ebéd a Széchenyi ligetban. Este 8 órakor a festőműtermek parkjában felállított színpadon a „Gésák* előadása. A színházi előadás be­fejezte után á Iá carte közvacsora az Isván szálló nagytermében. Ugyanitt említjük meg, hogy a kiállítás megnyitásának napján s hét­köznapokon a kiállítás területére belépő dij 1 korona. A kiállítás a festőműtermekben lesz, de ezenkívül a Kossuth-utcai állami iskolában is lesznek képek, valamint a fő- gimn. tornacsarnokában, hol Thorma János festőművész „Arudi vértanuk“ c. óriási vász­nát is bemutatja. Újabb értesülés szerint a miniszter nem megy Nagybányára, hanem képviseletében Gopcsa László min. tanácsos fog megjelenni. A tanácsos képviseletében lesznek: Kämmerer Ernő min. tanácsos és Majovszky Pál min. osztálytanácsos, akik az állam részére képvásárlásokkal vaunak meg­bízva a miniszter részéről. — Csaba Adorján vármegyénk fő­ispánja, mint részvéttel értesülünk, egy hét óta súlyos betegen fekszik. A kezelő orvosok vakbélgyulladást állapítottak meg, azonban az operációt elkerülhetőnek tartják. Remél­jük, hogy a népszerű főispánt nemsokára felgyógyultan láthatjuk körünkben. — A jezsuiták ünnepe. A jézus- társasági rendbáz alapitójának Lnyolai sz. Ignácnuk név ünnepén holnap reggel 7 órakon ünnepélyes sz. mise lesz a Kálvária templomban. — A király ajándéka. A király Répássy Mihály szatmári honvédőrmesternek hatodik fia születése alkalmából 500 koronát küldött. — Kitüntetett festőművészek. A kultuszminiszter Tatz László s Mikola And­rás festőművészeknek 1200, illetve 800 kor, állami ösztöndíjat adományozott. Tatz a kir. kath., Mikola a ref. főgimnáziumnak volt növendéke. — Áthelyezés. A valláe és közok t. minister Keller Aladár polgári iskolai tani- tát áthelyezte u szatmári áll. polgári fiú­iskolához — Kinevezés. A Fonciere, Pesti biz­tosító intézet Szamár-, Máramaros- és Ugocsa megyei főügynökségéuek vezető titkárává a nagyváradi főügynökság eddigi titkárát Amigó Jenőt nevezte ki. — Járásorvosi kinevezés. Csaba Adorján Szutmárvármegye főispánja nz avaei járásban üresedésben levő járási orvosi állásra Dr. Somló Nándor budapesti gyakorló or­vost nevezte ki. — Kinevezés. A pénzügyminizzter Hebe József szatmári kirendeltségnél működő segélydijas gyakornokot p. ü. számtisztté ne­vezte ki a beregszászi püig. mellé rendelt számvevőséghez. — Eljegyzés. Munkhárt Gyula városi törvényhatósági számtiszt eljegyezte Pók György szatmári ácsiparos leányát Annuskát. — Esküvő. Kiscsoltói Ragályi Kál­mán kereskedő f. hó 3-áu szombaton d. e. esküszik örök hűséget albisi Bakcsy Domo­kos fogorvos s neje Korbuly Irén úrnő kedves leányának Lillykének. — Esküvő. Princz Aladár dr. szat­mári ügyvéd vasárnap tartotta esküvőjét Hoilbrun Pepikével Debrecenben. — Bimbóhullás. Súlyos csapás érts érte Szász Ferenc könyvnyomdatulajdonost, az „Északkelet“ kiadóját. Kis leánykáju íróinké f. hó 24-én élete 7-ik hónapjában rö­vid szenvedés után meghalt. Folyó hó 26-án temettek. — Halálozások. Lileskó János cs. és kir. ezredes neje szül. Borbola Laura julius 21-én meghalt Lúgoson. — Firnstall Károly , városunk közismert polgára hosszas szenve­dés után elhalálozott. Az elhunytban Szat­mári Lajos plébános édes atyját gyászolja. — Az uj gör. kath. püspökség. Magyarország minden hazafias gondolkodó részében öröm töltötte el a lelkeket arra a hírre, hogy a hirály akaratából és a pápa hozzájárulásával uj gör. kath. püspökség lé- . tesittetik Hajdudorog székhely lyel. Azóta igaz, kitudódott, hogy az uj püspökség egy­házi nyelve ó-görög lesz, mindez azonban nem von és nem vonhat le az általános öröm­ből semmit, mert biztosra vehető, hogy az uj püszökség lelkészeiéinek templomában leg­nagyobbrészt mégis magyar nyelven fogják az istentiszteletet tartani. A Christi fideles Graeci kezdetű bulla részletesen ismerteti az előzményeket. Vármegyénk községei közül eddig Fábiáuháza, Gebe, Hodász, Nagydobos, Nyírcsászári, Nyirvasvári, Ópályi, Nyirpa- rasznya, Jánk, Nagypeleske, Sárközujlak, Szárazberek, Szatmár-Németi, Nagykároly városok a munkácsi, Batizvasvári, Szal­mái', Szatmárudvari, Józsefháza a maros- ujváTri, Amac, Szatmárzsadány, Nagykolcs, Csengerbagos, Csegöld, Csengerujfalu, Óvári, Pete, Por :8ulma, Szamosdob, Vetés, Csoma- köz, Domabida, Genes, Kismajtény, Nagy­károly, Részege, Szaniszló, Érdengeleg, Ér- endréd, Mezőterem, Portelek, Vezend, Ér- körtvélyes a nagyváradi egyház megyé­hez tartozik, e községek már az uj egyház­megyéhez csatoltattak. A hazafias magyar közönséget igaz lelki örömmel tölti el az a tudat, hogy Hajdudorog, magyarországnuk ez az erős vára, püspökséget nyert. Az uj püspök személyében megállapodás még nem történt, de erősen emlegetik Mt lle9 Emil budapesti főesperes nevét, ki Budapestre tá­vozása előtt a németi gör. katb. egyháznak volt espereslelkésze. — A Budapesti állatkert rend­kívül látogatottsága arra birta uz igazgató­ságot, hog újabb érdekes látnivalókról gon­doskodjék, Lendl Adolf dr. előterjesz­tésére az állatkerti bizottság elhatározta egy szelid és lovaglásra betunitott indiai elefánt­nak a beszerzését, amelynek hátán egyszerre 6 — 8 ember foglalhat helyet. Ezen az elefánt naponta többször körsétán körülviszi a ven­dégeit az egész állatkertben és bizonyára általános érdeklődést kelt a nézőközönségben. Az állatkerti mozi-szinházban ezentúl nem­csak mozgófényképeket fognak bemutani, hanem szakemberek és kitűnő előadók nép­szerűén tudományos bemutatásokat is, a leg­érdekesebb állatokról, állatgyüjtésekről, vadá­szatokról és felfedező utazásokról az isme­retlen országokban. Perényi Adolf tanár már meg is kezdte ezeket a rendkívüli vonzó előadásokat, Lendl dr.' pedig legközelebb fogja az előadási ciklust megkezdeni,

Next

/
Thumbnails
Contents