Szatmár és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1912-01-23 / 4. szám

Huszonkilencedik évfolyam. ________________________4-ik «iám. Szatmár, 1912 január 23. TÁ RSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. Az előfizetés ára: Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre 1 kor. 50 fill. Fél » . . . 3 » I Egyes szám ára 16 > SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések küldendők : Morvái János könyvnyomdája, Eötvöa-utoa 6. az. * * * Telefon-szám : 73. —v HIRDETÉSEK -v­— e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében vétetnek ffil. A hirdetések díjjal előre fizetendők. Nyilttér garmond sora 20 fillér. Mint a tiszavirág a kacskaringós folyót, úgy lepik el a bankok a vá­rosokat, sót valamire való községe­ket Í9. Magyar bank, leszámoló, felszá­moló, közgazdasági, ipari, agrár, par­cellázó, népbank, alföldi, felföldi, váltó, önsegitö, jelzálogos, kölcsön, ingatlan, ingó, helyi, vidéki, kerületi bank ... és jó ég tudja mi minden nevű és cimü részvénytársaságok kergetik egymást és vonzák, tolják a közönséget a mi társadalmunkban. A mi hazánkban ezek a bankok produkálják a legsikeresebb aratást. És a legkönnyebb — meggazdagodásra vezető operációkat. Elég, hogy valamelyes tőkepénzes ember unalmából felocsúdjék. Vagy hogy a szerzés, a többrevágyás gon­dolatának láza lepje meg. Elég, ha egy friss ügyvéd nem bir a maga kli­enseitől megfelelő jövedelmet szerezni: készen van egy uj bank. Az embereket mi se’ csiklandoz- tatja ma jobban, izgatóbban, mint hogy valami bank kötelékébe tartoz­zanak. A bank „vezér-igazgatói“, „igaz­gatói“, „felügyelői“ és más hasonló címek még jobban izgatják az embe­reket, mint a rendjelek. A vezérigazgatók, az igazgatók a bankok korszakát éljük — igazában. A részvény-láz gyötri az embereket. Nem is csuda. Nincs, könnyebb élet, mint a kupponok után való élés. A csekély értékű eredeti részvények ha­mar felszöknek, szép jövedelmet haj­tanák. Ma már kacagják azt a régi, ideális életelvet, bogy a nemzet ellen vétkezik az, a ki teljes munka ere­jében, férfiú korának javában a kup- poaok nyugdijából ól. A városok, sőt egyes községek lázas építkezésének is ezek a szapo­rodó bankok a forrásai. Az építkezé­sek megdöbbentő képet tárnak elénk. Az építkezés valóságos szenvedéllyé, mániává fejlődik. f Elhagyva a természetes és fo­kozatosság útját: valóságos vesze­delembe rohannak azok a lakosok, aljik eddig jómódúak és önállóak voltak. ; « A bankok könyvei tudnának arra, feleletet adni: kié lesz, kiké lesz­nek az ősi fundusokon épült paloták, hnsorok, IT ­Azokon a banki könyveken ott borongnak, sötétlenek a rengeteg tönk­rement, koldusbotra jutott polgárok­nak keserves könyei. Azoktól a kis hosszú papirkáktól, melyeket váltónak neveznek, meg le­het írni előre egy megrázó és talán tisztitó, az emberek eszét visszacsa­varó nagy krízisnek, társadalmi rázkó­dásnak szomorú történetét. Bodnár Gáspár. — A Néhma Lajos József kávés üzletét átvette Benkö Sándor, kinek előzé­kenysége és szakképzettsége biztosítja a vevőközönséget, hogy 10—12 százalékkal olcsóbban szerezhetik be kávé szükségletü­ket mint bárhol. Tűzoltók és mentők. Közbiztonsági s emberbaráti intézmé­nyeink között a tűzoltók és mentők azok, kik a nemes humanizmus nevében embertár­saink védelmére egyesülnek. A tűzoltó fér­fias bátorsággal szereti embertársait, nem törődik a nap égető hevével, a fagyasztó hideggel, sem az idő viharával, nem nézi kinek háza forog veszélyben, barát vagy ellenségnél van-e baj, csak a vészbe siet, rohan, hogy segítsen és ha kell, halált meg­vető bátorsággal, sőt élete f3láldoaásával nyújtson segélyt. A mentő egyesület áldásos munkálkodását ki vonná kétségbe. Élénk bizonysága mindkét intézmény statisztikai beszámolója, mely mutatja, mily intenzív, eléggé nem dicsérhető működést fejtettek ki tűzoltóink a múlt évben, úgy a tűzoltás, mint a mentés szolgálatában. A múlt év adatai a következők: Tűzeset volt 70, mely a következőké­pen oszlik meg: Kéménytűz 17, bolti tűz 3, kazal tűz 9, husfüstölő égés, műhelytűz 2, padlástűz 1, menyezet égés 1, szőnyeg égés 1, tetőtűz 7, raktártűz 3, pincetűz 1, szoba tűz 2, pudló égés 2, bőrraktár égés 1, istálló tűz 2, fáskamara égés 4, gyári tűz 2, vidéki tűz 1, téves kivonulás 6 esetben, próba riasz­tás 1. Sérülés a tűzoltók részéről 3 esetben, a negyedik Tóth Lajos, aki 1911. május hó 18-án a kereskedelmi részvénytársaságnál foszfor mérgezés következtében 1911. május 2-án meghalt. A hiv. tűzoltók az elmúlt évben egyen- kint 219 napon teljesítettek torony őrségi szolgálatot, mely idő alatt egy-egy tűzoltó 876 órát állott őrségen. Ortanyui szolgálat A bankok korszakát éljük. Ideális, magasabban gondolkodó emberek, írók, államférfiak ugyan , azt hirdetik, hogy a XX. szá­zad a gyermekek korszaka. • Hát bár úgy lenne! De éppen oly joggal, éppen oly következtetéssel . mondhatjuk, hogy a bankok korszaka. . Ki tagadja a takarékpénztárak, a bankok jogosultságát kereskedelmi, ipari, földmivelésügyi, sőt általán kulturális jogosultságát. Sőt nélkü­lözhetetlenségét. Az erkölcsi a szolid alapon álló bankok lüktető vért vezetnek a nem­zet gazdasági és kulturális életébe. De a milyen egészségére, támogatására lendületére vannak a komoly, a mér­téket tartó és szolid takarékpénztárak a társadalomnak; éppen úgy lehet mérgező anyaga, tönkretevője, egyen­súlyát megbillentő intézménye is. Ha t. i. az tisztán üzérkedésre, a szertelen meggazdagodás eszközéül, a szegény nép tönkre jutására törekszenek. Megdöbbentő az a láz, az a törtetés, a mivel a. mi hazánkban a bankok, ta­karékpénztárak gomba módra szaporodnak. Már alig tudnak nevet találni, hogy megkülönböztessék, össze ne té­vesszék őket. A kölcsönt kereső nép már is útvesztőbe jut, ha sorsa vala­melyik bankba kergeti. TAUCA. Pike, a st. louisi világkiállításon. Irta: Vértesi Károly. (Folytatás;) A tiróli Alpok közvetlen szomszédsá­gában van az Írek faluju, városa, mert ez is összetétel. Dublin főváros országgyűlési háza, égy sziklán épült vár, rajta törések­hez hasonló nyílások, egy közel ezer éves kapu boltozatnak az utánzata. Vadász és halász életből jelenetek. Utcaföldön és villa­nyos vonaton járhatjuk be az egészet. Egy téren írországi föld és kő, utóbbi burko­latnak. Megnéztem az írek kiállítási tárgyait, főleg a női kézipurukat. Vannak közöttük a türelemnek munkái, tetszetős tárgyak. A színházuk nem mulattatott, örültem, mikor az alakok eltűntek a függöny mögött. Az utca levegőjére iparkodtam. * Következik a vizen és vízben való utazás. Hasonlóját láttuk Coney Islandon, azon különbséggel itt, Ibogy léghajón foly­tatjuk az utunkat, nagyon magasan szél­iünk — látásbeli csalódással. * Az érdekes Sevillában spanyol férfia­kat és nőket látunk sétálni nemzeti, szín- gazdag öltözetben, de ezeknél meztelenek a villák, karok. A nők éjfekete haja fejte­tőn, hajkoronába, csiga alakú tekercsbe van fonva. A korán érő, forró vérü senoriták itt csak közönséges kiadásban voltak és nem a fénylőkből, de fény volt a mosolygó, beszé­des játéku szemükben, felszívó képesség. Akik nem látták az eleven néplélek Sevillá­ban a tüzet .szikrázó szempárral bíró anda- luziai szépeket, azoknak ezek is tetszhettek, egy hidulgó megvetéssel nem kell nézni őket, kivált később, mikor cigányleányok társaságában énekeltek és gitároztak, csőr- gettyü és kézi dob ütögetése mellett táncol­tak. Vontatva, hanyagul történt az, mikor én láttam, mégis fiatalos mosolylyal az ajkukon. Egészen másképpen, élénkebb, szi­la, j a b b lejéssel, sokkal tüzesebben táncol, csengős dobbal kezében, a hevülékény spa­nyol leány, szúró pillantásu asszony, otthon a napsütötte Spanyolországban, a gesztenye­fák honában, főképpen Sevillában, a gyö­nyörök városában, ahol enyhe, meleg lóg uralkodik, ismerni és élvezni lehet az ólet minden szépségét és örömét, ahol megszine- sedik az élet, közöröm között ragad az élet- vidorság magával, mely az andaluziai nép ereiben otthonos. Hosszú nyakú gitárral, fólhangu fogásrovatakkal mulatnak és mulat­tatnak, előbb légies lebegéssel, azután ropo­gós tánccal, kifejező taglejtésekkel, kacér elhagyással, egymás megforgatásával, fel­gyulladt vérrel buján sikongva. A világhírű Alh imhráhan lévő Orosz­lán-udvarnrk a nagyon gyarló utánzatát mutatták be. Alig ismertem rá. Az építke­zés homlokára kérdőjelet kellene tenni. A spanyolok ezt az Írásjelt úgy is előre szok­ták tenni, hogy az olvasást megkönnyítsék. * A berlini Hagenbeck Károly fenevad nagykereskedőnek az állatsereglete, mondjuk állatkiállitása méltó volt a világ kiállítás­hoz. Vonzó, vagy amiként mondani szokás, attrakció. Nem emlékszem, hogy világéletem­ben ennél nagyobbat láttam volna, Koppen­hágában sem. Az oroszlánok ordítást hal­lattak. Loholássul iparkodnak az emberek a legnagyobb vonzó erejű látványossághoz. A ezememszedett legvadabb, legvérengzőbb állatok nagy számmal voltak idomítva, egy­más mellett állva, féloldalt fekve. Nem fal­ták fel egymást. Az állatszeliditők nagy- bátran hajmeresztő legújabb mutatványokat végeznek velük, szúró, átható szemmel, tűz­zel, lövöldözéssel, Leghihetetlenebb állat- szeliditések. Az elefánttal való mutatványok csak- olyunok voltak, mint a mi cirkuszainkban, de a méz lompos barátja, egy otromba medve, két lábára állva, betanítva ügyesség­gel forgatott egy hengert a lába alatt s úgy haladt előre. Bengáli tigris nyargal áz elefánt hátán, a világitó-, tüzes szemű álla­tot, briási macskát, égő karikának ugratják neki. Nyolc jegesmedve lép elő, a szelídítő birkózik az egyikkel, a másik medve ülve iszik üvegből. Púpos zebu ökröcskével, dán dolgokkal és egy egész falka indiai elefánt­tal voltak mutatványok. Végre 70 vérengző vad állat között járkál egy bátor állatszeli- ditő, szemközt nézi a király-tigrist, azután üti veri őket. Feszültség, vad izgalom, vár­tam minden pillanatban, hogy a kancsal szemű fenevadak tépő fogai alá kerül. Egy­szer úgy lesz, állatpsichologia dacára, vad­félelmükben meglesz. FarkaB a szőrét el­veszti, de szokását nem, tartja a köz­mondás. Előadás folyik a nagy állatszinházban. Egyszer az emlős vadakkal, a him és nős­tény tigrissel, a fakósárga oroszlánokkal, a sivatag királyaival. Izgalom vesz erőt a nézők elméjén. Máskor a 225 font súlyú, kinyúló és összecsavarodó, de a kígyó tekin­tet bűvölő erejét elvesztő kígyóval, a 350 font súlyú óriás teknőccel, melynek a hátán járni lehet, a hat láb hosszú gyikkal. Madarak, ragyogó szinü tollruhájuk- ban, kakaduk, papagáiyok, már ritka pél­dányú, gyémánt fényes, éles szemű léglakók vannak a nagy kalitkában. Az idomított állatoknak, hazájuk em­bereiből van a gondozójuk. Indiui ember van az elefántok melleit, arab a tevéknél, oroszlánnál, hiénánál. A Hagenbeck-parkban gödény futta­tást rendeznek száz yardra, egyakós edény tele hullai, az a vonzó célpont, amaly feló a létösztön vezet. Nem az éhes gödénynek élelem után való fatásából, hanem az álla­tok tanulékonyságából eszme-társitás folytán fűzöm tovább a szót, mert a vadállatok sze- liditésóvel elért nagy eredményt látva, meg­dől a régi felfogás, hogy csak az embernek nagy-választékit cipőraktárát ajánljuk a 1 vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. == Szatmár és rite lepni cipfiraltára. Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! A valódi amerikai King duality cipők kizárólagos raktára. V FI6Y£LM£ZT£T£S! Az előrehaladott téli idény miatt a még raktáron levő téli áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatóki

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents