Szatmár és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1911-05-09 / 19. szám

TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Városi közgyűlés. A nyári idő közeledésével meg­csappan a városatyák buzgósága is, ez magyarázza meg, hogy kezdetben nem voltak annyian, a mennyi a rendkívüli közgyűlés megtartásához szükséges, de végre mégis összegyűltek és" egyhan­gúlag hozzájárultak a tárgysorozaton lévő 8 rendbeli ingatlan megvételéhez. Sok az építkezés, sok telekre van szükség, azonkívül a Klein Vilmos külső ingatlanai szintén a jövő céljait fogják szolgálni. A rendes közgyűlés tárgysorozata is elég bő volt és igy érthető, hogy majdnem 5 óráig tartott. A főispán megnyitó beszédében méltatta az elhunyt kereskedelmi mi­niszter érdemeit és kérte a közgyűlést, hogy a polgármester által e tárgyban teendő indítványokat egyhangúlag fo­gadja .el. A hitelesítő küldöttség megvá­lasztása után olvastatott a polgármes­ter havi jelentése : Tekintetes Törvényhatósági Bizottsági Közgyűlés! Törvényhatóságunk állapotára és intéz­kedéseimre vonatkozó havi jelelenlésemet az 1887 évi XXI. t. c. 73 §-a a, pontja értel­mében a következőkben van szerencsém előterjeszteni. Városunk önkormányzati és közigazga­tási ügyei általában a törvények és szabá­lyoknak megfelelően intézteitek s az ügyek elintézésében és kezelésében akadályok, ne­hézségek és összeütközések nem fordul- I tűk elő. A vízvezeték és csatornázás kiépilése ügyében van szerencsém jelenteni, hogy a törvényhatósági bizottság múlt havi rendes közgyűlésének intézkedése folytán meghív­tuk. Zárka Elemér műszaki tanácsost és Kovács István vízvezetéki igazgatót a víz­vezetéki kutak végleges helyének kijelölése és a legközelebb végrehajtandó teendők megbeszélése végett. — A szakértők április hó 24-én érkeztek városunkba s a kuttelep helyéül kiszemelt terület helyszini megvizs­gálása után annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy a vízvezetéki kutak eredeti terv szerinti elhelyezésétől el kell tekinteni, mert a Kossuth kert e célra több oknál fogva nem alkalmas. — A város mai fej­lődése és nugy népessége mellett sokkal nagyobb vízfogyasztásra kell számítani, mint a minő eredetileg tervezve volt. —- Éhez pedig a Kossuth kertben elegendő kutat el­helyezni nem lehet, a terjeszkedést pedig a Kossuth kert mögötti terület rendezése most már teljesen kizárja. — Továbbá a vízveze­téki kutak vizének összegyűjtésére és derí­tésére szolgáló telepnek a kutteleppel köz­vetlen összeköttetésben kell lenni, már pedig erre alkalmas terület sem a Kossuth kerben, sem a környékén nincs. Ennélfogva a szakértők u vízvezetéki kutakat a Szamos védtöltés hosszában, az államvasuti vashidtól fölfelé egymástól 80—100 méter távolságra javasolták* elhe­lyezni, a hol a terjeszkedésnek semmi sem áll útjában s ahol vízgyűjtő és deritő telep céljára is elegendő terület áll rendelkezésre. A vízvezetéki bizottság a szakértők javaslatát elfogadta, s a városi tanács az* uj kút elhelyezési tervet a belügyminister legutóbbi rendeletéhez képest felülbirálat végett az országos közegészségügyi vízépítési mérnöki osztályhoz felterjesztette, — a kút­fúrási munkálatokra vonatkozó általános és különös feltételekkel, tervvel és költségve­téssel. — Jóváhagyás után az első végleges mérettel biró kútra n pályázat kiírása és a munkálatok végrehajtása iránt azonnal Intézkedem. A szakértőkkel folytatott szóbeli tár­gyalás során végül megállapodás jött létre árra nézve is, hogy az első vízvezetéki kút elkészültéig a szükséges térképeket a város elkészítteti, a megállapított helyeken a ma­gassági pontokat kijelölteti, az uj város ré­szeket belejtméretezteii és a tájékoztató fúrásokat elkészítteti. — E feladatok egy részét u Víz és csatornamüvekre fölveendő kölcsön terhére valószinüleg vállalat utján kell végrehajtani, mivel a mérnöki hivatal a munkálatoknak legfeljebb egy részét vállalhatja egyéb elfoglaltsága és kevés sze­mélyzet mellett. A házadóról szóló 1909. évi 77.000 sz. pénzügyraiuisteri utasítás értelmében tartott helyszini vizsgáiul eredményeként értesítette a nagykárolyi m. kir. Pénzügyigazgatóeág a város közönségét, miszerint a város belső területén az adóköteles lakrészek száma 12,965 öt tesz ki, melyből bérbe van adva 6.208 lakrész, bérbeadottnak tekintendő 193 lakrész, vagyis együtt 81 -el kevesebb az összes lakrészek számának felénél és igy a város felszabadul az általános házbéradó alól. — A közigazgatási kerületek közül pedig csak az első kerületben több 313 “rak résszel a bérbeadott és a bér beadottaknak tekintendő lakrészek száma az összes lak­részek felénél és igy a kerületek közül is csak az elsőben volt az általános házbéradó behozandó. — Mindenesntre nagy örö­münkre szolgál, hogy sikerült a várost az általános házbéradó nagy terhétől megsza­badítani és a fejlődés gátjait kevesbbiteni. — Ezen eredményt pedig egyrészt az uj épületekben létesült és nem bérbeadás cél­jára készült lakrészek nagy száma, — más­részt az idézte elő, hogy elvi jelentőségű minieteri döntések hozattak, mely szerint sok lakás u bérbe nem adottakhoz számítta­tott, melyek a múlt évben bár tényleg bérbe nem voltak adva, — a bérbeadottakhoz számíttattak. A Verbőoi-utcának ístván-térrel össze­kötése tárgyában az Irgalmasnővérek zárda fennhatóságával folytatott tárgyalások ismét egy lépéssel közelebb vittek a terv megva­lósításához. Az utcanyitás ügyében kétség­telenül a legnehezebben megoldható rész a Zárda kert átvágása és a bírói kisajátítás útját mindaddig mig az ügy egyezségi utón leendő megoldásához remény lehetett, igénybe venni nem ukartuk. A zárda fennhatósága és vezetőségének a város fejlődése iránt tanúsított jóindulata és érdeklődése a kérdésnek oly alapon tár­gyalását tette lehetővé, mely az egyezségi megoldásra vezethet. Talán első pillanatra nagyoknak és terheseknek látszanak is a követelések és hozandó áldozatok, de remé­nyünk van a város közönsége érdekével azo­kat összhangzásba hozhatni, másrészt ha fi­gyelembe vesszük, hogy a kisajátítást szen­vedők mindig nagyobb igényekkel szoktak előállani, mint a szabadkézből! dudásnál, helyesebbnek vélem ezen rég húzódó ügyet egy bizonyos és békés egyezséggel lezárni, mint egy bizonytalan eredményű kisajátítási eljárásba menni. Nem tartom e helyütt rész­letezni a zárda részéről támasztott kívánal­makat, csak arra óhajtok rámutatni,, hogy cirka 60—70 ezer koronára mennének az áldozatok pénzösszegben kifejezve. Az ügyet érdemi tárgyalás végett azt hiszem köze­lebb már a bizottsági közgyűlés elé terjeszt­hetem. Jelentésemet ezideig már a városi tanácshoz megtettem e tárgyban és a városi tanács egy törvényhatósági bizottsági tagok­ból és tisztviselőkből álló 11 tagú bizottsá­got küldött ki, hogy a kérdést tovább fej­lesszék és a zárda fennhatóságával a tár­gyalásokat folytassák. TÁRCA. Kórházi apácák. A felszínen forgó- kórházi építkezés ügyében utóbbi időben sok üdvös eszme hangzott el. Egyik-másik lap élénken festi az ott látható nyomort, olvastam „béres ápolókról, egyéb alkalmazottakról, kik a ko­pott szedett-vetett berendezésű épületben orrfacsaró jódaformmal kevert bűzben telje­sítik a reájok rótt kötelességeket. Siralmas hangon festi, hogy nincs hely a betegek elkülönítésére, nincs boncterem, nincs műtő­terem, nincs hullaház, nincsenek tisztitó he­lyiségek, nincs fütő rendszer, nincs egy szoba, hol a rendszeres betegfelvételt vagy orvosi rendelést szabályszerűen megejteni lehessen.“ Szó azonban még soha el nem hang­zott azokról az angyuli jóságu - irgalmas nővérekről, kik a betegápolásnál önzetlen munkásságot fejtenek ki. A hirlnpirásnál járó kötelesség teljesítése közben gyakran megfordultam e szomorú helyen, a fájdalom és sóhajok épületében s elém tárultak a fe­hér fejboritók s ragyogóra keményített hó­fehér szárnyak, melyekből ©gy-egy fiatal mosolygó fő vagy . redőkkel árkok, fáradt szemű matróna arc vált ki. A fehér szár­nyak alatt széles, gyászosan fekete ruházat vetett árnyékot,' melynek vigasztalanságától a fekete olvasókról lelógó rézkereszt és né­hány ezüstös érem csillant ki, lassan lenge­dezve. Földre sütött tekintettel vonult el mellettem a kis csapat, mely fekete-fehér lepkeként szállingózott a kórtermekbe. Legyen e néhány sor az ő kevésbbé méltatott áldásos hivatásuknak szentelve. A nő kérdés forrongó korszakában, mikor végre felébredt gyermekes alvásából a nő és helyet követel a társadalmi munká­ban, különös anakronizmusképen tűnnek fel a kórházi apácák. Amikor a nőket a meg­élhetés gondjai befogták a létért folyó küz­delem ekéjébe, amikor a fény és pompa kö­zött ők alkotják az Élet legragyogóbb drága kövét, amikor ők követelik az Élet­től a legnagyobb jutalmat és gyönyörűsé­get, még akkor is, ha útjaik ösvényét ön­gyilkosok és elmebetegek határolják, kimond­hatatlanul érdekesek, gondolkozásra méltók a soraikból kiválók, kik élve eltemetkeznek, bezárják maguk mögött a forrongó levegőt, a küzdést, viharokat és élvezeteket, mindent, ami őrületes forgás színek változása közt az Életet adja és lemondanak mindenről, öröm­ről és bánatról a vallás szent nevében. Minden vallásnak nagy a szuggesztiv ereje. De valamennyi között művészivé fej­lett szertartásaival és lenyűgöző erejével legnagyobb a római katholikus vallásé. Nitzsche szerint a katholikus vallás az, mely menyköveivel leginkább tudja fékezni a fér­fiak vadságát és poézisével legjobban tudja beárnyalni a nők érzés világát. Ignotus „Olvasás közben“ c. gyönyörű munkájában egyenesen kimondja a szentenciát, hogy a katholikus vallás a nők vallása. A Boldog­asszony ideáljával megalkotja a vallás női ideálját, az első küzdelmekben nagy részt juttat u nőknek és azóta is ápolja a női kultuszt, mely a dogmák komoly, sötét ágai közt a virágok illatát leheli. Hatására nem utolsó példa Erdős René esete, ki zsidónak született, vad érzékiséget leheltek dalai, a szenvedélyt és férfit ünnepelte regényeiben s elfáradva a bíborvörös utakon, -katholikus lett, rajongó vágygyal olvadt bele a fehér miszticizmus ködébe. A vallás lényege mindenkor az erkölcsi szabály irányitó fentartása volt, mely az állati ösztönök és vadindulatok emberét fé­kezni volt hivatva. Az értelem és tudás sok tekintetben belyettesiteni kezdte és akadtak erősek és bátrak, kik az erkölcsi szabályokat azért követik, mert saját értelmük és érzel­műk parancsolja, nem a vallás tiltó rendel­kezése.' Akadtak, kik látó szemmel megis­merték a vallás másik oldalát, a hatalmi szervezetet is, kik bántó visszaéléseként a szabad látás korlátozását is meglátták a vallásban és öntudatok magaslatán függet­lenítették magukat a vallástól. Emberi néző pontból minden esetre magasztos azoknak erkölcsi útja, kiket nem a vallás tiltó sza­bályai riasztanak el a bűnöktől, hanem be­látó lelkiismeretük. Az erősek, öntudatosak hite is vallás, de nem tételes vallás, nem kultusz. Hisznek nem azért, hogy üdvözölje­nek, követik az Utat, Igazságot és Életet, minden korlátozás nélkül. A gyengéknek azonban nagyon is szük­ségük van a vallásra. Ha baj éri őket, vi­gasztalást lelnek a hitben, a kultuszban, sőt a szertartásokban is. A gyönge testnek és gyönge léleknek legerősebb mankója a val­lás, mely fentartja és megerősíti őket. Az emberiség pedig ma még legnagyobb részé­ben gyarló és gyönge. A leggyengébbek pedig a nők, a legerősebb tehát a női ra­jongás. A jó lét és boldogság fejlesztette a női pompát és fényűzést, a bánat és az élet csa­pásai fejlesztették az apácák aBzkézisét. Mi­kor a csalódás párkája egyenként elvag­dosta a fonalakat, melyek a nőt az élethez fűzték, megmaradt részére a vallás és meg­nyíltak a zárdák kapui. A rajongás és hajó törés vezette a nőket a kolostorba, a nyu­galom és a sors csapások elkerülésének biz­tonsága adott erőt a valláson kivül az ön­feláldozó élet megszokására. A kolostor apácái nem vonatkoztak el az élettől, ők a zárdában is nők, kiknek vágyai és szenve­délyei nem haltak el, de a katholicizmus a női kedély életét bűvös holdsugarakkal fonta be, a földi vágyakat átültette a föl­döntúli gyönyörökbe, sőt a szerelmet is meg­hagyta, a férfi szerelmét, a vőlegény imá­datát, de misztikusan áthárította az égi vő­legény szerelmére, a tökéletesség szerelmére, mely gyönyörűséget és reményt kelt a fér­fiak nélküli világban, mégis anyagtalan sze­relmi gyönyört. Mély lélektani eszme diadala ez, mely teljes emberismereten alupul. Csak ezek a hitbeli erősségek és a nő lelki boldogs&gá­nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a i vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. __ JL a nUGÉRKEZTEK! a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi sehevraox és box borból készült legújabb divata fekete és barna színű úri-, női-, és gyermélL-rivőkl

Next

/
Thumbnails
Contents