Szatmár és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1911-05-09 / 19. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. Megemlékezem néhány sorban az avasi erdő kitermelését vállalatba vett u. n. Dél­magyarországi faipari és kiviteli részvény­társaság által a város ellen indított peres ügyről is. Közismert dolog azon képtelen és alap­talan jogcím, a melyre ezen társuság a pert megindította, — hogy t. i. a város közön­sége és első sorban a városi erdészeti hiva­tali tanács őt a szerződés megkötésénél szán­dékosan megtévesztette, a mely perben, — hogy a komolyság látszatát legalább fel­keltse, vagy felkelteni megkísérelje, kötet számra menő periratokut nyújt be, 'azokkal közelről és távolról érdekelteket elárasztja, s általában az egész peres ügye.t nagy hang­gal és fenyegetésekkel, elrettenié»i kisérle lekkel viszi, gyaláz mindent és mindenkit, egyszóvul a mi közéletünkben eddig még példátlan pervitellel, a város jogos és meg­ingathatatlan védekezését igyekszik elho­mályosítani és kifárasztani. Ebben a peres ügyben a pórirat váltás befejezéshez közeleg. A város közönsége szigorúan rugasz­kodva a szerződéshez, a midőn jogai érvé­nyesítésére a szerződés értelmében a peres eljárás igénybe volt vehető, azt haladékta­lanul megindította és pedig szerződésszegés és annak meg nem tartása jogoimén, a szer­ződés érvénytelenítése, a biztosítéknak és beruházásoknak a város közönsége javára leendő elvesztésének kimondása iránt s kap­csolatosan a kereset beadásával zárlatot is kértünk, hogy a per folyama alatt az erdő kezelését a legszükségesebb teendőket zár­gondnok végezze. A kir. törvényszék a zárlatot el is ren­delte s azt foganatosítottuk is, a kir. Ítélő­tábla azonban, ahová az ügy a vállalkozó cég felfolyamodása folytán került, a zárlati kérelmünket — előttünk ma is még meg nem érthető indokolás mellett elutasította, — kijelentvén, minden közelebbi indokolás uélkül, hogy u város igényeit veszélyeztetve nem látja, de hogy mivel látja biztosított­nak, erről nem nyugtat meg bennünket, egyszerű bírói kijelentés pedig aligha elég­séges ily vagyoni igények biztosítására. Sajnálatos, hogy perjogunk ilyen kér­désnek a legfelsőbb bírósághoz való felter­jesztését nem engedik meg, vagy legalább is a bírói gyakorlat ezt mutatja s igy csak is egy újabb zárlati kérelem előterjesztése által és a jobban informált felsőbb bíróság segélyével remélhetjük a per befejezéséig is a rendelkezéstől a vállalkozó céget kizárni. Egyébként jelentem, hogy a kitermelés az erdőben szünetel s igy az ez évi tűzifa szükségletünket előreláthatólag vétel utján nuk a túlvilágba átvonása képesíthette a nőt szókra a szinte kéjesen káros gyötrelmekre, melyekről a középkori kolostori élet mesél és képesítette arra a lemondás teljes mun­kára, melyet a mai apácák betegápolási mun­kás bizonyít. Csak a halál után remélhető boldog lét, a földön érzett fájdalmak végtelen hosszú ellen értéke magyarázza meg, hogy a két­ségbeesett és rajongó nők egész életükön át szenvedőket gyámolitónak, betegeket ápol­nak, könnyeket törölnek le és fájdalom or­dításokat és sóhajokat csititanak. Rém séges gondolat életerős embernek örökké sebeket, haldoklást és lázas szemeket látni, de ki­mondhatatlan gyönyörűség az apácák szemé­ben, kik minden kínlódáson keresztül köze­lebb érzik magukat az éghez és áldásos munkájuknak szent jutalmát előre élvezik, így érthető meg, hogy ők nem vágynak fizetésre, mert ők busásan meg vannak fi­zetve és tényleges értékben meg sem fizet­hetők. így érthető meg, hogy mikor az erős férfi elsáppad, rosszul lesz az orvosi operá­ciók látásakor, az apáca, ki talán kezdő, ki nem szokta meg a vért, erős marad és szin- lcges közömbösséggel, de lelkében a jövendő boldogság vértjével áll az operáló asztal mellett és nyugodt, higgadt, ügyes kézzel segédkezik az orvosnak. Eltűnik tehát a szü­letett női gyengeség, sőt a belenevelt öntu­datlan szemérem érzés is, a hit erőt is ad és a nőt szinte nőietlenné képes tenni ma­gasztos hivatásában. A materiálista guuyosan mosolyoghat ezen a hiten, mely költői sugarakkal mele­gíti a fekete ruha alatt dobogó női szivet, huzugságnak, ostoba rajongásnak tekintheti, kell biztosítani, nehogy a nagy közönség fa- uzsorának legyen kitéve s erről u gondos­kodás meg is történt s remélhetőleg a peres ügy ezen része, a folyó évben odáig fejlő­dik, hogy az ezután következő téli évadra már saját tűzifánkat használhatjuk. A városi tanács ezpn erdei peres ügyet egy szükebb körű bizottság meghallgatása mellett a legnagyobb gonddal viszi, éber figyelemmel van, hogy a vállalkozó cég ál­tal soha egy pontjában sem respektált szer­ződést a maga részéről ^szigorúan betartsa és elmondhatom, hogy eltekintve attól az eddig szintén példátlan esettől, hogy a vá­rosi tanács még egyéni becsületében is meg-* támadhatott és bírói utón volt kénytelen megtorlást keresni, a mely ügyben n tárgya­lás a napokban lesz, ezen ügy óloinsulyként nehezedik egész administrációnkra és renge­teg időt elrabol a sokkal jobb dolgokra fel­használható időnkből, ds bizton reméljük bíróságaink pártatlan igazság érzete és füg­getlen gondolkozásától, hogy egy ilyen vak­merő és példátlan támadást egy város kö­zönségének tisztessége és annak vagyona ellen minden vonalon visszautasít és példá­san megbüntet Nekünk P'dig intő példa, hogy ilyen üzleti ügyekben mindenkor az ajánlkozó cég megbízhatóságát és ismert voltát mérlegeljük s ne vezessen félre az egyes cégek által cégérül használt hazafias jelszavak, a melyek — sajnos — gyakrun a megtévesztésre alkalmasok. Kérem az igen tisztelt közgyűlést,' méltóztássák ezen nehéz ügyben a városi tanácsot és szakközegeinket a talán soha jobban meg nem érdemelt bizalmukkal to­vábbra is támogatui és ezeu bizalom birtoka megadja a szükséges erőt és kitartást, hogy egy ilyen még eddig előttünk ismeretlen fegyverekkel küzdő, a szerződési kötelezett­séget soha komolyan betartani nem is szán­dékozó cégtől a város közönségét meg"- mentsük. A sok érdekes dolgot magában foglaló jelentést közgyűlés tudomásul vette. Ezután következett a polgármes­ter előterjesztése, melyben jelenti, hogy Hieronymi Károly koporsójára koszo­rút küldött és indítványozza, hogy a város közönsége az elhunyt érdemeit jegyzőkönyvében örökítse meg, adjon részvétének kifejezést és ezt a gyá­szoló özvegygyei és a magas kormány­hauem az eredményt tekintve el kell ismer­nie, hogy ennek a hitnek iényleges ered­ménye magusztos és hasznos az emberiségre nézve, A materiálista bölcselőnek is el kell hallgutuia, mert, ha az ő szemében csak az a cselekedet elismerésre méltó is, melyet belátó öntudat irányit, mégis tisztelnie kell az eredményt és számolnia kell a női kedély összetételeivel. Az apáca tehát ezen a földön él és szemével a túlvilágra néz. Nem látja a lába mögött tülekedő, piszkos, verejtékező életet, csak sejtheti a kórházi betegeken keresztül ott látja maga mellett a nyomort, a beteg­séget, az állati ember egymás öldöklését, sebesitését, sőt a szerelmi szenvedély lelki és testi betegeit is. Besötétitbeti lelkét a földi boldogság egy-egy késői sugara egy férfi elmosódott arca, egy csók emléke, de hamarosan keresztet vet, elmond egy Ave Máriát és újra felragyog égi vőlegényének és a földöntúli boldogságnak képe. A temetőben vannak elkerített sírhe­lyek. A sírok tábláján szokatlan latin nevek olvashatók a halálozás napjával. E sírhely az apácák szórakozása, kirándulása és öröme. Gyakrun láthatunk itt apácákat, kik halkan suttogva szeretettel gondozzák a síro­kat és elmerengve gondolnak arra, hogy egykor őket is kihozzák ide hófehér kopor­sóban, mirtussal fejükön és fényes papi segé­dek énekli fölöttük a Arium dederuntot. Nem félnek a haláltól, mert aminden élet vége az ő céljuk, életük kezdete. Csendesen hagyják el a sírokat. A sírok fölött pedig dongának a méhek és szállnak virágról- virágra, ők sem tudván, hogy egy maga­sabb cél szolgálatában állanak. nyal közölje. Mindezeket a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Volt* egy választás is. A közigaz­gatási bizottságban Uray Géza halá­lával megüresedett helyre titkos sza­vazással Jeney György választatott be. Az Uray Géza és dr. Lengyel Márton virilisek helyére pedig Klein Vilmos és Freund Ezekiel hivatott be, a kiket a közgyűlés különböző bizottságokba is beválasztotta. A közkórházi alorvos dr. Lükő Géza által kért szabadságot megadta és helyettesítéséről gondoskodott. Dr. Kovács István személyes pótlékát febr. 1 -töl utalta. Az ipariskolánál egy gyüjtőosztály felállítását elrendelte. A rendőri büntető bíróság előtt a közvád képviseletének ellátására a 3 tisztelet­beli tiszti ügyészt és Székely Endre aljegyzőt kirendelte. A polgári fiúis­kola építési költségére szükséges 300 ezer korouát megszavazta. A közkórház építésére nézve tudomásul vette a pol­gármester előterjesztését, a ki Ígérte, hogy az ősz folyamán a terveket be fogja terjeszteni. A legutolsó tárgy Novák Lajos föszámvevő 3 havi sza­badság iránti kérelme, a mit közgyű­lés megadott és ezzel véget is ért. Kérelem az áldozatkész szivekhez. Ismeretes e vidék lakói s e lap olvasói előtt az a nagy szerencsétlenség, mely folyó évi április 23 án a lázári ref. egyházat érte. Az e napon községünkben kiütött tűz­vész lángokba borította templomunkat is. Pár óra alatt elpusztult a templomház, az egész tetőzet elégett boltozata beszakudt, minek folytán u belső felszerelés is az orgonávul együLt nagy részben megrongáló­dott. Kárunk a nyert biztosítási összegen felül Í9 tetemes. Bizalommal zörgetünk azért a kegyes szivek ajtaján, hogy kisded egyházunkat jó tékony adományaikkal felsegélni szívesked­jenek. Reménységgel zörgetünk úgy a vidék, mint az áldozatkészségéről neyezetes özat- már város lakosainak ~ úgy magánosok, mint testületek, egyházak, községek, intéze­tek szive ajtaján, hogy kis egyházunk temploma megépítését elősegíteni buzgól- kodjanak. , Adjatok l adjatok! a mit Isten adott,“ „Egymásnak terhét hordozzátok“, mondja a szent írás is. (Galat. 6, 2). — „Az Isten pedig az ő hatalmassága szerint piegpeele kedbeti, hogy a ti jókedvetekből való adu- kozástoknak haszna fi teátok térjen !“ (II. Korinth. 9, 8). Lázári, 1911. május hava. Balogh Géza, öry Tamás, gondnok. lelkész. Apróságok. Derék emberek a vasutasok, épen azért nem értem, miért kellett azzal a bankettel úgy sietni, hogy épen akkor nap tartsák meg, mikor a vasúti minisztert ^temették, a ki szintén nagyon derék ember volt. •* Dalolva mennek a most bosorozott ujonpok az utpákon és szól a nóta minden irányban. Egy rezoryista féle polgártárs a nagytrafik előtt áll és nézi, a mint egy csapat legény összefogódzkodva épen befor­dul a Deák-térre és fújja keményen az is­mert nótákat. — Csak fújjátok öcsóim, — mondja csendesen — októbertől kezdve úgy sem lesz sok kedvetek hozzá! v A szabadgondolkodók már régen hir­detik e most már tanítóegyesületekben is sok a bive, hogy az elemi iskolákban a vallásoktatást el kell törölni. Erről a tbó- máról folyik az eszmecsere s többen fordul­nak Bögre úrhoz, hogy mi az ő véleménye. — Én bizony — szólal meg az öreg — 'szabadgondolkodót még nem láttam, de annyit merek állítani, hogy a ki ilyenféle szamárságot komolyan képes mondani, az nem tud helyesen gondolkozni.. * — Mi az, ti már mentek nyaralni és pedig a hegyre? — Igen, nagyon ideges vagyok, pihe­nésre van szükségem. — Hát aztán mennyi időt fogsz ott tölteni? — Én semmit, csak a családomat kül­döm fel. ' * A csütörtöki vármegyei közgyűlésen Cholnoky Imre határozati javaslatot terjeszt elő, a melyben az ököritói segélyből ki­folyólag nyilvánosan raegkritizált tisztvise­lőknek bizalmat és elismerést indítványoz. Bizonyos, hogy az indítványt egyhangúlag fogják megszavazni, lóvén az indítványozó kir. közjegyző, a kinek kijelentései a törvény értelmében közhitelességgel bírnak. Demeter. HÍREINK. Jf -lit Sápadt tavasz-lányok ... Amint jókor kelek, Látom lennt az utcát A tarkát, színest, Éltet-lehelőt, Arcomon játszik aranyos napsugár: Még sem örülök ... Amint jókor keltem, S láttam a kis utcát, Ott a Szamos mentén, Szőke Szamos partján Bek, boldog is voltam Én édes jó Anyám ! S hu rám szakad az Est Langy májusi leple, Fáradtun, vágyva járom az utcát: Milyen idegen most Minden utca uépe . . . Pedig most zokog csak A hegedű húrja, MosL forrong csak Mindenütt a mámor Milyen szép most asszony erejők, Lány-virágok szirma . . . Mindez mind hiába. Siet )k ... Elérem a teret. (Qrgonavirágok övezik az utat.) Fáradtan, vágyva Leülök egy pacira S gondolkodón) . . . Merengek a virágozó Álmos ingó fákou És dúdolom i Ott a Szamos mentén Szőke Szamos partján Beh, boldog is Voltam, En édes, jó Anyám 1 Sápadt tavasz-lányok Orgonavirágok, Hajoljatok fölém Rózsás arcú lányok . . . Csókoljatok is meg, öleljetek is át Altassatok is el : Qrgonavirágok I . . . (7 fi O j (Budapest.) Bárdóli Sándor. — Miniszteri kiküldetés. A vak lás és Uözokt. ü. miniszter Ratkovszky Pál főigazgatót a deési állami főgimnáziumban f. évben tartandó érettségi vizsgálataihoz elnöknek küldötte ki, — Díszoklevél átadás. A Tanítók házának felavató ünnegsége alkalmából tar­tott diszközgyülésen vármegyénk s városunk D^*~ Folytatás a mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents