Szatmár és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-05-02 / 18. szám
SZATMÁR és vidéke. nak virágai ott, abban a talajban hoznak e gyümölcsöt ? A másik, hogy már kimondjam, nagyon, de túlságosan kultiváljuk a kalkulus rendszert. Az iskola csupa kalkulus világ. És nem nevelő-intézet. A kalkulus képzete uralkodik a tanáron. A kalkulussal álmodik, kél, fekszik a növendék. Célnak tekintjük azt, a mi pedig csak eszköz. Nem is első rendű eszköz. A kalkulus minden öröme a szülőknek. Rettegése és reménye, A jó kalkulus félrevezeti sokszor őket és nem engedi, hogy bele nézhessenek gyermekük lelki világába. A kalkulus pedig mi sokszor örömtelen és gyümölcstelen virágokat fakaszt. Amely virágokat leperzseli — az önálló élet első májusi fagya. Amely virágok korán elhervadnak. Gyümölc8teleraül — lehullanak. Az ismeretek tömegét taszítjuk, visszük be a gyermek tudatába. Amely ismeretek sokszor meghökölnek a tudat küszöbénél. Amelyet meg nem emészthet az ifjú lelke. Nem aszimi- lálhat. Pedig ez a fő. Miként a fizikai tápláléknál a vérbejutás. Úgy a szelleminél is a lélekbe való olvadás, a lelki erők megizmositása. Egészséges irányítása: ez a fő. Az élet a legnagyobb, legbiztosabb kalkulus Mester. A gyümölcs. Az eredmény — ez mutatja meg az igazi kai kulust. Aztán több szeretet. Szeretettel párosult szigort, szigorral párosított sze- retetet. A szeretet, a bizalom szeretet, bizalmat szül. Több melegséget, közvetlenséget. Közelebb a gyermek szivéhez. Ezen keresztül juthatunk csak igazán az ö leikéhez. A szeretet termékenyítő, áldásos sugarai a virághozásnak. A szeretet vezze. Gigászi erőket kívánó kérdésekbe nem vágta fejszéjét. De alig volt Szatmár és Vidékének társadalmi, egyházi, közigazgatási vagy más egyéb kérdése, melyhez alaposan, lelkiismeretesen hozzá ne szólott volna. A legtekintélyesebb városi és megyei emberek sorakoztak e lap körül. Megbízhatósága, igazságszeretete, higgadt, nyugodt temperamentuma előtt még az ellenfél is kalapot emelt. A lap energiájának, erejének, élénkségének, mindenoldaluságának középpontja Sarmaságh volt. Az a munkásság a mit ő kifejtett... bámulatunk, elismerésünk, sőt csodálkozásunk tárgya volt. A lap rengeteg munkája közt más folyóiratok, újságok is sürven hozták Sarmaságh cikkeit, hozzászólásait, szakértekezéseit. Sőt időt vett magának, hogy a kir. kath. főgimnáziumnak könyvtárát modern módszerrel rendezze. A gimnázium értesítőiben közlött értekezései nem egyszer országos feltűnést keltettek. 1891 december 30-án megjelent a „Heti Szemle“ első és mutatvány-száma. A lap szerkesztőjéül a cim lapon dr. Búza Sándor van megnevezve. De mi, belső munkatársak tudva-tudjuk ám, hogy a lap megalapítója, mozgató ereje, egész szelleme Sarmaságh Géza. E lap megjelenése voltaképpen jelenti egyszersmint azt a mozgalmat, mely ebben az időben Szatmár egyházmegyében, de főleg a központban megindul — irodalmi téren. (Könyvtár, Pázmány-sajtó, Irodalmi kör.) A mi egyházmegyénk abban és még sokáig azontúl való időkben is irodalmi munkásság szempontjából az ország elsőrendű egyházmegyéje volt. Valóságos irodalmi méhköpü, melyben serény munkások dolgoznak, gyűjtenek és látják el a kath. közönséget szellemi táplálékkal. napjától fakadt virágban van az igazi gyümölcs. A kényszer, a félelem, a számítás, a stréberség virágai mind... mind ki vannak téve a fagynak. A korai hervadásnak. A gyümölcstel’en- ségnek. A szeretet még az első ösztönöknek is leghathatósabb villámhárítója'. — Ha engem szeretsz,nem teszed! Oh én tudom, én tapasztaltam... hogy a kölcsönös szeretetnek, bizalomnak nagy, visszatartó ereje van! . . . Szókratész, a nagy görög tanító egy tanítványát ezzel a szavakkal vitte vissza szüleihez: — Ez az ifjú engem nem szeret. Az ilyen virágból — gyümölcsöt nem termelhetek .. . A középiskolákban is szükség van a szeretetre. Mert ha annak az ifjúnak szeretetét nem tudjuk megnyerni, kockára van téve egész iskolai élete. Annnak nem lesz se érdeklődése, se figyelme. A kit és a mit nem szeretünk,az nem is érdekel. Se ő, se a tantárgya. Az ilyen ifjúból, az ilyen virágból — gyümölcsöt termelni nem lehet. Legjobb — korán, kellő időben — visszavinni szüleihez. Uj közkórházat! A felszínen forgó s megoldásra váró feladatok között a városi uj közkórház építése az, a melyet legsürgősebben kell dűlőre juttatni. Reámutattunk már több ízben azokra a mizérábilis állapotokra, melyek a közkórház szűk s feladatuknak egyáltalán nem megfelelő helyiségei miatt továbbra már tűrhetetlenek és tarthatatlanok. Ezeket óhajtotta az igazgató főorvos a kórházi bizottságnak bemutatni a helyszinén s ezért tartotta ülését folyó hó 21-én a közkórház helyiségében. A főorvos jelentése részletesen felsorolja s szakszerűen rámutat az ott uralkodó állapotokra, ezért közérdekű voltánál fogva a jelentést egész terjedelmében közreadjuk, mely igy hangzik: Meszlényi püspök maga jár elől. Munkássággal, biztatással. Ha mással nem tudja honorálni a munkát, köszönettel, elismeréssel, egy atyai meleg szóval ismeri el.'Szive, ajtaja, zsebe nyitva van a munkások számára. Mikor pedig anyagi erőhöz jut ... önti az áldozatokat az irodalom berkeibé. E mozgalomból, ez üdvös hullámzásból, e pezsgő életből Sarmaságh oroszlán részt kér. Mindenütt ott van. Mindenütt érezzük erejét. Bámulatos kitartását. Úgy dolgozott az az ember, miniha két keze és két tolla volt volna . . . Sokszor állottam vele szemben az elvek különbözetén . . . sokszor erős és szívós harcot, testvéri és megértő harcot- harcoltam egyes kérdésekben ... de legtöbbször meg kellett adni magam az Ő összehordott, jól megokolt és megválogatott érvei előtt. Bölcsészetileg képzett fő volt. Az ismeretek rengeteg birodalmával. Rendezett koponyáju ember. A mit olvasott, tanult, gyűjtött, azt ugyancsak aszimilálta, vérévé tette. Széles nagy mederben dolgozott. Az alaposság gondolata sokszor ter- jengősségbe csalta. A minden áron való meg- világositás és átnyujtása kissé methodi- kussá, iskolásossá tette. De magyaros volt minden izében. Még a francia nagy szónoknak, JLakordaire beszédének átültetésében is csaknem utolérte a francia nyelv lendületét, tüzét és szárnyalásait. Mi törpék maradtak, azon tizedrendü német pietikus könyveknek leforditói, önképző.- köri fokon maradó átültetői, a kik a magyar eredeti irodalom rovására gombamódon árasztották el abban az időben a j könyvpiacot. Szatmáron való tartózkodása idejében nyerte el az egyetem hittani karától kitűzött pályázatot (800 koronát). E kézirat azonban — tudtommal — nem jelent Tekintetes közkórházi Bizottság 1 Az 1910. évi kórházi zárszámadást és az 1911. évi költségelőirányzatot vau szerencsém beterjeszteni, megjegyzem, hogy az élelmezés és a gyógyszerek rovatánál kitüntetett tulkiadás abban leli magyarázatát, hogy az ö k öri t ó i tűzvésznél szerencsétlenül járt betegek ellátása és azok kezelése nagymennyiségű kötanyag és gyógyszer elhasználását vették igénybe. Minthogy varosunkban az élelmiszerek és az iparvállalatok rendkívüli mértékben megdrágultak és az árak állandóan emelkedőben vannak, azon tiszteletteljes kéréssel fordulok a tek. bizottsághoz, méltóztassék kieszközölni, hogy a napi ápolási dij 8 fillérrel felemeltessék, jelenleg is uz egyes vállalati munkálatok a költségelőirányzatnál sokkal magasabb árban teljesíthetők, ameny- nyiben a vállalkozók a költségvetésben előirányzott összegért a kitüntetett munkálatokat elvállalni nem hajlandók s igy ismét előállott azon eset, hogy ez évben is tul- kiadással lesz pénztárunk megterhelve. Tekintetes kórházi bizottság I Már 1903-dik évben azon tiszteletteljes kérelemmel járultam a kórházi bizottság elé, miszerint méltóztassék a törvényhatósághoz felterjesztést tenni, hogy kórházunk kibővít- ■ tessék, mivel a jelenlegi kórház semmiképen sem felel meg rendeltetésének. Ez idő óta évenkint tettem eralitést a kórház célszerüt- lenségének elhárítása iránt s több ízben Ígéretet is nyertem egy uj kórház létesítésére, de annak kivitele még jelenleg is abban az-állapotban van, mint volt 1903 ban, hogy tisztán csak ígéret maradt, — minthogy kórházunk-ágy száma, épülete, berendezése és annak helyrajzi fekvése semmi körülmények között sem felel meg rendeltetésének, azért ismételten kérem a tek. bizottságot, méltóztassék sürgősen lépéseket tenni, hogy az uj kórház mielőbb megvalósíttassák annyival is inkább, mert épületünk teljesen elavult, a mellékhelyiségek pedig rövid időn belül teljesen huszna- vehetetlené válnak. A főépületben elhelyezett kórszobákban a betegeknek túlzsúfoltsága következtében, — minthogy szellőzte- tési rendszer egyáltalán nincs, csakis az ajtók és ablakok ‘nyitva tartásával lehet szellőztetni, mi a betegek egészségét és gyógykezelését nagyban veszélyezteti —- a közegészségügyi követelményeknek megfemeg nyomtatásban. Egyik-másik kérdésben nem hajtotta meg fejét a bírálók előtt. Mert meggyőződésében, állásfoglalásában rendithetlen tudott maradni. De még milyen rendithetlen. * # * A ki a harcok tüzében áll, az bizony sebeket is kap. A ki az élet tengerébe a maga eszményi világából egyszerre bele- ugrik, az úszik . . . úszik egy darabig . . . de mindig lesznek örvények, melyek hatalmasabbak a halandó embernek erejénél és védekező karjainál. Nem egy ember életében tapasztaljuk ezt. Nem elszigetelt jelenségek ezek. Mindennapiak. Es különösen gyakoriak a kiválóbb szellemeknél. A munka ugyanis áldozatokat is kíván. Sarmaságh az élet ismerete nélkül lép az élet eszményi és cudar valóságai közé. Úgyszólván beleugrik. Gáncsot érez ő már az első lépéseknél. A kiábrándulást ő sem kerülheti el. Mint sok-sok más. Hiszen gáncsok, sebek nélkül harcos alig képzelhető. Legfeljebb az marad nélkülük, a ki mikor puskaropogást, nyelvek sziszegését érzu viszi az irháját. A ki rendesen kritizál. De soha érdemleges munkát nem végez. Az édes semmittevés biztosíték arra,' hogy az ember nem hibázhat. És mások szúrásainak kitéve nincs. Mentői többet dolgozik azonban valaki, annál jobban ki van téve -— a kritikának. Másoknál számba se ypliető gyengeségek — óriásitásának. így van ez minden pályán.. Nem csak a papi, de világi.pályán is. Ha valamit fel kell fújni, . na valakit agyon kell ütni, ha valakit le kell huzni . . . azt csak a rokonokra, illetőleg a kartársakra kell lelni teljes lehetetlen. A jelenlegi szellőzte- tési rendszer pedig .oly nagy mérvű tüzelőanyag elhasználását veszi igénybe, hogy e miatt is csak nagy nehezen tudjuk a fűtést a költségvetés keretén belül fedezni. Mosóhelyiségünk egyáltalában nincs, minek következtében a fehérnemüek tisztogatását vállalati utón vagyunk kénytelenek, eszközöltetni, mi egyrészt rendkívül költséges, másrészt u ruhaneműk nagy rongálásnak vannak kitéve. A jelenleg hullaháznak fenntartott épület annyira hasznavehetetlen, hogy a legszükségesebb boncolást sem lehet eszközölni, igy többször előfordult, hogy a törvényszéki boncoláshoz kiküldött bizottság csak hosszabb rábeszélésre teljesítette a boncolást. Felemlítem még azon körülményt is, hogy épületünk közbiz'tonsdg tekintetében sem felel meg rendeltetésének, mert a főépület csak két keskeny kijáró ajtóval van ellátva, zsindelylyel fedett épület, bolthajtás csak a földszinten van, mig az emelet tisztán gerendás, csak a kórtermek vannak . bolthajtással ellátva s igy egy esetleges tűzvész esetén a menekülés teljesen lehetetlen. Minthogy minden téren a város fejlődése látható, különösen a népesedés emelkedése vehető észre nagy mértékben, csodálkozom, hogy a városi hatóság egy uj kórház létesítése iránt oly közönyösen viseltetik, holott annak hiánya minden téren észrevehető, sőt a helybeli -hírlapok is több ízben felszólaltak. Minden időmet, minden tudásomat és tehetségemet kineveztetéeem óta arra irányítottam, hogy a kórház fejlődését mentői magasabb színvonalra emeljem, de sajnos a kórház rozoga voltánál fogva, célom nem sikerült, sőt a kórház közegészségügy-ellenes voltánál fogva nem csak hogy tudásomat nem tudom érvényesíteni, de az örökös léghuzamos épületben való munkálkodásom folytán egészségem is tneg van támadva. Hiszen még c-iak egy oly helyiségünk sincs, ahol valamire való műtétet lehessen végezni. A jelenleg műtétekre használt szoba szűk, sötét s minden néven nevezendő műtétet ezen egy szobában kell elvégezni,- tekintet nélkül az esetek fertőző, vagy nem fertőző voltára, semmi néveq nevezendő segítőeszközünk nincs, fjmen. épületünk oly primitiv, hogy hordágygyal a kórtermekbe bejutni lehetetlen. Ha figyelemmel kísérjük az orvosi tudománynak az MT* Folytatás a mellékleten. bízni. Azok majd helybe veszik, mint helyén van Makó. Sarmasághot az első nagyobb életvihar földre sújtja. Azt az eszményileg gyönyörűen elkészült lelket, azt a rendezett főt, azt a nemes szivet, acélozott, kitartó, nagy, rettenetes munkát hordozó acélos akaratot összeroppantja az élet. A sebbzett lélek úgyszólván felsir. Térdeire kúszik ... és térdein harcoT tovább . Tovább . . • / O is. úgy jár, mint az az ember, a kit egyszer a kígyó megcsípett és azért remegett.. . remeg a gyjktól is. Elvesztette bizalmát az emberek iránt. Egyedül állott, mint a puszták egyetlen fája, melyen végig rohant a villám. De le nem sújtotta. Még termőképességét sem bírta csökkenteni. Nem volt bizalmas barátja. Csak azok nagyszáma, a kik gyengeségét nézték csak és más minden előtt szándékosan szemet hunytak. Pedig errare humanym est. Tévedni emberi dolog. A világban legtöbbször az emberi fogyatkozásokat nagyító üvegen nézik. Es rendesen azok, a kik maguk sem jobbak a Deákné vásznánál. így van ez minden pályán. A nagy erénycsőszöknél pedig súlyosabb elemzés után nagyobb és sötétebb pontokat lehetne találni sokszor annál, mikkel másokat agyonütni, kivégezni akarnának. De talán ügyesebbek. Merészebbek. A fejüket dacosan tudják hátra vágni. Mikor azt le kellene hajtani a földig, hogy azok hintsenek hamut reája, kiket meg és elitéltek. Oh, mily gyönyörűséges gyűjteményt lehetne összeállítani a félben maradt szenteknek, erkölcsbiróknak, a stréberek létráján méltóságokba jutott begombolkozottaknak élettörténetéből. Csak munkásságuk tartalmát boncolni kellene és kutatni szerencséjük és Röhögés, szamárköhögés, in» fluenza és a légzőszervek bajainál az orvosi kar kiváljó eredménnyel alkalmazza a SIROLEÜ ,,^oche(("t) SIROLLN „Roche*-t kellemes ize és kiváló h tása olytán szívesen veszik ÁM összes gyógyszertárakban eredeti SIROLIN „Roche“ csomagolást kérjünk és haté* rozottan utasítsunk vissza m nden póikészitmén.(, F. HOFFMANN-LA ROCHE & Co, Basel (Svájcz). -=- Grenzach (Németország),
