Szatmár és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1911-05-02 / 18. szám

SZATMÁR és vidéke. utóbbi időben történt fejlődését, akkor lehet csak észrevenni, hogy mennyire hátramara­dott az intézet I mennyire nem érdemli meg jelenlegi elnevezését. Jelenleg egyetlen egy kórházat sem lehet elképzelni Röngen féle vizsgálati mód­szer nélkül I I jelenleg feltalált „Erlich“- féle gyógykezelés nélkül, mely gyógyeszkö- zöket nálunk a helyszűke miatt berendezni teljes lehetetlen. E gyógyeszközök hiánya működésemet teljesen lehetetlené teszik. Ha a tek. kórházi bizottság figyelem­mel kiséri a kórházba felvettek évenkinti számát, úgy kitűnik, hogy azoknak emelke­dése alig észrevehető, még pedig azon ok­nál fogva, bogy csak azon betegeket tudom felvenni, akiknek gyógykezelése kórházon kivül teljesen kivihetetlen.. Az olyan meg­betegedési eseteket pedig, akiknél a házi­kezelés valamennyire is lehetséges, kényte­len vagyok elutasítani, különben kórházunk annyira túl volna zsúfolva, hogy a gyógyu­lást keresők csak könnyebben veszélyeztetik életüket, de meg tehetősebb beteg ily kórházbani elhelyezésre nem is reflektál. Ha a tek. kórházi bizottság figyelem­mel kisérte az ez évben üresedésbe jött másödorvosi állás betöltésével beérkezett pályázatokat, azon szomorú tapasztalatra jut, hogy eze'n állásra csak két pályázó jelentkezett s ezek közül is egyik kérvényét a pályázat lejárta előtt visszavonta, e szo­morú körülményt én igen természetesnek találom, mert hé e kórházat bármelyik pályázó áttekinti, elveszíti kedvét, mert nem akad orvos, kinek oly csekély ambiciója legyen, akinek tudását s tudvágyát e kórház kielégítse. Jelenleg én is abba a helyzetbe jutottam, nem fejleszthetem tanulmányaimat, hiszen bármit és bármennyit is saját! teak el, e kórháznál megvulósituni lehetetlen. A jelenleg kinevezett másodorvos is csuk az én rábeszélésem következtében tartja meg másodorvosi állását azon Ígéretem mellett, hogy a törvényhatóság ét fogja látni, hogy e kórház rendeltetésének meg nem felel s egy uj kórházat fog a legrövidebb idő alatt létesiteui. Egyb«n pedig jelentem, hogy felelőséget közegészségügyi i közbiztonsági tekintetben nem vállalhatok és a kórház jelenlegi állapotáról a nmélt. belügyminisz­tériumhoz jelentést teszek. Igen kérem a tek. bizottságot méltóz- tassék jelentésemet fontolóra venni s oda hatni, hogy az uj kórház mentői előbb megvalósittassék. Az 1910. év december havában nagy veszteség érte kórházunkat, amennyiben a kórház másodorvosát elhalá­lozás következtében elveszítette. Elveszített egy oly lelkiismeretes, emberszerető és tudományosan képzett orvost, kinek minden tudása és minden törekvése oda irányult, hogy U szenvedő emberiségnek mentői na­gyobb hasznáru lehessen. Szatmár-Németi 1911. április hó 19. 0r. Kölcsey Ferenc ig. főorvos. A város ezok után nem térhet ki a jogos követelések teljesítése alól s hisszük, hogy habár nagy áldozatok árán is — rövi­den megvalósítja az uj közkórház felépítését. emelkedésük rejtett rugóit Csak akkor láthatnék igazán, hogy mily gyarlóságokkal vannak tele... és hogy bizony emberek vagyunk mindnyájan. * * * De hagyjuk. Sarmasághnak nyuga­lomba kellett vonulnia. Legjobban sajnálta Meszlényi püspök, hogy ebbe bele ment. Többször — sóhajtva — emlegette előttem. Mert hogy püspöke szerette, becsülte és az egész embert mérlegelte ... az bizonyos. ’Iszen minden ellenhatás dacára szents?éki tanácsossá tette. Mert Sarmaságh munkás­sága, tevékenysége mellett úgyszólván el kellett némulnia a kérlelhetlen bírónak, az ő szerencsétlenségét úgyszólván tulkiáltotta és a feledés fátyolával bontotta óriási tevékenysége. Egyénisége. A fővárosba megy. Egy kolostornak csöndes szobájában veszi fel most már a maga lelke forrásából való mentést. Hogy ő fog egy nagy munkához. Az egyetem hittudományi karának pályatételét dolgozza. Rövid idő múlva azonban Bende püspök a nyitrai főgimnázium tanárává nevezi ki. Itt uj életet kezd. Második otthonává teszi e várost, mélynek határában szőlőt vesz és házat épit Itt folytatja nagy mun­káját és fejezi is be. Pályázata sikerrel jár, „A család, egy­ház, állam jogai és Tcötelezettségei a tanítás és nevelés terén" cimü munkájával megnyeri a Horváth-féle alapból kitűzött kettő ezer koronás dijat. És pályanyertes munkája két kötetben megjelenik. Nagy keresetnek is örvend. E munkában ömlik szét és kapcsoló­dik rendszeres egészbe Sarmaságh renge­teg tudása és ismerete. Úgyszólván bírókra kél bőséges ismeretanyagának elrendezésé­vel. Kiforrott bölcseleti ismerete, nagy, hatalmas látóköre, rendithetlen hite, haza­fias érzése, egyházias felfogás, szép — itt- ott terjengős — nyelvezete mind ... de Apróságok. Vasárnap a hegyi vasúton incselkedik egy nagyhegyi szőlőbirtokos egy előcseri társával, hogy a boruk nem is bor, hogy igy.. hogy úgy g végezetül azt mondja neki: — Hiszen még cserebogaratok sincs I — Több van mint nektek! — szólt rá az illető nagy elkeseredéssel. * Boszankodik egyik helybeli újságíró, hogy nem knptu meg a kért szabadj egyet s nagy méltatlankodással beszéli a kollégáknak, hogy | miniszter még csak azt sem mondta, miért nem teljesítette a kérelmét, hanem csak egyszerűen vissza küldte az arcképét. — De azért ebből is megértetted, — kérdik tőle a társai — hogy mit akart mondani. — Persze, hogy megértettem ; ez virág­nyelven azt jelenti: mehetsz a fenébe. * Az általános és egyenlő választói jog­ról folyik a beszéd s iszonyú nagy hangon magyarázza egy Justhpárti korifeus annak üdvös voltát a hallgatóságnak, mikor meg­szólal egyik barátja: — Hát csakugyan olyan nagyon kí­vánod te az általános és egyenlőt? — Kívánja az ördög! de hát valami uj nótát kell fújni, mert a régire már senki sem hallgat. * A fővárosi lapok sok mindenfélét öss/.e- firkálnuk arról, bogy miért maradt el a szerb király látogatása, de | miket írnak, azokból egyik sem igaz. Belgrádi levelezőnk szerint a dolog úgy áll, hogy Péter királynak úti­költségre lóvén szüksége, benyújtott egy váltót az ottani pénzintézeteknél, de egyik sem akarta megszavazni, csak ha egy jó kezest is uláirut, ám de nem tudott kezest találni: - ­* X ur szenvedélyes horgász, minden délután ott ül a Szamos partján és lesi a szerencsét. . — Mert kérem, — magyarázza egy ismerősének — ez a legpraktikusabb szóra­kozás. Hu akad a horogra, estére megsül és pompásan esik rá a savanynvizes bor, ha pedig nem akad, akkor keserűségében iszik az ember, hogy vigasztalódjék. Demeter. Nagy bolti tiiz a Deák-téren. Felrobbant a Bartók droguéria. Ma délelőtt 11 órukor veszedelmes bolti tűz . volt Bartók Lászlónak "a Papolczy palotában levő tlvoguéria üzletében. A kár igen nagy s az üzlet tulajdonosnak nagy vagyonát semmisítette meg a pusztító robbanás, de ezer szerencse, hogy a vesze­delmes robbanásnak az egész épület áldoza­tául nem esett s hogy a sebesültek súlyo­sabb sérüléseket nem szenvedtek. A tüzet robbanás idézte elő. Az üzlet tulajdonos a belső helyiségben dr. Vajay Imre részére mind közreműködtek, hogy müve irodalmi és bölcseleti színvonalra emelkedjék. Ilyen volt az ő nyugalma nyugdíjas korában is. Azonfelül az iskolában, kar- társai közt is tekintélyt, becsülést szerez. Tanítványai pedig gyermeki bizalommal ragaszkodtak hozzá. Nyitra társadalmi életében is csakhamar felismerik a tudós tanárt, a ki felolvasásaival mindig figyelmet és érdeklődést tud kelteni. Ha jól emlékszem csaknem tíz évig tanárkodik még Nyitrán. Mig végre szél- hüdés éri. Le kell mondania tanári állásáról és gyógyulást keresni, Itt megszakad a felőle való tudásom szála. Katholikus fő­gimnáziumunkon megpillantott gyászlobogó jelezte a múlt hét keddjén, — hogy Sarma­ságh Géza Nagybányán kilehelte lelkét. * $ * A tudósok Írnak, beszélnek egy ván­dor madárról. Amelyik több helyen rak fészket. És mindig messze. . . messze száll — otthonától. De mikor végét, múlását érzi .. . Ösztönénél fogva vissza repül abba a fészekbe, a hol született, a napvilágot látta meg, vagy fiók korát töltötte . . . A mi Sarmaságunk is- úgy látszik, bolyongásai után érezvén múlásának ide­jét . . . vissza szállott, visszatért szülőföld­jére, a hol a napvilágot meglátta és gyer­mekkorát töltötte. Ott a magasra nyúló hegyek közelé­ben ... a nagybányai hüs temető ligetében domborul az ő sirhalma. És ha tanít­ványainak ezrei. . . ismerőseinek sokasága közül valaki megáll majd a hant mellett. . . igazságosan, emberségesen, hálával eltelten nem Ítélhet másként, mint. .. — Ami gyengeséged volt, az mind elporlad a te halandó testeddel ... de szellemed, munkád, óriási erőfeszítéseid nem múlhatnak el. Élni fog minden igaz­ságos ember emlékezetében. Bodnár Gáspár. karbolsavat olvasztott kézi benzinlámpa segítségével s a kipattant szikra egy pillanat alatt lángba borította az egész helyiséget. Bartók azonnal felszólította alkalma­zottjait a menekülésre s azok a Deáktérre nyiló boltajtóu s a mellék helyiségeken át szerencsésen kimenekültek, A bolti szolga kivételével, ki a bolti erkélyéül ugrott le úgy, hogy a súlyos zuzódásokat szenvedett alkalmazottat a mentők szállították el. Meg­sebesültek azonkívül Máthé és Suba tűzol­tók, de az ő sebesülésük könnyebb termé­szetű. A legnagyobb kárt azonban Bartók szenvedte, kinek az egész üzleti berendezése elpusztult. Veszedelemben forgott az eme­leti helyiség is, de tűzoltóink önfeláldozó tpunkájáauk sikerült nagyobb bajnak elejét venni. A rendet, melyre most — nagy vásár lévén — különösen szükség volt a két ka­tonai készültség s a csendőrség tartotta fönn. A kár szakértők becslése szerint 50,000 korona, melyből biztosítás révén alig 6000 korona térül meg. HÍREINK. Orgonavirág. Újra tavasz. Az orgonavirág Szelíden hajlik, — oly nehéz az ág. Oh be régen vágyom beteg szívvel rátok Boruljatok rám orgonavirágok. Öleljáek át, élet, fény, tavasz ... Csak egyszer még, hadd enyhüljön az átok. Takarjatok el orgonavirágok. Mindegy, a halál úgy is elszakaszt, Az életem még hadd csókolom rátok. Oh ne remegj! E szív már nem maraszt, nn elmegyek! Lesz hő nap, enyhe éjjel, Halvány fürteid vihar szórja széjjel. Miért hajlik le, talán sir az ág S mint szemfedő — hull, hull a sok virág. Most, mintha öntudatlan rám hajolna, Szivembe halk, elfojtott zene szólna S reszket némán a mozdulatlan ág. Én csak ölelem ... ölelem halálig. A lelkem ölel, tőled el se válik Oh sápadt, forró orgonavirág. Tavasz lesz, uj virágban áll az ág. Lesz forró nap még, tiszta holdas éjjel, S mig illatát fent az ég issza kéjjel, A földön haldoklik a sok virág. Lesz vihar, mely dús fürteid szerte-szórja, Lesz, aki mosolyogva eltiporja És hol lesz, aki sírva szeretett ? Egy halvány, hulló virágod se kérte, Leborult, a földet csókolta érte tis nem remélt, nem várt, csak szenvedett. Csiastár Ilona. (Máramarosaziget.) — Májul, a föld életének forradalmi időszaka. Minden pompázatos erejét május havában fejti ki a föld. Sarjadó, felszínre törő, forgatagos ereje átzuhog a színekbe. Ezért van, hogy az emberiség minden remé­nyének kivirágzása követi a természet idő­szaki kivirágzását. A világ msgváltást hir­dető szocializmus eszmeharcosai is május első napját avatták fel ünnepüknek, önma­guk és céljaik lényegét erősítvén azzal, hogy a föld forradalmi időszakának dátumához kötik a maguk forradalmi dátumát is. A vörös május az idén azonban sáros május lett, a szociáldemokrata párt tagjait ez sem riasztotta vissza s bejelentett munkásgyülésüket tegnap délután megtartot­ták a Kossuth-kertben. A május poétikus hangulatának még kedvezett a hajnali idő, szólott a zene a város utcáin, vigság honolt mindenütt. Csak a költözködésre jött csúf sáros idő, egész nap zuhogott az eső. — A szatmári békekötél évfor­dulója. Nevezetes napja volt tegnap a magyar történelemnek s közelebb Szatmár- megyének. Nevezetes, de egyben szomorú is, ekkor tette le 12.000 kuruc a fegyvert a ínajtéuyi síkon. Rákóczi az országból távo­zása előtt Károlyi Sándort tette hadai fő­vezérévé, ki a békét megbeszélő gyűlést színhelyéül Huszt helyett Szaluiért válasz­totta s itt önkényüleg ápril 29-én a békét megkötötte s az erről szóló okmányt ugyan­aznap Pálffy Sándor József császár hadainak fővezére irta alá. Május 1-én vonult ki a bizottság a majtényi síkra Károlyi Sándor az itt teljes fegyverzetben, lobogó zászlókkal kivonult kurucokhoz beszédet intézett, mely­ben ismertette a lefolyt békealkudozást e az elért eredményeket. Aztán letelte' a király iránti hűség esküt. A kurucok 160 zászlót szolgáltattak át. Rákóczi a szatmári békét 'sohasem fogadta el, inkább végig bujdosta a félvilágot s nagy birtokait a győztes hata­lom zsákmányául hagyva, a számkivetés keserű kenyerét választotta. Ennek a béke­kötésnek volt tegnap a kétszáz éves fordulója. A kismujtényi állomás közelében kőemlék jelzi a békekötés színhelyét, mig Szatmár város a Yécsey ház homlokzatán készül emléktáblával megjelölni a szatmári béke­kötést, — Eljegyzés. Kozma Sándor szat­mári magánmérnök eljegyezte Acs Milikét Gyöngyösről. — EikUvÖ. Dr. Fischer József hely­beli fiatal ügyvéd f. hó 9-én tartja esküvő­jét Adler Ellával, néhai Aosády Ignácnak, a kiváló történetírónak unokahugával Deb­recenben. — A püspök bérmautja. Dr. Bo- romisza Tibor megyés püspök az idén az erdődi esperesi kerület plébániáin fogja a bérmálást végezni. A bérmálás sorrendje a következő: Május 20 án d. u. megérkezés Erdődre; 21-én bérmálás, 22-én visitátió, iskolák látogatása. 23 án d. e. fél 9 órakor érkezés Madarászra, bérmálás, visitátió, 24-án d. e. 9 órakor érkezés Szakaszra, bérmálás, visitátió. 24-én d. u. fél 7 órakor érkezés Krasznabéltekre, 25-én bérmálás, d. u. Gyöngy visitátiója. 26-án d. e. fél 9 órakor érkezés Nántüre, bérmálás, visitátió. 27-én visitátió Krasznu bél teken. 27-én d. u. 6 órakor érkezés Sándorfaluba, 28-án bérmálás, visitátió. D. u. Nagyszokond filia visitátiója. 29-én d. e. 8 órakor, érkezés Szinfaluba, bérmálás, visitátió. D. u. 6 órukor érkezés Alsóhomoródra, 30-án bérmálás, visitátió. D. u. 6 órakor érkezés Krasznaterebesre, 31-én bérmálás, visitátió. 31-én d. u. 6 óra­kor érkezés Nagymajtényba, junius 1-én bérmálás, visitátió. Junius 2-án d. e. Gil- vács filia visitátiója. — Gyermeknapok eredménye. A humanizmusnak és jótékonyságnak ezt u meleg és kedves ünnepét a közönség, ha nem is fogadta oly szeretettel mint előző években, a gyűjtés mégis elég kedvező ered­ménnyel végződött. A Jákei Károlyné, Wullon Lajosáé, Unger Istvánná, Morvái Jánosné, dr. Hiiraezlhy Béláné, Pirkler Józsefaó, Burtl Róbertné, Sólyom Ferenoné és Varjú Ibolyka gyűjtéséből 174 K 73 f, Mertz JózBefné, Szabó Gézáné és Óváry Ilona gyűjtéséből 37 K 53 f, Lévay Józsefné gyűjtéséből 41 K 16 f. A színtársulat tagjainak, Heves Béláné, Bállá Erzsébet, Károlyi Leona, Komáromi Gizi s Pongrác Matild gyűjtéséből 80 K 68 f jut a jóté­kony célra, mely gyűjtésért a fáradhatatlan hölgyeknek és nemesszivü adakozóknak ez utón mond köszönetét a Gyermekvédő Liga elnöksége. — Sarmaságh Gálának ny. fő- gimn. tanárnak lapunk alapítójának s szer­kesztőjének temetése nagy részvét mellett ment végbe Nagybányán. A kir. kath fő- gimn. mely a temetésen 3 taggal képvisel­tette magát, a következő gyászjelentést adta ki: A Szatmárnémeti kir. kath. főgimná­zium tanári kara mély megilletődéssel jelenti egykori kartársának Sarmaságh Géza áldozó papnak s ny. gimn. tanárnak elhunytát. A megboldogult nagyarányú és értékes tudo­mányos munkásságával dísze és büszkesége volt egykor gimnáziumunknak s kartársi jóindulatával, megnyerő modorával mindnyá­junk szeretetét birta; kiváló pedagógiai képzettségével s szerető bánásmódjával tu­dásban és nemes érzésben a tanítványok ezreinek volt vezére. Szatmár-Németi, 1911. ápril 25-én. Az Isten kegyelme legyen jutalma érdemeinek I — A jótékony nőegylet — mint értesülünk — e hó folyamán műkedvelői lelkes gárdájának s a színtársulat tagjainak közreműködésével ezinielőadást rendez a vá­rosi színházban. A felkért tagok a legna­gyobb kézséggel vállalták el u szereplést, ugyancsak kedvező eredménynyel jártak el színészeink felkérésénél s igy remélhető, hogy e hó végén egy kedves színi előadás­ban nyilik alkalma gyönyörködhetni a szat­mári közönségnek. — VÍVÓ verseny. A Szatmári Torna és Vivóegylet f. hó 29-én igen szépen sike­rült vivóversenyt rendezett nagyszámú kö­zönség jelenlétében a Pannónia dísztermében. A zsűriben azok vettek részt, kik múlt számunkban említve voltak. Tizenkét neve­zés történt s minden egyes vívó 10—10 mérkőzésben vett részt. 6 dij volt kitűzve, melyek közül az elsőt Asztalos József, másodikat Szombati István, harmadikat Rác Károly, negyediket Dobos István s ötödiket Vojnár János, a Papp Aurél által kitűzött esztétikai dijat Tereh István nyerte el. A tanfolyamot s a versenyt Demkő Sándor vezette dicséretes buzgalommal. A dijakat Thurner Albert osztotta ki a győzteseknek. A versenyt a Pannónia külön termében rendezett lakoma fejezte be. — Főorvosi kinevelő!. Csaba Ador­ján, vármegyénk főispánja Dr. Schönpflug Béla nagykárolyi tiszti orvost vármegyei főorvossá kinevezte. — Doktorrá avatás. Kozma Tibor Jánost, Kozma János érkörtvólyesi gör. kath. esperesplébános fiát, ki Kolozsvárt április hó 20-án szigorlatait kitűnő sikerrel tette le, szombaton a jogtudományok doktorává avatták. — Közgyűlés. A kereskedő ifjak köre évi rendes közgyűlését május 7-ón d. u. fél 3 órakor tartja meg Petőfi-utcai helyiségében, melyre a tagok ez utón is meghivatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents