Szatmár és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-02-07 / 6. szám
Huszonnyolcadik évfolyam. 6-lk szám. Szatmár, 1911 február 7, íatmár és vidéke TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. 'veMEGJELEN MINDEN KEDDEN. Az előfizetés ára: Egész évrg . . 6 kor. I Negyedévre 1 kor. 50 fill. Fél » . '3 » I Egyes szám ára 16 » SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések küldendők : Morvái János könyvnyomdája, Eötvös-utoa 6. az. # ♦ Telefon-szám : 73. ' —v HIRDETÉSEK -s— e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében vétetnek föl. A hirdetések díjjal előre fizetendők. Nyilttér garmond sora 20 flllér. Gróf Montecuccoli Rudolf tengernagy a flottafejlesztésről. (Folyt, és vége.) XV. kérdésünk. A kis flotta mozgósítás esetén a defenzívára vetheti magát, kitérhet a döntés elől anélkül, hogy ezzel feláldozná a tekintélyét. A nagyobb flottának hadi vállalkozásokba kell bocsátkoznia, keresnie kell a döntést, hogy eleget tegyen morális kötelezettségeinek, Ha azt nem teszi meg, akkor demoralizáló hatással lesz a nép és az egész fegyveres erő szellemére. Ha azonban megteszi és vállalkozásai kudarcot, vallanak, pkkör kínos és bénító precedenst fog teremteni \ a hadjárat további lefolyására nézve. Miután különben sem tudnak olyau flottát szervezni, amely meg tudna mérkőzni, a nagy tengeri hatalmak erejével és mivel a tengeren csak keveset nyerhetünk, erkölcsileg azonban sokat veszíthetünk, nem volna jobb, ha. megelégednénk egy kiesi jól szervezett hajórajjal ? Montecuccoli gróf válasza. Erre a kérdésre részben megfeleltem már. A kis flotta a háború kezdetén kénytelen lesz a fő hadikikötőbe visz- szavonulni. Hogy milyen benyomást fog ;ez tenni a lakosságra, elsősorban a parti lakosságra, azt el lehet képzelni ’ Eddigelé minden flotta, amely az abszolút defenzívára adta magát gyáTARCA. A viszontlátás. Irta: Lendvay Miéi. Egy régi templom oltárképén láttam egy hasonló arcot. Magdolna volt. Arcán a megbánás, a szomorúság és a fájdalom egész sora., tükröződött vissza. Halvány volt és olyan élettelen, hogy sokszor igazán azt hittem, hogy csak valami antik szobor. Ha megmozdult, kirit belőle uz élet gyötrelme. Olyan szenvedő asszony volt és mégis mosolyogni próbált, hogy eltitkolt fájdalmát ne árulja el a világ előtt, mely legfeljebb csajt szánakozott volua rajta. j.Esténkint sokszor eltűnődött s elteft szive fájdalommal,, rágondolva összeezakado- zott életére, melyet 'bár nein is lehet összefoltozni. Mert nem volt az ő életében más, csak, szenvedés, önámiiás, hogy elringassa lelkét 8 beletörődjék u mindennapi élet egyformaságába. Úgy megkinozta ilyenkor magát, hogy laseankint megindultak könnyei és siratta, elveszett ifjúságának ideáljait. Visszagondolt arra, hogy mint tizenhét éves leány, milyen meseszert! szépnek képzelte az életei, megosztva azzul, akit szeret. Milyen más lett belőle? Olyan unalmas és megszokott történet szoaan elpusztult, anélkül,, hogy tulaj- donkópeni feladatát csak részben is szolgálhatta volna. Ennek erkölcsi hatása minden egyes esetben lesújtó volt. A mi tengerészetünk sohasem volt olyan quantité négligeable, hogy tekintélyének pusztulása nélkül elillanhatott volna az ellenség elől. Azonban eltekintve ettől, van a tengeri hadviselésnek két olyan lényeges elve, amely a legkisebb flottára nézve is lehetetlenné teszi, hogy — főleg a kis Adriában — kitérjen a döntés elöl. I Az. egyik elv uz, hogy valamely hajóraj csak akkor ura a tengernek, ha már ártalmatlanná tette az ellenség flottáját. Az ellenséges hajóruj parancsnokának már csak azért is fel kellene‘".keresnie, harcra kellene kényszerítenie és meg kellene semtnisitenie a hajó,rajunkat, bújjon az bárhová és legyen az bármilyen kicsi. Ezzel a meg^emmisitéssel annál gyorsabban fog elkészülni, minél kisebb a mi flottánk. Olcsó babért fog aratni, a mi népünk pedig, még ha tudatában volna is flottánk inferioritásának, érezni fogja a vereség deprimáló hatását. Ismétlem, elsősorban a saját kicsi flottánknak nincs is módjában, hogy kitérjen a döntés, illetve a megsemmisülés elől. A hadviselés második axiómája, úgy a szárazföldön, mint a tengeren sohasem volt ez, hogy: „Kiinéld magadat, amennyire teheted!“ hanem igenis: „Árts az ellenségnek, ameny- nyire kitelik tőled 1“ Ezt el lehet, ezt volt az övé is, amilyent már alig érdemes felemlíteni. Nem mehetett ahoz, akit szeretett, mert az egy szegény festő volt, aki akkor indult küzdelmes pályájára. 0, hogy megmentse tönkrement családját, odaadta kezét egy gazdag embernek, aki a rájuk omló házból kisegítette őket. Mindez álom 1 ként tilnt fel előtte s csak a nászuton jött reá nézve a kiábrándulás. Sokat szenvedett s eközben arra a trónÖ dolntru jött, hogy véget vet elhibázott életének s legalább elmúlik a szenvedés. De mikor meg akarta tenni az utolsó lépést, szive alatt megmozdult gyermeke. önmagát elemészthette volna, de azt az ártatlant, ki nem tehet az ő bűnéről...? És ez meggátolta elhatározásában. Ettől a pillanattól kezdve addig, míg világra hozta gyermekét, amig beszédre tanította, az ő élete egy martir. szenvedésének hosszú láncolata volt. Szőtte álmait, melyek legalább pillanatra -elfeledt,ették a valót. Visszagondolt arra. az: időre, mikor aboz a férfihoz simulva sétdlt, kit fiatal lelkének egész szenvedélyével szeretett. Megújult előtte a sok boldogító kép. Egyszerre nagy zajjal beszalad gyermeke- s ő. felébredt. Oly rossz volt neki ez uz ébredés, melyet csak a rózsás arcú, szőke kis leányának megjelenése enyhített csupán, akit szeretettel vont ölébe és elhalmozta anyai szivének minden gyöngédségével. A kis ungy&l elaludt. Ö ott ölt most ismét egyedül, pedig el kell várni a legkisebb hajórajtól is. A legkisebb haditengerészet köte- lessége, hogy minden sülyedö hajója levigyen egyet az ellenség hajói közül. Ez háború-szükség és hagyománya minden flottának, amely megbecsüli a maga lobogóját. Az én javaslataim csak azt célozzák, hogy jól organizált hajórajt kapjunk. A hajórajnak oly erősnek kell lennie, hogy háború esetén kilátásai legyenek a sikerre. Szükséges hogy a tengerpartunk és a kereskedelmünk megtámadása rizikóval járjon a támadóra nézve, különben forma szerint kihívjuk a támadás ra. V. kérdésünk. Némely szaklapban szó volt arról, hogy 8 — 10.0Q0 tonnás, de jól fe!fegyverzett csatahajók sikeresen . szembeszállhatnának a drága dreadnougthokkal. Hogyan vélekedik Nagyméltóságod erről? Montecuccoli gróf válasza. Nem ludok róla, hogy előkelő és kiváló szaklapok olyan teória mellett kardoskodnak, mintha jól felfegyverzett 8—10.000 tonnás hajók sikerrel szembeszállhatnának a dreadnoughtokkal. És ha állítanának is ilyesmit, a gyakorlat már ítélt az ilyen teóriák felett. Mert az óriás költségek ellenére is az összes tengeri hatalmak a dreadnougthok építésével rácáfoltak az elméletre. A kis hajók teoretikusai az ár ellen úsznak. Ezen nem szabad fennakadni; mindig akadtak ilyen emberek. jái’ui, mozogni akart, hogy szabaduljon attól a gondolattól, amely egész lényét eltöltötte. Ma fog eljönni, akit úgy szeretett s aki még ma is mindenné. Igen röviden irt neki, hogy ma hazaérkezik. Mikor külföldön értesült férjhezmene- (eléről, ő még messzebb ment a világba. Dolgozott s a munkával kezdett a fájdalomba is beletörődni. Ekkor festette meg. „ Vz asszony és a kisértés“ cimü képét, melyben nem egy motívum volt, melyet az ő életéből vett el. Ez a kép megalapította jövőjét. Mu jött haza s el fog jönni ő hozzá. Mit fog mentségére felhozni, mit fog mondani annak a férfinak, aki csak birája lehet ? Csak most tárult fel helyzete igazán ijesztő voltában. Szeretett volna menekülni, segítségért kiáltani, feltárni az ablakot, hogy meg ne fúljon; de nem volt ereje. Ott ült mozdulatlanul, kétségbeesve- Mit fog neki mondani ? Mindig csak ez járt eszében. így múltak az órák s már a szalonban felgyújtották a lámpát is. Ekkor egyszerre csengetés hallatszik. Most jön. Szive hevesen dobogott. Az ujtó felnyílt és férje állott előtte. Nagyon ijesztően nézhetett ki, mert férje azt kérdezte: — Talán rosszul van ? — Nem, nem — hogy minden beszélgetésnek elejét vegye — nincs semmi bajom. Magában félt még a gondolattól is, hogy most fog jönni az a másik is, akit oly nagyon várt, de akinek jöttétől annyira remeg. Technikai szempontból a magasabb tonnatartalom következménye annak az igyekezetnek, hogy fokozzák a csatahajók defenzív erejét, mindenekelőtt a páncél erősítésével. Tegyük fel, hogy kisebb csatahajók, amelyek sohasem viselhetnek olyan erős páncélt, mint a dreadnougthok, mégis hasonló horderejű ágyukkal mennének harcba, akkor a dreadnought mindenesetre olyan távolságból venné fel a harcot, mely mellett öt sérthetetlenné teszi a páncélja, tnig ellenben az ö lövedékei a kisebb csatahajó gyengébb páncélját átütnék és ellenségét harcképtelenné tennék. A további előnyök, melyekkel a legnehezebb csatahajók típusai a 10.000 tonnás csatahajókkal szemben rendelkeznek, röviden összefoglalva a következők : lehetségessé vált a viz alatti páncélvédelem aknákkal szemben; nagyobb gyorsaság; nagyobb koncentrációja az erőknek ; kisebb költségek, nagyobb támadó és védekező erő mellett ; ugyanolyan harcképesség mellett megtakarítás legénységben és fenntartási költségekben ; körülbelül 50°/0. Ebből kiviláglik, hogy ennek a hajótipusnak választása parancsoló szükség, mihelyt tengeri hatalmak, amelyek mint ellenség tekintetbe jöhetnek, ilyen hajókkal rendelkeznek. A tengernagy úr végezetül még A férje üzleti szellemét eláruló arcával most oly ijesztőnek tűnt fel előtte, bogy a mikor megcsókolta a baját, — összeborzadt. A férj távozott. A kocsi dübörgése elárulta, hogy a házból elment. Megkönnyebbülve lélegzett fel, mikor újból csengetést hallott. Most jön ő. Csakugyan ő volt. Ott állottak egymással szemben és nem volt, mit beszéljenek. A férfi szemében szemrehányás mellett a megindulás s az eltitkolhatlan fájdalom látszott. A nő már tekintetével is bocsánatért esdekelt, lesütötte szemét s megeredtek a könyei. Alig hallhatóan suttogta: — Meg tud-e bocsátani ? A férfi nem felelt, csak megfogta kezét s az ő kezei is megreszkettek az érintéstől. Lassan maga mellé vonta s úgy beszélgetett lázasan, szenvedéllyel. El volt ebben mondva a négy év minden gyötrelme, minden szenvedése s a férfi szégyenkezve vallottu be, hogy oly nagyon szereti, hogy nem tud reá haragudni. Mi mindent érezett ez a szegény, meggyötört asszony, amikor hallotta azt a hangot, mely oly édesen csengett? Érezte ama kéz érintését, melyre oly nagyon vágyott, érezte a forró léhelletett, amely arcába kergette a vért. Mit mondhatott volna minderre? Mit válaszolhatna a szemrehányásra? Csak maga elé bámult és újból elkezdett sírni. Oly megkönnyebbülés volt ez a meggyötört lelkének. A férfi vigasztalni igyekezett. — Nincs veszve minden, még meg. RÖTH SIMON nagyválasztéku cipőraktárát ajánljak a t vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. / r HU riGYELKEZIEIÉS! a Az előrehaladott téli idény miatt a még raktáron levő téli áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók.
