Szatmár és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-17 / 20. szám
Huszonhetedül évfolyam. 20-ik szám. Szatmár, 1910 május 15 __ TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Pünkösd. Irta: Rónai István. » Jól esik az ember lelkének egy- egy szent gondolaton, magasztos eszmén megpihenni. Ez az oka a nagyobb ünnepek soha el nem múló varázsának. Lelki szükséglet ez annyira, hogy szinte rátartunk a megszokott sor- rendre. Dagadó érzelmek hullámain, a léleknek változatos eszmeáramlatai között ringatódzunk ilyenkor. S oly kellemes ez az ünnepi hangulat, ez az oly régi és mégis mindig uj benyomás 1 — Nagy jótétemény ez a mindennapi munkában elfáradt, sokszor elfásult avagy csüggedő kebelnek. A léleknek legkedvesebb foglalkoztatása, O O f iiditö pihenés s a legnemesebb szórakozás az egyszersmind. Mái: mint nagybecsű régiségeket, nagy horderejű történelmi eseményeket is illik az ünnepeket tiszteletben tartani, eszmei tartalmuknál fogva pedig okos és bölcs dolog életközösséget vállalni velők. Ma meg épen a nag.v ünnepek között is a legnagyobbak egyikére, piros Pünkösd ünnepére virradtunk. Készakarva nem hangoztatom, hogy a kereszténység egyik legnagyobb ünnepére. Mert az eszmei tartalom közösségénél fogva felekezeti különbségre való tekintet nélkül az egész emberiség ünnepének mondhatjuk a Pünkösdöt. Az abban rejlő eszmét és gondolatot ősztönszerüleg megünnepli minden nép. A chinui és japán a fák virágzásakor s az első gyümölcséréskor, az eszkimó és lapföldi az éltet adó világosság ébredésekor s majd minden nép külön ünnepet ül az anyagi világ újjászületésekor. A zsidók azonkívül, hogy az égi áldás hatása alatt történő megtermékenyítés gondolatát kapcsolják hozzá, egyik legnagyobb vallási eseményüknek, a törvény kihirdetésének örvendetes emlékezetét is ünnepük Pünkösdkor. S ez a két gondolat — tulajdonképen egy — mert a törvény kihirdetéséhez, a lelw ■ keknek az igazság elvei által való legnemesebb érzelemben vett megtermékenyítése fűződik. Azért maga Mózes méltán . a „legnevezetesebbnek* s a „legszentebbnek* nevezi a Pünkösdöt. S mit’mondjunk róla mi? Reánk nézve már nemcsak a természeti erők ébredését jelenti a Pünkösd, hanem a lelki élet újjászületésének ünnepe is az egyszersmind. A Szentléleknek ünnepe, aki „Ur és Elevenitö“. Magasztos, szent gondolat hordozója s a tökéletesedés felé törekvő- élet irányítója! Még pedig nemcsak vallási, hanem egyéni és társadalmi tekintetben is. Hogy egy ünnep benső értékének felfejtésénél a vallási szempont domborodik ki legjobban, az egészen természetes. Dehát ez a szempont a leg általánosabb, mert ez minden emberrel közös. Valóban. A Pünkösd lényegét képező megújulás — átalakulás — a természetfölötti8ég rendjébe tartozik. Aminthogy a Szentlélek közreműködése első sorban a természetet felemelni, inegneinesiteni van hivatva. És valljuk meg, ezt a természetfölötti elemet valamint az élet nagy kérdéseinek megoldásánál nem nélkülözhetjük, úgy a gyakorlati életköréből kiküszöbölni sem állhat érdekünkben. Hiszen, ennek az elemnek, a pünkösdi tűznek köszönhetjük az emberiség legszentebb javaiért folytatott küzdelmeket, melyekből u lélek mindenkor megifjodva, ujult 'készséggel kelt ki Hiszen ez a pünkösdi 4tüz az, mely összes életviszonyainkat jtnegnemesitette. Ennek tulajdonitható Ja női nem becsülése, a gyermekvilág ftisztslete s a szegények szeretete. S jhogy a legemberségesebb törekvés, wnely testvériségben és egyenlőségben juj társadalmat akar létesíteni, nem flankad, sőt folyton fokozódó erőkifejtéssel halad előre. Szintén ennek a ^pünkösdi tűznek létezésére vezethető .vissza. Es való igaz az, amit egy jeles ftnodern Író hangoztat, hogy az emberiség • nagy- köztársaságának széthúzó elemeit az ez ünnepből táplálkozó hitnek és szeretetnek szent tüze olvasztja össze. A pünkösdi tűz nem engedi, hogy a tökéletesség eszményképe elhalványuljon. Ellenkezőleg. Az erőnek és szépségnek újabb és újabb alakulataiban gyönyörködteti a szivet és lelket. Ezért mondottam, hogy a Pünkösdnek bár első sorban vallási, de nyomban utána egyéni és társadalmi jelentőséget, is kell tulajdonítanunk. Akiben pünkösdi lélek van, az teljes bizodalommal fog a közállapotok megjavításának, a néplélek átalakításának, . s ezzel a haza szent ügye önzetlen elöbbrevitelének munkájához. Az ilyen a keresztény civilizáció erkölcseivel egyezően teljes erővel azon lesz, hogy a „nagy történelmi ideált* megvalósítsa. És ez a törekvés — bármilyen ellenáramluttal szemben — életfeladata és evangéliuma, leikébe Írott törvénye és szivébe vésett érzése lesz minden tisztességes embernek. íme, igy kalauzol a pünkösdi tüz- oszlop a maga nagy gondolata és szent hevülete által történelmi hivatásunk megértéséhez és követéséhez! A Pünkösd eszméjének világánál fogunk felemelkedni arra a magasabb szempontra, mely az egyén boldogulásában a közjó gyarapodását látja, s igy tör utat, lelkűnkhöz az a tisztul- tabb felfogás, mely szerint mindnyájan eszköz vagyunk a Gondviselés kezében *« pwwtem- az emberi tökéletesedés nagy épületének felemelésében, s hogy kinek-kinek közreműködni a közjó érdekében elengedhetetlen kötelessége. Ezt jelenti a Pünkösd annak, aki a tüzes nyelvek beszédét megérti, s kinek lelkét a magasztos ünnep szent gondolata megihleti. A piros Pünkösd lángoló fényTÁRCA.- - I» oton — A rózsa. — Mese. — Irta: Peterdi Sándor. A királykisasszony unottan járt-kelt a tündéri szép kertben. Nem gyönyörködött a feléje mosolygó virágokban, nem hallgatta a fák között éneklő, fütyülő madárkákat. Nem érdekelte őt semmi. A hoppmester miudenütt nyomában volt a királykisasszonynak és megpróbálta őt szórakoztatni. Erről is, arról is kezdett beszélni, de a szépséges szép királykisasz- szony félbeszakította őt. — Ne fáradjon kérem 1 Nem érdekel. A királykisasszony folytatta sétáját. így ért a kert egyik legszebb részéhez, ahol hatalmas, vérpiros rózsák pompáztak. Talán az egész világon nem voltak ezeknél szebb rózsák. A lepkék mind erre szálltak, a madarak mind itt csipegtek, a szellő, a napsugár itt játszadozott, ahol az illat kéjes mámorba ringatta őket. A királykisasszony is megállt és mégis egy tekintetére méltatta a gyönyörű virágokat. — Ugy-e, fenség, ezeknél szebbet még a tündérek országában sem találhatni? — lelkesedett a hoppmester. — Nem tudom még nem voltam ott, — feleié a királykisasszony. — Nézze ezeket a bársonyos szirmokat... ezt a büszke tartást — azután micsoda illat... A királykisasszony kicsinyéivé bicen- tette el ajkait. — Pedig nagyon közönséges valami... Minden rózsa ilyen... minden rózsának hasonló az illata ... és a színe? Nincs benne semmi különös... Elhallgatott, de csakhamar igy folytatta : — Ah! Ha a rózsák például kékek volnának... mint az ég, mint a nefelejts, mint az én szemeim... akkor gyönyörű volna! Akkor tudnék gyönyörködni, akkor . örömet lelnék bennük... Kék rózsa... oh mily bájos volna... A hoppmester nem szólt semmit, de magában ezt.gondolta: — Királyi óhaj, — parancs! Majd lesz rá gondom, hogy itt kék rózsák nyíljanak 1 Azt hiszem, a főhoppmesterség igy biztos. Még aznap felkereste a főkertészt. — Főkertész 1 Hallott már maga kék rózsákról? Látott már? — Nem én, uram, azon egyszerű okból, mert kék rózsa nincs. Ha nincs — legyen I A királykisasz- szony akarja! Reményiem ennyi elég! A főkertész kétségbeesetten tördelte kezeit. Honnan vegyen ő elő kék rózsákat? Rohant tehát az udvari tudósokhoz. — Uraim I „Az égre kérem önöket, mentsenek meg. Önök előtt .az ég, a föld, a természet titkai nyitott könyvek; önök meg i fogják találni a módját, hogy változtassam I én át a piros rózsát kék rózsává. A tudósok szétszaladtak a könyvtárakba, levéltárakba, felkutattak minden könyvet, egérrágta Írást, bölcs férfiak feljegyzéseit, de sehol nem találtak semmit a kék rózsáról és nem tudták kieszelni a módját, hogy a természetet kényszerítsék a rózsa színének megváltoztatására. A tudósok aztán, amikor látták, hogy nem bírnak zöldágra vergődni, hírnököket menesztettek az ország minden részébe és ezek a városokban, falvakban, mindenfelé kihirdették f — Álljon elő az, a ki a piros rózsából kék rózsát tud nevelni; fejedelmi jutalomban részesül. Hiába volt azonban minden erőlködés: senki sem jelentkezett. A királyi udvarban volt alkalmazva egy fiatal kertészlegény. Ez sokat dolgozott a kertben és többször volt alkalma látni az aranyhaju, hajnalarcu királykisasszonyt. A kertészfiu mindjárt az első látásra beleszeretett a királykisasszonyba. Nem volt neki se éjjele, se nappala, mindig csak a királykisasszonyról gondolkodott. — Oh, csak egyszer, csak egyetlen egyszer csókolhatnám meg harmatos, patyolat kezeit, az életemet is odaadnám 1 — sóhajtott a szegény kertészfiu. De sem szép, sem daliás termetű nem volt: a királykisasszony tehát észre sem vette. Egyszer csak azt hallja a fiú a főkertésztől, hogy a királykisasszony boldogtalan, mert nincs neki kék rózsája. A kertészfiu ezután mindig azon törte fejér, miként kényszerithetné reá a rózsatőt arra, hogy ne piros, hanem kék rózsát fakasszon. Valamelyik este ismét ott feküdt a kertben a bokrok árnyékában és csak azt az egy gondolatot hánytorgatta fejében : — Mit csináljak! Mit csináljakI A kertészfiu fülét egyszerre csak halk csengetyüszó ütötte meg. Először azt hitte, hogy a mellette levő gyöngyvirág csenget. De amint óvatosan oda nézett, akkor látta, hogy a gyöngyvirágon két icike-picike emberke ül. Alig voltak nagyobbak, mint a hüvelykujjam körme. A két picurka ember nevetett és ez hangzott úgy, mintha csen- getyü csilingelne. — Hát nem érdekes ez? — nevetett az egyik. — A királykisasszony véletlenül kiejt egy szót és imel talpon van az egész ország. — Az emberek járnak-kelnek, mint a bolondok 1 Tanárok, tudósok, bölcsek, katonák, vegyészek mind azon törik magukat, hogy u titkot megtalálják és a király- kisaszony kedvében járjanak... Milyen fa- jankók az emberek! — Pedig azt nem fogják megtalálni! — nevetett az egyik. — Ha ítéletnapig keresik is! — mondá a másik. Mert annak a titkát csak mi tudjuk, mi pedig nem áruljuk el. A kertészfiu erre, mint a villám felugrott és mielőtt a két megrémült emberke elbújhatott volna a gyöngyvirág kelyhében, — megragadta őket. — Már pedig, ha nem mondjátok meg a titkot nekem, de mindjárt, ujjamnak egy nyomásával elpusztitlak benneteket. Minden létező fekete- szalon és kék szövetek Finom legújabb divatu angol gyapjúszövetek olcsón Az újonnan , érkezett | a legjobb minőségben. l/tTZilSiSS Crl^ULÁN Áll divat lüszterek szintén | Női costüm újdonságok dús választékban. kaphatók. SZATMÁR Deák-tér 21. szám. 3-10 Martin Sons & Co. Ltd. angol gyapjúszövet gyárosnak egyedüli raktára. f i g y elemre méltók. | WWWWWWWWWW 1
