Szatmár és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-03 / 18. szám

A munka joga. Irta: dr. Markovits Aladár. ' \ ' ‘V Ilyenkor május elsején, hogy ta­vaszi fakadás kelt életre minden fű­szálat, ünnepet ül a munka embere. Tévedés az a hit, hogy ez a nap kizá­rólag csapán a vidéki értelemben vett szociálisták tüntetésre rendelt ünnepe. Nem! Május elsejét maga a természet avatta szentté azzal, hogy hosszú pi­henése után csodás, virágos, illatos zsendülés .közepette indítja meg az élet vérkeringését. Az egész esztendőben nincs annyi gyönyörű szin, szálló il­lat, mint ezen a napon. Megkapja a szivet, a lelket és minden érző és gon­dolkozó ember szentel egy percet an­nak a felséges pillanatnak, amikor a legnagyobb hatalom, a természet kiadja á nagy jelszót: „Munkára emberek!“ Minden teremtett élő embernek joga és kötelessége a munka* Közös társadalmi, szellemi, kulturális, gazda­sági, vagy a családban végzendő munka. Kötelesség, m^rt minden haladás útját a munka egyengeti. Jog, mert az egyes a nemzetek boldogulásához szel­lemi erejével járulhat hozzá. Ha a munka különböző okoknál fogva néha ki nem kényszerithető kö­telesség,. ami különösen a közélet terén gyakori, annál kevésbbé szabad a mun­kára vállalkozókat akadályozni. A munkához való jog egyenlő az élethez való joggal. Mert minden, ami a szellemi élet­ben, a gazdasági küzdelemben ered­mény, erőkifejtésnek, munkának a gyű­TÁRCA. Kapuzárás. Jóravaló vidéki kritikus ilyenkor a színházi szezon végeztével nyakonragudja nyápic kritikusi pennáját belédöfi a tentába, megforgatja könnyedén, akár egy eszköma- tőr, s a legkisebb agybeli megerőltetés nél­kül leirja az előkészitett kutyanyelvek egyikére: — Bezárultak Thália kapui. Itt megáll s gondolkodni kezd, mit is Írjon voltaképen. Hirtelen elhatározással egy felkiáltójelet s legalább is három pontot szúr a már kész mondata után s folytatja a témáján való töprengést. Mert szép, szép megirni, hogy a Háromlábú kakas cimü történelmi azinmü istentelenül silány férc­munka, aminél még a -Csicsószentágotai Híradó segédszerkesztője is különbet tudna produkálni s egészen okos és célszerű dolog beszámolni- arról, hogy Hábor Flóri az egye­düli nő, kinek fölséges művészete még ebben a lehetetlen darabban is értékeset tudott nyújtani. De mit csináljon szegény kritikus, amikor semmi ledorongolni való nem akad, amikor a Hábor Flóriról, vagy Czenki Bö­zsiről irt dicsériádáknak már semmi hasznát nem veszi? Kapja magát és ir egy fájdal­mas hangú búcsúztatót; s tósztos szóáradat­mölcse. Energiák születése és átválto- I zása, folytonps serénykedés, mozgás termel a világon mindent. Magát ezt az életünknek alapját képező földün­ket, a nagy világrendszert, ennek cso­dálatos egyensúlyát, — mérhetetlen erőknek folytonos küzdelme, munkája tartja fenn. A munka az egyetlen termelő erő, mely biztosítja á világ produktivitá­sát. A munka maga az élet, a tnunká- talanság a pusztulás, a halál. Nemzeteknek küzdelmeiben min­den paránj'i energiát fel kell használni. Ha tehát a nemzeteknek nem adatott meg az a lehetőség, hogy az ö polgá-, raikat a köz érdekében való tényleges munkára reá kényszerítsék, senkinek sincsen joga ahhoz, hogy a nemzetet, en­nek beleegyezése nélkül megfossza azok munkásságától, akik erre önszántukból kínálkoznak. Jogtalan és erkölcsien tehát min­den olyan elmélet és törekvés, amely munka megakadályozására irányul. Százszorosán jogtalan az olyan munkának megakadályozására való tö­rekvés, a mely munkára az adott vi­szonyok között égető szükség van. Ha valaki aratás idején sztrájkot hirdet, ha tűzveszély idején ellentéteket tá­maszt, ha valaki társadalom és gazda­sági sürgető kérdések megvalósitha- tása leküzdhetetlen akadályokat gördít, az már válósággal a közrend és a nemzet ellen követ el merényletet! Ilyennek tartjuk például a politi­kában az obstrukciót és az ezzel való fenyegetőzést és pedig fokozott mér­tékben, ha a közélet ziláltságának tál érzékeny búcsúi zokog a hőshöz, hős­nőhöz, nuivához, szendéhez, kémikushoz, korúikéhoz, súgóhoz, szinlaposztóhoz s a színházi függönyhöz. Sűrűn emlegeti a sok kellemes estét, mit részint ez, részint amaz szerzett az ő kedves publikumának, s bizto­sítván Thália papjait és papnőit, hogy a közönség nem feledkezik meg az ő kedven­ceiről, ezzel a nem annyira újszerű, mint merész csattanóval zárja le Írását: A mielőbbi viszontlátásra! # Mi ezzel kezdjük. Mert nagyjában nem panaszkodhatunk az elmúlt színházi szezonra. Volt bemutató bőven, még helyi szerzőktől is; sok kedves, szép és egyöntetű előadást láttunk s színé­szeink, eltekintve egy-egy gyöngébb estétől, többnyire derekasan helyt álltak. Művészgárdánk ez évben kielégítő volt, kivévén a kart, amelyet bántóan sze­gényesnek és fogyatékosnak mondtunk már szlezon elején, a amely szezou végén még kevesebbre apadt. Meg fogjuk kísérelni színészeink ké­pességeit, ezidei játékukból ítélve, pár-pár sorban jellemezni. Mint következik. * Markovits Margit. Csupa intelligencia és megértőképesség. Olykor valóban nem tudjuk: a páratlan tudását bámuljuk-e job­ban, avagy okos és egészséges művészi ösz­mpgsziintetése már halaszthatatlan szűk- I ségletté vált. A magyar polgári társadalom mai helyzetét senki sem tartja valami fé­nyesnek. Köztudomású, hogy minden hajszálnyi előnyt, amellyel javítani lehet sorsán, két kézzel kell megra­gadni. A gazdasági, ipari élet rende­zésére készülőket nem szabad megaka­dályozni. Mert a nemzetnek joga van minden olyan munkához, mely hely­zetét bármily csekélyei előbbre vi­heti. A legkisebb eredmény is nyere­ség a sztrájkot, — más helyen obstruk­ciót — hirdető honfiakkal szemben. Csak az olyan munkának van joga az élethez, amelynek produktivi­tását előre megbecsülhetjük. Ennek a munkának a joga: ősi jog, szentség, amely a hazát alapitó és a szabadság­ért vívott harcokon elhullott vérből fakadt, amely munka feltöri az ország termékeny talaját és amely az ország forgalmát, iparát és kereskedelmét be­leviszi, belekapcsolja a nagy világ ele­ven életébe. Május elsején felhangzik a munka riadója. Vájjon a polgári társadalom tagjai átérzik-e úgy ennek a napnak szentségét, mint a sokat üldözött, pro­letár szocialisták ? Esküdtszéki tárgyalások. I. 1910 május 17-én kerül tárgya­lásra halált okozott súlyos testi sértés bűn­tettével vádolt Busz Vaszilika 29 éves gör. kath. pribékfalvi lakos napszámos (jelenleg fogoly) bűnügye, ki 1910 febr. 26-án.Ster- serán Simont ennek fejére mért fejszecsapás­tünét. Klasszikus szerepeit teljesen modernül fogja fel, a modern darabokban valami finom, szinte megkövült klasszikus póz vo­nul keresztül játékán. Eleme a dráma. Előt­tünk bontakoznak ki lelki küzdelmei, sze­münk előtt alakul át sokszor a legnaivabb gyermeteg lelkű nőből raffinált asszonyi szörnyeteggé. S mi mindent hiszünk neki. Vígjátékban különösen a szatirikus elemet tudja, nagyszerűen élezni. Szerepfelfogása olykor elég különös, de többnyire eredeti. Gömöry Vilmának nem tudjuk eléggé dicsérni a beszédorganumát. Olyan szépen, tisztán, színezve beszélni színpadon, mint ő tud, ritkán hall az ember. Zenévé válik aj­kán a magyar Dyelv. Ez a képessége első­sorban társalgási szerepekre predesztinálja. E szerepeket aztán páratlan ambíciója révén utolsó részletükig kidolgozza. Főerőssége a vígjáték és bohózat. Drámai szerepekben még kissé ingadozó. Aitner Ilkát épp egy beszédbeli fo­gyatékossága teszi olykor élvezhetetlenné. Tördeli és szakgatja a mondatokat s dialek­tussá énekli néha a legszimplább szöveget is. Pedig van ebben a művésznőben tudás, rutin és meglehetősen egészséges komikai véna. Nehány alakítása csaknem felülmúl­hatatlan a maga nemében. . Szelényi Emilia' # legszélsőségesebb burleszk komikumot képviselte színpadun­kon. Többnyire az erotikus vágyakat só- j várgó vén nőt játssza s ezekben a szerepek- | ben bizony sokszor átlépi a jóizlés határait. sál szándékosan, de ölési szándék nélkül bán­talmazta, hogy ennek halálát okozta. Bűnös­ségét beismeri, védekezése az, hogy erős felindulásban, ittus állapotban követte el tettét, mert kétszeri köszönését nem fogadta. Beidézett tanuk száma 6. II. 1910 május 18-án. Svarcz Esz­ter gyújtogatás büntette miatt vádolt 16 éves izr. kisgérci származású szatmári lakos házi cseléd (fogoly) vádoltatik, mert a cse­lekménye elkövetése ideje alatt fiatal kora dacára büntethetőségéhez szükséges értelmi és erkölcsi fejlettséggel bír a Rosenberg Lipót tulajdonát képező szatmári Báthori utca 29 sz. alatt levő házhoz tartozó félre­eső helyet petróleummal felgyújtotta s ehez tartozó melléképületek s az ott felhalmozott 5 öl tűzifa — leégtek. Abbeli haragjában állott bosszút, hogy Vintermitz Marival mint lakóval szólván, cselédkönyvét valami okból visszatartották. Beidézett tanuk száma 12. III. 1910 május 19-én. Szándékos emberölés büntette miatt terhelt Kosztin Juon s tea 21 éves gör. kath. vall. kővár- garai születésű bucsánfalvi lakos szolgale­gény (fogoly), vádoltatik azzal, hogy Bucsán- falván 1909 évi dec. 8-án éjjel Trift Fülö- pöt mellére, fejére S testének különböző ré­szeire mért több fejszecsapásoktól meghalt. Ez ember állandó üldözője volt s feltette magába, hogy megöli. Bűnösségét beismeri. Beidézett tanuk száma 10. IV. 1910 május 20. Stec Juon s tsai 23 éves gör. kath. napszámos (fogoly) tsaival súlyos testi sértés büntette miatt vádoltatik, miszerint 1910. március 3-án Terep községben Kujuc Mihály udvardi, Paptyille Juon bikszádi lakost karókkal fejére mért ütésekkel társaival közösen szán­dékosan, de ölési szándék nélkül akként bántalmazták, hogy nevezett koponyacsout- törés folytán a Paptyille Juon halála pár perc múlva a bántalmazás után ott a hely­színen bekövetkezett. Védekezésük az, hogy ittas állapotban voltuk s az elhalt kezdte a veszekedést és bántalmazást. Beidézett tanuk száma 15. Kisebb egyéb szerepeit diszkrétebb humor­ral alakítja. Wirth Sári igen tehetséges fiatal mű­vésznő, ki nálunk lépett először színpadra s rövid fél év alatt saját szemünk előtt akko­rát fejlődött, hogy minden elfogultság nél­kül nagy jövőt jósolhatunk neki. Bámulatos a mimikája s a helyes hanghordozása. Egy­előre csak két főhuron játszik. Vagy pattogó és temperamentumos, mint a jégeső, vagy finom és halk, mint egy érzékeny lírai hangulat. Czakó Micike helyes beszédű, de gyönge orgánumu kis nő. Ennek ellenében ritka erős a szorgalma és ambíciója; egy- egy szerepét minden kis részletéig kidol­gozza. Kár, hogy feje tartása s szeme játéka kissé aífektált. Ez meglehet, önkéntelen va­lami s kis önfegyelmezéssel leszokhatna róla. H. Bállá Mariska. Aranyos kedély, szokatlanul értékes művész egyéniség. Volta­képpen szubrett, de operett szerepeit annyi vígjátéki melegséggel, annyi sokoldalú ala­kító-képességgel játssza meg, mint vidéki primadonna talán egy sem. Éneke finom, kristályos és meleg, tánca ügyes, toalettjei mindig gondosan stílszerűek és meglepően szépek. Rengeteg szorgalom van benne és szeretet a színpad iránt; jókedve meg éppen­séggel közmondásos. Dénes Ellát elsősorban mint énekesnőt csodáljuk. Gyönyörű hangja van és kitűnő az énektudása. Szövegkiejtése tiszta, arca a legmagasabb C-nél is ment minden kólóra. Minden létező fekete­Finom legújabb divatu angol gyapjúszövetek olesón 1 1-ti Az újonnan érkezett szalon és kék szövetek SS m _ WEXSZ GYULÁNÁL a legjobb minőségben. Női costüm újdonságok dús választékban. divat-lüszterek szintén kaphatók. SZATMÁR Deák-tér» 21. szám. '1-J0 1 Martin Sons & Co. Ltd. angol gyapjúszövet gyárosnak egyedüli raktára. figyelemre méltók.- wwwwmmwwm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents