Szatmár és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-03 / 18. szám

f 8ZATMAR ^8 VIDÉKÉ. Kolozsvár. i_i0 Helyijén képviseli:- 0oulTluL®»fnond Mos, vasal és vegyileg tisztit a legszeljljen,legolcsóbban. Gyűjtő helyek: Sichermann Sámnel Sichermann S. Várdomb-utca 12. zsák kölcsönző üzlete: Elnhorn-ház, y Y Minden megbízás a háztól el y ! “ “ és vissza szállittatik díjtalanul. " ■ V. 1910 május f$l. Gyújtogatás bűntettével terhelt Moroz Mihály 39 éves, gór. kath. turterebesi lakos napszámos (fogoly) 1909 cvi december 3-án délután a „Duna* bizt. társaság által biztosított saját házát szándékosan felgyújtotta s szomszéd­jában levő Gabri János zsúppal fedett háza s Pallér György szalmával fedett háza leé­gett s ez által 4000 K értékű kár keletke­zett. Beidézett tanuk száma 9. A május hóban tartandó tárgyalásokra esküdtbirókul a következők soroltattak ki: Rendes esküdtek: Buri zsigmond kereskedő (Halmi) Biró Lajos üzletvezető (Szntrnár) Kuszkó József épitész (Nagybánya) Dr Vá- ' radi János ügyvéd (Nagykároly), Roóz Samu ügyvéd (Nagykároly) Héti Lajos háztulaj­donos (Szatmér) Ligeti Lajos gazdálkodó (Kispeleake) Dr -Weisz Ignác ügyvéd (Nagy­bánya) Rusolán József kereskedő (Nagybánya) Orosz Lajos kereskedő (Nagykároly) Ráto- nyi Zsigmond gazdálkodó (Halmi) Schvartz Zoltán bérlő (Szárazberek) Véber Tibor kereskedő (Nagykároly) Dr Papp Viktor ügyvéd (Nagybánya) Rózsa János gazdál­kodó (Kaakszentmárton) Veres Endre gazdál­kodó (Péterfalva) Holló Sándor ékszerész (Szatmár) Mezei Imre birtokos (Nagykároly) Kaufman Ignác kereskedő (Szatmár) Dr Nagy Mihály ügyvéd (Halmi) Kupás Lajos füszerkereskedő (Felsőbánya) Jeremiás Zsig­mond könyvelő (Szatmár) Kapusi József kádár (Szatmár) Jurcsó József órás (Szatmár) Kallós Pál ügyvéd (Nagykároly) Spitz Dénes birtokos (Nagykároly) Klein Sámuel föld- bérlő (Egri) Papp István birtokos (Nagy­károly) Somodi Károly gazdálkodó (Garbolc), Frank Lajos vendéglős (Nagykároly) Pótesküdtek : Dr. Burger Dezső ügyvédjelölt, Görbe György sertéskereskedő, Keresztes Endre magánzó, Kikeli Lajos kőműves mes­ter, Csaba Gábor földbirtokos, Almáéi Gusz­táv asztalos, Egresi József birtokos, Félegy­házi Bálint gazdálkodó, Fried Salamon ke­reskedő. A legmakacsabb székrekedés is megszűnik, ha reggelenkint éhgyo­morra egy pohárnyi természetes Ferencz József-keserüvizet iszunk. Beható kórházi kísérletek utján meg lett állapítva, hogy már évek óta fennálló idült székrekedéseknél is, a melyeknél már minden más szer ha- > tástalannak mutatkozott, végül a „Ferencz Józsefa-keseriiviz rendszeres tur-grimásztól. Hangárnyalatai szépek, szin- teliek és szélesen zengők. Játéka -szintén kellemes és művészi. Ruhái: egy kis szen­záció rendszerint. Lugossi Irén elég kedves hangú és megjelenésű színésznő. Nehány szerepét, különösen népszinműszerü darabokban ügye­sen alakítja. S most valamit a férfiakról. Szilágyi Ernő. Nem sokoldalú í&nész- tehetség. Csak uehány színe van s néhány árnyék-változata. Ez azonban teljesen az övé. Vagy széles, erőteljes és harsogó — s ehhez kitűnő alakja és hangja van — vagy vívódó és tusakodó, vagy pedig vigjátékban, derűs, meleg és bonhomiás. Egyébként még a fejlődés stádiumában van. Sipos Zoltán. Előttünk fejlődik napról napra. Olyan színész, akivel mindent roeg- játszat a direktor. Ma még a Reicbstadti herceg óriási és nehéz szerepét játssza briliánsán, holnap a Varnyu csőszt alakitja Sári bíróból ugyancsak fényesen. A francia bohózatokban kitűnő. Nehány pompásan gro­teszk mozdulata még most is emlékünk­ben van. Herceg Vilmos. A társulat leguniver- zálisabb tehetségű tagja. Mindent megját­szik és minden i szerepében más. Sohasem ismétli- önmagát. Eleme a bohózat, ebben elég saját maga is arra, hogy egy darabot sikerré juttasson, Maszkjai mindig elsőren- düek, humora mindig diszkrét és finom. Mint ' használata által mégis gyógyulás | állott be. A „Ferencz József“-vizet J az összes gyógytárakban és a jobb füszerüzletekben árusítják. SZÍNHÁZ.->*■<­A Bazilovits cég. ' Dénes Sándor ée Somogyi Károly revttje. Bemutató előadás 1910. ápril. hó 27-ón. Heves Béla szinigazgató nem lehet eléggé hálás érte Dénes Sándornak s szerző­társának Somogyi Károlynak, bogy a Buzilovi's céget megírták s alkalmat nyúj­tottak most szezon végén a közönségnek, hogy nagyokat kacagjon azon u sok visszás­ságon és félszegségen, melyek a színi évad alatt bántották a szemét, sértették a fülét s bosszantották a jóizlését. Mert a közönség is észreveszi ám a nagyobb botlásokat s a tótágast álló hibákat s éppen úgy berak tározza magába a saját szigorú kritikáit, mint a kellemes emlékeit. S a közönség sok apró gáncsa s akadékoskodó észrevétele erő­sen megveti ’ ám a lábát egy színházi szezon emlékei között. Hacsak nem jön valaki, ki kényszeríti a színészeket, hogy egy álló estén át saját magukon huhotázzanak, saját magukat gúnyolják s az egyéni hiúságuk árán jókedvet s nevetést vásároljunák a közönségtől. Ez a jókedv, ez a nevetés, ha egészséges és erőteljes, végérvényesen tönkre teszi a szezon alatt gombamódra nőtt apró kritikákat, egyszeriben élüket vesztik, tárgytalanná válnak a közönség gáncsoskodó skrupulái is. S Dénes Sándorék bőségesen gondos­kodtak róla, hogy a Bazilovits cég előadása alatt a jókedv tartós legyen s a közönség ki ne fogyjon a jóravaló nevetésből. Somogyi Károly talpraesett scenikai ötletei — úgy tudjuk: ez a Somogyi érdeme — és Dénes Sándornak pompásan elmés párbeszédei jogo­sulttá tették a közönség előzetes szimpátiá­ját, mit ezzel a darabbal szemben tanúsított. Mert az az impozáns, két színházat is be­töltő publikum, mely e darabot végignézte, egyelőre csak bizalom volt, s annak a vára­kozásnak szólott, amit a szatmári közönség a közismert szerzők művéhez fűzött. S a közönség sem csalódott s mi sem. Somogyi Károlyt két szezonon keresz­tül bőséges alkalmunk nyílt megismerni. Erős és tehetséges kómikusi koponya; nagy­szerű a színpadi leleménye. Egy-egy moz­dulata, egy-egy önkéntelennek tetsző gri­ft legszerényebb művész is megérdemli mind­nyájunk meleg szimpátiáját. Somogyi Károly szerfölött ötletes és le­leményes kómikus. Gazdag alakító-képessége s végtelenül ügyes táncai sok derűs percet szerzettek a közönségnek. Kár, hogy jövőre nem lesz alkalmunk művészetét élvezni. Rónai Imrének van nehány alakja, mit állandóan ismétel. Különben rutinos színész, kinek sok pomás összjáték köszönhető. Molnár József sokkal ügyesebben in­dult, mint amilyennek utóbb láttuk. Nem tudjuk, mi okozta elkedvtelenedését. Pedig van tehetsége s fantáziája is. Vájná Károly. Nehány kisebb-nagyobb szerepben láttuk miket több-kevesebb siker­rel alakított. Sokat kell még fejlődnie. ifj. Baghi Gyula Leleményes komikusi tehetség túlsók ambícióval. Minden kis sze­repet túljátszik a kelleténél. Ez a szertelen­ség azonban csak hasznára válhat idővel. A túlzást elhagyja s játéktudása csak erősbödik. Buries Gyula. Még nein láttunk éne kés színészt, ki úgy tudjon játszani mint ő. Annyi kedves léhaság és természetes köny- nyelmüség van játékában, annyi szív és ér­zés énekében, hogy nem csodáljuk, hu oly- hamur a szatmári hözönség kedvence lett. Hangja szép, puha és öblös; kár, hogy nem tud ügyelni reá. Burínyi Ferencet szélesen csörtető te­norja elsőrendű énekessé avatja. Egy-egy klasszikus énekének még most is a fülünk­ben hursog a hangja« inásza százakat nevettet meg. A Bazilovits- cégben mint már említettük nagyrészt övé az érdem a darab színpadi beállításáért. S hogy e munkát ügyesen s invenciózusan végezte, tanú rá az a sokszor kitörő huhota, mely az egymást érő színpadi meglepetések nyomán támadt. Dénes Sándort, a mű értelmi szerzőjét, azt hisszük, fölösleges bemutatnunk a szat­mári közönségnek. Ő az egyedüli ember nálunk, aki az írással hivatásszerüleg foglal­kozik s ukit gazdag vénája, éles meglátó- és Ítélőképessége, szive — és ezt hangsúlyoz­zuk, mert az ő meleg, érző poétaszivét érez­zük a legtöbb írásából — minden kétséget kizárólag hivatottá teszik erre a nem csupa rózsával kirakott pályára. Akik az ő dolgait figyelemmel kísérik, tudják: csak meg kell , hogy sercentse n tollát s jobbra-balra szik­rázik, pattog a sok szellemes mondás és értékes ötlet. Az egészben csak az a kár, hogy annyi mulattatós jóizü humort és ere­deti elmésséget pazarolt erre a kutyafuttá­ban megcsinált í'evüre, amennyivel egy komoly, állandó műsordarabot is megírha­tott volna. Ez azonban csak növeli a darab érté­két. Határozottan állíthatjuk, hogy nivó tekintetében jóvul 'felülmúlja ez a revü a Budapestről importált nyári darabokat. Könnyedebb, elmésebb, .ízlésesebb és diszkré- tebb, mint umázok. Ezúttal pedig csak álta­lánosságban szólunk s attól eltekintünk, hogy a habitue, az állandó szinházjáró, az alakok jellemében s a párbeszédek csaknem minden második mondatában egy-egy talá­lóan gúnyoló célzást hallhat, mely az elmúlt színi évad fordeségeinek koppint pont az orruk hegyére. Ezt azonban mégis csak a beofentesek értik. Színészeink sokat érő jókedvvel játszót- | tak s a közönség kitünően mulatott. Somo- . gyit értékes ajándékokkal lepték meg ! tisztelői, Dénes Sándor pedig annyi babér- koszorát, pálmát s babérágat kapott, hogy aligha fér tőlük szűkös legény-lakásában. * A szinigazgató búcsúja. Heves Béla színigazgató az alábbi sorok közzététe­o o lére kérte fel lapunkat: A péntek esti előadással befejezve szat­mári szídí évadomat, elmulaszthatatlan bálás köszönetét mondok Szatmár szab. kir. város szinpártoló közönségének, a helyi sajtónak mindenkor tapasztalt meleg pártfogásáért. Magam és színtársulatom minden egyes tag­ját szives jó emlékükbe ajáulva, maradtam tisztelettel Szatmár, 1910. április 30. Heves Béla, a szatmár-nagykárolyi sziuikerület igazgatója. Inke Rezső. Aránylag csekély terje­delmű hangjával elég ügyesen bánik. Sza- lonezerepeiben mindig elegáns és ez a fő­erénye. Mert egyébként rideg és merev. Még sokkal jobb a parasztszerepekben.; ilyenkor merevségét is természetesnek találjuk. Ross Jenő. Még oly fiatal s annyira ki van téve az átalakulásoknak, hogy egye­lőre nem merünk határozott véleményt mon dani róla. Annyit megállapíthatunk, hogy most még állandóan valakinek a hatású alatt áll. Meg kell emlékeznünk Burányinéról, ki kedvesen, temperamentumosán alakított ne­hány kisebb szerepben; ugyanígy Antalné és, Hajsinekné. A férfiak közül Sárosi Nándor és Kő­szegi Károly játszottak meg epizódszere­peket helyesen. Horváth Gyulától is sok jó alakítást láttunk, különösen az öreg embe­reket maszkozza e játssza szépen. A két apróság Szelényi Lili és Burányi Berci egy-egy fényes szinészjövő csiráját sejtetik velünk. A rendezés Baghi Gyula ízléses mun­kája, a zenekar pedig Hajsinek mester fe­gyelmezett dirigáns botját dicsérik. A színházi irodában is kisebb volt a fejetlenség és nagyobb a rend az idén mint eleddig. Ez Czakó Vilmos színházi titkár ér­deme, ki az ő ügyes és üdvös rendszereivel jókora lépéssel közelebb jutatta a szatmári szin’iázat az elsőrendű vidéki színház nívó­jához. lí-v I-c. Apróságok. Az orvos megvizsgálja a beteget és első intézkedése az, hogy szigorúim eltiltja a sze­szes italoktól. — Már uram 1 — szólal meg a beteg, a ki mint kiváló kortes ismeretes — erről u választás utánig szó sem lehet. * Az Apponyi temesvári kudarcáról fo­lyik a beszéd és általános a nézet, hogy az ilyen dolgok elítélendők. — Magam is elitélem, — mondja Bögre ur — hanem annak, hogy épen Apponyival történt, örvendek. * A rendőri vizsgálat folyik egy vidéki városban azok ellen, a kik a képviselőjelöltet megakadályozták a program beszéd elmon­dásában. — De hát miért nem engi dték meg, hogy beszéljen ? — kérdi a rendőrkapitány. — Mert úgyis tudtuk, — felel a vád­lott — hogy csak szamárságokat mondana. * A mi jelöltjeinkről beszélnek, a kaszi­nóban és szóba jön, hogy mily nagy előny Kelemen részéről az ő kiváló szónoki képes­sége, a mit különben az ellenjelölt is han­goztat. — Mit hangoztatja? — szój közbe egy munkapárti —- Ha rövidebb a kardja toldju meg egy lépéssel 1 * Két polgártárs eszmecserezik a haza állapotáról és ennek kapcsán rátérnek a vá­lasztásra is, miközben a következő párbeszéd fejlődik ki közöttük: — Már én bizony nem szeretnék jelölt lenni. — De még magam sem. — Mert azt tartom, hogy jobb kapni, mintha adni muszáj. — Már pedig, hogy kapni fogunk, az több mint bizonyos 1 Demeter. HÍREINK. '^►*1 <Z Május. Az év legszebb, legpoótikusabb hó­napja : május, ünnepi csendben vonult be. Vasárnapra esett s igy a város külső képe nem volt oly tarka, mint hétköznapokon, a mikor zöld gályákkal díszítették fel a lova­kat, csak u motorokat láttuk ékesítve zöld dísszel, s virágos koszorúkkal. A természet felrakta smuragd ékköveit, magára öltötte virághimes ruháját. A szeszélyes időjárás az idén ugyan fukarul bánt el május 1-vel, de azért örömmel köszöntöttük mégis bevonu­lását, mert ez ‘a természet legszebb hónapja, a mikor a tavasz forró és illatos lehelete csapja meg szivünket s valami mámoros érzéssel tölti meg. Az ifjúság boldog mámora ez, u mely májusban a remények duzzadt vitorlájával vág neki az élet sivatagának s ábrándok rózsaszínű ködében füröszti a lelkét .......... Ma már sokat vesztett a május elseje a maga régi poézieéből. Rég divatban vau még a hajnali zene, a májfa, u melyet fel- bokrétázva és felvirágozva tűznek az ifjak ama leányoknak ablakára, a kiknek ezzel néma, de unnál többet mondó vallomást akarnak tenni. A májusi éjszaka poétikus hangulatát uz idén ulaposan elmosta az erő s igy a néma éjszaka nem volt oly eleven mint fnáskor, kevés helyt hallatszott a sin) hegedű, a jajgató klarinét s a mérges nagy bőgő. A vörös május az idén sáros május lett, de a szociáldemokrata párt tagjait e/. sem riasztotta e bejelentett munkásgyülésü- két vasárnap délután megtartották a Kossut h-kert ben. ■ . * — Bérmálás Szatmáron. Dr. Bo­romissza Tibor megyés püspök városunkban pünkösd első napján fogja u bérmálás szent­ségét kiszolgáltatni. Mű és A lepapft MEGÉRKEZTEK! a tavaszi és nyári nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. = a idényre megrendelt valódi sehevraui és bex bőrből készült legifjabb divata fekete és barna szint őri-, női-, és gyermek cipők1

Next

/
Thumbnails
Contents