Szatmár és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-29 / 13. szám
Huszonheteik évfolyam. 13-ik szám. Szatmár, 1910 március 27. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESETÖ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. — AZ ELŐ FIZETÉS ÁRA: == Egész évre . . . 8 kor. I Negyedévre I kor. 50 fill. Fél évre .... 3 * | Egyes szám ára . M » Községek, községi jegyzők és néptanitők részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők: = Mérvéi lássa WayvnyosuMja Btváa-steza 6-ik sz. alatt. *= TELEFON-SZÁM: 78. A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. A feltámadás Ünnepén. A Názáreti Jézus feltámadott. A harangok s az embernek a nagy igazságot megértő szive oda vonz ma mindenkit a templomba, hogy a föu- séges eszme mellett eltudja feledni az élet oly sok -szomorú óráját, tudjon vigaszt találni abban a ragyogóan föl- séges igazságban, hogy ború után derű, meghalunk és feltámadunk A gyertyavilág .káprázatos fényében glórifikált Megváltó nagy igazságának örökké nagy ünnepe a hus- vét. Nagy igazsága mentői messzebb halad bele az emberiség történetébe, annál spontánabb, annál értékesebb és annál maradandóbb érzelmeket vés a hivő lelkek szivébe és nemcsak a templomok nagy ünnepe lesz ez, melyben a lelkiatyák megtalálják a maguk hálás témáját, hanem oda fog kisérni bennünket az élet napi harcában, az élet. minden órájában. Urunk Jézus Krisztus apostolkodása minden idők végéig megmarad —-.lateaú.■<arfljji*i«k». Ay/~ő végtelen -nagyságából hova tovább több himpora tapad a vallásos emberek lelkére Äs a feltámadás nagy jelentősége nagy ünnepét. a béke ünnepét, az eszme igazságának diadalát fogja jelenteni úgy a kastély, mint. a kunyhóban. Mentői jobban kiélesedik az emberek vallási közönye, mentői szomo-. rubb eredménye lesz az emberek torTÁRCA. :• ■»■00» m Husvét Itáliában. A déli országokban másként ünnepük a Husvétot mint nálunk, ahol főleg a természet feltámadását jelenti. Ott akkor már teljes virágzásban áll minden és a pompa- szerető olasz nép különösen érti a módját, miképen kell efölötti örömének lehetőleg poetikus kifejezést adni. A nagybét komorságát is végtelen ivirágpompába takarja ; mindenfelé a babér és mundulafák üde zöldjét, biborszin virágját látják. Hosszú, szárított pálmalevelek bólongatnak u házak faléi mentén, melyeket megszentelve • árusítanak nz. árkádok alatt. Mindenki vesz belőlük és vele 'ékesíti- házát és a templomokat. Virágvasárnapon a- közeli falvak tarka viseletű nép: seregcstől a városokba özönlik. Megtelnek a templomok, melynek harang- szava zúgva betölti a levegői. Fényes ruháju papok istentiszteletet szolgáltatnak-és ünnepi ének csendül meg a pompás falak között. De a nap jellegét mégis a pálmaágak szentelése adja meg. Ezzel elkezdődött az ünnepi hét, melynek folyamán sok komoly ünnepélyesség jut kifejezésre. Felállítják a szent sirt, mely ott teljesen elütő a nálunk ismertnél. Egy viruló, tavaszi pompába helyezik el a márvánnyal körülkerített sírt, melynek mélyedésében Jézus félig elfátyolozsalkodásának, melynek nyomában az elégedetlenség eltörli az idealizmus vi- rágát, annál jelentősebb lesz a Megváltó ünnepe: mert a letargiából föl fog villámlani a nagy eszme világitó sugara: mely az eltévelyedetteket a szebb világ felé vezeti. Ez oly egyszerű mégis annyira mély, nagy igazság. Az emberek túl boldogsága, jóléte, ‘ gondnélkülisége szinte megakasztja az embert abban a gondolatban, hogy hogyan is volna akkor, ha minden emberre rászakadna a nyomor. A jólétben nem törődik senki a feltámadás, a nagy változás, a jó változás eshetőségével, eredményével és mihelyt gondok bántanak, igyekszünk változtatni a szomorú renden s csak akkor érezzük a feltámadás nagy jelentőségét, ha jobb napok virradnak ránk a szomorúságok, a csapások után, így vagyunk a szép húsvéti ünneppel is. Harcolunk, pusztulunk, gondolkodunk. Eljön a magasztos ünnep, az ö kikeletjében, varázsában. A Megváltó mély szeretete bele vésődik a legalacsonyabb rétegű társadalmi egyénekbe is, nem kell ahhoz psziho- logus, hogy a feltámadás nagy igazságát, a Megváltó e nagy ünnepét megértse, térdre omlik a kérgestenyerü paraszt, imádkozik a legnagyobb bölcs, a kiben csak elme és szív van, mert a husvét az emberiségnek mindinkább növekedő jelentőségű napja. zott alakja fekszik. Ez remekműve a szobrászatnak, mely meglepően érvényesül a pompás virágok keretében. — Amint ezzel elkészültek, szinte tódul a nép a templomokba. Nagy csütörtökön általános lesz az ünneplés. Magas virágpiramisok veszik körül a sirt, közöttük mint megannyi festői, ele- ' ven szobor a „bersaglieri“-k, az olasz vadászkatonák őrködnek. Kaméliából, ibolyából, gránátvirágból és .más színes sziromból valóságos szőnyeget raknak össze, babérfáktól körítve. Tizenkét agg ül hosszú, fehér köntösökbe öltözve a sir körűi, ezeken a főpap elvégzi a lábmosást, melyet nagy lakoma követ. Ez alatt maga a fópap szolgálja ki vendégeit. Nagypénteken a városok teljesen gyászba öltöznek. Halotti nap ez, amikor fehér-fekete szövetek takarják az üzletek ablukait, inig a kirakatokban gyászszövetek, virágok és csipkék vannak elrendezve. Az asszonyok melyen elfátyolozva, fekete ruhában lépdelnek a templomok felé és ott is gyászfdtyol leng az oltárokon, fulakon, ősz-., lopokon és gyertyatartókon. És mindenütt nagyon sok az illatos virág és gyertyaláng. Gyönyörű látványt nyújt ekkor a pisai dóin, de a belépő meglepetve nézi a bejáratnál felállított asztalokul, melyeken tömegesen árulnak holmi vékony pálcákat. Ezeket néhány pillanat alatt elkapkodják, különösen a fiatalemberek mindegyike látja el velük magát, amikor a templomba belép. Ünnepélyes zene zug fel a nagy boltozat alatt, az istentisztelet folyik, míg végén És minden, mi előttünk van, oly igaz vonásokban, oly éles prespekti- vákban tárja elénk ez ünnep igazságát. Az alvó természet felüdül. Bimbót fakaszt a fákon a ragyogó napsugár. A szomorkodó ember feleszmél, mert reményében virágot bont ki a hivés, az akaraterő, mely változást óhajt, tud akarni, változtatni, ideákat feltámasztani és megváltani. Érezzük, hogy lelkűnkben pezseg a gondolat: hogy a földi robotnak is vannak változásai, érezzük, hogy ennek is vannak megváltói, talán mi magunk, talán a jobbak, de ezek a megváltók élnek, valahol mellettünk, valahol távol, de élnek, a kik ideákból táplálkozva, megváltják az embereket a szenvedéstől. És a inig a földi robot gondjait szemléljük és összehasonlítjuk a nagy Messiást a mai reformátorokkal, megváltókkal, mennyire nagy, mennyire igaz és isteni embernek kell tekintenünk az isteni Megváltót, a mai ünnep örökké nagy mesterét, Jézus Krisztust, ki oly régen, oly szeretettel teremtett nekünk egy ünnepet, melyre tekintenünk, melyet megünnepelnünk oly jól esik, mikor az emberek szive sivár, mikor a husvét ünnepén már gondolkodóba esnek a jobbak, hogy az emberek keressék egymást, mert a feltámadás ünnepe úrra inti az embereket a lét nagy nyomorúságában: Feltámadunk! mindig halkabb lesz a zene. Azután elalszik minden gyertya, az örök mécses felröpül a mennyezet alá, hol mint apró csillag pislog. Egyszersmind roppant zaj hallatszik, mintha a menny dörögne és kövek zuhannának. Az egész boltozat megreng tőle és az idegen attól fél, hogy romjai-alá temeti őt. Es ime, a dóm ellenkező oldalán ezét- lebben egy függöny, mely egy esztendőben csak egyszer nyílik meg. Mögötte feltárulnék a hatalmas bronzajtók, melyeket bibliai tárgyú dombormüvek díszítenek. Tekintetünk messze elkalandozik a rózsás fényben úszó esti tájképben. Világosság árad szerte ée uz orgona hangja .ujjongva felzug. A halotti ünnepet a feltámadás öröme követi. Ha pedig csodálkozva kérdezzük, honnan a nagy zuj, azt halljuk, hogy a jelenlevő férfiak okozták. Pálcáikkal csapkodták a márványlapokat és ennek ezerszeres visszhangja támadt. Igv ünnepli meg e gyermekded kedélyű nép a feltámadás ünnepét, mely mintegy bevezetését adja a Husvétnak. Másnap már örömben úszik a város. A tulajdonképeni húsvéti ünnepen mindenfelé ünnepélyes istentisztelet folyik a templomokban. Ujjongó harangszó hallutezik, uz emberek ünneplő ruhában özönlenek Isten házába. És a természet mintha együtt ünnepelne az emberekkel. Két kézzel szórja feléjük egy pazar virágpompa' minden szépségét. Ettől nyerte nevét egyik városa, Firenze, mert ennek alapját tulajdonképen d ezó adta: „la fiorente“. Ez annyit jelent, hogy „a virágzó“. Signora. SZÍNHÁZ. Taifun. Lengyel Menyhért, a modern magyar dráraairás egyik legkiválóbb alakja, berlini tartózkodása alkalmával megfigyelte a japánok kolóniáját, a hol ezek a furcsa kis sárga embekék dolgoznak, miut a méhek szívják magukba a nyugati kultúrát, hogy azt azután otthon hazájuk javára értékesítsék. Megmosolyogják ezek a furcsa szemű emberek az európai kulturembert, a ki civakodik, veszekedik, míg ők gyönyörű szolidaritásban végzik azokat a feladatokat, a melyeket magukra vállaltak. Lengyel Menyhért egy ilyen japánt tesz drámája hősévé, a kit először gyengévé, gyilkossá tesz, végül elpusztít egy raffiuált perdita ölelése, csókja. A dráma meséje ez: él Berlinben egy japán-colonia, vegyest fiatalok és öregek, hogy megismerkedjenek Európa kultúrájával. A legtehetségesebb ember köztük dr. Tokeramo, aki nemesik privát passzióból tölti az idejét Berlinben, de állami .küldetése is van, hogy azonban minő célokat szolgál ez a missió, ezzel adós jnarad a szerző, legfeljebb csak annyit enged sejtetni, hogy dr. Tokeramo a németországi közigazgatási állapotokkal igyekszik megismerkedni. DtY.T.qkeramonak szerelmi viszonya van egy berlini oocottal, egy Kefnér Ilona nevű nővel. Ez egy hiszlerika, egy alacsonyabb rendű érzéki nő, aki ideig-óráig bizonyos perverz gyönyörűséget talál abban, hogy neki egy japán férfi a szeretője. Kerner Donátiak van egy barátnője, Hempel Teri színésznő, aki diserétebb és mélyebb érzésű nő, mint Kerner Ilona s utnikor Hona bemutatja őt dr. Tokeramonak, mélyebb vonzalom támad benne barátnőjének szeretője, u komoly japán tudós iránt. A japán-kolonia gyakran felkeresi otthonában dr. Tokeramot, aki elismert tekintélyével vezeti tanácskozásukat. Éppen egy japán ünnepnapon, a „gyermekek ünnepén“ érkezik közéjük egy fiatal japán egyetemi hallgató, Hironári; hazulról jő a jövevény, aki látja, hogy honfitársai a messzi idegenben sem tagadják meg eredetiségüket és nemzeti szokásaikat. Dr. Tokeramo lakásán a tanácskozások után gyékényt teregetnek u földre, a kimonót, a japán nemzeti köntöst felöltik magukra, felgyújtják a szamovárt, teáznak a gitár szó mellett japán legendákat dúdolva, ha csak egy pillanutra is, Berlin egy bérházába varázsolják lampionos, esti hangulatát szülőföldjüknek, Tokiónak ... Megzavarja azonban őket dr. Tokeramonak a kedvese, Kerner Ilona, akire a japán-kolóniának főkép az öregebb tagjai rössz szemmel néznek, mert tudják, hogy Ilona elvonja dr. Tokeramot a tanulmányaitól 8 ezért arra törekszenek, hogy Tokeramot és Ilonát egymástól elidegenit- sék. E szándékuk tisztaságát azzal indokolják, hogy dr. Tokeramonak be kell fejeznie e rábízott nemzeti feladatot s ez osak úgy képzelhető, ha ő továbbra is zavartalanul dolgozik. Kerner Ilonának egy részeges német íróval Linder Ottóval is viszonya van, erről egy öreg honfitársa fel is világosítja olykép, hogy Lindertől, aki bejáratos dr. Tokerumohoz cognacozás közben kiveszik a titkot s ezek után dr. Tokeramo le is rázná magáról Kerner Ilonát, de ez érzékiségének felcsigázásával lenyűgözi kedvesét, nem hagyja magát elűzni, — ám amikor a férfi megtörik, kész visszafogadni kedveRÍÍTH SIMA iM nagy választéki! cipőraktárát w hu 1 n óij§u 11 ajánljuk a t vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. == Szatmár és nie lep Ói ciifetto — Kizieta a íaiai siffleta «MIU M£«ÉBK£ZT£KI a tavaszi és nyári idényre megrendelt valédi schevranx és box bőrbül készült legújabb divata fekete és barna szinii nri-, nüi-, és gyermekcipők!