Szatmár és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-29 / 13. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE.

tét § tőle szerelmet esdekel, — Kerner Ilona kibucagja őt, hogy csak játék volt az egész 1 addig-addig ingerli, gúnyolja, becs* mérli, gyulázza dr. Tokermnot, inig ez egy önki vilii állapotban rárohan a hálófülkéjének az ágyán megfojtja h nőt.

A gyilkosság után Tokeramo lakására kéreti barátait H tettét felfedi előttük.

A japánok nemhogy részvéttel fogúd* nák a hirt, de sőt örülnek rajta, hogy igy történt á dolog. Tokeramo s benne és ájtnla Japán érdeke kívánta ezt igy. Tanakodnak azonban, hogy a bűntényt mikép palástolják el, úgy, fogy dr. Tokeramo meg legyen kímélve a német hatóság zaklatásaitól. Meg kell menteni Tokermnot, hogy a rábízott feladatot elvégezhesse.

Hosszas és önfeláldozó versengés után végre is abban állapodnak meg, hogy Hiro- nari, a fiatal japán jövevény fogja a bíróság előtt magára vállalni a tett elkövetését. Úgy is történik. Hironari a berlini esküdt- biróság előtt mugáru vállalja u bűntény elkövetését s bár Tokeramo az önvánd súlya alatt megtörtei), a bíróság előtt bevullja bűnét, a bíróság nem ad hitelt neki s a Kerner Ilona meggyilkolásáért a fiatal, önfeláldozó japánt, Hironarit ítéli el 7 évi fegy házra.

Tokeramol azonban a történtek rendkívül lesújtják, szívbajt kap, munkáját utolsó erőfeszítéssel befejezi s a kis Hempel Terinek, Liuduernok s bárdijainak a karjni között kiszenved, a japánok szinte mosolyogva megindulás nélkül tekintenek le u haldoklóra, mert a japán morálon nem esett csorba, dr. Tokeramo meglette a kötelességét, elvégezte a rábízott nemzeti feladatot...

Színészeink nagy ambícióval készülnek szenzációs darub előadására. A főbb szerepeket Markovid Margit, Gömöry Vilma, Baghy Gyula, ifj. Bughy Gyula, Sipos Zoltán, Szilágyi, Herceg, Rónai s Somogyi fogják játszani.

*

A füst.

Kaczér Ignác darabja végre annyi viszontagság után szombaton, április hó 2-án kerül szinre a legtökéletesebb betanulás után. E vígjáték iránt akkora érdeklődés jelentkezik városszerte, hogy helyesnek tartjuk rövid meséjét a közönség tájékoztutdsa végett előre közölni.

A darab a XVII. század végén játszódik le. A pipázást az egyház s u törvéuy istentelen véteknek nyilvánítja s szigorú büntetéseket szab reá. Lőrinczy György, jómódú kösnemes rászokván erre az újabb élvezetre, uagy titokban, szobájába zárkózva áldoz a füstnek. Visszavonultsága kezd mind a nemesi porta, mind a kisváros népe előtt föltünővé válni s lassan-lassan kialukul a fáma, hogy Lőrinczy uram a sátánnal cimborái. Ezt ő is megtudja, amikor Répa Márton közismert kalandor beállít hozzá azzal u kéréssel, hogy fogadja tanítványul, mert mindenáron megakarja tanulni az ör- dögidézés mesterségét. Az öreg persze kidobja Répát. Kiáru, a ház öreg cselédje, n kisváros elsőrendű pletykaszállitója, eltökéli, hogy nem nyugszik uddig, mig rajta nem csípi gazdáját, amint épp az ördöggel trafikál. Közben persze rájön az igazi titokra. Lőrinczy kérve-kéri cselédjét, hogy amit Iá tott ki ne kürtölje, mert hu megtudják, pálcát törnek ősz feje fölött s megbélyegezi ember, eklézsia, törvény. Ez hosszas pörlés után megpuhul s megígéri, hogy hallgatni fog, de előre kijelenti, bogy hallgatásának nagy lesz az ára. Klára ugyanis megígérte Erzsinek, Lőrinczy leányának, hogy nyelve hegyével s ha kell ésszel küzdeni fog, hogy a leány és Petka Imre egymáséi legyenek. Az apa báró Kakukfalvyt akarja jövendőbeli Tejéül, bár amikor megtudja, hogy a báró, mint bojkottált labanc főnemes sehol feleségét szerezni nem tud, nem igen ragaszkodik már tervéhez. Ezt azonban matatni nem akarja, mert Klári annak orvén, hogy a nagy titkot megőrizni nem tudja, elszedi az öreg dohányzó készletét s csak oly föltétellel hajlandó visszaadni, ha Lőrinczy elöstneri a fiatal szerelmesek istenadta jogát. Lőrinczyt ez a füst-kiéheztelés megtöri. Folyton a pipára gondol. Beszélni sem lehet hozzá; oly szórakozott, akár egy szerelmes siheder. A báró azonban, kit egy végrendelet a gyors megházueodásra kényszerít, türelmetlen. Képűt, aki hazugságaival befonja, kéri fel ügye közvetítésére. Ez egy get ürügy alapján kicsulju u báró minden aranyát s kalandor eszközeivel meg is próbálja a dolog sürgetését. Lőrinczy utóbb unj a komédiát és belefárad ji küzdelembe s miután a bárót kikosuraztu, kijelentvén, hogy Erzsi Petka Imre menyasszonya, Répát leleplezi s kidobja. Klári visszuudju az öreg pipáit egy kivételével. Közben ugyunjs ő magú is rászokott a füst élvezetére s az öreg Lőrinczyt csakis e szavakkal tudju végkép megnyugtatni: „Hallgatásom Örök zálogául megtartom iiu, ezt a csibukot.“

A sötét pont.

Speciálisan német vígjáték. Az erkölcs sehol sem terjed túl u szolid és szelíd rokoni és vőlegényi csókok határán s u nevetséges nem felszarvazott férjek és megcsalt szeretők országában honol, hunem egy régi kaszt megcsoutosodott felfogás-köréből, osztályszélsőségek összeütközéséből sarjad. A darabot épp ezért szatírának is nevezhetnék, ba a szatírája nem volna némileg éporodott és avas. Tudjuk, hogy a báró, aki ameflett hogy arisztokrata, még német is s aki tizenhat vagy tán ennél is több generdciórus ke- vélykedik, hajszálhasogató és pedáns,, hu arról van szó, hogy fia valamilyen csuládba beleházasodjék. Nagyitó üvegen át keresi a sötét pontot s hu megtuláltu s belekapaszkodik, misem természetesebb, mint az, hogy az író nevetségessé tegye ezt a pedantériát, s a mások előéletéből kihulászott sötét pontot egy saját termésű még sölétebb ponttal elhomályosítsa.

Itt azonban hagyjuk abba az effajta boncolgatást s állapítsuk meg, hogy Kadel burg a német vígjáték egyik öreghirü gyárosa ezúttal jóízű, mulattató darabot szállított a színpadnak. Az ember jókat nevet a komikus részleteken, mikor két ellenlábas osztály embere fortyan egymásra: a /ölcseperedett tejnugy kereskedő, a ki arra büszke, hogy három tarka tehénkével kezdte s a saját szorgalmú, no és alkalmasint a berlini pompás vízvezeték révén az udvari szállitóságig vitte — és u báró. kinek karriérje jóval előbről dotálódik: tudjisten hányadik őse kezdte, bár amaz nem a teheneit fejte, hunem a hűbére seit és jobbágyait, ami elvégre sokkal nimbuszbozóbb az ősre és sokkal kényelmesebb és célszerűbb az utódru nézve. Es jókat kucugunk — annál is inkább, mert a nyárspolgár káröröme kacag belőlünk —■ amikor a nyakig begombolt előkelőség türelmetlen és rátarti dölyfe szatócs-udvariassággá válik, mert megjelent a szemhatáron a sötét pout, sőt felkiáltójel: a báró kisasz-, szony néger férje és egyszeribe odapottyun a tizenhat, vagy tudja a macska hány vosba- bujt generáció büszke és méltóságteljes mondata után.

A darabért is kár, meg színészeink pompás játékáért is, hogy ezt az előadást alig néhány ember nézte végig. Hisszük, hogy legközelebb teltebb ház előtt látjuk viszont a Sötét pontot, amely jóízű, pikantéria-mentes légkörével teljességgel rászól gált egy kisvárosi közönség fokozottabb érdeklődésére.

A gyermek előadásáról, amely Sípos Zoltán jutalomjátéka volt, helyszűke miatt csak annyit jegyezhetünk fel, hogy ily.kitűnő előadást rég nem láttunk. Sípost uz ő hálás közönsége melegen ünnepelte.

Heti műsor.

Vasárnap d. u. „Próbaházasság“ este 12-eÜ9zer „Luxemburg grófja“ operétte. (Páros.)

Hétfőn d. u. „Kedélyes paraszt“ Operette, este újdonság, először „Taifun“ Lengyel Menyhért óriási sikerű szenzációs színmüve. (Páratlan.)

Kedden másodszor „Taifun“. (Páros.)

Szerdán „Edua“ D ák Ferenc történelmi színmüve, újdonság. (Páratlan.) j:,

Csütörtökön Dénes Ella jutalomjété- kául „Szultán“ Operette. (Páros)

Pénteken zónaclőadás „Szulnmit“ opera. (Páratlan.)'

Szombaton „Füst“ Kaczér Ignác Verses vigjátéka. (Páros.)

Vasárnap délután „II. Rákóczi Ferenc fogsága“ este „Csikós“ népszínmű.

Hói főn délután „Erdészleány“ este „Nagymama“. (Páros.)

*

Az Uj Isten. Jövő hó folyamán érdekes eseménye lesz szinhá/unhak, Dr. Szikluy Fe renc kir. knth. főgimn. tanár, lupunk jeles tollú munkatársa „Uj Isten“ címmel történelmi drámát irt, mely Szent István korában játszik s kiknek alkulmuk volt u drámát áttekinteni, elragadtatással nyilatkoznak a költői szépségű, s hatásos jelenetekben bővelkedő gyönyörű munkáról. A színdarab egyszersmind utolsó előadása lesz színtársulatunknak. A remek durab u szín- társulat teljes személyzetét foglalkoztatja s erősen hisszük, hogy annak idején teljes sikeréről számolhatunk be.

Apróságok.

— No ez már gyalázatos idő, megint elő kell venni a télirokkot!

—- Az már igaz! megérdemelné, hogy a tintatartót u fejéhez vágják.

•

Csakugyan nem lehet megérteni azokat a képviselő urukat, hogy miért jöttek úgy indulatba. A közmondás eddig azt tartotta, szólj igazat, betörik a fejed, ők pedig állitólug azért törték be a miniszter- elnök fejét, mert olyat mondott, a mi szerintük a törvénynyel nem egyezik.

♦

Az emberek kezdenek idegesek lenni a miatt, bogy még ma sem lebet biztosan tudni, elfogadja-e a polgármester a jelöltséget vagy pedig nem.

— Okos ember érte, — jegyezte, meg valaki — bogy nem nyilatkozik, mert igy mindig csak róla beszélnek, s ha ez két hónapig igy fog tartani, el is felejtik, bogy a másik jelölt Kelemen.

*

* A szomszédom, a ki . belépett a munkapártba, élénken érdeklődik a választási fejlemények iránt és egyáltalán nincs megelégedve a dolgok mostani menetével.

— Mert hát kérem, — mondta tegnap is — ha már az ember arra adta a fejér, hogy belépett u munka pártbu, a legkevesebb, a mit megkívánhat, hogy munkája legyen.

*

A riporterem szomorúan jelenti, hogy u húsvéti számra semmi érdekes újdonságot nem tudott produkálni.

— So6e busulj I — vigasztalom nagy bánatában — nincs semmi búj, Husvét kor a közönségnek umugy sincs ideje lapokat olvasni.

*

Találkozom Pumpfi úrral és a húsvéti ünneplése iránt érdeklődöm.

— Kitűnő programmom van I — mondja ő lelkesedve — Sorba járom valamennyi hitelezőmet és boldog húsvéti ünnepeket kívánok nekik. Bizonyosan szívesén fognak látni mindenütt I

Demeter.

HÍREINK.

'>ll<

Husvét.

Most csönd Ós béke! Aki meghalt Szivében égő szeretettel :

Föltámad ma a lelkek mélyén A sugaras, nagy Isten ember.

Szemében szelíd megbocsátás,

Bus nézésének nincsen mása:.

Az Elet piros hajnalával Jő a Szeretet aratása.

Most béke ... csönd ! ki megsebezve, Véres szívvel küzd háborogva,

Né zzen föl a nagy Szenvedőre S némuljon el ma ur és szolga!

— Lapunk 1. munkatársainak és olvasóinak boldog húsvéti finnepet kívánunk! Jelen számunk a húsvéti ünnep miatt két nappal előbb jelent meg. A következő számokat rendes időben kapják kézhez olvasóink.

— Húsvéti ünnepek. Érzésekben gazdag, hitben, lelki magába szállásban mélyen megindító ünnepe a keresztény világnak, töltötte be uZ elmúlt hét napjait. A templomok meghaló szertartásai, az utcák megélénkült forgalmú, ünneplésre készülő emberek jelezték a nagy ünnep elérkeztét. A legkeményebb szivü embereken is erőt vett az emlékezés, átjárta szivüket az isteni megváltás megrendítő eseményének varázsa. És gyász költözött | templomokba, a szivekbe egyaránt. De miként, tuvasz lukadtéval virágba borulnak odukünn u fák, úgy a lelkeket is ujjú alakítja a világ legnagyobb gondolata, u feltámadás. Felhangzott a templomokban az Alleluja s zugó harangok, zengő énekek hirdették uz enyhülést, újjá születést hirdető; feltámadást.

— Húsvéti isteni tiszteletek. A

róm. kalh. székesegyházban vasárnap, husvét első napján' reggel 7 órakor Hehelein Károly praolátus kationok misézik s Szűcs János s. lelkész prédikál. 9 órakor az ünnepélyes káptalani misét Dr. Boromissza Tibor megyés püspök mondja, ugyancsak ő mond sz. beszédet. 11 órakor csendes mise. Husvét másodnapján hétfőn reggel 7 óru kor Hehelein Károly pruelatus kanonok misézik, szent beszédet Székely Gyula s. lelkész mond. D. e. 9 órakor káptalani mise, a szent beszédet tartja dr. Wolkenberg Alujos theol. tanár.— A szatmári ref. templomban első napján d.

e. fél 10 órakor prédikál Biky Károly esperes, délután Tuba Endre e. lelkész, másodnap d. e. prédikál Rács István lelkész, délután Boros Jenő s. lelkész Husvét mindkét napján délelőtt Úrvacsora osztás. — A németi ref. templomban Szabó Béla s Hajdú Károly s. lelkészek felváltva végzik az isteni tiszteletet. — Az ev. egyház Husvét első napján d. e. 11 órakor ünnepi istoni tiszteletet, úrvacsora osztást tart. Ez alkalommal szeretet adomány gyüjtetik a lelkész számára. Husvét másodnapján a lelkész Mára- marosszigeten tart isteni tiszteletet.

— A nagycsütörtöki lábmosás. A székesegyházban nagy ünnepségek közt . csütörtökön délelőtt ment végbe n lábmosás szertartása, melyet dr. Boromissza Tibor megyéspüspök végzett. Az „apostolok“ a kö vetkező polgárok voltak : Hohorovszky Péter 82 éves, Kis János 86 éves, Takács János 76 éves, Kulin István 67 éves, Teodor János 73 éves, Veres János 60 éves, Fánta György 64 éves. Mészáros János 78 éves, Molnár György 74 éves, Dara bán László 77 éves, Gerster Mihály 78 éves, Árvái Károly 60 éves, Dávida László 75 óvás. A 12 apostol életéve összesen 950. Az aggastyánok sz. mise után u püspöki palotába vonultak, hol gazdagon megvendégeltettek s a nap emlékéül uj öltözetet s ajándék tárgyakat kaptak a püspöktől.

— Ebéd a püspöknél. Dr. Boromissza Tibor megyéspüspök nagycsütörtökön ebédet adott, melyre u kebelbeli papság volt hivatalos. Szokás szerint az ebéd alatt pohárköszöntők nem voltuk.

— A római szent korona emlék Ünnepe. A római szent korona emlék leleplező ünnepségének részletes progrummja a következő: Április 16 án szombaton, a )n- teráni székesegyházban; Reggel 10 órakor a pápa és a magyar király képviselőinek fogadása. Utánna szeut mise a székesegyház apsisábaD, mondja gróf Zichy Gyula pécsi püspök. Felvonulás II. Szilveszter pápa sírjához. Emlékbeszéd II. Szilveszter pápáról, elmondja gróf Széchényi Miklós győri püspök. Étnlékbeszéd Asztrik püspökről, mondja Francsics Norbert. Szent Benedek-rendi bakon vbéli apát. Az emlék átadása, átadja gróf' Zichy Gyula pécsi püspök, átveszi Respighi bibornok a lateráni székesegyház archi-pree- bitere. Az ünnpség után tisztelgés lesz gróf Széchen vatikáni nagykövetnél, mint a király képviselőjénél a követségi palotában. Április 17-én, vasárnap, a Vatikánban : Reggel 10 órakor szent mise a Szent Péter-ba- zilika szentség kápolnájában, mondja sipeki