Szatmár és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-25 / 43. szám

0ZATMÁK ÚS VIDÉKE. hogy a villamvilágitási vállalat a jövőben azzá fog válni, a minek reméltük, a mikor a villamvilágitást városunkba bevezettük. Az Izr. Nők Filléregyletének (Szatmári Izraelita Nőegylet) közgyűlése. Folyó hó 23-án délután tartotta meg a szatmári izr. nők filléregylete évi rendes közgyűlését szép számú tagok jelenlétében. Roóz Samuné elnöknő megnyitván a gyűlést iidvÖ2Ölts a egybegyűlteket. Gáspár Ede jegyző felolvasta a pénztári jelentéseket, melyek főbb tételei a következők. Befolyt évi rendes tagsági dijakból 1888 K. Ado­mányokból 1076 K. Mulatságokból 3720 K. összesen 6682 K. Kiadás évi rendes és rendkívüli segélyekre 3306 K, incassáló dija s egyéb kiadások 406 K. A kiadott segélyösszegek 800 K-val múlták felül az előző évit. Az egylet készpénz vagyona 1910 október hó 1-ével 13.143 K. Ezekután Szőke Béla egyleti titkár a következőkben tette meg évi jelentését. Á létért folytatott küzdelem, a meg­gazdagodás vágya, minden időknek kisérő jelenségei voltak. E küzdelem azonban sohsem volt unnyiru kifejezett mint épen napjainkban. Midőn embertársaink a saját és családjaik fentartásaiért e harcot foly­tatják, alig alig jut idejük arra, hogy köz- és jótékony intézményeink nagy családjaival is megismerkedhessenek, azokkal, akik a mi egyletünk szegényeiből állanuk, kiket a sors megfosztott attól a képességtől, hogy a kenyérkereső harcban részt vehessenek. Jó­tékony egyletünk folytatja tehát ezeknek a sorsüldözteknek létfentartásaiért a küzdelmet. Az igen tisztelt tagok bizalma folytán — reánk — az egylet tisztikarára hárult a fal­udat, hogy a cél érdekében működjünk, amely cél elérését igyekeztünk a legjobb törekvéssel s teljes odaadással szolgálni. Hála a tagok s embertársaink jószívűségei­nek céljainkat sikeresen el is értük, ameny- nyiben mulatságok rendezésének rendkívüli nagy jövedelméből bőven fedezhettük azokat u hiáuyokat, melyek az évi segélykiosztások és a rendes tagsági díjbevételek között fenn­állottak, sőt meglévő tőkénk gyarapítására is tekintélyes summát circa 3000 koronát fordíthattunk; ez annál is inkább szükséges, amennyiben nem lehet ily rendkívüli bevé­telekre mindenkoron számítani, már pedig egyletünknek mindig készen kell állania olyan előre nem látható eseményekkel szem­ben is, — járványos' betegségek, kolera stb. — amelyek aztán erősebben igénybe vehetik caesáját s segítő képességeit. Kívánatos ezért, hogy a meglévő tőkét ne csak megtartsuk, hanem gyarapitsuk is. E célból indítványozni is fogom, hogy meglévő tőkénknek egy ré­szét ne betétként, hanem a sokkal jobban jövedelmező helybeli régebbi pénzintézetek részvényeikbe való befektetés utján gyü- mölesöztessük. Midőn még mint igen jelentős mozzanutot múlt évi működésünkből kieme­lem, liogy az évi segélyösszegek melyek ki­osztásra kerültek csaknem l/3-ával többet tesznek ki az előző évinél, azt hiszem, hogy ez eléggé dokumentálja a lefolyt évi műkö­désünknek eredményét. Az egész tisztikar nevében köszönetünket fejezem ki mindazok nak, kik bennünket törekvéseinkben támo­gattak s különösen azon igen tisztelt höl gyeknek, kik a bál sikere érdekében oly igazán példátlanul álló buzgóságot fejtettek ki, amelynek következéseképen számolhat­tunk be a pénztári jelentésben foglult fényes eredményekkel. Midőn kérem a t. közgyűlést, hogy úgy a pénztáros, mint a tisztikarnak a fel­mentvényt megadni méltóztassék, — jelen­tésemet bezárom. Ezek után a közgyűlés köszönetét sza­vazott Roóz Samuné elnöknőnek, Krassó Miksóné alelnöknőnek, Markovits Ignóczné pénztárosnőnek kifejtett tevékenységükért. Végül elhatározta a közgyűlés, hogy az egylet eddigi cimét megváltoztatja s „Szatmári Izraelita Nőegylet“ címet veszi fel. Apróságok. A kitüntetéseket egyedül a király ad­hatja, de minden kitüntetés csak akkor válik valósággá, ha a nép szentesíti, a mi pedig a banketten szokott megtörténni. A hivata­los lap már régebben hozta, de a polgár- mester csak szombat óta valóságos kir. tanácsos, de még most is csuk Szatmáron, miután Németi még ezután fog nyilatkozni. * Az első felköszöntőt az ünnepelt mondta a királyra, a melyet állva hallgutott meg a publikum. Azzal fejezte be, hogy nyugodtak lehetünk, mig a koronát ő viseli, mert addig sorsunk rosszabbra nem fog fordulni. — Gyenge vígasztalás I — mondotta rá egyik kuruc szomszédom — Ennél rosz­* szabb már úgy sem lehet. * ( Az ünneplés igazán lelkes volt. Egyik szónok a másik után emelkedett szólásra, s csupa dicséret hangzott mindenfelől. Az ünnepeitekről is áll a szabály, hogy vagy jót, vagy semmit, de ha nem állana is, nem irigyelném a dolgát, a ki ilyenkor rosszat merne mondani, mert az menthetetlenül repülne kifelé, mint egy gyakorlott aviatikus. * — No már nem lehet panasza, annyi dicséretet hal), csodálom, hogy kibírja. — Barátom, megmondta már Sipulusz, hogy a dicséret akkor ér legtöbbet, ha szembe mondják és nem tudnának annyit mondani, a minél még többet az ember szi- vesen meg nem hallgatna. Annyi bizonyos, hogyha ő felsége tele­fonon hallhatta volna az elhangzott beszé­deket, rögtön hivatta volna Héderváryt és szemrehányást tett volna neki, hogy miért csak kir. tanácsosnak és nem udvari taná­csosnak ajánlotta a polgármestert. Hátha még azt is tudná, hogy Udvariban is van birtoka, épenséggel össze is szidta volna. Demeter. itudju, kit kell elvesztenünk közülök a jövő­ben, ha idejekorán nem segítőnk rajtuk? Virágos lesz halottak napján minden sir. Csak egy szál virággal kössön mindenki kevesebbet a drága halottaknak szánt koszorúba és ennek a virágszálnak árát hullajtsa az irgalmasság tarsolyába. Az igy összegyűlt összegekből sok ezer és ezer tüdővészben sínylődő halálnak eljegyzett ember egészségét adhatjuk vissza. Gondoljunk a betegekre, akik még megmenthetők, a tüdővészesek ezreire, kik szerte az országban félve, remélve várják az uj szanatóriumok felépülésé^ a hol gyógyu­lást találhatunk. Csak egy virágszálat kérünk a temető kapujában, egy gyertyácska árát, nem lesz azzal pusztább, sötétebb a sir, de uj élet fakad nyomán, áldás a megmentet­tek ajkain. — Társas vacsora. Jól eső, intim inelegségü, őszinte érzésektől fukadó közvet­len ünnepségben részesítette szombaton este a város közönsége dr. Vajay Károly polgár- mestert, midőn kir. tanácsossá történt kine- veztetése alkalmából tiszteletére fényes lako­mát rendezett a Társaskörben. A bankett rendezőik számítását is messze túlhaladta az a szokatlanul nagy számban megjelent kö­zönség, kiknek soraiban ott láttuk városunk szine-javát, előkelőségeit, mind-mind bizony­ságot teendő arról, hogy ez a férfiú, kinek ünneplésére egybegyűltek, osztatlanul birja az egész város rokonszenvét, de bizonyságot tettek a polgármester népszerűségéről azok a kedveshangu pohárköszöntők is, melyek az est folyamán elhangzottak. Az első köszön­tőt az ünnepelt .polgármester mondotta a királyra, a törvényhatóság nevében dr. Fech- tel János beszélt a tőle megszokott ékes szólással. A távollevő főispán távirati üdvöz­lését Ferenc Ágoston tanácsos olvasta föl, Biky Károly esperes toasztja után dr. Vajay Károly' meghatott szavakban mondott köszö­netét az ünneplésért. Hehelein Károly prae- látus kanonok folytatta aztán a köszöntők sorát a róm. kath hitközség nevében beszélt. Fásztusz Elek a kir. kath., Bakcsy Gergely a ref. főgimn., dr. Lénárd István a városi tiszti kar., Nagy Lajos százados a katona­ság, Bodnár György a kir. tanfelügyelőség, Dunay Sándor a felső kereskedelmi iskola, Hubán Gyula a gör. kath. hitközség, Duszik Lajos az ág. ev. egyház, Benyovszky Pál a szatmárhegyi közönség nevében beszélt, mely köszöntők után még azok végtelen sora következett. Az Ízletes lakoma Pongrácz Lajos vendéglős jó hírnevét dicséri.. — Rendkívüli városi közgyűlés volt csütörtökön délután dr. Vajai Károly polgármester elnöklete alatt, melyen az uj villamvilágitási szabályrendeletet, mely a közgyűlésnek egyedüli tárgya volt, az elnöklő polgármester ismertette s úgy általánosság­ban, mint részleteiben letárgyalta s elfogadta a gazdasági szakbizottság által javasolt mó­dosításokkal együtt s a közgyűlés csupán annyi változást eszközölt; hogy a főszámve­vőt s főmérnököt a villamos bizottság tagjai közül kihagyta s kimondotta, hogy három szakértő kültaggal a bizottság magát kiegé­szítheti. Jellemzi a bizottsági tagoknak a közügy iránti érdeklődését az a körülmény is, hogy a mig egy írnok vagy végrehajtó választáson a közgyűlési tágok nagy szám­mal vesznek részt, e fontos ügyeket tárgyaló közgyűlésen 14 bizottsági tag volt jelen. — A szinügyi bizottság közelebb tartott ülésén a hármas bérlet rendszer ter­vezetét elfogadta s azt a következő színi szezonra életbe lépteti, mely szerint a páho­lyok ezután csak három részre osztva bérel­hetők. 135 előadás megy bérletben. Zóna­előadások ezután csak szombaton s vasárnap délután fognak tartatni. Az orsz. színész nyugdijegylet kérelmére a színházi pótdijak szedését megengedte s azt a javaslatot ter­jeszti a tanács elé, hogy a diák-helyek páholyokká lehessenek átalakíthatok, a diá­kokról pedig úgy történik gondoskodás, hogy színigazgatót u földszinti ülőhelyekre 7 az ifjúság részére 30 százalékos kedvezmény adására kötelezi. — Bizottsági tag választás. Az 1904. év végén megválasztottak 19 létszám­ban most újból választás alá esnek. Azon­kívül az 1907. év végén választott P»pp Endre és Wallon Ede elhalt biz. tagok helyei a II—ik, illetőleg a IV. kerületben szintén be fognak töltetni. Uj választás által betöltendő ezen 21 bizottsági tag a követ­kező: Az I. kerületben. Uray Gáspár, Szenti vány i Károly, Veréczv Antal, Miklu- sovszky Antal, Steinberger Éliás. A II. kerületben. Papp Endre (1918. év végéig), Uray Géza, dr. Fechtel János, Hehelein Károly, Markos György, Ekker János. A III. kerületben. Csomay Imre, Krassó Miksa, Kató Antal, Fehér József. A IV. kerület­ben. Wallon Ede (1913. év végéig), Pethő György, dr. Glatz Jóisef, Gyulay Lajos, Zabari Ferenc, Gőbl Ferenc. A in09t meg­választandó bizottsági tagok megbízatása 6 évig . tart, kivéve a néh. Papp Endre és néh. Wallon Ede helyére megválasztandó biz, tagokét, akik csak a hátralevő 3 évre, vagyis 1913. év végéig választatnak. A vá- ' lasztás mind a négy kerületben 1910. évi november hó 27-én leend, a szavazás reggel 9 órakor veszi kezdetét és tart esti 4 óráin. Minden választókerület saját | célra kitűzött helyen szavaz. Az I. kerület az ev. ref. főgimnáziumban. A II. kerület a szatmári róm. kath. iskolában, megjegyezhetvén, hogy a Szatmárhegy a II. kerülethez tartozik. A III. kerület, a városházánál. IV. kerület a Wessellényi-utcai állami népiskolában. Köz­gyűlés által választási elnöknek megválasz­tatott az I. kerületben Jákó Sándor, helyet­tesének dr. Lehóczky János, jegyzőül dr. Pirkler Ernő I. aljegyző, helyettese Nagy József írnok. A II. kerületben dr. Fejes István, helyettesének Jankovits János, jegy­zőül Székely Endre II. aljegyző, helyettese Oláh Miklós Írnok. A III. kerületben dr. Nagy Barna, helyetteséül Kótay Lajos, jegyzőül Tankóczi Béla rendőrfogalmazó, helyettese Mező Sándor végrehajtó. A IV. kerületben Fogarassy Sándor, helyettesének dr. Dómján János, jegyzőül dr. Papp Ottó községi biró, helyetteséül Joó Mihály Írnok. Minden egyes kerületben egy-egy szavazó lapon történik a szavazás a betöltendő bizott­sági tagságokra oly megjegyzéssel, hogy a II. és IV. kerületben a legtöbb szavazatot, nyert 5 jelölt 6 évre, a következő legtöbb szavazatot nyert, jelölt 3 évre választatik. Szavazategyenlőség esetén sorshúzás dönt. Jelen választásra az 1910. évre igazolt ' választók bírnak szavazati joggal.- — Miniszteri megbízás. A vullás- és közokt.-ügyi miniszter 1910 — 911. tanévre a ref. főgimnázium látogatásával s állami főfelügyelet gyakorlásával dr. Mázy Engel­bert kassai tankerületi főigazgatót bízta meg. — Távozó ezredes. A király Bietei Gönczy Imre ezredest, a szatmári 12. honvéd gyalogezred parancsnokát, ezredénél' létszám felett való vezetés mellett ív honvédelmi minisztérium XI-ik csoportja főnökévé ne­vezte ki, — Áthelyezett óvónő. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Fekete Gyulánó 8z. Papp Irén aurélházi állami óvónőt a misztótfalusi óvodához áthelyezte. . — Könyvelő választás. A Szatmári Takarékpénztár ,r.-t. igazgatósága Broczkó Gyulát, a Szatmári Gőzmalomtáreulat köny­velőjét, könyvelőnek 'megválasztotta. t — Kinevezés. A kir. pénzügyminisz­ter Yojnár János végzett főgimn. tanulót » helybeli felmérési felügyelőséghez műszaki gyakornoknak nevezte ki. — Eljegyzések. Szávits Szilárd debreceni mérnök eljegyezte Pilisy Ilonkát, Pilisy Istvánnak, a krassói kerület volt országgyűlési képviselőjének s nejének Hóricz Orzse úrasszonynak kedves leányát. < Feldmann Ilonkával, Feldmann Samu­nak, a Nagyszőlősi kereskedelmi bank igaz­gatójának leányával vasárnap tartotta el­jegyzését dv. Rácz Miklós szatmári ügyvéd. Szepessy Balázs érendrédi pénzügyőri szemlész eljegyezte Horváth Erzsikét, özv. Sepsy Károlyné nevelt leányát Szatmár- Németiben. Jakab Béla erdődi pénzügyőri szemlész jegyet váltott Szvatkó András helybeli ven­déglős leányával, Erzsikével. Balajthy Zoltán szatmári pénzügyőri szemlész eljegyezte Nagykárolyban Nagy Juliskát, Nagy Pál vendéglős leányát. — Esküvő. O rósz Béla háziezredünk- nél állomásozó honvédfőbadnagy, dandár­segédtiszt október 29-én • esküszik Örök hű­séget Bakó Zsófikának, néhai Bukó Gyula orvos s neje'Császy Etelka úrasszony kedves leányának. — Halálozás, özv. Cseresnyés Ká­rolyné szül. Munkácsi Joó Zsuzsánmi folyó hó 20-ikán, esteli 10 órakor, életének 84-ik esztendejében, csendesen elnludott. Temetése folyó hó 22-ikén, szombaton, délután 3 óra­kor volt Temesvárt a református egyház egyszerű szertartása szerint, a Török-utca 3-ik számú háztól, a józsefvárosi temetőbe. Gyászolják gyermekei: Cseresnyés Jenő, feleségével, Laschó Máriával, s Cseresnyés Sándor. — Erkel-ünnep Szatmáron. A Szatmár-Németi Dal és Zenegyesület f. éri november 6-án nagyszabású Erkel ünnepet rendez nagy zeneköltőnk születésének száza­dik évfordulója alkalmából a városi színház­ban. Az előkészületek nagyban folynak s mint az eddigi értesülésekből megállapítható, az ünnepély magas színvonalúnak s rendkí­vül érdekesnek ígérkezik. A műsoron töbhek között a Hunyady László nyitány is szere­pel nagy zenekarral és a Himnusz 100 tagú vegyes karral amelyeknek karnagyi tisztjét Hermann László a zeneiskola igazgatója tölti be. A dalegylet Erkel „Elvennélek én, csak adnának“ s a Takaródó . c. darabját adja elő; lesz azonkívül, felolvasás, hegedű, ’ zongora szám, melynek műsorát ‘közelebbi számunkban hozzuk. — Kamarazene. Herman László és Bendiner Nándor, csütörtökön este tartják meg elhalasztott kamara zeneestélyüket a városi zeneiskolában a már közölt műsorral, Aki friss és egészséges akar lenni, igyék legalább egyszer heten- kint (reggel a felkeléskor) egy fél po­hárnyi természetes Ferenoz József- keserüvizet. Ez gyorsan és fájdalom nélkül megtisztítja a sok evéstől vagy ivástól túlterhelt emésztési csatornát, tisztítja a vért, az anyagcserét hatha­tósan előmozdítja s ily módon sok súlyos bajtól megóvja az embert. A párisi orvosi akadémia a valódi „Ferencz József“-vizet nagyon jónak találta. — Kapható ásványviz-keres- kedésekben, gyógyszertárakban és drogériákban. Polgári borozó. Tisztelettel tudatom a n. é. kö­zönséggel, hogy a „Hungária“ udvarán, ujjonnan épített helyiségben, egy igen jól berendezett polgári borozót létesítettem, és azt november hó 1-én megnyitom. — A borozóban jó ital olcsó árért lesz kimérve. Kitűnő szilvórium, seprű- és törköly-pálinka, közvetlen termelőktől beszerezve, és thea rum, akár poharazva, akár deci számra, állandóan kapható. Úgy a helyiség­ben, mint házhoz hordva, tisztessé­ges árért jó sikárlói bor lesz kimérve. Friss töltésű ásványvizek. A t. közönség pártfogását kérem. Weisz Adolf. — Hungária. — HÍREINK. Csak egy virágszálat! Közeledik november elseje, a halot­takra való emlékezés szomorú napja. E na­pon kigyulnak a sírokon a kegyelet imbolygó fényei és kivirulnak az emlékezés bágyadt virágai. A halottakra való emlékezés az elmú­lás hangulatával tölti el a lelket. E napon értékesebbnek, drágábnak tűnik fel az élet. Oh pedig mennyien vannak az eltávozottak és mennyien vannak a távozni készülők! Egy esztendő múlva ki tudja hány uj sirral fog több emelkedni ? A földi élet halárai meg vannak szabva -s még ezt az illanó eletet is megrövidíti a kegyetlen sors. Pusztító betegségek tizedelik meg az embe­rek sokaságát és e betegségek közt is a legrémesebbi'U pusztít — a tüdőbetegség. Az Auguszta főhercegnő védnöksége alatt álló József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület e pusztító rém ellen harcot indí­tott. Nagy és magasztos harc ez, igazi nem­zet-mentő munka. Közel millió ember sínylő­dik Magyarországon tüdővészben és nyolcvan- ezer ember pusztul el évente. Halottak napján forduljon kegyeletes részvétünk a balál e jegyesei felé. Hiszen ki tudja legkedvesebbjeink közül ki hordja már magában e rémes kór csiráját ? Ki

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents