Szatmár és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-05 / 27. szám

Húszon hetedik évfolyam.

27-ik szám.

TÁRSAD ALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP.

A mezőgazdasági ipar és a népérdek.

A mezőgazdasági életnek nagy baja az, hogy nyáron nincsen elég munkás, télen' pedig nincsen elég munka.

A téli munkátlartságon elsősorban a mezőgazdasági ipar fejlesztésével segíthetünk. Helyesen megválasztott mezőgazdasági ipar olyan időben foglalkoztatja a mezei munkásokat, a mikor azok a gazdaságban csak nagyon korlátolt mértékben találnak munkát.

A mezőgazdasági ipar egyúttal a gazdálkodást is jövedelmezőbbé teszi, - mert a mezőgazdasági nyersterményeket jobban és könnyebben lehet értékesíteni, ha ipari terményekké alakítva kerülnek forgalomba. Ezenkívül a gazdaságban visszamaradnak az ipari . melléktermények és hulladékok, melyek a talajnak a felhasznált növényi tápanyagot visszaadják. A gazda tehát amellett, hogy jobban értékesíti ter- ^ ményeit nein szegényiti a talajt, a minek kö,vet kezese ként a gazdaság általános terméshozama is nagyobb.

Az elmondottak a következőkkel igazolhatók:

Ha a. gazda, vagy több gazda egyesülve, mezőgazdasági szeszgyárat állít fel, a burgonját szesz alakjában feldolgozva,' inéterinázsánkcnt '6—7 koronájával értékesiii; holott, ha a

TÁRCA.

Zenó.

— Irtu: Medák Dona. —

Milotr felért u begyre ott talált egy leányt; ki messze u völgybe nézett. Hozzá ment.

— Ki vagy? — kérdi a leánytól.

A leány megijedt a hangtól, de miután észre vette a fiút kiegyenesedve mondta.

— Gertrud.

— Hondán kerültél ide?

A hegy túlsó lábától jövök, ott a mi falunk. Az. atyám meg a bátyám várom. Olyan sok mindent hoznak I Hu elmennek, egész vagyonnal térnek vissza.

Tehát liatárrablók gondolta a fiú.

Azt nem-lenne nekik szabad Gertrud, mert ők a másét-hozzák el. Minket eveicia- kat fosztogatnak ki. A leány csak nézett rá, nem értette mit mondott.

Á fiú pedig uéui magyarázta továhb. Csodálkozott I leány ártatlanságán, nem akarta tudatára ébreszteni, hogy rablásból ól, amit az apja meg a bátyja radolnuk.

Beszélgetve mentek lefelé a begyről, a fiú- a hazájáról beszélt neki Gertrud elragadtatással hallgatta.

— Olyan szép a mi hazánk, Gert tud-! Nem szeretnél svájci lenni te is?

burgonyát nyers állapotban adja el* annak métermázsájáért ‘ legfeljebb 4 koronát kap

Tekintetbe veendő emellett, hogy a gazda értékes szeszmoslékhoz jut, azzal állatjainak egy részét aránylag olcsón hizlalhatja, s a hizott állatok értékesítésével szintén lényeges haszonra tesz szert. A hizlalással kapcsolatban pedig jó trágyához jut a föld. De a moslék etetésével az igásállato- kat is jobb erőben tarthatjuk s az ilyen állatokkal több munkát lehet végeztetni. Vegyük még mindehhez azt, hogy a szesz a burgonya súlyának-csak egytized része, tehát olyan gazdaságból is könnyen piacra vihető, a. honnan a nyers burgonyát a »ágy fuvarkölíség miatt nem lehet értékesíteni, ás igy ennek termelése se fizeti ki magát.

Az uj szcszadótörványek rendkívül megkönnyítik a szövetkezeti alapon álló-szeszgyárak alakítását s minden ilyen szövetkezeti -szeszgyár felállítása nyomban egy egész falu gazda- közönségének jólétre való emelésével jár.yöyekvésiin k azéct-Jilyftn^sxö-vot- kezeti szeszgyárakat létesíteni mindenütt ott, ahol erre a kedv és a lehetőség megvan.

Olyan vidékeken, a hol a burgonyatermelés helyén vari-, szeszkon- tigens elnyeré-ére azonban nincs kilátás, a burgonya szárításával kell megpróbálkoznunk A száritógyárakban a burgonyából p> helyalakban kitünően

A ■ leány c-odálko/.va nézőit rá.

— En jobban szeretem a hazámat s nem cserélném fel a ti hegyes-völgyes hazátokkal sohu. Az én hazám szebb mint a tietek, akár az életem is feláldoznám érte, — mondta sértődötten, haragtelt hungon leány.

A fiú pedig' csodálkozott, hogy egy rabló leányának hogy honolhat ily mélységes hazaszeretet, ily nemes érzés a szivében. Valami titkos meleg éyzés szállt szivébe.a leány iráqt,

V

Ezután minden este eljött Zenó, miután haza hajtotta juliait. Otthon sokszor feltette magában, hogy nem jön többet. De nem állja meg. Ez a leány a lelke.. a mindene..-. 0 a becsületes fin ezt a rabló leányt szereti.

Gertrud minden este várta a hegyi utón. A falu szájára vette őket. Megvetették a leányt, amiért ellenséges fiú a szeretője. ö pedig eltűrte 1 fiúért. Nem bánták, akármit beszélnek róluk. Beszéltek egymásnak boldogságról és az erdőből u fülembe danája vegyült szavaikba.

Egy este bánatosan jött el Zenó. Megfogta a leány kezét és könnyezve mondta:— Most mennem kel]. Ott e sok, sok hó- gyen túl lakik öreg édes j anyám, .beteg és nincs aki ápolja.

Talán meg is hal szegény — tette hozzá könyezve. Most elhagyom egy időre gazdám,... 'és léged Gertrud, téged... Itt könnyet törölt ki h szeméből.

Görtrud sírásra fakadt., Ne menj —

eltartható állati tnkarrríány készül, mely egész éven át takarmányozható és igen jól helyettesíti a tengerentúlról hozzánk beözönlő idegen abrakta- k&rijiánj’okat. A szárítás mellett a burgonya terméséből romlás és kicsirázás által nein vesz el semmi, a szárítással foglalkozó gazdaság tehát jó haszonhoz jut. Teljes erővel kell Vnunkálkodnunk ennek a közhasznú iparágnak in eg honosításán is.

Hazánk számos vidékén igen jó ecedménynyel' termesztik az olajos növényeket. A termést azonban a »agy opjgyáruk és közös megegyezéssel integállapitott, rendesen alacsony érakőn vásárolják meg s az övék.marad5 a haszon. Pedig a gazdáknak is köny-' nyü volna olajütöket felállítani és az olajos növények feldolgozásából eredő hasznot megtartani maguknak.

• * Az ilyen vállalathoz nem sok tőke kell, tehát miden nehészség nélkül megvalósítható. .

‘^Hazánk gyümölcstermelése oly arjíi»báuééiövekedik, "hogy a friss álla- t>úti>an ^1'ébiern adható gyümölcsök • náegfeielö Irfcékeeitésérőt mielfrob--goiw doskodni kell Kevés tökével, szövetkezeti utón beszerzendő készülékekkel, ahhozértő vezetés mellett olyan gyümölcspálinkákat, aszalványokat és gyümölcsízeket. lehet készíteni, melyek nemcsak idehaza, hanem a külföldi piacokon is elhelyezhetők. A magyar gyümölcspálinkákat | külföld tnár ma isi szívesen vásárolja. A belföldi jobb

mondta —' ki jön' hozzám minden este, ha az* 1 én Zénóin elmegy?

I — Gertrudom a kötelelesség hi, meg aztán szeretem is a szegény öreg anyámat .— mondta engesztelő hangon.

~ — Vissza jövök én nem sokára és akkor érted Gertrud • • • te érted ... mondta szenvedélyesen.

A leány könnyein keresztül mosolyogni kezdett,

|— Értein, ismételte boldogan.

— Érted, de látod a szegény öreg anyám is szeretne látni. Nincs senkije, csak én... Mig oda leszek, szeress, én is szeretni foglak.

.. — Hü leszek — mondta a leány, — de

epedve várlak vissza.

— Visszajövök mondta a fiú, miközben könnyeit igyekezett.elrejteni.

— Na most Isten veled ... Gertrudom ... mondta- forrón keblére ölelve a leányt.

— Várluk vissza, szeretni foglak, mondta a leá.iy és sírásba fűlt a hangja.

A beteg öregasszony nagyon megörült a fiának. Sokat éjszakázott a fiú az anyja ágya mellett. A szomszédasszony megszánta és átküldte a leányát, ho'gy segítségére legyen az ápolásnár. A leány pedig jött. Éjszukákat eltöltött az idegen asszony ágyánál. A fiú bámulta ezt a nugy önfeláldozást.

Sokszor látta, fogy a leány rá veti nagy barna szemeit és olyan melegség, szeretet sugárzik azokból. Sokszor elnézte a leányt s mikor szemeik találkoztak, valami bűvöletet érzett s zavarral kerülte a leány nyjlt, égő tekintetét. Da szivébe lopózptt vulami fájó

Hszalvá'nyokkal és bj&kkef pedrg igen könnyen kiszoríthatnánk a külföldi eredetüeket.

A szölötörköly és borseprö kiégetésével hazánk túlnyomó részében olyan kezdetleges módon járnak el, hogy ezen a réven a nemzeti vagyon tekintélyes része elpocsékolódik. A nép tanításával és vezetésével szövetkezeti gyümölcspálinkafözdék felállításával ezen u bajon is segíteni lehetne és jobb helyzetbe lehetne juttatni a szőlősgazdákat.

Csinos keresethez lehetne jutni helyedként a zöldség Konzerválásával is.

Ezek és ehhez hazonló ipari vát- ^$&lk.ozások szilárdabb alapra fektetik a mezőgazdaságot. Azért igyekszünk a mezőgazdasági ipart, a mezőgazdaság számára biztosítani s egyúttal különösen a kisgazdákat^rávezetni arra, hogy ipayi téren, uj jövedelmi forrásokra tehessenek* .‘szert-, =

Azt hisszük, hogy a felsoroltak ‘teljes igazolásául szolgálnak arra nézve, hogy a közreadott" ’ agrárprogram a nég jótót 'érdekéből miért nely.ez olyan • zőgar d aaágt "rysr^-fcj*"

lesztésére.

— Meghívó. A „Szatmárnémeti Polgári Lövésztjgylet“ f. évi közgyűlését 1910. évi julius 10 én d. e. 10 órakor, a városháza tanácstermében fogja megtartani, melyre az egylet tegjait ez utón is meghívom s felkérem, hogy minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Uruy Géza fő- lövészim-ster.

puha érzés. Muga elé idézte ,u Gertrud ar- oát és úgy tűnt neki, mintha már nem volna olyun kedves, mintha ez a másik, a Marinké kedvesebb volna neki. Megkeményitette szivét:

— Nem, én nem szerethetem Marinkét, mert ott a hegyeken túl vár reám egy másik. Én nem szeretem ezt a leányt.

Le akarta küzdeni ezt az érzést... a valóságot.

— Igen én Gertrudot szeretem nem Marinkét én hü maradok Gertrudhoz.

De szive fellázad ujkának erre a kijelentésére.

És mikor a nagy lelki harc közepett ki akart menni a szabad, a friss levegőre, szembe találta magát a leány égő szemeivel. Fájdalmasan nézett a leányra. Ez vette el a nyugalmát, a boldogságát...

Másnap szólította a betegasszony.

— Kedves fiam, szeresd Marinkát. Látod milyen jó, hogy ápol engem ... szeret ő is téged. Válaszd őt magadnak párodul.

A fiú arcába tolult a vér. Tehát az anyja kívánsága is ez, ami a szivéé? Nem. Megmond az ariyjának mindent, gondolta.

— Nem tehetem anyám — felelte reszkető hangon.

Az asszony, kérdőleg nézett rá; Igen anyám, nem tehetem. Most, mikor eljöttem ígértem túeg egy leánynak, hogy őt veszem el.,, Meg kell tartanom szavam.

Az öreg haldokló asszony busán nézett fiára.

— Ki az a leány?

Egy angol gyárosnak a maradókjait 50% árengedménynyel vettem meg. Ezen vételben vannak feltűnést keltő szép férfi és női-szövetek, kiváló finom minőség ben, mindenféle méretékben. Ajánlom ezen kivételes alkalmat el nem mulasztani.

W EISZ GYULA

. SZATMAR Deák-tér 21. szám, 8~12