Szatmár és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1908-09-15 / 38. szám
f . I Huszonötödik évfolyam 38-ik szám. Szatmár, 1908 szeptember 15. Törvényhatósági közgyűlés. Szatmár-Némcti, igo8 szept. 14. (Saját tudósítónktól.) Szatmár-Né- meti szabad királyi város törvényhatósági bizottsága Dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt hétfő délután tartotta első őszi közgyűlését. A közgyű lésen habár annak a tisztviselők fizetésrendezésének ügyén kívül érdekesebb tárgy alig volt, majdnem valamennyi városatya jelen volt. Részletes tudósításunk a következő: Ferencz Ágoston tanácsjegyző a polgármesteri havi jelentést olvasta fel. A jelentésből kitűnik, hogy augusztus havában az önkormányzati és közigazgatási ügyek a törvényeknek megfelelően intéztettek és az ügyek vitelében akadályok nem fordultak elő. Ezután a jelentés a tűzoltó kongressus rendezőinek mondott köszönetét, kik fáradságot nem kiméivé, az ünnepélyek köz- megelégedéssel történt lefolyását biztosították. A szatmárhegyi főközlekedési útvonalak gyorsabb kiépítésének ügyére vonatkozólag a jelentés szerint a főmérnök megbizatott, hogy az építésről részletes költségvetést készítsen, melynek beérkezése után módjában lesz a közgyűlésnek dönteni a felett, hogy vájjon az eddigi gyakorlat szerint fokozatosan és a rendelkezésre álló összegekhez képest óhajtja-e a kétségtelenül szükséges munkálatokat a törvényhatóság végrehajtatni, avagy tényleg helyesnek véli-e, ezeknek külön fedezet terhére való gyorsabb kiépítését. T A H C A. <xoowe* »Vég. Ha néha-néha elmerülve látom Sötétes álmok szürke éjeiét, Felém köszönt még egyszer ifjúságom És elvonul a régi — régi kép. Remény, a^vágy... mind sorba, rendre jönnek, Nehéz gondok között emlékezet ; Oh egyszer mind fel — fel magasba törtek, Most álmok, közt pihennek szív felett. Meglopva álmom édes félhomályát. Csalóka fényben néha még gyönyört ád. De minden múlik — álmok elmerülnek, Előttem áll a kínos, zord való. — Oh árva szív, — hogy ennyi mindent tűrhet !. .. Hazugság ember ajkain a szó 1 Csak jöjj te Vég, te lész a bölcs igazság, Te váltod meg a szenvedő kebelt: — A földön tort ül, fényes tort a gazság, — Bús életemen a te képed kegyelt. ... Mily boldog álom elmerülni szépen A végtelen — a csendes — néma — éjben 1 ... Ivánovlcz Sándor. Az építendő uj közkórház pálya- dij nyertes tervezői a kiküldött biráló- I bizottság felhívása folytán elkészítet- I ték, az 500000 korona építési költséget meg nem haladó redukált terveket. A beérkezett tervek a várakozást teljesen kielégítik s remélhető, hogy ezen nagyfontosságu intézmény a városhoz méltó, a haladott kor, a fejlett higiena követelményeinek megfelelő uj közkórház felépítéséhez, a jövő év tavaszán hozzáfoghatnak. A vármegyei székhely kérdésben szervezett küldöttség az országgyűlés őszi ülésszakának megnyitása után fog a kormány és képviselőház elé járulni. A polgármesterijelentés a tisztviselői fizetés rendezés kérdéséről is megemlékezett, melyhez dr. Kelemen Samu bt. is hozzá szolt, de a kérelmet most még elodázhatónak tartotta s igy az a mozgalom, mely a városi tisztviselők által kibocsátott memorán- dum nyomán keletkezett, egyáltalán nem vezetett eredményre. A törvény- hatósági bizottság ugyan elismerte, mert hiszen a tényekkel szembe nem helyezkedhetett, hogy a városi tiszti és hivatalnoki-kar legnagyobb része (a kisebb állások) mizerabilisan van fizetve, ki is mondta, hogy a fizetések még ez évben rendezendők, azonban az ahhoz szükséges költséget bölcsen elmulasztotta az 1909. évi költségvetésébe beilleszteni. Tehát pénz nélkül a türelmes papiroson, a kitudja mikor megadandó államsegély terhére óhajtja csak a hivatalnokok és „személyzetek“ illetményeit rendezni, ami elvégre a legkényelmesebb dolog. Mert miért renA kedves. Georges Esteval hallotta, amint az ajtó kinyílt, és a szobába, amelyből ő cigarettafüsttel próbálgatta kiszorítani az uhalom képeit, belépett Suzanne Bourrel, frufrujával, csókjaival, kacagásával és parfümével együtt. — Ah! kincsem, mily boldog vagyok és mennyire szeretlek 1 — Azért vagy boldog, mert szeretsz, vagy azért szeretsz, mert boldog vagy ? — Hallgasson, maga rossz, és találja miféle jó hírrel jön a Suzeje . . . Nem találod ki?.,. Csitt! le a kacsóiddal és légy okos egy egész óra hosszat.. . Nos, hát elutazunk, a férjem, meg én és. a férjem azt akarja, hogy te kisérj el bennünket. — Es Jacquesnek támadt ez a gondolata? — Neki, de körülbelül én sugalmaztam. Nos, mi az? Nincs táncolni való kedved ? Még meg sem ölelsz ?... És én milyen boldog voltam abban a hitben, hogy te örülni fogsz. — Istenem ... — Csitt! Ha az ember szerelmes, hát tegye kockára a fejét. .. Bizony én álmodozó, rajoogó vagyok. Én már kezdtem unni ezt az egyhangú idejárást. Mindig I csak azt hallani: Jónapot drágám... tedd le a kalapod... Pont. Ennyi az egész. Legfeljebb újra kezdeni mindent, az öltöz- I ködést, a pouderezést... Én azt tartom, dezné^ a fizetést a város a maga zsebére, ha a máséra is teheti. Csak arra nem gondol senki, hogy az állam nem lesz olyan naiv, hogy ott adjon segélyt, ahol á város saját anyagi erején jóval jalul dotálja alkalmazottjait, mint az a memorandum adataiból kétségtelenül kitűnik; más városoknak volt magukhoz való eszük, mikor már jó eleve felemelték a fizetéseket s ezzel a teherrel is a segélyezési igényüket ríagyobbitották. A mi törvényhatóságunk úgy látszik, hogy a többi városokkal ellentétes álláspontot foglal el. Mi azonban ettől a magatartástól nem sokat 'Várunk, mert hiszen teljes mértékben osztjuk a memorandum álláspontját a tiszti fizetésnek célszerűségi okokból az államsegély megadása előtt való rendezése kérdésében s ez álláspontnak helyessége mellett szól az ösz- szes többi törvhatósági városok magatartása is, amelyek a felemelt tisztifizetéseket még az államsegély megadása előtt illesztették be teherként költség- vetésükbe. Ezután tudomásul vette a közgyűlés a polgármesteri jelentést. Tudomásul vette a törvényhatósági közgyűlés az országos tűzoltószövetség köszönetét a tűzoltó kongresszus rendezéséért. Az esküdtek kisorsolásához bizalmiférfiakként a törvényhatóság részéről kiküldettek: dr. Haraszti Béla, dr. Korányi János, id. Litteczky Endre és Gyulay Lajos bizottsági tagok. A takarékpénztár-egyesület kereskedelmi iskolai alapítványára vonatkohogy a. szerelem egy nagy utazás, gyönyörű tájakon, ahol az ember kéz a kézben halad és imádkozik ... Istenem, igazán vétek az embernek megcsalni a férjét. Mintha a férfiak nem mind egyformán neveletlenek és közönségesek volnának. — Nem bánom. De mondd, drága gyermekem, nem gondoltál arra, hogy mit is fogunk csinálni ábrándozásaink és sétáink alatt ? Ugyan, hiszen te magad is jól tudod, hogy az egy cseppet sem feltűnő. És aztán hallgass; nagyon gyenge érveket tudsz előszedni, hogy megs zabadulhass. Te már nem szeretsz, mást szeretsz ... Suzanne, elmegy? Jó utat! Ah! igazán szerencsétlen vagyok! Elért a büntetés... ... Négy nap múlva Georges Este- val Jacques Bourrel és a felesége a déli expresszel robogtak Spanyolország felé. Elég fellengös tervekkel indultak útnak. Bejárják Spanyolország északi részét, Portugáliát, Lisszabonból áthajóznak Algírba... Különben, ahogy majd jól esik; nem akarnak kifáradni. Útitervüket híven kezdték el. A Bidassoa túlsó oldalán, Fontarabieban szállottak meg, amely elbájolta őket apró gót házaival, vad olajfa erdőivel. Csinos kis fogadóban szállottak meg, amelynek terrasza a néha rózsaszínű, majd aranyos ragyogása Jaizqui- belre nézett. — Ah! — suttogta Suzanne Geor- gesnek, — mily boldogok leszünk itt! — Igen, de ehhez az kellett volna, zólag dr. Vajay polgármester indítványára kimondották, hogy azt a többi alapok módjára fogja a város kezeltetni. Élénk vitát idézett elő G i n d 1 Antal felebbezése a színházi cukrászda kiadása ügyében. A szinügyi bizottság az 1908—9. sziniévadra a cukrászdát özv. Rhonyecz Antalnénak adta. Dr. Weisz Sándor és dr. Keresztszeghy Lajos felszóllalásai után a főispán indítványára úgy határoztak, hogy az idén tekintettel a szinügyi bizottság határozatára meghagyják Rhonyecz Antalné bérletét a folyó évi szini évadra, ellenben a jövő évtől kezdve évenként felváltva árusíthatnak a szinházi cukrászdában. Elfogadta a közgyűlés a következő javaslatokat-: Az 1909 —10. évi közúti költségvetési előirányzatot; A téli legeltetési dijak megállapítását; Spitz Gyula csernátszegi bérlő bérhátralékának törlését ; A tisztviselők szabadság idejéről és szolgálatképtelenség esetére leendő biztosítás szabályrendeletét; Elutasította a törvényhatóság a gőzmosó iparvállalat céljára kért terület átengedése iránt be adott kérelmet; A szatmárrészi gör. kath. egyház segédlelkészi javadalom adományozása iránti kérelmet. A közgyűlés néhány apróbb ügy tárgyalása hatósági átiratok ismertetése és szabadság kérelmek megadása után 4 órakor véget ért. hogy Jaques ismét rabja legyen két kedvenc szenvedélyének, a csolnakázásnak és halászatnak. De most hiába bérelte fel Georges seregesiől az embereket, hogy menjenek csónakot ajánlani neki, meg, hogy vezessék olyan helyre, ahol csodás fogásokat tehet, Jacques-ot nem lehetett a helyéről kimozdítani. — Igazán csábitó, — mondta egyszer Georgesnek, — de nem akarom. Nem akarom; itt nagyon jó!... S órák hosszat üldögélt felesége és barátja közt; Suzannet „csibém“ nek hívta és állandóan olyan modorban udvarolt a feleségénrk és olyan szavakat használt, amiket Georges kiállhatatlanul komikusnak látott ennek a hízásnak indult negyvenes férfi szájában. Georges ideges lett, boldogtalan és ingerlékeny. S ezt a hülye Jacques ot hiába biztatja, hogy mozduljon már meg egyszer. Nem. — Nemi Nem! Itt a legjobb! Pedig milyen jól érezte volna magát, ha Bourrel halászgatna, valahol messze. Suzanne megszinesedett, megerősödött, üdébb és kívánatosabb volt, mint valaha ... Igazán Tantalus sem szenvedhetett jobban. Semmi, semmi sem jutott neki. Még csak egy lopott csók sem, sem egy rövidke ölelés. Azt az egy-két percet, amit Jaques nélkül töltöttek el, bőségesen kitöltötték a szemrehányások, amelyekre olyan készek a rosszul kielégített szerelmesek, ha pedig Jacques ott volt, Suzanne ügyet sem veUtolérhetetlen 1CS0 f árak! Elsőrendű gyapjúszöveteket " WEISZ GYULÁNÁL kaphatunk. Ä1 ! Női costüm szövetek nagy választékban. B ü B B B Utólérhetetlen ! árak!
