Szatmár és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1908-07-07 / 28. szám
/Huáíóriötödik évfolyam? 28-ik szám. Szatmár, 1908 Julius 7. «■>* h’fTi, \ m. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. ^== HIRDETÉSEK ===== • hf kMéhhmtalákM a legotosébb árak mellett fMvétetnek. Nyilttér garmond sora 20 fillér. Hirdetések díjjal elSie fizetendők. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. = AZ ELŐFIZETÉS ÁRA:== Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre I kor. 50 &JL Fél évre .... 3 » | Egyes szám ára W » Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ É8 KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére von vlltozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők : = Morvái János könyvnyomdája Eötvö^'utcza 6 ik sz. alatt. = TBLiHFON-BZA^J : 78. A Szerkesztő lakása: Eötvös utcza 19-ik szám. hanem oly komoly akció, melynek' már is fontos ' eredményei vannuk. A képviselők konferenciája tudvalevőleg két albizottságot küldött ki. Egyiket az adóreform, másikat a városok háztartásának rendezése tárgyában. Utóbbi a múlt héten tartott ülést, s azon a miniszterelnök igen fontos kijelentéseket telt. Ezen az ülésen beható tanácskozás után az állandó szabályozásra vonatkozólag egy tervezetet fogadtak el. E szerint a városok területén tekvő birtokok egyenlő adóztatás alá vétetnek, a pótadóinentességet megszüntetik, a városok az államtól évi fix összegű segélyt kapnak, a városok részére külön bevételi forrásokat nyitnak, végül pe- ’dig a városok, kötelesek városi takarékpénztárakat létesíteni. Pontos a tervezetnek még az á pontja is, hogy 'az'államsegély 1/s-ad része a városok rendezésére, vízvezetéki,csatornázási, és más egyéb nagy alkotásokra for-~ ditandó. Nagyjelentőségű ez a tervezet a városokra nézve. Az ország vezető politikusai végre belátták, milyen nagy nemzeti, állam- fönturtó erő rejlik u vidéki városokban, hogy | nemzet nagysága, jövője, az okos célszerű magyar politikával naggyá tett vidéki központokban van. Hová építsük az uj katli. főgimnáziumot és a küzkórliázat ? Nem beszédek — de tettek kellenek A kongresszus, melyet az ország ötvenhat közművelődési egyesülete tartott Budapesten, impozáns lefolyású volt; az ott elhangzott gyönyörű beszédek a nap elsőrangú eseményeivé nőtték ki magukat De legyünk őszinték. A legszebb szónoki remekműnél is többet ér a legkissebb tett. Nem bészédek, hanem tettek kellenek ebben az országban, melyben a közműveltség oly elmaradott, s Magyarország és a magyar nyelv ellen az ország határain belül nap-nap után mindjobban erősbödő aknamunka folyik. Közművelődési egyesületeink között első helyen kétségtelenül az Emke áll, úgy vagyonra, mint tekintélyre és eredményekre nézve. Az Emke iskolákat, óvodákat tart fenn, s minden kínálkozó alkalmat megragad a magyar nyelv terjesztésére. De azért az Emke sem áll hivatásának magaslatán. Az áldozatokkal szemben, melyeket az állam és társadalom hoz az Emkéért, joggal több eredményt is várhatnánk tőle. Olyan munkát, a melynek több a látszatja. Az Emke rendszerint csak akkor ad magáról hirt, a mikor valami nagyobbszerü ünnepséget rendez jövedelmeinek szaporítása szempontjából. Hát hiszen jól van, szívesen látjuk, ha minél több hazafias ünnepélyt rendez valamely kulturegyesület s minél több pénzt hord össze a nemes célra, de aztán látni is akarjuk, hogy mit produkál a kulturegyesület. S eddig még édes keveset láttunk Nagyjában ugyanez áll a délmagyarországi és dunántúli közművelődési egyesületre nézve is. Sok ünnepély, sok szereplés, kevés eredmény.. mit szóljunk a többi közművelődési egyesületnek működéséhez? Legnagyobb részüknek a nevét sem hallottuk soha. Lehet, dolgoznak valamit ezek is, de munkájuk eredménye éppenséggel nem áll. arányban magasztos hivatásukkal és fontosságukkal. Dicsekvés .nélkül mondhatjuk, hogy a legnagyobb csendben, de annál nagyobb eredménnyel még a mi Széchenyi társulatunk működik., A közművelődési egyesületnek a mi szerény véleményünk szerint a nép- müveltség s a magyarosítás terén azt a munkát kell elvégezniük, melyet az állam már nem teljesíthet. Az állam, különösen mostan sokat tesz a műveltség s a magyar nyelv terjesztése végett, hqgy messzire ne menjünk, csalt két uj törvényre mutatunk rá: az iskolatörvényre és az ingyenes népoktatásról szólóra. Ha a közművelődési egyesületek gondja csak árra terjedne ki, hogy ezeket a törvényeket helyesen hajtsák végre, ezzel már nagy részben megfeleltek a hivatásuknak Nagyon bölcs dolognak tartjuk, hogy most a közművelődési eg-yesületek agy közös vezető szervet, közművelődési tanácsot . választottak. Ez a közfrs vezető szerv egyöntetű, az egész országot egyszerre megmozgató akciókat .kezdeményezhet, a mi na :y dolog. A közművelődési tanácsban hivatott férfiak, alkotásra képes szellemek ülnek. Rerftenységgel tekintünk működésük elé jé üdvös tetteket várunk tőlük/ Legyeli már elég a szép beszédekből. Cselekedjünk vajamit. A magyar, társadalom szívesen áldoz kulturegyésüle- tek Acéljaira. Áldozott eddig is és*’*áldozd a sokkal többet a jövőben, ha, láttiá, hogy p kulturegyesülejek "mun- káfápak látszata van. Fölösleges ecsetein^ hogy mennyire életérdeke Ma- gyamrszágnjak, hogy a kulturegyesü- leti 'munka minél eredményesebb legye;.; Szél Kálmán a kongresszus szónoka* híven ecsetelte, hogy mennyi kül£o-és belső ellenséggel kell nap-nap után - megküzdenie a magyar államnak és pi magyar népnek. Ez ellenségek elleti nem elég ha csak az állam vállalkozik a támadások visszaverésére, minden magyar embernek harcolnia kel.’. qjpbpn p tájborban, a mely a hazát ez ellenségek ellen megvédelmezi. E tábornak kínálkozik a kulturegyesü- letek összesége, A városok háztartásának rendezése. Az a- mozgalom, m ly a törvényhatósági joggt-1 felruházott, s a rendezett tanácsú vá- roipk országgyűlési képviselői a .városok érdekeinek intenzivebb felkarolása céljából indítottak, nem volt hangzatos, üres jelszó, Bizonyára sokan nem tudják mire vélni, mi köze e két közintézménynek egymáshoz ? — Pedig ezúttal nagyon is sok van. Mint halljuk, a legújabb terv az, hogy úgy az uj kir. kath. főgimnáziumot, mint az uj-városi közkórházat a Dinnyés- kertben épiiik fel. Előbbi céljára a Bakó Ignác-féle telek tömb s az apácák lankája, utóbbinak pedig a szamostöltés menti lankaföldek vannak kiszemelve. fii i V 4 TÁRCA.- * «Esklivőre szól a ... Esküvőre szól a harang — Szőke leány fátyla alatt Qjvan, mint egy szép halott. A.C&ÍUU 1 ct nútcjiigoto. ; Feltűnik egy kék koporsó Barna leány fekhelye. Mért húzzátok szomorúan ? Szóljon az a harang vigan, Ne szálljon a hangja olyan remegve. Hiszen akit szemfedővel letakarva kisérnek, Összetörött, megcsalt szive, Megnyugodott mindörökre szegénynek. Oulác8y Ilonka. Abonyi emlékek. Fent voltam Abonyban a rokonaimnál. Az ilyen faluról szakadt, de azután a fővárosba tévedt ember, aki a házrengetegben legelőször is önmagát veszti el, — ha visszakerül a jegenyék közé, ha belegázol újra a zöld, nedvesen csillogó fűbe, úgy nézi, úgy lát mindent, a hogyan a halálra Ítélt láthatta a körülötte tomboló, zajongó tömeget. Az egész, a minden összeolvad előtte, abból szürke gyászfátyol lesz az ő szemében. De valami, talán a levegőben szállongó fecske, talán a szélhajtotta kóró, az utolsó pillanatig is olyan elevenen él előtte, mint élt akkor, amikor megpillantotta. így történt velem is. A rőlt vörös alkonyi ég, az abonyi jegenyék szomorú zöldje és az országút messzire húzódó hamuszine csodálatos, álombéli fátyollá szövődött előttem, ami mögött a régen elmúlt, hűtlenné lett fiatalságomat véltem látni. De egyszer, ahogy ott jártunk, a dü- lőulon szembe velünk, a kanyarodónál egy alak tűnt fel. Nem sokkal volt még nagyobb, mint valami sötét pont, de én inár láttam, tisztán láttam, hogy valami különös, bolondos félkezü öreg anyóka jön velünk szemközt. És azóta is úgy láttam öt, ahogyan első pillanatban láttam. Pedig utóbb odaért hozzánk és akkor közelebbről is szemügyre vettem. Alacsony, összetöpörödött, ráncos arcú nénike volt. Félvállára tubákszinü kendő volt kanya'ritva, amelyik szomorúan mutogatta a használat sok-sok éve alatt kapott nehéz sebeket. A különös anyóka szennyes fehér 1 haját ide oda lobogtatta a hűvös alkonyi szellő, majd rá-rá borította a fején éktelenkedő tüskecsomóra. Megmaradt kezében leveles ágat tartott, amivel szomorúan, hülyén csapkodott maga előtt. A rokonom, akivel arra jártunk, rá sem hederitett, de én megláttam, amint a csodálatos öreg asszony elment mellettünk és bámulva néztem ijesztő mivoltát, amivel ezt a gondolatot lopta belém, hogy valami régen eltemetett öreg anyó lopódzott ki sírjából és most itt tévelyeg közöttünk idegenül, ismeretlenül. — Ki ez? — kérdeztem, amikor a csodálatos kis öreg elhagyott bennünket. — A Fáni néni, — felelte a rokonom közönyösen és azután mindjárt a téglagyáráról kezdett beszélni. De én nem értem be annyival, hanem tovább faggattam a rokonomat. — őrült szegény asszony ? — Látnivaló, — felelte ő. — Miért nem vitetik be valahová? Hiszen vannak fiai! Miért hagyják itt bo- lyongani? — kérdeztem újra. Sokáig hallgattunk, de végre a rokonom észrevette, hogy a dolog nem megy ki a fejemből és_ elmondta az örült vén leány történetét. — Tudod — igy kezdte — a dolgot, magam is úgy hallottam az apámtól, mert hiszen ez a szegény bolond már vagy hetven esztendős. Az pedig ami elvette az eszét, még fiatal leány korában történt. Menyasszony volt, a vőlegénye odavaló volt a szomszéd faluba. Szép, daliás legénynek mondták, persze hogy elvitték katonának. Itt a rokonom alighanem észrevette arcomon a csalódottságot, amit az ébresztett bennem, hogy a régi, közismert falusi drámák egyikét fogom újra hallani. A vőlegényt elvitték katonának és ő megőrült bánatában I — gondoltam és érdeklődés nélkül néztem magam elé. De mondom, a rokonom, megláthatta mindezt rajtam, mert igy szakította félbe önmagát: — Ne gondold, hogy valami régi históriát hallasz majd! Nem hiszem, hogy olyasmi, ami ezzel a szegény bolonddal történt, megtörtént volna már előbb is. Kíváncsian tekintettem föl a beszélőre. — Igen, igen — folytatta ő. Hallgasd meg... Nézd ott jön a budapesti gyorsvonat!.. Éppen jókor! Az is beletartozik a történetbe! Ha nem is ez a gyorsvonat, de a vonat! Akkoriban csak egyféle volt... Mondom, a mikor a fiút elvitték katonának a leány hűségesen, reményeket szövögetve élte át a három esztendőt. És a mikor a három esztendő letelt, elkezdte várni a legényt. Eleinte csak a tornácra állt ki, reggelenkint, meg estenkint, de utóbb, hogy vőlegénye csak nem jött, kiki járt a vasúihoz, a mi elvitte tőle a Jancsiját vagy Józsiját, vagy mit tudom én, hogy hívták a legényt... Csakhogy a legény még sem jött. Ki tudja, mi történt vele, elég az hozzá, hogy a Jancsi vagy Józsi nem jött vissza sem ma, sem hol% :: Valódi angol:: lüszterek mindenféle di1 vatos színekben. Nyári idényre érkezett újdonságok kiválóak, melyek a legmagasabb ízlést is :: kielégítik. :: Csabi!« kipróbált elsőrendű legjobb gyártmányú gyapjúszövetet árusít Szatmár, Deáls-tér 21.. szám. •* Utolérhetetlen olcsó szabott árak. Maradék vásár !!! Legújabb eredeti! 1 párizsi és angol 1 női oostum! minden pénteken mélyen leszállított árak mellett. 8® : kelmék. *.: \ Éj
