Szatmár és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1908-07-07 / 28. szám
SZATMÁR és vidéke. Részünkről ezt a ter*vet nagyon célszerű és üdvösnek tartjuk. Mé# 'pedig .azért, mert úgy a főgimnáziumnak, mint a közkórháznak lehetőleg csöndes és pormentes, ózondus levegőjű, helyen kell felépülnie. A Dinnyéskertben pedig ez a három főkellék meg van. Sőt bátran állíthatjuk, egyedül itt van meg. É helyen a főgimnáziumnak nemcsak nagy és árnyékos udvara, de pompás levegője is lesz. .Mig mögötte, vagy a közelében a város tanulóifjúsága részére szükséges árnyékos játszóteret is szerezhet a város vezetősége. Mert. az, hogy a jelenlegi poros, piszkos, árnyékot egyáltalán nem nyújtó játszótér csak káros hatással van a tanulóifjúság egészségére, azt vitatni teljesen felesleges. Ezt minden józanul gondolkozó, a gyermekek egészségét, fejlődését szivén viselő szülőnek, tanügy- barátnak s városatyának be -kell látni. Hogy egy modern kórháznál is fő az árnyékos kert, ózondus levegő, csöndes hely és a jó ivóvíz, úgy hisszük, ezt sem kell bővebben fejtegetnünk. Az_is .közismert dolog, hogy az uj, modern kórházakat ma már — nagyon helyesen — pavilion rendszerben építik, így meglehetős nagy telekre van szükség. A Dinnyéskertben ez sem lenne akadály. S ha ezúttal elegendő nagyságú telekcomplexu- mot nem is lehetne összevásárolni, néhány év múlva lehetne azt 5 —10 holdnyi területtel újra bővíteni. Az uj közkórház építésére még azért is előnyös a Dinnyés-kert, mert locsolás, mosás s más egyébb közönséges használatra a Szamosból lehetne vizet szivattyúzni, s a szennyvíz is könnyen volna levezethető. A midőn mi a Dinnyés-kert e nagy jövőjű városrész mellett foglalunk állást s annak fejlődését — városunk érdekében — őszintén óhajtjuk, legyen szabad az oltani lakossághoz egy jogos kérést intézni. Saját jól felfogott érdekükben arra kérjük őket, hogy a telkek, földek árát méltányos, elfogadható összegben állapítsák meg. Mert ha tulkövetelők lesznek, nemcsak ők, de első sorban a város közönsége adja meg majd annak az árát. Röviden, tárgyilagosan irtunk e két fontos, közérdekű építkezésről. Fölöslegesnek tartjuk az elmondottakat bővebben vitatni, mert hisszük, hogy a városunk jövő fejlődését szivén viselő polgárság be fogja látni, hogy igaz ügy mellett törtünk lándzsát. Meg vagyunk tehát arnap ... Pedig a ma, meg a holnap sokkal gyorsabban múlik, mint a holnapután, vagy a jövő esztendő akármelyik napja. És igy az, akinek a holnap minden, sokkal könnyebben látja magával szemben a semmit, mint az, aki a holnaptól csak éppen hogy valamit vár! — Ej mit érnek az ilyen bölcselkedések, a melyektől senki sem lesz okosabb! — mondtam én türelmetlenül — mi történt azután ? — Hát eleinte mindenki szánalommal nézte a szegény leány szenvedéseit, de utóbb, hogy egyre ott kószált céltalanul az állomás körül, mulattak rajta. Hiszen tudod, hogy a szánalom előbb utóbb meg- rothad és megvetés lesz belőle. A leány csak hallgatott és látszólag nem törődött a csufondároskodással, pedig az mégis fájhatott neki, mert utóbb már nem az állomásra járt, hanem kiment oda, abba a füzesbe, a melyik mellett a vasút elkanyarodik és onnét nézte, ott várta a vőlegényét, aki még valaha régen megígérte neki, hogy majd ha visszatér, kinéz a kocsi ablakán, hogy minél előbb láthassák egymást. És nagy magányában, az örökös várakozásba, a mibe egész lelkét beleölte, lassan-lassan egyre távolabbra jutott a többi embertől. A gondolatai egyre kuszáltabbak lettek, mig a leány elméje végleg elborult. Valami gyűlölet vert gyökeret a szivében a vas szörnyeteg iránt, a mi a vőlegényét elvitte és nem akarja visszahozni. — Már több mint egy éve járt ki-a füzesbe lesni, várni, s gyűlölete egyre lángolóbb lett... Egyszer aztán őrült ötlete jött... Akkoriban építették a mellék- vágányt, a melyik a téglagyárhoz vezet. A munkások gyakran robantottak dinamit- tal. A leány egy napon munka után oda- lopódzott a telephez és valahogyan ellopott egy csomó dinamitpatrónt. A lopást észrevették, de a tettesnek nem tudtak nyo- mára jutni. . . . ról is győződve, hogy városunk vezető férfiai is bizonyára belátják e tervek életrevalóságát, célszerűségét, higiénikus oldalait, előnyeit, s azon lesznek, hogy az uj főgimnáziumot s közkórházat a Dinnyéskertben építsék fel. Mi csak arra kérjük őket, e két fontos építkezés ügyében, ne jó öreg tábla- bíró módon, Patópál ur életfilozófiája szerint járjanak el. A ki a kath. főgimnázium s a köz kórház épületét ismeri, annak feltétlenül be kell látni, hogy. e középületek felépítése nagyon a körmünkre égett, hogy azt bűn volna tovább halogatni. Ha újra szemünkre huzzuk az ócska vaskalapot, pár évre újra vis>zá leszünk dobva. Legyen már elég a mucsaiaskodás, a maradiságból. Haladjunk a korral. | • | • - 111 I ■ 1 1 -T-y.. Apróságok. Az uj végrehajtási törvényről esik a -szó, -s- általános a vélemény, hogy j?,z.-»nem- hogy segítene a kis embereken, de valósággal tönkre fogja tenni őket. — Barátom! — mondja egy mindig ellenzéki — ez fo£ja megbuktatni a kormányt, mert mire az uj választás elkövetkezik, ellene lesz mindenki, a ki eddig hitelből élt. * Pumpfi urnák gratulálnak az ismerősök, hogy milyengyöngy élete lesz ezután, a hitelezők nem fognak tudni neki ártani. — En nékem az uj törvény — mondja ő méla busán"— se nem árt, se Azok, h kik városunkból 1 tegnap-esti 7 órai 1707. számú vogattiil Budapest felé elutaztak, bizonyára, óem fgöndolták, ltogy milyen rémes éjszakájuk lesz. • Debrecenbe? 10 óra 30 pépekor, pontos időben indult tovább a zsúfolt szeinélyvonat. Az utasok nagy része, a mennyire ,a kocsik, túlzsúfoltsága ..engedte, ülve bár, de mégis megpróbáltak egy# keveset 'szundikálni, mig egyesek a folyosón ahdogjikník, beszélgettek, j nem is sejtve, hogy nehány perc múlva mi— A leány még tovább is kijárt a füzesbe, de sokáig töprengett, a mig rémes tettét véghez vitte. Ezt onnét tudják, mert a katasztrófa csak a lopás után tiz nappal történt. — Egy este aztán megint kiment a leshelyére; ezúttal ulóljára. A patronokat észrevétlenül rátette a- sínekre, aztán visszasietett a füvek közé, és leste démoni mosollyal a munkája eredményét. — Egyszer csak messze a kanyaró- dónál feltűnt a mozdony vas melle. A leány még jobban lehajolt, és várt, várt .. Azt hiszem, akkor az örökkévalóságot Vélte átélni... — A vonat már nem volt messzebb néhány száz lépésnél. Már a második fordulót is elhagyta és oldalával fordult az őrült leány felé. Ekkor az egyik kocsi ablakából fehér kendő lobogása látszott. Fiatal, napégette férfiarc tekintett ki a füzes felé, telve reménynyel és boldogsággal. — A leány szivéből jéghideg vér rohant az ereibe. Valami rettenetes, verejték idéző riadalom csapott l.e rá. — Megismerte a vőlegényét! — Fel akart rohanni a töltésre, de egyetlen tagja sem mozdult. Fel akart C'Uszni a meredek parton, de a keze ernyedten hullott vissza. Éjr akkor már késő volt minden... A gyűlöletes vassz^rnyefeg milliárd darabra hullt, szét-!---«riggáe«---" — Rettenetes! — mondtam — senki sem menekült meg ?-— Senkii Egy vasszirank az őrült leány karját is leszakította!.... * Elhallgattunk .,. Az alkonyat vörössége szennyes lilára vált; a jegenyék leveleit hűvös szellő zörrentette. Messze a .dűlő' utón egy sötét emberalak ment ingatág léptekkel. Félkezében ide oda inogott a leveles ág. . Choínoky László. nem használ, mert én ipár uj kölcsönt amúgy sem kapok, a hitele'zők pedig eddig fém tudtak velem boldogulni. . * — Igaz az tekintetes ur, a .mit az újságban olvastam, hogy ezután a szegény ember holmiját nem . viheti el a végrehajtó?—I lg z biz az János, gazdal , — Még adóban sem ? — No abban el, de lássa, az adót mindenkinek fizetni kell. — No akkof jól nézünk ki instálom alásan. Mert eddig, ha az adót szorongatták, volt kitől kölcsön kérni, de ezután az Ördög sem ad. * Az uj törvény csak a szabóknak fogja az életét megédesíteni. A közönség ugyanis: annyira megszokta, hogy á szabónak ne fizessen, hogy még az sem’ fizetett, a kinek pedig módjában lett volna. Ezután ez már másként lesz. Rá fog szokni a közönség, ha azt akarja, hogy uj ruhája legyen, a készpénzfizetésre, s pár év múlva nagy ritkaság lesz az olyan szabó, a ki el ne hízott volna. * Egyszóval az uj törvény nagy változást fog előidézni a végrehajtás terén. Ezer szerencse, hogy a nagy harang szerepén nem változtatott, sőt mondhatni még nagyobb tevékenységi körrel ru házta fel. Mert ha hébe-korba eddig is megtörtént, mikor a nagy harang fizetett, ezután a legtöbb esetben a hitelezőnek csakis ezzel a fizetővel kell megelégednie. Demeter. lyen borzalmas vasúti szerencsétlenségnek lesznek részesei. A mint vonatuk Hajdúszoboszló, állomásra berobogott, hibás váltóállítás következtében belerohant a^vele szem- köztjövő tehervonatbu. Ebben a pillanatban irtóztatő robbanásszerű moraj " rázkódtatta meg az éjszaka Csöndjét, majd csaknem abban a percben velőtrázó sikoltások, a halálra sebesültek borzalmas nyögései, a súlyosan sérültek szivszaggató segélykiáltásai, a megrémültek izgalmas jajveszékelései voltak hallhatók. A szoboszíói állomás személyzete, s az elutazásra várakozó közönség egész énekben megrázkódva szemlélték az összeütközést, s az azt követő szivettépő jeleneteket. A megrémült utasok,^ kik nem sérültek meg, fejvesztetten ugráltak le a .vonat* ról. Feledhetetlen jelenetek játszódtak le. Hitestársak, szülők és gyermekek, testvérek, rokonok, barátok egyik a másik nevét kiáltozta s jajveszékelve -kérdezgették egymástól, nem sebesültek-e meg ? Néhány perc telt el, amikor látni le* hetett, milyen óriási volt az összeütközés e hogy annak több áldozata is van. Csak azután siettek a sebesültek segítségére. A könnyebben sérültek maguk, vagy hozzájuk legközelebb álló társuk segítségével igyekeztek sebük vérzését elállitanij és sebüket úgy ahogy bekötözni. A súlyosan sebesülteket az állomásra vitték be s ott részesítették az első segélynyújtásban. A bátrabbak aztán az előhozott fáklyák világánál a kocsik romhalmaza között kezdtek kutatni, s az ott szorult sebesülteket és halottakat kiszabadítani.. Közben emberek szaladtak be Szobosz- lóra orvosért, kötszerért és segítségért. Az állomásfőnök pedig segély vonatot kért Debrecen és P.-Ladányból. Alig egy óra múlva már százával mentek ki az állomásra á szoboszlóiuk, tizenkét órakor pedig megérkeztek a segélyvonutok, a debreceni több. orvost és rengeteg kötszert vivő magával. Minél jobban bontakozott ki a reggel az éjszakából, annál borzalmasabb volt az összeütközés képe. A mozdonyok összezúzva, félredőlve, néhány teher és személyszállító kocsi pedig csaknem teljesen szétmarcangolva feküdt a pályán.- Reggel 3-óra volt, a mikor a sebesültek bekötözésével készen voltak, az uj vonatot összeállitották s a halottak és a sebesültek neveit megállapították. Meghaltak: dr. Bakos Ödön nagylaki ügyvéd és Szegedy Feró,ne a tehervonat fékezőjé. Súlyosan sebesültek: La.vuta Emil- né, Cső bán László mozdonyvezető neje és leánya Olga (mind a hárman debreceni lukosok), Bánrévi Géza Újvidék, Kovács Autul, Ne üsse r Somi,; Péntek Gáborj H (i i ti r,i c h Mayer. Könnyen sérültek: Rose n feId*Zsig- tnond szerkesztő Nagykároly, Debreceni Sándor n személyvonat mozdonyvezetője, Nagy Dániel főkalauz, vonatvezotő, Fii- r a g ó Sándor, Csuka Lajos n teher vonót mozdonyvezetője, Papp József fékező, s Egey József a tsbervonat vezetője. Váró-, síinkből szerencsére s.énki sem sebesült meg. A vonulöiszeütközés miatt a ma reggeli személyvonat ii nagy késéssel érkezett^ 8 mivel -.egyesek tévesen, azt Ili reszt el tök, Jiogy ezzel a vpnattal történt a szerencsétlenség, a hozzátartozóikra . várakozók közzül többen sírásra fakadtak. Az állomás személyzete aztán fel világosította a tévedésről a migrémiilt embereket. O . * A ' szerenc-étien3ég hire már a kora reggeli órákban elterjedt váro.-unkban s érthető izgatottságot keltett. Az állomás főnök- ség, rendőrknpitáuyság és szerkesztőségünk telefonja .folyton csilingelt, , a halottak , és sebesültek nevei felől tudakozódtak a i emberek. A délelőtt folyamán még erősen tartotta magát nz a hír, hogy 20-^30 a ha- luúuk sziírn1!. 'Szerencsére ez túlzott hir volt. De énnek dacára iá*-elég' borzalmas szerencsétlenség volt- a szoboszíói. ■' A vizsgálatot már megindították. — Személyi hir. U n g e | Gusztáv és J e n ey György debreceni kir. Ítélő táblui- birák Családjaikkal együtt tegnap a S'atmár. begyre érkeztek s két havi szünidejüket részben ott, részben városunkban/ töltik. Dr. Vajay Károly polgármester a szutmár- mátészulk.ii vasüt megnyitása ügyében tegnap reggel M.-S/alkára utazott. — Egyházi kinevezések. Dr. Boro m is z a Tibor megyés püspök Binder András 'dr. kanonokot a popne„velő intézet igazgatójává, Dr. Kovács Gyula nőké- pezdéí igazgatót pedig a papnevelő intézet lellufgajíg'atójává legközelebb kinevezte.; — V a rja s Eudre munkácsi főgimn. hittanárt az IrSik-félö tápintézethez tanulmányi felügyelőnek nevezte ki, kinek helyét Munkácson Boschetti Andor helybeli segédlelkész foglalja él. — Kinevezés. U n g e r Gusztáv kir. ítélőtáblái .bíró hasonnevű fiát^ kit a buda- p-sti műegyetemen a múlt 'hó folyamán avattak mérnökké, a kasén oderbergi - vasüt igazgatósága a rutkai oszlálymérnökséghez s. mérnökké nevezte ki. — Elnökválasztás. A „Szatmári Termény- és Hitelbank Részvénytársaság“ szombat délután tartott rendkívüli közgyűlésén töltötte be/az üresedésben leyjö elnöki székeket. A nagyszámban megjelent részvényesek elnökökké egyhangú lelkesedéssel Szerdahelyi Ágoston, vetési és J é k e y Zsigmond géberjéni nagybirtokosokat választották meg. _ — Uj segédtanfelügyelő. A val. és közoktatásügyi miniszter M i h á 1 y i Ferenc helybeli állami elérni népiskolai.igazgatót a IX. fi zetési osztály 3-ik fokozatúk i kir. sőgédtunfélügyelővé nevezte ki s. szolgálattételre Sziitmárvármegye kir., tanfelügyelőségéhez Osztotta be. — Eljegyzés. Ifj. U n g é r Gusztá v vasúti s. mérnök múlt hó 28-án jegyezte el szép és kedves uuokanővérét M i I 1 i g Bös- két, Budapestről. —r uyaizutr. Mint részvéttel «8»». lünk özv. Lengyel Adolfné szül. Küszner Róza úruŐj szatmári lakos, folyó hó 5-én Budapesten elhunyt. Rövid másfél év óta lakott Szatmáron s ez idő platt Í9' fényes tanujelét adta jószívűségének áldozatkész adományaival. Bene Küszner Albert.a ezat- márvármegyei takarékpénztár r. t. cégvezető főkönyvelője- nővérét, Lengyel Miklós a szatmári kereskedelmi és iparbauk r. t. könyvelője édes anyját gyászolja./Holttestét Szirákón helyezik örök nyugalomra. —- Alapítvány letétele*, A. szatmári takarékpénztár egyesület junius 30-án fette le a városi pénztárba a felső kereskedelrpi iskola céljára megajánlott 10,000 koronás alapítványát 200 korona időközi kamatával. HÍREINK./ Nagy vasúti szerencsétlenség Hajdúszoboszlón. tir is fi MEGÉRKEZTEK a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi &chevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna szinü úri-, női- és gyermek-cipők I
