Szatmár és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-08 / 2. szám

SZATMÁF, és vidéke. nek s megalkotva a nagy centralizációt, a magukra hagyott erőket egyesitsék, a kölcsönhatást előmozditsák és az egyesek érvényesülését megkönnyítsék. A törekvés elérte célját. Hatalmas központot kaptunk az ország fővárosában, hatalmasabbat, mint a milyent óhajtottunk. Szomorú, de tény, hogy ma már csak egy irodalmi csátámezö van: a főváros, ahol az érvényesülés nehézsége miatt ma már nem vállvetett munka folyik, hanem minden egyesnek ádáz harca valamennyi ellen. A vidék nem számit. Vidéken megjelent könyv, vidéken előadott darab nem irodalmi grádus. És ha itt-ott sikerült egy vidéki talentumnak figyelmet kelteni, azt jóakarói siettek fel­hozni a fővárosba, hogy odakint el ne kallódjék. A legtöbben azután a fővárosban kallódnak el, mert itt, ahol ugyanarra a pontra küzdők százai törnek, a győztesek már a dolog természeténél fogva is keve­sen lehetnek. Szomorú elgondolni azt is, hogy mennyire ki van szolgáltatva a szellemi táplálék tekintetében a vidék a főváros­nak. Olvasmányt, színdarabot csak innen kap. Előre megszabott, szokszor nemzetiet­len divatnak kénytelen hódolni s eleve le kell mondania minden önállóságáról. A főváros irányzatai diktálnak mindenben. Sokszor helyes ez, de sokszor ki- mondhatlanul káros, amint azt színházi és irodalmi életünkben nem egyszer volt al­kalmunk tapasztalni. Ily esetekben nemzeti szempontból felette kívánatos volna, ha a vidéki nagy városok — ugyszólva — irodalmi és mű­vészeti rostákká változnának át. E szerepet azonban csak úgy tölthe­tik be, ha a nemzeti kultúrának számot­tevő emporiumai lesznek. ||p A küzdőterek megsokszorozását je­lentené ez az állapot és orvoslását az ed- ffl fennálló bajoknak. »■ Amilyen nagy érdekünk volt azelőtt, hogy egy központunk legyen, épp oly kí­vánatos ma az, hogy minden egyes na­gyobb vidéki város kulturális gócponttá alakíttatván át, belevonattassék a lüktető az egészséges irodalmi és művészeti életbe. Az „Országos Irodalmi és Közműve­lődési Szövetség“ régi törekvése ennek a nagy decentralizációnak a keresztülvitele. Már alakulásának magvát is jórészben ez a gondolat képezte, melynek szükséges voltát mindenkinek be kfell látni, aki a magyar irodalom és művészi élet legutóbbi fejlődésének korszakán keresztülpillant. A legteljesebb elismeréssel kell fo­gadnunk — saját jól felfogott érdekünk szerint is — a Szövetség törekvését s an­nak a kultur-krajcár formájában meg­nyilvánuló első, nagy horderejű gyakor­lati jelét. A Szövetség a vidéki szinházi igaz­gatók legnagyobb részével megállapodott arra nézve, hogy az i kor. 20 filléren-fe­lüli jegyek ára 2—2 fillérrel felemeltessék. Az igy befolyó összegből viszont a szövetség nagyobb összegű pályadijakat tűz ki magyar tárgyú s a vidéki színhá­zak számára írandó darabokra, egy-egy vidéki szinházi rendező és iró, hírlapíró utazására és egyéb irodalmi, művészeti törekvések támogatására. Mindezen pálya­dijak felett egy külön bizottság határoz, amely a Szövetség 10 kiváló tagjából, a mozgalomhoz csatlakozott szipügyi választ­mányok s színigazgatók képviselőiből, va­lamint a V. H. O. Sz. és a Vidéki Hír­lapírók Szakszervezetének bejelentett kül­dötteiből áll. A terv igen érdekes s megvalósulása a vidéki városok kulturális életében fontos fordulópontot jelent. Elfogadása annál in­kább kívánatos, mert a meg sem érezhető áldozattal nagy, nemzeti ügyet támogat közönségünk: a magyar kulturális élet emelését, a tisztult ízlés diadalát. Apróságok. Szomorúan újságolja valaki a barátjá­nak, hogy betöltötte az 50 évet. — Sose ezomorkodj, lehetsz még 60, 70, sőt 80 éves is. I • — De nem lehetek 30 éves, pedig az inkább szeretnék lenni. * — Látod, látod — mondja egy 48-as korifeus —1 ha most te is 48-as volnál, biz­tosan' polgármester lehetnél. — Hát mi vagyok éti ? — kérdem tőle — hiszen én is azon az alapon állok, a melyiken te. — Mióta ? — Mióta ti is ráléptettek a 67-re. * A „Szamos“ ez évi legelső számát ol­vasván Bögre.ur, a melyben az uj szerkesztő a felekezeti béke mellett kardot rántott, el kezdi csóválni a tejét s monológizál ekképen: — Szép cikk, nagyon szép cikk, édes Elemér öcsém, de nekem úgy rémlik, miutha a közgyűlésen, mikor a színigazgatói kér­désben folyt a szavazás, s nem épen meg­tisztelő kifejezések röpködtek a zsidókat ille­tőleg, az öcsém hangját is hallottam volna. * Az uj évről számol be két ismerős egymásnak. — No tudod, az a tenger boszuság, a mivel az uj esztendő jár, valami borzasztói — Boszuság, boszuság, de az a sok pénz, amibe rendesen belekerül. — 'Hiszen boszuság alatt azt értem. * Egy mókáiról ismert úri embertől kérdi valaki, hogy mit gondol, ki üti el a tiszti­ügyészségét. — Aki a legtöbb szavazatot kúpjai — felel ő komolyan­— Igen, igen, de ki lesz az a pályá­zók közülP — Barátom, ha én azt tudnám, akkor pályáztam volna a polgármesterségre, mert akkor én volnék a legokosabb ember Szat­máron. ... Demeter« HÍREINK. — Matiné. A Kölcsey-Kör első ma­tinéját január 13-án d. e. 11 órakor tartja a városháza közgyűlési termében. Felolvas dr. T a n ó d y Márton. Fejes Mariska hegedűn játszik, F ogarassy Juliska zongora kisérete mellett. Bakó Béla ma­gán jelenetet ad elő s a szép műsort Fogarassy Juliska önálló zongora száma zárja be. — Választás. Ma vau utolsó napja, amikor a polgármesteri, tiszti-ügyészi és főjegyzői állásokra a pályázati kérvények beadhatók. Délig be lelt adva a polgár- mesteri állásra a dr. Yajay Károly, a tiszti­ügyészségre dr. Schönpflug Jenő, dr. Antal Sándor és dr. Veréczy Ernő kérvénye, mig a főjegyzői állásra sepki sem pályázott. Délután 5 órakor a pályázati határidő vé­get ér. — Szilvesterest a Társaskörben. Az idei szilveszterestélyek között kétségkí­vül legkitűnőbben sikerült á Társasköré. A város úri közönségének elitje gyűlt össze, hogy együtt töltse uz ó év utolsó estéjét. Az estélyt rövid, de érdekes szórakoztató műsor vezette be. Az Oláh Feri nyitánya | után dr. Tanódy Endre olvasott fel egy | igen szellemeseit összeállitatt tréfás verseze- tct, mit lapunkban közlünk. Utána Fogarassy- Juliska s Litteráthy Ilonka urleányok léptek az emelvényre s már bájos megjelenésükkel vezették a közönség szivét. A Rákóczi nyi­tány négykezest játszották znngorán. Játé­kuk csupa művészi precizitás, finomság és erő, előadásuk csupa lélek, csupa szív. Ilyen kitünően össze tanult négykezest valóban rég nem élveztünk s szívesen hallanánk mi­nél gyakrabban. A közönség mindvégig mély figyelemmel hallgatta a művésznőket s oly hatalmas tapssal jutalmazta - őket, hogy még két kisebb ráadást játszottak az előbihez ha­sonló tundorban és művészettel. APirkler Ernő vig szavalata után következett az est clouja, — Markó Kálmánná úrasszony éneke. Szatmár híres hangú csalogánya ezen az estén különösen kitett magáért. Előbb egy francia, — majd ráadásul több magyar mű és népdalt énekelt. Az ő hangját, — isko­lázottságát, énektudását, előadási modorát összletezni, -— dicsérni nem lehet. Egy jelen j volt német barátom beszélte, — hogy Ő’ a . magyar dalból egy szót sem értett, — de sírva fakadt mikor hallotta. A közönség nem győzött betelni önagysága énekművészetével I alig akart vége szakadni a tapsnak^ ujráz- tatásnak. A műsor végeztével vacsora volt, — azután kezdetét vette a tánc, — ami tar­tott reggel négy óráig. Azután még számos család együtt maradt világos reggelig. — A Szilveszter esti cabaret a Pannóniában, a melyre anuak idején felhív­tuk a t. közönség figyelmét, fényesen sike­rült. A Pannónia szálloda tágas éttermét a legszebb előkellő közönség a szó teljes ér­telmében zsúfolásig töltötte meg, úgy, hogy a később jövők már ülőhelyhez sem tudtuk jutni. A tartalmas műsornak minden egyes száma, zugó tapsot nyert, de különösen clouja volt az estélynek a Kerényi Adél k. a. énekszáma, a melynél a közönség' elragad­tatása valóban határt nem ismerő volt. A kiválló tehetségű művésznő, aki pár éve egy concert kőrútján diadalt diadalra halmozva hódította meg Németország nagy metropoli­sainak műértő közönségét, most nekünk is az ő igazi legtökéletesebb alakjában," — mint concert énekesnő mutatkozott be — és amint láttuk a mi közönségünk is megér­tette őt és a legfreneticusabb tetszésnyilvá­nítással adta ennek tanujelét. Sikerének nagyszerűségében nem maradt hátrább Fá­bián Linka, kinek bájosun előadott ének­számai beférkőztek a hallgatók szivébe s a kedves megjelenésű művésznő énekének vissz­hangja , a hallgatók lelkében fixirozódott. Barna Andor művészi énekszáma a „Säckin- geni trombitás“-hói és Szűcs Irén mono­lógja é'rtek még ' el frenetikus tapsvihart. Éjfélre lett vége a műsornak, a mikor egy­szerre kialudtak a terem villanylámpái, s mire azok pár pillanat múlva ismét kigyul- tak, a felharsanó Rákóczi induló az 1907. évnek elfő percét üdvözölte. — Szilveszter-estély a Csarnok­ban. A Szatmári Gázdnsági és Kereske­delmi Csarnok élvezetes rnüsoru Szilveszter- estélyt rendezett. A szép sikerű estély mű­sora 9 órakor vette kezdetét. A programéi első pontját Burger Dezső töltötte be al­kalmi tárgyú verses felolvasásával. A min­den tekintetben ötletes s alkalomszerüségé- nél fogva érdekes felolvasást nagy tapssal és tetszéssel honorálták. Utána dr. Havas Miklós hegedüjátéka következett, Benkő Miksa zenetanár zongorukísérete mellett. A kiváló praecisitáBsal és technikával előadott klassikus zeneszámokat a közönség tapsvi- harru) jutalmazta. A műsort dr. Horvát Sán­dor monológja fejezte be. „Krakéler* cimü monologot nem műkedvelőre, hanem hiva-, tásos színészre valló kifogástalan hangsúlyo­zással és helyes poentirosással adta elő. Ez után kezdetét vette a tánc megszakítás nél­kül az 1907. év reggeli órájáig Oláh Feri zenéje mellett. — A „Szamos caolnakázó egy­let“ f. hó 5.-én szombaton tartotta a Tár­saskör helyiségeiben az idei téli táncmulat­ságát. A kitünően sikerült táncestélyen vá­rosunk társadalmának szine-java vett részt. A jelenvolt hölgyek névsora a következő: özv. Bakó' Gyuláné és Bakó Zsóűka, Bakó Lajosné és Bakó Giziké, Balogh Józsefné és Balogh Giziké, özv. Böszörményi Jó­zsefné és Böszörményi Kata, Cholnóky Im- réné és Cholnoky Ilonka, Daily Gyuláné és Delly Gitta, Fogarassy Sándorné és Foga- rassy Juliska és Anna, Gábor Aronné, Grusz Lászlóné, özv. Háwel Alfrédné és Háwel Ada, Lengyel Imréné és Lt ügyel Angela, Mándi Lajosné és Mándi Ilonka, özv. Papp Zsiginondné és Maróthy Anna és Juliska, Unger Gézáné, Uray Gézáné és Uray- Nagy Leonka. — A Szatmárnémetii Iparos If- jak-KÖre január hó 6.-áu tartotta a Pan­nónia szálló összes termeiben saját pénztára javára rendezett táncmulatságát. Az estély­nek igen szép erkölcsi és anyagi sikere volt a csak a késő hajnali órák vetettek véget a mulatságnak. , — Névnap, uray Gézáné a jóté­kony nőegylet szeretve" tisztelt elnöknője, e hó 4-ikén ünnepelte névnapját. Az egyesü­let küldöttségét Jékei Károlynó alelnöknő és Fechtel egyleti főtitkár vezették. Jékeiné úrnő csinos beszéddel üdvözölte az ünnepel­tet és szép virágcsokrot nyújtott át az egyesület nevében, azután az árvák köszön­tötték a nemes urnpt ki meghatva mondott a megjelenteknek forró köszönetét. — Püspöki helynök. Dr. Boromisszu Tibor általános püspöki helynöknek és ügy­hallgatónak dr. "K á d á r Ambrus pruelá- tus-kunouokot nevezte ki. — Áthelyezés. A kir. pénzügymi­niszter Kolozsvár y Lajos kir. adóhiv. tisztet Nyíregyházáról a helybeli kir. adóhi­vatalhoz hasonló minőségi) n áthelyezte. — Óvónői kinevezés. A vallásügyi miniszter özv. Wagner Mihályné sz. Gobi Juliska oki. óvónőt óvónőnek nevezte ki a metzenzéffi állami kisded Óvodához. — Választmányi ülés. A szatmári torna és vívó egylet a rendezendő táncmu­latság és vívó-akadémia dolgában pénteken este választmányi ülést- tartott, amelyen a mulatság és az akadémia határidejét, a pro­testáns bálra való tekintettel febr. 2-ről 9-re elhalasztotta. Megalakították dr. Falussy Árpád elnöklete alatt az akadémia jurvjét, melynek tugjuiul felkéretnek Nemes' Ede dandárparancsnok, Csanádi és, Cindric ez- redparancBuok'ok, Csabu Adorján, Bartha Kálmán, Osztrovicky István, berencei Kovács Jenő, Jékey Zsigmond, dr. Fejes István egyleti elnök és dr. Csomay Aladár, mint egyleti titkár, hivutal.beli tagok. — Eljegyzés. Hidasnémeti N émeth József ügyvédjelölt, a szatmári ifjúság ked­velt tagja a napokban jegyezte el zágoni Bodolu Ilonka urleányt Budapesten. — Gyászhir. Dr. G 0 p c s a Endre, a szatmári kir. kátb. -tanítóképző intézet tanára és az internátus tanulmányi felügye­lője f. hó 2.-án elhunyt. Kivállóan képzett munkás tagja volt az intézet tanári testüle­tének, s halála úgy a tanitóképezdóre, mint az egyházmegyére nézve nagy veszteséget jelent. — Hirtelen halál. Fried Emil hely­beli hikos és földbirtokos neje sz. Rooz Jo­zefa, vasárnap reggelre szivszélhüdés követ­keztében váratlanul elhunyt. Temetése teg­nap délelőtt 10 órakor ment végbe nagy részvét mellett. — Színházunkban egymást érik u vendégszereplések, á melyek leginkább a szerződtetések célját szolgálják. 1 Mint érte­sülünk legközelebb vendégként fellépnek és pedig szerdán u „Vnsgyáros* Claire szerepé-' ben Verő Janka, csütörtökön pedig a „Baba“ címszerepében Balogh Bö­zsi k e- művészuők. Verő , Janka,- ki a nagyváradi Szigligeti sziuház tagja, első­rangú drámai hősuő. Komoly tehetsége s művészi játéku Nagyvárad 'kedvenc színész­nőjévé avatták. Ez már pedig tekintettél arra, hogy -művészetével a komoly múzsát szolgálja — magában véve is a legbizelgőbb kritikája játékának. A másik vendégszereplő művésznő Balogh Bözsfke, városunk szülötte. Direkt a színpad számára született soubrette. Arra hivatta őt alakja, hangja, arca, tánca és megjelenése. Meg van benne az elsőrangú 80ubrettenek minden szükséges és hóditó kualitásu. Miutha az általa crealandó „Baba“ címszerepe egyenesen az ő számára Íródott volna. Hisszük, hogy a közönség barátságos fogadtatásban fogju a kis művésznőt részesí­teni. Mint halljuk, fellépését városszerte .nagy érdeklődéssel várják. — Színházi műsor. Ma kedden „Vig özvegy“ -operette; szerdán „Vasgyáros“ szín­mű, (Verő Janka vendégfelléptével); csütör­tökön „Baba“ operette, (Balogh Bö/sike vendégfeUéptévtíl).; pénteken „Elnémult ha­rang“ .színműI szombaton „Miliárdos kiaasz- szony“ operette. (először); vusárnap délután .„Páholy“ bohózat; vasárnap esto „Miliárdo* kiasszony“ operette. — Színház rovatunk helyszűke miatt kimaradt. . — Vármegyei közgyűlés. Várme­gyénk törvényhutósági bizottsága múlt hó 28-ikáu két közgyűlést tartott. Az első dísz­közgyűlés volt melynek egyedüli tárgyát a vértanú miniszterelnök, gróf B itthyányi La­jos arcképének leleplezése képezte. A rend­kívüli közgyűlés délelőtt fél 12 órakor vette I kezdetét. A meglehetős terjedelmes tárgy- 1 'sorozatnak csupán nehány tétele keltett ér- I dekíődésf. Elhatározták, hogy a vármegyei ! székház építési költségeiből fedezetlenül álló 300.000 K, a Szatmár—mátészalkai vasút segélyezésére megszavazott 200,000 K s a Nagykároly—margittai vasút segélyezésére kilátásba helyezett 150,000 K fedezésére 700.000 K kölcsön vétessék fel s a szüksé­ges lépések megtételére vármegyei alispánt felhatalmazzák. Az üresedésbe jött várme­gyei bizottsági tagsági helyeknek választás utjáni betöltésére a választás napját január 15., 16, és 17-ik napjaira tűzték ki. A köz­gyűlés nz összes tárgyakat délután fél bá­rom órára letárgyalta. — Köszönet. Szentiványi Jn- nőné úrnő Budapestről 20 koronát-küldött a nőegyleti árvák karácsonyfájára. A kegyes adományért köszönetét mond az elnökség. — Eljegyzés. Tóth Jenő csahold földbirtokos 1907. január hó 6-áu tartotta eljegyzését Lázáriba C fl ü t y Elek főbíró és földbirtokos kedves leányával Boriakéval. — Táncmulatság Halmiban. A József főherceg szanatórium halmii bizott­sága 1907 január 12 én Halmiban, | Rá­kóczi szálló termeiben „Eleven Újság“ elő­adásával egybekötött táncmulatságot rendez, melyre | közönséget tisztelőt tel meghívja: Vargha Gyuláné, elnök ; Dr. Bleyer Márkué, Drimák Józsefné, Lige.ti Sománé, Dr. Timár Zsigmondné, társelnökök; Boitner Károly, titkár; Liptuy Béla, egyesületi orvos; Dr. Székely Mór, ügyész; Dr. -Nagy Mihály, jegyző. Kezdete -este 8 órakor. Beléptidij személyen kint 2' kor., családjegy (3 sze­'inélyre 5 kor., több személyre 7 korona. . .. Kérjünk határozottan .... AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLE MESTIZO TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER. Ferencz József keserüvizetlH

Next

/
Thumbnails
Contents