Szatmár és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1907-02-12 / 7. szám
Városi közgyűlés. \ h I I l I i f \ K Régen történt az, hogy a közgyűlés 6 óráig tartson, tegnap azonban megtörtént, a mi azt bizonyítja, hogy nagy viták folytak és a tárgysorozat is hosszú volt. A vita különösen az amerikai kivándorlás megakadályozására vonatkozólag beterjesztett javaslat körül indult meg. A múlt közgyűlés e tárgyban ugyanis egy bizottságot küldött ki, hogy dolgozzon ki egy javaslatot és ait terjessze be, a mikor szó volt arról is^ hogy a kivándorlás csakis úgy akadályozható meg,. ha törvény hozatik, a mely megtiltja a kivándorlást azoknak, a kik katonai kötelezettségüknek teljesen eleget nem tettek, vagyis,, hogy 32 éves koráig senkinek engedély adható ne legyen. A bizottság a javaslatába ezt nem vette lel, nem látván megengedhetőnek az egyéni szabadság ily nagymérvű korlátozását, hanem csakis addig ment el, hogy mig valaki a 3 évi sorhadi szolgálatot nem teljesítette, addig ne mehessen. Csomay Imre, dr. Farkas Antal és dr. Kereszt- szeghy Lajos kívánták a 32 éves korig szóló tilalmat, mig dr. Kelerrien Samu- és dr. Tanódy Márton a bizottság javaslata mellett érveltek, s szavazásra kerülvén a sor, miután közben a főispán is a 32 év mellett érvelt, a közgyűlés többsége ennek a pontnak felvételét is elrendelte a felterjesztésbe. Nagy dicsőségünkre ez a határozat nem igen fog szolgálni, s praktikus haszna sem igen lesz, ha csakugyan törvényben ki találnák mondani, mert a kit tilalmakkal szorítanak a haza védelmére, ennek a védelme nem fog sokat érni, másrészt pedig mindig fognak utat és, módot találni a kiszökésre, akik szökni akarnak, s az ily módon Amerikába került egyénekről egész biztosan meglehet jósolni, hogy azok nem fognak többé visszakerülni a hazába. Hozzájárult közgyűlés az építési szabályrendelet 58. § áriak megváltoztatásához, mely a telkek megosztását korlátozta és kimondta, hogy jövőre a minimumot eltörli, s ehhezképest mindjárt meg is szavazta az engedélyt Tar- nagóczky Sándor, ifj. Rubinszky Sándor és Ozv. Károlyi Istvánné részére, hogy telkeiket a kért módon megoszthassák. Tudomásul vette közgyűlés, hogy a 7 éven felüli elhagyott gyermekek javára az árvaszéki alapból 2333 K 22 f kiutaltatott. — Ugyancsak tudomásul vette özv. Hegedűs Sándorné levelét, melyben a városnak férje halála felett nyilvánított részvétét megköszöni. Megválasztotta árvaszéki kültagnak dr. Haraszthy Bélát. — Elvileg kimondta, hogy a város a németii határrészen vásároljon ingatlant, holdját 500 K-val, miután erre a jövőben szükség leszen — A Szatmári Bank kézi zálogüzlet engedélyezése iránti kérelmét azzal a véleménnyel terjeszti fel, hogy az közérdekből kívánatos, mennyiben, hä több a zálogüzlet, nagyobb a verseny és olcsóbb és nagyobb kölcsönt kapnak az emberek. A főispáni lakás a Pannóniából a plébánia épületébe tétetvén át, közgyűlés a berendezésre 2000 K-t megszavazott. E tételnél Pap Endre szólalt fel, s miután szerinte a főispán eddigi lakása megfelelőleg be volt bútorozva, ennek a bútorzatnak felhasználását ajánlotta. Az állami felső faipari szakiskola már f. évi szeptember hóban meg fog nyílni és igy annak ideiglenes elhelyezéséről kell gondoskodni, mi végből a Fogarassy Sándor újonnan épült házában lévő alkalmatos helyiségek bérbevételét a közgyűlés elfogadta. A nyári legeltetési dijjakat közgyűlés kevés eltéréssel az eddigi árakban megállapította, s a középületek fentartása és javítása tekintetében szintén az eddigi gyakorlatot tartotta fent, t. i. a munkálatok égy részét vállalatikig, a másik részét pedig házilag fogja végeztetni. Miután a Kisfaludy-utcán az utóbbi hóolvadások és esőzések alkalmával a viz nemcsak az utcát töltötte meg, de a házakba is bement, s miután ennek oka a főmérnök szerint az, hogy a levezető csatorna ott, a hol az interná- tus mellett a töltés alatt átmegyen, nagyon szűk és igy a vizet gyorsan levezetni nem képes, közgyűlés kimondta, hogy ide egy szélesebb csa-, torna készíttessék. Néhai PapoLzy Károly szatmár- hegyi ev. ref. lelkész örökösei kérik a kegyeleti félévre a személyi pótlék kiutalását, mely kérelmet a közgyűlés,. tekintettel arra, hogy az elhunyt 47 évig szolgált, teljesíti. A protestáns felsőbb leányiskola egy internátust építvén, a várostól erre 20000 K segélyt kér, a közgyűlés azonban a gazdasági szakosztály javaslatára csak 12000 K-t szavazott meg. Elrendelte közgyűlés, hogy a Heinrich gőzfürdő mellett levő része az alsószamosparti csatornának bebol- toztassék. Hozzájárult közgyűlés, hogy a városi tisztviselők fizetése országosan rendeztessék, és pedig a megyéhez hasonlóan úgy, hogy a tisztviselőket a/, állam fizesse, megváltásaként azon TÁE.CZA.- «<Z—Q00—»i Német gyarmatligyi politika. írja Beiter Sándor. Hamburg, 1907. febr. A hirtelen és hatalmas méretekben megizmosodott német ipar és kereskedelem a maga duzzadó erőivel egyszerre szűknek érezte érvényesülésér.) a saját országát. Uj területet kell tehát keresni ; felperzselni s meghódítani azt a német zsebnek s a német kultúrának. — így született meg a német gyarmatosítás gondolata. A németek ezen gyarmatosító mozgalma 22 évesnek mondható s ezen idő alatt a gyarmatokon létesített kulturális intézmények 700 millió márkát absorbeál- tak. Nagy összeg ez egy nemzet pénzügyi mérlegében, de viszont elenyésző csekélység ha tekintetbe vesszük, hogy a német nemzeti vagyon ezen idő ^latt 30 milliárd- dal növekedett, s ma már 150 milliáröot tesz ki, Tehát tulajdonképen %z egész mozgalom egy pénzügyi probléma, egy nagy anyagi áldozatokkal járó szervezeti vállalat, mely a befiktetett tőkék gyümölcseit csak a jövőben hozhatja meg. Ez a körülmény okozta azt, hogy ezen nemzeti vállalkozás eszméje még nem tudóit eléggé behatolni a fel világosodott német nép szellemébe. Nemzeti hatalmuknak öntudatában nem tartják szükségesnek a jövőről való gondoskodást, mondva: ;;Mi gyarmatok nélkül is biztos jövőnek nézünk elébe“. Ez a felfogás van elterjedve a nép körében és ily gazdasági eszmékkel száll harcba-a 3 millió tagot számláló szpciálista párt, Bebel vezérökkel. Ezen gazdasági szempontokból téves meggyőződéssel szemben látjuk megalakulni az u. n. gyarmat- ügyi egyesülés. Dernburg gyarmatigazgató és Bülow birodalmi kancellár az egész mozgalmat elméleti tudás és' gyakorlati tapasztalatoktól támogatott alapra helyezik, Egyelőre azonban ezen szervezetnek produktívabb munkája nincs, minthogy a gyarmatosítás okait, eszközeit s módjait a nép legszélesebb rétegeiben ismertté tegye és az ezen nemzeti vállalattól idegenkedö- ket, ezen gazdasági művelet célszerűségéről meggyőzze. Németország lakossága az utóbbi 60 év alatt majdnem megháromszorozódott. Ily kedvező népesedési Viszonyok önkéntelenül előidézik a jöyö problémájával való foglalkozást. Németország a kimondott iparállamok közzé sorozandó, s igy sok millióra rúg azoknak a száma, kik kezök munkájuk után élnek és ez a szám minden kétséget kizáróan napról- napra növekedik. Az ipari viszonyok ily óriás arányai okozták azt, hogy az anyaország nem tudja szállítani a feldolgozáshoz szükséges nyersanyagot. Behozatalra van utalva. De a német gazdasági politikusok nagyon hamar tudatára ébredtek annak, hogy mit jelent az, ha egy ily horribilis fejlődésben levő állam ipara, idegen — versenyállam — nyersterményeire, a szó legteljesebb értelmében reá van szorulva. Vegyük a gyapot ipart. A német ipar részére szükséges nyers gyapotot már régi időktől fogva az Egyesült Álla mok szállítják, s mint eladók, ugyancsak ők fixirozzák az árakat. Az amerikai gyapotspekulánsok természetesen kihasználják a német gyapot ipar szomorú helyzetét és igy történt az, hogy egy és ugyanazon gyapotmenny iségnél (1.600.000 bála) 100—200 millió márkás árhullámzásokat tudtak elérni. Habár a német gyarmatokról importált nyers gyapot egyelőre elenyésző csekély, de több, mint bizonyos, hogy célszerű és öntudatos művelés mellett a gyarmatok idővel megóvhatják Németországot Amerika monopolizáló törekvéseitől. Németország 1905-ben 180.000 tonna, vagyjs 36.000.000 kilogramm kávét fogyasztott, i7o.oop.ooo márka értékben, 1903-ban ugyanezen mennyiségért csak i4o.000.000 márkát fizetett. Meg is kísértették a kávétermelést, s Kelet-Afrikában elég kedvező eredményt értek el. Sőt egy drágább rizsfajt is sikerült a gyarmatok déli részein meghonosítani. Kammerunban kőolajforrások jelenlétére következtető •nyomokra akadtak. Á tropikus égöv sajátos terményei, mint gummi« kautschuk, kókuszdió, datolya stb. többé kevésbbé fedezik az anyaország ebbeli szükségletét. A folyton fejlődő német külkereskedelem ma már a világ iparállami közt a harmadik helyet foglalja el. 60 év alatt Németország külkereskedelme 600 millió márkáról 13 milliárdra emelkedett, óriási változás ez egy ország kereskedelmi életében, s talán mondhatjuk, hogy fizikai lehetetlenség az, hogy a ki- és bevitel ezen mennyisége ~~ tekintve a többi iparállamok hason törekvéseit — csak a legkisebb számmal is növekedjék. Tehát alkalmas és a mi fő, fogyasztóképes piacokról kell gondoskodni, a hol egy ily hatalmas ipar termékeit kedvezően el lehet helyezni. S a gyarmatok ismét bebizonyítják hasznos | voltukat, mert egy ország ipara termékeit legkönnyebben és legelőnyösebben a gyarmatain tudja elhelyezni, föltéve, ha az coneumképes. S ha a benszülöttek fogyasztó képessége egyelőre nem is számottevő, úgy azt fokozni lehet. Éppen ebben a kultur- müveletben nyilatkozik meg a gyarmatosítás nehéz munkája. Emelni kell a kultúrát, s azzal egy tempóban növekedik a szükséglet, a fogyasztás, s a kereskedésikedv önkéntelenül beoltódik a bennlakók természetébe. Eltekin've ezen számokban is kifejezhető előnyöktől, egy szaktudatosan vezetett gyarmat az anyaország pénzmérlegét egyensúlyozni tudja, lehetővé teszi, hogy esetleg pénzfölöslege saját kebelében találjon elhelyezést, s egyszersraint megakadályozhatja a pénzviszonyok gyakran meglepő változásait. Ezekkel szemben azonban megváltozik a gyarmat képe is. Eltűnnek a házi munkára nem használható vadállatok. Ezek eltűnésével megváltozik a vadászatból élő törzsek foglalkozása is. Az őserdők részben kiirtatnak, részben öntudatos művelés által használhatókká lesznek. Az eddig hozzáférhetetlen vidékeket országutak, vasutak, sőt csatornák szelik át. Az orvosok megfékezik a tropikus járványokat és a missiók uj vallás elterjesztését kísérlik meg. Tehát mint látjuk, etikai előny az, melyben az anyaország gyarmatait részesíti, s tisztán humanitás szempontjából is becsülendő a németek eme törekvése, mert a civilizálatlan hererok és hottentot iák millióit az egész emberiség javára kultúra f'Ívételére kényszeríti. FKaELMEZXETÉS!!! az előre nagyválasztéku cipőraktárát ajánljak a t- vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. haladott téli idény miatt a még raktáron levő téli áruk, az eddigi áraknál jóval olcsóbban kaphatók.
