Szatmár és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1907-12-17 / 51. szám

Huszonnegyedik évfolyam. 51-ik szám. Szatmár, 1907 december 17. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Közgyűlés. A folyó havi városi bizottsági köz­gyűlés ezúttal kivételesen nem a hónap második, hanem harmadik hétfőjén lett megtartva. Elnöklő főispán, dr. Falussy Ár­pád megnyitotta a gyűlést, mire Ferencz Gusztáv t. tanácsos felolvasta a pol­gármester havi jelentését. A jelentés röviden összefoglalva a következőleg szól: A vörhenyes megbetegedések mind gyakoribbak lettek, miért is a városi tiszti tőorvos és a tanintézetek igazgatói meg­hallgatása után az összes tanintézeteket e hó 16-tól jövő évi január 7-ig bezárták. A törvényhatósági bizottsági tagok megválasztása november 24-én megtörtént s miután az ellen fellebezés nem adatott be, a választás jogerőre emelkedett. Ugyan­csak jogerős lett a legtöbb adót fizető bi- bizottsági tagok névjegyzéke is, ily módon a törvényhatósági-bizottság az 1908. évre szabályosan megalakulnak tekinthető. Jelenti továbbá, hogy dr. Kelemen Samu, ki a virilis jogcímen igazolt biz. tag, .választott bizottsági tagságáról kimondott, Féíegyházy Ferenc pedig elhalt, igy ezek állása még ez évben betöltendő. Utóbbi elhalálozása alkalmából javasolja, hogy az elhunyt családjának a közgyűlés részvétét fejezze ki. A polgári iskola felállítására vonat­kozó feliratot legközelebb juttatják a vallás és közoktatásügyi miniszter elé. A közkórház tervpályázatának ^elbí­rálására kiküldött szükebb körű bizottság a beérkezett pályaterveket behatóan meg­vizsgálta s az eredményt kielégítőnek ta­T AftCZ A. Apróságok nagy emberek életéből. Irta s a Gecil-Egylet 1907. dec. S-iki estélyén felolvasta: Danay Sándor. (Folytatás.) Petőfi Sándor a dobsinai jégbar­langban időzött egy nagy társasággal. Amidőn egy szép sima jégfalba a gyertya lángjával nevét beégette, megmutatta fia­tal szomszédjának s mosolyogva kérdezte meg: „Kinek a neve ez?“ A kérdezett egész egyszerűen válaszolta, hogy az ura- ságod' neve, Petőfi. Petőfit, aki hozzá volt szokva az ünnepeltetéshez, ez egyszerű válasz meglepte s annak kifejezést is adott a társaság idősebb tagjai előtt. — Róla jegyezték fel azt a baráti körben tett mondását, hogy: lesz még nekem olyan szobrom is, amely előtt mindnyájan kala­pot fogtok emelni. A hiúság szülte ily hatalmas lelki emóciók nyilvánulásai éppen nem ritkák a. géniuszoknál. Az előbb emlitett és sok /más kitűnőségeknél nemcsak a hiúságnak és féltékenységnek jelenségeivel találko­zunk, hanem a teljesen más téren működő nagyokkal szemben is elfogultak, ha azok lálta. Hogy melyik pályaterv fogadtassák el kivitelre, arról később fognak dönteni. A kír. adóhivatalnak a város központ­jába való helvezése érdekében folytatott tárgyalások eddigi fejleményeiről jelenti, hogy az adóhivatal telké 87.000 koronánál többet nem ér, igy nem látszik indokolt­nak, hogy a város a kincstár érdekében meszebbmenő áldozatot hozzon. Ez ügy­ben újabb tárgyalások lesznek. Ezután a központi választmányi tagok megválasztása és különféle bizott­ságok megalakítása következett három szavazatszedő bizottság előtt. Megvá­lasztattak : A központi választmányba: 1. Uray Gáspár, 2. Jákó Sándor, 3. dr. Fejes István, 4. Jákó Mihály, 5. Korányi János, 6. dr. Keresztszeghy Lajos, 7. Wallon Ede, 8. Ferencz Ágos­ton, 9. Pethő György, 10. dr. Lehóczky János, it. Litteczky Endre, 12. dr. Fechtel János. A közigazgatási bizottságba: 1. Csomay Imre, 2. dr. Kereszt­szeghy Lajos, 3. dr. Tanódy Márton, 4. dr. Farkas Antal, 5. Uray Géza. Megmaradó régi tagok: . 1. Korányi János, - 2.- d*v -Fejes­István, 3. Jákó Sándor, 4. Uray Gás­pár, 5. dr. Kelemen Samu. Áz igazoló választmányba: 1. Uray Gáspár, 2. Csomay Imre, 3. Hehelein Károly, dr. Dómján János, 5. Janko- vics János. E bizottság elnökévé a főispán ki­nevezte Korányi Jánost, tagjaivá Jákó Sándor, Pethő György és dr. Le- hóezky Jánost. akármilyen módon és téren szintén.- „na­gyok“ akarnak lenni. Ä Ha Görgey és Kossuth nem versengtek volna, talán máskép végződött volna a magyar Szabadságharc. — Hugó Viktor a nagy Napóleont állandóan „kis Napóleonnak“ nevezi. Talán ezen a helyen említhető meg a nagy angol essay írónak Macaulay- nak Nagy Frigyes és Vottaire egy­más iránt táplált irigységéről szóló meg­jegyzései. Nagy Frigyes irigyelte Voltaire kiváló nagyságát az irodalom terén, bár maga is szellemes ember volt, de irodalmi dolgokban távol maradt Voltaire mögött. Legyőzöttsége tudatában Voltairet bosz- szantani akarván, ha Voltaire nála volt látogatáson, sohasem hordatott édessége­ket, mert tudta, hogy ezeket Voltaire igen kedveli. Az éleseszü filozófus azonban át­látta turpiságát, és hogy az el nem fo­gyasztott édességekért magát kárpótolja, midőn elment, ellopta Nagy Frigyes elő- termeiből a gyertyákat, melynek lángja mellett kiválóan inspirálva volt lángesze az uralkodók ellen irányuló essaynek meg­írására. Vele tette meg nagy Frigyes azt a tréfát is, hogy egy könyvéért egy kö­tet bankót adott és beleírta, hogy „utolsó kötet.“ Schopenhauer német filozófus oly érzékeny nevének ismertségére, hogy nem fizeti ki annak számláit, aki nevét kettős „pp“-vel Írja, mert ő sohasem is­mert ily nevű urat és sajnálja, hogy vele A felső kereskedelmi iskolát a m. I kir. kereskedelmi miniszter nyilvános- I sági foggal ruházta fel. ^Tudomásul vették a Szacsvay-féle I erdővételi szerződést, a szeptember havi I adó elő- és leírást, továbbá a polgár- | mester jelentését a november [lóban I tartott községi választásokról, végül a I főerdész anyagszámadását. Hosszabb vita indult meg a Rá- I kóczy-utcai Szerdahelyi-féle telken való I utcanyitás kérdésénél s a szatmár— | mátészalkai h. é. vasútra megszavazott I 250.000 korona kiutalásánál. Előbbire I vonatkozólag utasították a tanácsot, hogyj ez ügyet bizottsági előkészítés után j a jövő havi közgyűlésre ismét tűzze' napirendre. Utóbbinál úgy intéz­kedtek, hogy az építő cégnek most | 150.000, később pedig 70000 koronát utalnak ki a törzsalapból olyan feltétellel, hogy ez összeg 6 százalékos kamatait a cég térítse meg. A róm. kath. kántor és egyházfi állási betöltését a róm. kath. egyházra bizuk. ......iparos-tanonciskolánál pedig egy k özismereti és rajztanítői állást rend­szeresítettek. Sut György főkapitányi szolgát nyugdíjazták, Papp Endre ny. írnok végkielégítési kérelmét elutasították. Végül több kisebb tárgy elintézése és néhány hatósági átirat tudomásul vétele után az elnöklő főispán a köz­gyűlést bezárta. tévesztik össze. — Wheatstone angol természettudós sokkal jpbban ismeri New­tonnak a hiúságát, semhogy annak mü­veire vonatkozó helyes cáfolatot publikálni merné, mert tudja, hogy ezért öt Newton képes volna megölni, mint ezt egy levelé­ben Írja. Finom megfigyelő képességökei, be­teges tulérzékenységöket, állandó ingerlé­kenységükkel járó izgatottságokat mind munkaképességük fokozására és themájuk felvilágosítására használják egyesek. Néha étien, szomjan, hideget, meleget nem érezve, működnek napokig szakadatlanul. Napo­leon csak 4 órát aludt naponkint. Id. Dumas Sándor francia regényíró képes volt egyhuzamban 48 óráig dolgozni, ami­kor Íróasztala mellett fogyasztotta el ebéd­jét is, de utánna hónapokig nem nyúlt tollához. — Hogy Mohamed mennyit dolgozott, az kitűnik nyilatkozatából: „a Kórán három fejezete ősszé tették haja­mat.“ Newton angol fizikus és matema­tikus 20 évig gyűjtögette barometrikus feljegyzéseit kis szelet papírkákon, mig egy cselédváltozáskor az uj cseléd tűzre vetette azokat. Szegény Newton csak egy évig volt buskomor utána. Mai her- b e francia költő nem szűnt meg nyelv­tani hibákat korrigálni1 még halálos ágyán sem, midőn is ápolója szólásait javítgatta s egy fél óra múlva halott volt. A leg­kisebb baj megrémíti az ijjedős M o 1 i e r francia költőt és satirikust s önmagát figurázza ki „képzelt betegjében.“ G o e t­Keddi levél Variátiók a színházi nözőtórröl. Németországban van egy intézet, az illendőség iskolája, hol a felsőbb körökbe került alacsonyabb , sorsbelieket tanítják az illem tanaira. Nos hát kérem, — ne tessék ezen mo­solyogni, hanem inkább szánakozni, — én is azt ajánlom, állítsunk fel mi is egy ilyen iskolát a színházba járó, felsőbb kör beli közönség egy részének az illem tanaiban való sürgős kioktatására. Mert ezeken a jelenlegi minden úri gondolkozásu és viselkedésű nőt és férfit megbotránkoztató nézőtéri állapotokon végre is valahogyan segíteni kell. Igen segíteni. Vagy egy ilyen iskolával, vagy más egyéb radikális eszközökkel, de se- I giteni kell minden áron. Színházunkban ugyanis az idén ugyancsak úri divatba jött a későn jö- vé8, korán távozás s az előadás [alatti hangos fecsegés. S kik vétenek ilyetén az illem, a tisz- I tesség ellen a legtöbbet ? Nem mások, mint I az urak, — az arany-ifjúság egy töredéke. Legalább ruházatukról, — az angol I Szabó remekeiről — Ítélve, a magukat I mindenárán megkülönböztetni kivánó osz- I tálybeliek azok, kik alighanem fe 11ü* I né si v I s zk et eg s^óg-bő 1 akarnak ki*. I magaslani a felsőbbek közül. Mit sem I törődnek azzal, hogy viselkedésük bántó- I lag hat a jómodoru úri közönségre, zava- I rólag a színészekre. A türelmes, pontos, higgadtabb kö- I zönség egy ideig csak néma megvetéssel I nézte s tűrte ezeknek az urakoknak — a Itársadalon crémjének — kihívó, I nyegle viselkedését, gondolva magában: I „Uram 1 bocsásd meg bűneiket, hiszen nem I tudják mit cselekesznek 1“ hét a legkisebb kellemetlenség földig sújtja, úgy, hogy igy fakad ki: „Lelki állapotom a legnagyobb jó és boldogság, viszont a legnagyobb szomorúság és fáj­dalom közt változik.“ — Linnét, az öreg, szélütött természettudóst semmi sem ér­dekli már e világon, csak kedvelt her­báriuma, melynek közelében mosolyog. Newton oly szórakozott, hogy sohasem jegyzi meg, mily könyvet, vagy tárgyat óhajt áthozni a másik szobából, azért azt később papirszeletre irja magának. G i o j a Menyhért olasz filozófus és statisztikus oly szórakozott, hogy egy müvének egy ré­szét a papír mellé, az asztalra irja le ih­let hevében. Öt már csak Marini olasz költő múlja felül, aki midőn Adone című müvét megirta, nem vette észre, hogy egyik lába megég. Ha müvét is elpör­költe volna a láng, a költészet és erkölcs tiprója: a „marinizmus“ nem kapott volna talán annyira lábra a 17-ik században. A közönséges élet korlátainak figye­lembe nem vétele, működésének őserejü és excentrikus volta jellemezte két világ­hírű tudósunkat, Bolyai Farkast és fiát Jánost. Bolyai Farkasról jegyezték fel, hogy egyszerű fakoporsóját halála előtt vagy 20 évvel már megcsináltatta s ál­landóan az ágya alatt tartotta. Időközben azonban — ha egy szegényebb sorsú em­ber meghalt — egyszerű kérésre odaadta koporsóját és mást csináltatott magának s a jó Isten tudja, hányadik volt az, ame­lyikben végre megnyugodhatott a sokat ROTH SIMON nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. r r r v MEGÉRKEZTEK i! i az őszi és téli idényre megrendelt összes nri-, női- és gyermek valódi dievro és box bőrből készült cipők a legjobb és legdivatosabb kivitelben.

Next

/
Thumbnails
Contents