Szatmár és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1907-07-30 / 31. szám
Huszonnegyedik évfolyam. 31-ik szám. Szatmár, 1907 julius 30. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. ^ MEGJELEN MINDEN KEDDEN. — AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: = Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre I kor. 50 fill. Fél évre .... 3 * * * | Egyes szám ára 16 » Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők: = Morvái János könyvnyomdája Eötvös-utcza 6-ik sz. alatt. = TELEFON-SZÁM : 78. A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. HIRDETÉSEK a lap kiadóhivatalában a legotasább árak mailett fölvétetnek. NyiiMér garmond sora 20 fillér. • ■ Hirdetéaek díjjal el6xe fizetendők. -■ mr A lét- vagy nem lét kérdése. (T.) Felső. kereskedelmi iskolánk életének nevezetes szakához jutott; második megalapítása előtt áll. Az oktatásnak közérdeket érintő szempontjaiból szabályként van megmondva, hogy minden iskolának kell „fenntartó“ val bírnia, akihez az állam felügyeleti hatósága fordulhasson, aki az iskola működéséhez anyagi és erkölcsi biztosítékot nyújtson. A felső kereskedelmi iskolának ilyen hatArozott-feii' tartója eddig nem volt; mint ilyen az a „fentart.ó testület.“ szerepelt, amely azokból a társadalmi fényezőkből alakult, akiknek adományai az iskola alapját megvetették. Az iskola állandóságának és a tanári kar existenciájának megszilárdításához azonban fenntartó szükséges, akivel szemben az állam hajlandó lesz annak idején nagyobb anyagi támogatásra, de főként a tanároknak a statusba való fölvételére, eddigi szollá- lati éveik épségben tartásával. Ilyennek kínálkozik önkéntelenül maga a város. Nem jó barátja a város érdekeinek, aki kifogást emel, ha ilyenkor a vállalkozás esélyeit minden oldalról fontolóra veszik. Csakhogy ez a körülTÁRCZA. A cionizmus célja, keletkezése és fejlődése. Irta és 1907 julius hó 7.-én, u „Szatmári Cionista Egylet.“ rendes ülésén felolvasta Jordán Viktor orvostn nini I Igatő. (Fo.ly tatás.) Említettem volt a ;,Zsidó Gyarmat- bank“-ot, melynek részvénye 24 K to fillérbe kerül. Hogy ezt a csekély összeget — üzleti célnál nagyon is csekélyt fe* minél könnyebben adhassuk, részletfizetésre is lesznek részvények eladva, amire 25 filléres és 1 K ás bélyegek szolgálnak. Megjegyzem, hogy a bank, dacára annak hogy nem kisebb üzletek kötésére alakúit, első éveiben már 3 százalék nyereséget adott részvényeseinek. Ipari és kereskedelmj tekintetben is fontos eredményeket értünk el Palesztinában. Pénzintézeiünk résztvett a „Deutsch Levantinische B-iumvollgesellchaft“ és a „Palestina Handelsgesellschaft“ alapításában. Az „Angol zsidó bank“ fiókjai tevékeny működést fejtenek ki. Ipari tekintetben nagy eredménynyel működik Jeruzsálem mellett a „Beza- lel“ nevű ipariskola, melynek megalapítója Schatz Boris, volt szófiai szobrász tanár s célja, hogy a szentföldi zsidóságot a szönyegszövésben, dísztárgyak készítésében,. szobrászati és építészeti inunkáktekintés most nem mehet el addig a végső kérdésig, hogy igen — vagy nem ? Ennek az iskolának a léte, vagy legalább is jóléte ahhoz van kötve, hogy városivá legyen'. Ennek a világos tudatában égé- ! szén ki kell küszöbölni azt az esélyt, hogy a város az iskolát esetleg nem veszi át. Ezt még mondani sem szabiid senkinek és sehol és azon az értekezleten sem lett volna szabad annak az aggályos alternativának elhangzani, amelyet a polgármester elnöklete alatt a múlt héten tartottak az iskola átvétele tárgyában. Mellesleg előre bocsátjuk, hogy a fenntartás a városra semmiféle uj terhet nem ró, s igy az átvétel körül felmerült aggodalmak tárgyilag semmivel sincsenek indokolva. A város a más zsebére lesz gavallér; ebbe pedig a legpolgáribb óvatosság mellett is bele lehet menni. Le vannak kötve három évre — és az értekezlet felhívása folytán kétségtelenül további tizévre is le lesz- nek kötve olyan összegű adományok, amelyek a tandijakkal, a város által már tavaly megajánlott évi 2000 koronával, és az eddigi alapítványok (15.000 K) kamataival bőven fogják fedezni az iskola kiadásait. Mikor pedig arra fog, sor kerülni, ban kiképezze.- Első évi bevétese 20000 márka volt. Megfelelő épület emelésére, a „Bezalel“ állandó otthonául, a „Cionista központ“ több százezer koronát szavazott meg s azonkívül most folynak adományok a cionista központi irodába. Fontosabb gazdasági intézmények Palesztinában a következők : t. A „Geulah“. Ez a társulat, földbirtokok • vásárlására s azoknak magánemberek részére való eladására alakult s életrevalóságát bizonyítja az a tény, hogy eddig csaknem mind azon földbirtokon, -amit összevásárolt, már túl is adott. 2. „Palestina földmivelő társaság“. Célja a földmivelés terén bevált módosításoknak, gépeknek stb. meghonosítása. 3 „Palestina“ egylet, a mely a zsidóknak a Szt. Föld iránt tanúsított szeretedéül alapszik. Aki az egylet pénztárába egyszerre vagy részletekben 100 K-t fizet, az egy kertet kap a Szt. Földön, melynek olajbogyó, manduta, szőllő stb. termését a tulajdonosnak évenkint beküldik. 4. Határozottan legnagyobb jövője az „ Ágúdat h-Netaim“ részvénytársaságnak van, amely földbirtokot vásárol részvényeseinek Palesztinában s kereskedelmi üzletek lebonyolításával is foglalkozik. Alaptőkéje 1 millió frank, 100 részvénysorozatban á 10000 fr. kibocsátva, fizetendő 1000 fr.-os évi részletekben. 2Őoooo frank már az alakulás évében be lett fizetve. 5. Szép eredményeket mutathat fel a „Palestina-ipafsyndikatus“, Warburg O. berlini egyetemi tanár elnöklete alatt. 100000 Mk. alaptőkével k 1000 VIk. indult meg ,s iparvállalatokat igyekszik Palestina . számára megnyerni. hogy az állam majd beruházásokat kíván a fenntartótól (laboratórium, könyvtár stb) akkor már magának uz iskola üzemének lesz erre kellő feleslege, mert már az első tanév alatt is mintegy 12.000 K bevétel többletet mutat a mérlege. De ismételjük, hogy mindez csak örvendetes, de lényegtelen. Az iskolát biztosítani kell. Hogy milyen áron? — Minden áron. Sok város — és amint jelenlegi ingadozása mutatja a mienknél érdemesebb város — vívmánynak tekin- térié, ha ilyen iskolája volna; akkor is ha egész terhét kellene viselnie, és sértés volna inagyarázgatni, hogy miért. Nekünk pedig a társadalom és egyesek igazán - példátlan buzgalma már megszerezte az iskolát és készen oda teszi a város kezébe. Szégyen volna, ha olyan lyukas volna a marka, hogy kicsúszna belőle. iÖ*' Vak ember az, tisztára vak, aki ti dm látja, hogy ennek az országnak az egén uj hajnal pirkad. Egy iparibb, égy kereskedelmibb, egy bonyolultabb ritmika megosztása és- munka összetételű korvilágossága, amely nem délibáb, mert hiszen az ország határán túl már delelön van és perzselő valóságával halálos aszályt hoz ránk. Iparon, kereskedelmen és iskolán át visz az ut ebbe az uj korszakba a Kulturális tekintetben fontos a Berlinben székelő „Palestina-Bizottság“, mely egy kiváló gonddal szerkesztett tudományos folyóiratot „Palestina“ címmel ad ki, iskolákat segélyez és újakat alapit. Dr. Chai 2 3anovitz fejedelmi bőkezűségét pedig Jeruzsálemben a „Zsidó nemzeti könyvtár“ dicséri. Ha még fölemlítem azt, hogy a világ minden részén és minden nyelvén kb. 100 lap, köztük több napilap, jelent meg a cionista sajtókban, müveink hatalmas számáról pedig a : Jüdischer Verlag. Coin a. R. Ubierring 23. vaskos katalógusa nyújt felvilágosítást, úgy azt hiszem, röviden bár s csak körvonalaiban, elmondtam a cionizmus történetére és fejlődésére vonatkozó nevezetesebb mozzanatokat. * Amint láthatják, t. hallgatóim, a cionizmus nem valami érthetetlen, ideális utópia, hanem céljának megvalósításához fokozatosan közeledő praktikus és reális eszme. Egy nagy socialis kérdésnek egyedüli és végleges megoldási módja, melynek részleteiről vitatkozhatunk, de alapeszméjével egyet kell értenünk. Kötelessége tehát minden humánus embernek, de első sorban nekünk zsidóknak, hogy ezt a nemes célt erkölcsi és anyagi támogatásunkkal előbbre vigyük. Csak akarnunk kell s akkor sikert érünk el. De igen sokan közülünk nem akarnak az eszme nyílt szolgálatába állni s ezeknek aggodalmait szeretném 1 — 2 szóval eloszlatni. Zsidó ellenfeleink két táborba oszthatók : hitbuzgókra és kevésbbé hitbuzgókra. A vallásos, konservativ zsidóknak tűzoltók és dalárok korszakából, amelyet élünk, számolván a mellényünk pity- kéjén, hogy legyen-e kereskedelmi iskola vagy ne legyen. A babonaság. A közönséges, tanulatlan ember gondolkodási módja nagyon eltérő a tanult .és a tényeket hathatóssabban megítélő ember észjárásától. És mig az utóbbi nehezebb dolgokat is könnyen felfog, megért s azokat saját hasznára is fordíthatja, az előbbi a legegyszerűbb dolgokról is csak homályos, képzeletet alkot magának, a melyeknek lényegéről s mibenlétéről azonban soha sincs tisztában. A fejletlen lelki folyamatok egyúttal igen zavarosak s azoknak birtokosa nagyon hajlandó a hi- „ székenységre. Innen magyarázható meg az, hogy miért szokott a közönséges s fejletlen eszü ember, még jószive mellett is, durvának, gorombáskodónak lenni, valamint, hogy miért indul el oly könnye« a hitege tők és kuruzslók csábitó szavai után, mig az igaz, jó tanácsot oly nehezen, s néha még meg sem fogadja. Magyar hazánk, sajnos, nem dicsekedhetik az egyéni kiképzés terén oly haladással, a mely a korszellemnek alaposan megfelelhetne, sőt az analfabéták száma ijesztő nagy. S ez az, a mi a sokat emlegetett iparág és mezőgazdaság fejlődését is akadályozza. Ez az, a mi az egyeseket, a kik itt tudatlanságuk folytán nem bir- nak boldogulni, kivándorlásra kényszeríti. Ez az, a mi a haza fogajmát a lélak mélyén homályban tartja. És ez az, a mi a két ellenérvük van. Az egyik az, hogy a Palesztinába való visszaterelés a Messiás, és nem a mi kötelességünk. Ez tény, de ne feledjük a Talmud ama mondását: Jesivász Erec Jiszróél seküló keneged kol hamicvausz, hogy a Szt. Földön való lakás előbbre való minden más vallásos parancsnál. Megilla 17. b. traktátusában pedig a zsidó nép megváltásának három fokozatát állapítja meg a Talmud: 1. Á nemzet egyesítése az ősi földön. 2. Salamon templomának felállítása. 3. Dávid király házának felépítése. E három közül az első csak előkészítése a megváltásnak s ezt az emberi feladatot végzi a cionizmus. A konservativok második érve az, hogy a cionizmus jelenlegi vezetői, bár izzó fajszeretet lelkesíti őket, egész Vagyonukat és életüket népük boldogitására szentelik, de nem vallásos emberek. Hogy ez egy nemzeti mozgalomnál oly nagy baj-e, azt kétségbevonom. Hiszen egy nemzet keretén belül a hitbuzgó és kevésbbé hitbuzgó egyéneknek különböző fokozata érvényesülhet, csak a faji, nemzeti és felekezeti összetartás öntudata lelkesítse és forrassza egybe őket. Vájjon a biblia népe, az, amelyet Jósua vezetet a Szt Földre és az, amelyen a második zsidó állam idejében előbb a Makkabeusok, később a boldogtalan emlékű Herodiánusok dinastiája uralkodott, vájjon volt e valamikor egyöntetű a vallásos felfogásban, a hitbuzgalomban ? Aki azt meri állítani, az nem ismeri a próféták irat lit, nem ismeri saját népe múltját, történetét. Készséggel elismerem s nagyon szívesen koncedálom, hogy nagyon kiváFI€ÍYTJEL,J1EZTFTÉS!!! Az előrehaladt nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk jóval olcsóbban szerezhetők be az eddigi áraknál.
