Szatmár és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1907-07-30 / 31. szám

SZATHÁS ÉS VIBEEE.

hitegetés és minden fajta csábítás hálójának kivetését elősegíti.

E gépiesen cselekvők neki indulnak minden-fának s a hazugok hízelgő szavai, mintegy áhítatra hivó harang konganak agyukban, s a jövő ködét áttörve látni vélik az élet további folyásának arany szálait, e hazugok mézes-mázos szavai révén, teli szerencsével, biztató reménységgel s imitt-amott egy-egy kis feketelapu szomorúsággal és érzékeny fájdalommal is.

A valódi tényt világosan meg nem Ítélhető lélek mindama hazugságokat készpénznek veszi, s seregesen elbaktatnak a „hires jövendőmondó“-hoz, a ki aztán, a legnagyobb isteni félelmet színlelve — a mivel a népet legjobban lehet eibolondi- tani — kizsarolja őket istenigazában.

De mindennél nagyobb baj az, hogy azon férfiak is, akiket hivatásuk szerint „népvezetök“-nek tekintjük, rászánják magukat ily gálád ténykedésekre saját zseb- jök érdekeit nézve. Sajnos, az éleiben számtalan ily „népvezető“-alakot ismertem meg, a kik nem a nép felvilágosítására, javára törekszenek, hanem a nép tulajdonságát, butaságát alkalmul használva föl, a kijátszás és zsarolás szerepét viszik.

Ilyen hitegetés, babonaszerep a gör. kath. és gör. kel. román egyházi férfiaknál is fordul elő, a kik a ráolvasással és egyéb ily ámítással csalják ki a nép zsebéből a fájdalmas verejtékkel megszerzett filléreket s reákényszeritik a böjtölést és más testi és lelki gyötrődést okozó szokásokat, csakhogy ők továbbra is élvezhessék e szomorú élet kínálkozó örömeit.

Igen fényes példát szolgáltathat erre a „Szatmár“ 27 számában „Batiz és Batiz- vasvári boldog román atyafiak“ cim alatt megjelent kis tudósítás is, a mely szerint a lelkiatya, egyebek között ezeket mondja: „ez egy oly hatással bíró ima, hogy háromszori elolvasása után a legvadabb s rugósabb tehenet is megjámboritja, ha pediglen a fejős tehenet valaki elrontja ... stb.

Sajnos, ezen eset nemcsak Batizvas- várin, hanem másutt is nap-nup után ismétlődik, a mit továbbra is megtűrni égbekiáltó vétek volna.

A babonaság egyik neme a kuruzso- lás, a mikor t. i. összeházasítják a fiatalokat. Igen sok ily dologgal foglalkozó nőt ismerek, a kik ravaszságuk által, a köny- nyen hívőktől jó zsiros falatokat csaltak el.

A mig a teljes felvilágosodás korszaka bekövetkezik, addig az illetékes hatóságok szent kötelességöknek tartsák a minden fajtababonával foglalkozók táborát éber figyelemmel kisérni és minden ily iparkodást letörni I

Kaakszentmárton.

Bozga Miklós.

Apróságok.

Az első banket a küszöbön van; a búcsúzó Fodor Gyula tiszteletére augusz- 1-én lesz megtartva a kath. kaszinóban. Hogy sokan fogunk megjelenni, az több,

mint bizonyos. A kinek annyi a jó barátja, mint neki van, azt sokan fogják búcsúztatni.

*

A legutóbb történi rablógyilkosságok után általános az elkeseredés a kóbor cigányok ellen. Mert, hogy Faraó ivadékai eddig is szerették a másét, az köztudomású dolog, hanem amiket most csináltak, az már égbekiáltó. A cigány kérdést most már okvetlenül meg kell oldani. Ez hallik mindenfelől.

— Rá kell bízni a népre — mondja valaki — akkor egy hét alatt meg lesz oldva.

*'

Vladimir birkózó mester beállított a szerkesztőségbe és ajánlkozott jutányos díjért a dzsiu-dzsicu néven ismert japán fogásra a szerkesztőség tagjait megtanitani.

— Hiszen a dzsiu-dzsicu is valami — mondja a riporter — hanem egy olyan fogásra tessék megtanitani, a melyikkel az emberektől kölcsönt lehet kiszorítani, azért már szívesen \fizetek.

*

Nagy a felháborodás a megyében, hogy Wekerle kinevezte Majos Károlyt pénzügyi tanácsossá.

— Hátha még azt tudnák — tréfál kozik egy mókáiról ismert úri ember — - hogy a fináncok nem sokára zenekarral lesznek ellátva, akkor volnának csak igazán elkeseredve.

Demeter.

HÍREINK.

— Rendkívüli közgyűlés volt e hó 25.-én d. u. 3 órakor, a melyen a .polgármester elnökölt. Közgyűlés uz állami borital és husfogya8ztási adók beszedési jogának az 1908—1910. évekre való bérbevételét kimondotta és a szerződés megkötésére polgármestert, felhatalmazta. Ugyancsak elfogadta közgyűlés, hogy a fogyasztási adóhivatalnál évi 2000 K fizetés mellett egy könyvelői állás szerveztessék. Más tárgy nem lévén, a közgyűlés véget ért.

— Alapkő-letétel. A bikszádi fürdő közvetlen szomszédságában, Pásztory Árkád terepi tanyáján fényes ünnepély volt vasárnap délelőtt. A jótékonyságáról ismert volt zárdafőuök ugyanis elhatározta, hogy azon a helyen a tüdőbetegek részére egy szanatóriumot épit és annak minden költségét a sajátjából fedezi, valamint a betegek jövő ellátásáról is gondoskodik. Ennek a szanatóriumnak alapkövét tették le vasárnap, a melynél az egyházi ténykedést nagy közönség részvéte mellett maga az alapító végezte. Délben gazdag ebéd volt, amelynél számtalan felköszöntő hangzott el a házigazda érdemeit magasztalva.

— Kinevezés. F fl r t h Imre kir. já- rásbirósági jegyzőt a király a derecskéi kir. járásbírósághoz albiróvá nevezte ki.

— A nagykárolyi Kossuth szobor megmintázva készen áll Kallós Ede szobrász műtermében. A múlt hét folyamán bizottság utazott a fővárosba annak átvételére- Az öntés még a jövő hónapban meg történik. A leleplezési ünnepély hz uf színház fel avatásának ünnepségével lesz egybekapcsolva.

— Lemondás. Dr. Csongor Gergely helybeli kir. törvényszéki aljegyző, viselt állásáról lemondott.

— A szatmári lóversenyek. A

szatmármegyei lóverseny egylet szeptember 29-én tartandó lóversenyeinek feltételeit a földmivelósügyi miniszter u következőképen hagyta jóvá: mezőgazdák versenye, összes dija 150 kor. Ebből az elsőé 80 kor. Csakis szatmármegyei kiágazd 1 lova futhat. Sikver- seny. összes dij 1150 korona készpénz. Ebből 800 korona az elsőé, 200 korona a másodiké és 100 korona a harmadiké. Hölgyek- dija. Vadász verseny. Összes dija 200 korona értékű dísztárgy. Akadály verseny. Összes dij 1150 korona. Elsőé 800 koionu. Tenyészver- seny. A földmivelésügyi kormány dija 1000 korona összege; Az első dija 700 korona. Gátverseny, összes dij 750 korona. A győztesé 600 korona. Nevezési zárnup szeptember hó 14-én este 8 órája. A nevezések Posz- vék Nándorhoz inlézendők.

— Helyettesítés. B,c> d n á r György, Szalmárvármegye" tanfelügyelőjét folyó évi augusztus hó 1-től kezdődő hatheti szabad «ágideje ulatt dr. Votisky Géza kir. s. lunfelügyelő helyettesíti.

— Szabadság. F c v fi n c z Ágoston tanácsjegyző tb. tanácsos augusztus elején 6 heti szabadságra megy. Távol létében dr. Papp Zoltán fogja helyettesíteni.

— Cionista estély. Folyó hó 29-én, hétfőn este a „Kereskedelmi Csarnok“ dísztermében fényes lefolytésu estélyt rendezett, dr, Hermann és dr. Ehrenreich elnöklete alatt a „Szatmári Cionista Egylet,“ a melyen társadalmunk elitje, felekezeti különbség nélkül képviselve volt, diszitve szép számú hölgyközönség koszorújától. Az estély fénypontja a lembergi vendégük, dr. Kahan Nison előadása volt, akinek beszéde minden jelenlévőt meggyőzött a cionizmus nemes és felekezeti különbség nélkül pártfogásra méltó voltáról. Zajo9 sikert aratott niáramarosszi- geti vendégük, u kis Veisz Miklós, aki hegedű soló mellett--igaz érzéssel játszotta és énekelte el legszebb cionista dalokat. Mar- kovits Béla Morris Rosenfeldnek „Vihar“-át szavalta igen szépen, mely után az elnök zárószuvával lelkes hangulatban oszlott szét u közönség.

— Egy kinevezés. A pénzügyminiszter M a j 0 s Károly nyug. anyuköny zi felügyelőt, Szatinárvármegyének volt dara- bonth alispánját, a székesfővárosi adtífel- ügyelőséghez pénzügyi tanácsosnak nevezte ki. E kinevezés nagy megdöbbenést keltett Szatmárvármegyében s ez ügyben e hó 25-én Szatmáron a vármegyei bizottsági tagok Luby Géza elnöklete alatt népes értekezletei tartottak, melyen e kinevezéssel szemben a teendő lépéseket beszélték meg, egyben

őket csak azért, mert más módon imádják Istenüké», mint a körülkerített vadászterületre beszorult vadat üldözik, pusztítják, lemészárolják. Itt a zsidónak csak egy óhaja van: áldja meg a jóságos teremtő ezt a szent hazát, mindnyájunk eme anyaföldjét, ezt a lövagias, b-csületes nemzetet, ahol a zsidó összes polgártársaival egyenlően élvezi a szabad állampolgár jo gait, a törvény védelmét, az alkotmányos szabadság előnyeit.

Mi, magyar zsidók, a cionizmus j ótéteményeire nem szorulunk, nem

i s s z o r u I h a t u 11 k. De éppen ezért,

mert a magyar zsidó minden gondolkodásával, minden izébén jó magyar, kell,

hogy ezt az emberbaráti mozgalmat: a cionizmust is támogassa, istápolja.

Avagy magyarságunk mellett, nem vagyunk-e ml is hű fiai ennek a sokat szenvedett zsidó fajnak ? Ezeknek a mär- tyróriásoknak, ennek a dicsőséges múlttal biró kulturösszességnek, amely máglya- lánggal .bevilágított és könytengerrel áztatott kétezeréves hosszú, keserves útja után is lelkének egész hevével még mindig zászlóvivője minden szépnek, jónak és nemesnek ?

Igen! Azok vagyunk mi magyar zsidók is! Támogassuk tehál, testvérek, jó szívvel, nyugodt lélekkel a nemesek munkáját !“

Tegyünk félre mindeq kicsieyeske- dés.t, tömörüljünk a zászló alá s akkor csakhamar eredménnyel vívjuk meg azt a fegyvertelen küzdelmet, melynek célja : visszaadni egy népet — önmagának I (Vége.)

pedig felirati Ing kértek elégtételt u pénzügyminisztertől.

— Eljegyzés. V i % 1 e r Mihály b8- tizi r. k. tahitó jegyet váltott Szántó Hermin tanítónővel Nugybányán.

— Halálozások. Dr. N 0 v á k Károly kincstári erdészeti főorvos, egészségügyi tanácsos, u Kát* 1 * * * * *', kör elnöke e hó 24.-én Máramnrosszigeten váratlanul elhunyt. — F r a n k József törvszéki irodatiszt f. In’,

28.-án 40 éves korában meghalt, _ Arany.

idkai S

vai ezer Gábor ezredes csütörtökön meghalt aranyosmegyes-i birtokán 78 éves korában. A megboldogult nemesleikü férfin igazi magyar ur volt, kit nemcsak ii vár- megyében, de messze földön tiszteltek és nagyra becsültek. 28.-án d. u, 1 órakor szentelték be holttestét A.-Megyesen s d. u, fél 6 órakor temették el Nagybányán a r, kath. templom sírboltjába, a város közönségének általános részvéte mellett.

— Bimbóhullás. Súlyos csapás érte Trnttn' r Sámuel kereskedelmi ügynököt és nejét, Boris ka nevű 4 éves kis leánykájuk e hó 25-én Kálósemjénben, ahol a szülőivel nyaralt, hirtelen elhunyt. A kis holttestet Szalmára szállították és 27-én d. u. temették el nagy részvét mellett.

T^Ongyilkos gyógyszerész. Va- sárnap déli l órakor a szatmári állomáson keresztül haladó tehervnnat egy hullaszállító wiggont hurcolt magával. Ebben a kocsiban szállították Husztra a boldogtalan dr. Theo* dorovits István gyógyszerész öngyilkos tetemét, ki állítólag amerikai párbajban vesz- tes fél maradván ciankalival pusztította el magát. A gyors orvosi segély nem hasznát, a halált önként kereső ember pár órai kinos szenvedés után meghűlt. A hátrahagyott báróin levél közül csak az állam rendőrség«, hez címzett került nyilvánosságra. Temetése Iiuszton 28.-án ment végbe páratlan részvét mohéit— Halál ugrás a biciklin. Ifj. Ováry Lajos helybeli borbély segéd szombaton délután biciklin prnssVáózta keresztül, a várost, miközben Willand-féle biciklis halálugrásokkal akarta szórakoztatni a közönséget. A halálugrás természetesen nem sikerült, de annál jobban sikerült egy hal- ugrás, még pedig oly szerencsétlenül^ hogy az illető több helyen súlyos sérülést szenvedett. Tetejébe a szerencséi lenségnek összetörött a bicikli is, s a két k.-rukü jószágot tulajdonosával együtt járműven kellett hazaszállítani.

— Marólúgot ivott.- Csorba Károly falábú kintornás nem jó lábon' élt feleségével, kit rövidesen ott is hagyott. Az elkeseredett asszony erre - marólugot ivott. A mentők szállították a közkórháziul, ahol azonban a rögtöni segély alkalmazása után sem bíznak felépülésében.

— Egy érdekes döntvény. Nagykároly város hatósága eddig szigorúan megkövetelte a háztulajdonosoktól, hogy a házaik előtt elvonuló utcai árkokból a gyepet kivágassák és az árkokat egyébként is állandóan tisztán lart.issák. Akik őzt nem tettek, azokat minden egyes esetben megbírságolták. Szokolovszky Lajos vármegyei árvaszéki nyilvántartó egv erre vonatkozó hatósági meghagyás ellen felebbezéssel élt, amiből kifolyólag a belügyminiszter a kereskedelmi miniszterrel egyetértőiig megállapította, hogy az árkok tisztántartása kizárólag a város kötelessége. A takarítással felmerült költségek a közmunkaadó alapból fedezendők. I

— A kegyes-tanitórendiek rend- kormánya Nagykárolyból Borosa , Aulait Lévára, Barna Laeander dr.-t Sátoraljaújhelyre, Rády Józsefet Vácra helyezte át. Helyükbe Kareay János Kolozsvárról, Ko- aiárotny Károly, Braneczky József és Pu 11- mann Péter a budapesti Kaluzantiumból jönnek. Eltávoznak továbbá Varjas Emire, ki elhagyván u rendet, mint világi pap az erdélyi egyházmegyébe megy és Szalay Pál dr., kit a rend tovább nem alkalmaz. Utóbbi helyére mint világi tanár Lórik Ernő jón. Dr. Czirbusz Géza Sátoraljaújhelyből Nagy- becskerekre tétetett át ideiglenes nyugalomba. — A kegyes-tanitórendiek által vezetett nagykárolyi főgimnáziumhoz Nagykároly város tanácsa f. hó 20.-án az általa fenntartott világi tanári állásra Orosz György nagykárolyi lakosi választotta meg.

— Itthon a hadsereg. Szombat óm ismét büszke kardesörtetés hangja vegyül a gyáva polgári léptek félénk, zaja közé megint színesedik az utca a honvéd tisztek uniformisának koloritjával. Á mátészalkai összpontosított ezred gyakorlut porát már lerázták a hon védelmezői s ezzel befejezést nyert a7- 1907-ik katonai év militáris munkája. További fára'dságot ezentúl már a társadalmi összeköttetések fe»itartására a katonaság ás polgárság közöt eddig is fennálló jóviszony ápolására kell forditniok. Bár erre azt mondhatják a civilek: Allah segits-de ne olyan

natos volna, ha a cionizmus minden vezető emberét oly tiszta hitbuzgalom hatná át, mint hajdan Ezrát és Nechetnját, a zsidóság ókori regenaratorait; de hiszen ők is csak a Palesztinába való visszatelepítés után fogtak a vel- lástalanság és erkölcstelenség fertőjébe mélyen sülyedt népnek és a nép szellemi vezetőinek vallásos purifikatió- jához. A cionizmus jelenlegi vezetői közt is, különösen Oroszországban, Galiciában, Bukovinában és Romániában — eltekintve a keleti zsidók korifeusaitól — nagy számmal vannak az Ezra és Nechemja szellemétől áthatott lángbuzgalmu vallásos zsidó férfiak; és hogy ami hazánkban, Magyar- országon is van ilyen, elég talán reá mutatnom a csak néhány hónap előtt — sajnos nagyon korán — elhunyt Rabbi Mose Árje Róth pápai orthodox főrabbi példájára és „Der Cionismus im Geiste des orthodoxen Judentums“ cimü remeken érvelő munkájára De hiszen még a lazább felfogású, vallásos dolgokban szabadabban gondolkodó cionista vezérek is több ízben kijelentették, hogy mindenkinek vallási nézetét tiszteletben tartják. De segíteni is lehet a dolgon. A cionizmus demokratikus alapon, az általános titkos választói jog alapján álló intézmény, ahol minden 200 ember 1 delegátust választ s ezeknek többsége hozza a törvényeket. Már pedig a conservaúvok a zsidóság i/s-aá&t alkotják, lépjenek be a szervezetbe, válasszák meg delegátusaikat s ezek a megfelelő vezéreket.

A nem vallásosak főoka, mely visszatartja Őket a cionizmustól, hazafias

aggodalmuk. Attól félnek — nem ismervén alaposan a mozgalom célját, — hogy nem zsidó polgártársaik kétségbe vonják majd hazafiasságukat. Minden józan eszü, elfogulatlan ember, aki rövid értekezésünket figyelmesen végig hallgatta, vagy ,ol vasta, meggyőződhetett e badar félelem túlzott és alaptalan voltáról. De megdön- tik azt a tények is. Európa összes müveit államai nemcsak nem féltik saját zsidó polgáraiknak hazafiságát, hanem a legnagyobb elismeréssel és simpatiával nyilatkoznak a cionizmusról. Hazánk egyik kiváló publicistája pedig következőképen nyilatkozik: „A cionizmus csak a hontalanná lett zsidókat akarja megmenteni az enyészettől, a végelpusztulástól, a rettenetes nyomortól. A jólétben, a szabadságban, a törvény védelmének boldogságában élő hitrokonoktól pedig csak az ehhez szükséges istápolást, a megsegítő táma.->/t, a könyörületességet kéri.

A világ zsidóságának 8o°/0-a a leg- rettenetesebb nyomorban szenved. Szabad államokban, liberális népek között élő de rék zsidó emberek, jó hazafiak fáradtságot neai ismerő kitartással már éveken át azon buzgólkodnak, hogy az áldásthozó megnyugvást édes testvéreiknek is megszerezzék. A felépítendő békepalota emeléséhez a magyar zsidóság is hozzájárul egy pár napszámmal.

Hiba ez? Nem. Az életet lehelő, a sebeket gyógyító békét helyreállítani szent kötelesség: ez erény 1

Mig Magyarország áldott határai közt nincsen különbség zsidó, vagy más vallásu honpolgár közölt, addig más országokban

A Narten-féle BIOSKOP

Európa legnagyobb mozgófénykép vállalata előadásait a „Fapiac-téren£t tartja saját, e célra épült, kedve- zőtlen időtől mentes, tágas és fényes helyiségben.

Vilamos világítás.

Minden városban óriási feltűnést keltett újdonságok.

Mindennap nagy, uj műsor.